Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-11 / 41. szám

1999. február 11., csütörtök Háttér-Riport Dunántúli Napló 9 A Játék TV játéka a tv-nézőkkel A múlt év nyarától kezdve közel három hónapon keresztül a kábeltévére kapcsolt pécsi nézők új nyerési lehetőséggel gazda­godtak. A Játék TV címen meghirdetett sorozat nyertesei azonban - miután októberben eltűnt a képernyőről a vetélkedő - hiába várták megérdemelt jutalmukat. Se a szervezőket, se a televíziót, se a nyereményeket nem találták. Jó néhányukat az­óta sem - holott emelt díjú telefonköltség fejében játszhattak. Bajba került a Baranya TV. Hl­fogyott a pénze, miközben ko­moly köztartozásai voltak. A tulajdonosok úgy döntöttek, egy játék megszervezésével bil­lentik helyre az anyagi egyen­súlyt. Rövidesen megjelentek a hirdetések az egyik pécsi rek­lámújságban. „Interaktív játé­kok a 10-es csatornán — Új, az országban egyedülálló televí­ziós szolgáltatás indult. ” Hogyan lehet ebből pénzt csinálni? Az emberek szeretnek ját­szani. Műszaki cikkek, golfpá­lya- és uszodabérietek, CD- csomagok lettek díjként fel­ajánlva. Ezek természetesen szponzoroktól származtak, akiknek az egész nap nonstop műsort adó csatornán való meg­jelenés reklámlehetőséget je­lentett. Pénzt viszont a telefonvonal révén lehetett szerezni. Schil- linger István, a játékot szervező kft. ügyvezető igazgatója szerint az emelt tarifájú beszélgetési díjnak - 120 forint + áfa volt percenként - mintegy 70 száza­léka jut a vonalat bérlőnek, a maradék a telefontársaságé. Szép telefonszámlát fizetett a játékban való részvételért töb­bek között Godó- Nándor is. Nem hiába, vélte, mert nyert. Nem is egyszer. Mint mondja, januárra derült ki számára, hogy felesleges várakoznia az értékes díjakra. A Fordan- Zengő Rádiónál érdeklődött utoljára, mert az említett hirde­tési újságban megjelent tájé­koztatás szerint ott lehet át­venni a nyereményeket. A rádió munkatársa azonban csak any- nyit tudott neki mondani: leg­okosabb, ha elfelejti az egészet!- Szerződést kötöttünk a Ba­ranya TV-vei, a kölcsönös rek­lámozás volt a cél. Vállaltuk továbbá, hogy a nyeremények átadásához helyiséget biztosí­tunk - a tévés kollégáknak ak­kor már irodájuk sem volt, il­letve a díjátadást röviden köz­vetítjük - mondja Komor Ist­ván, a Fordan-Zengő Rádió ügyvezetője. Ez utóbbira példa azonban nem volt, bár szerepelt a TV-játék hirdetéseiben. A Fordan-Zengőnek semmi köze a díjakhoz - ám többen is rajtuk keresik a nyereményü­ket. A Játék TV felszívódott, a képernyő elsötétült. Schillinger István vállalta a nyilvánosságot.-Azon vagyok, hogy mie­lőbb megszerezzem a ki nem fizetetteknek a nyereményüket. Ez ugyan értékben nem lesz azonos a megígérttel, de remé­lem, mindegyikükkel meg tu­dunk egyezni. A szerepek ki­osztásából nekem ez jutott. Erre egyébként volt már eset. Egy hölgy például színes tele­víziót nyert - utóbb beérte CD- csomaggal.- Arról volt szó, hogy a játék szervezője finanszírozza az első hónapokban a nyeremény- alapot - folytatja Schillinger úr. - Ez azonban anyagi okok mi­att elmaradt. Már az első hónap végén tudtam, ebből baj lehet. Akkor kellett volna leállítani a játékot, de erre a döntésre csak októberben jutottam. Későn. Az ügyvezető igazgató nem hajlandó megnevezni sem a já­tékot szervező vállalkozást, sem annak tulajdonosát. Arról sem tud pontos információt adni, hogy az egyik játék, a kocka-póker, szerencsejáték-e. Úgy tudja, nem. Ha az lenne, be kell jelenteni, engedélyeztetni kell a Szerencsejáték-felügye­letnél. Ott azonban nincs nyoma a pécsi Játék TV-nek.- A jelenlegi törvényi szabá­lyozás szerint - hallottuk dr. Oravecz Lászlótól, a felügyelet jogászától - kizárólag állami tulajdonban lévő társaság kap­hat engedélyt sorsolásos sze­rencsejáték szervezésére. Ha ilyen engedély nincsen, a fele­lősség vizsgálata következik, ennek végső soron büntetőjogi konzekvenciái is lehetnek. Kétségtelen, a Játék TV ese­tében nem sorsolás révén jutot­tak a nyertesek a különböző dí­jakhoz. Az értékelés rendje sze­rint aki adott héten leghama­rabb ért el legtöbb pontot, az kapta a fődíjat. Arra pedig nem volt példa, hogy két játékos pontszáma megegyezett volna. Egyébként a beharangozó- ban sem játékot reklámoztak, hanem televíziós szolgáltatást. Az azonban kérdéses, hogy ezt a műsort milyen alapon lehet szolgáltatásnak nevezni. A pécsi játékot elindító cég­nek nem jutottunk a nyomára. Annyit azonban megtudtunk, hogy Budapesten, egy fővárosi kábelcsatornán is szervez ha­sonlójátékot. A közös érdekelt­ség alapján innen vette át a Ba­ranya TV az ötletet. Az is kiderült, hogy Schillin­ger István gyakorta konzultál az említett tulajdonoscég kép­viselőjével, s hogy az ügy lezá­rása, a felelősség megállapítása érdekében vizsgálat indult. Némi szépséghibája egyelőre ennek, hogy belső vizsgálatról van szó, azaz saját magukat el­lenőrzik a játék tisztességes vagy tisztességtelen voltáról. A jogi felelősség - pozíciójából következően - az ügyvezető igazgatóé. A Baranya TV végelszámo­lás alatt áll. Úgy tűnik, tavaszra eltűnik a médiapiacról. Megtudtunk egy mobil tele­fonszámot is. A játék szervező­jét - nevezzük a tulajdonos kft. ötletadó menedzsmentje képvi­selőjének - azonban nem talál­tuk. A készülék hiába csenge­tett. Mészáros Attila Illusztráció: Tóth László Életfogytiglan: 19,9 év? Első hallásra sokan választási kampány-csalafintaságra gya­nakodtak, amikor a közelmúltban a német Zöldek parlamenti szószólója azt követelte, hogy töröljék el az életfogytiglani sza­badságvesztés bUntetést. Mind a kormánykoalíció, mind az ellenzéki szociáldemokrata párt vette a lapot, és hevesen til­takozott az előteijesztés ellen. Meglepő módon neves jogászok is bekapcsolódtak a törvényho­zási vitába. Hessen tartomány igazságügy-minisztere (ugyan­csak zöldpárti) „emberhez mél­tatlannak” tartja, hogy bárkit is „élete végéig rács mögé dugja­nak”. Eközben elsikkadt a va­lóság: a büntetőtörvénykönyv­ben körülírt életfogytiglan már rég nem életre szóló szabad­ságmegvonás, mint volt vala­mikor. Jó másfél évtizeddel ezelőtt jogilag lehetővé vált, hogy az életfogytiglan huza­mos idejű szabadságvesztés­ként működjék. A német al­kotmánybíróság ugyanis már 1977-ben előkészítette ehhez a jogi kereteket. Miközben elve­tette, hogy az életfogytiglani szabadságvesztés büntetés al­kotmányellenes lenne, egész sor korlátozást is kimondott. Miután a büntetés ilyen végre­hajtása visszafordíthatatlan lelki és testi károkat okozhat, sérti az egyetemes emberi jo­gokat. Az elítéltnek éppen ezért meg kell adni a lehetősé­get a szabadulásra egy bizo­nyos idő után. Ebben az esetben nem a ke­gyelem a megoldás; a jogálla­miság elve megköveteli az élet­fogytiglani büntetés feltételei­nek törvényi szabályozását is. Az államnak kötelessége az életfogytiglanra ítéltek reszoci- alizálása, azaz a társadalomba való beilleszkedésüknek a segí­tése. A büntetőtörvénykönyv tartalmazza is a feltételes sza­badlábra helyezést - legelébb 15 év elteltével, ha az elítélt vállalja, hogy nem követ el bűncselekményt. Az NSZK-ban az életfogytiglan ennek alapján nem éri el a 20 évet: átlag 19,9 esztendő. Ez idő alatt szó sincs személyiségkárosodást okozó el­szigetelésről, magánzárkáról. Az elítéltnek mindvégig lehetőséget adnak a visszailleszkedésre, élte­tik benne a tudatot: rajta múlik, mikor szabadul. A német szövetségi állam­rend sajátossága, hogy egyes tartományokban meddig tart az életfogytiglan. Hessenben 15- 25, Alsó-Szászországban 16- 27, Baden-Württembergben 16-20 évig. Különösen súlyos bűncselekményt elkövetők 30- 36 évet is rács mögött töltenek Bajorországban, Rajna-Pfalz- ban és Szászországban. Ám az ilyen hosszú büntetések is vé­get érnek egyszer, miközben az állam nem mondhat le alkot­mányos kötelességéről: az em­beri élet mindenáron való vé­delméről. Ha kell, a megtorlás, a valóban egész életre szóló szabadságvesztés árán is. Ferenczy Europress Clinton szaxizik, Akihito hegedül? A Magyar Hangszerész Szö­vetség jövőre másodszor rendezi meg a Nemzetközi Hegedűkészítő Versenyt és Kiállítást. Az esztergomi Rondella ad otthont 2000. augusztus 6-a és 13-a között a megmérettetésnek, amelyen a résztvevők tekintélyes nemzetközi zsűri előtt, távoli országokban dolgozó kollé­gáikkal mérhetik össze tudá­sukat. A programot rendha­gyó hangversennyel szeret­nék zárni a rendezők. Valódi „világkoncertet” akarnak életrehívni, olyan gálát, amelyre a Föld vezető politi­kusai közül azokat hívnák meg, akik valamilyen hang­szeren muzsikálnak. S ilyen előadóból jócskán akad, hi­szen például a japán császár hegedül, az amerikai elnök pedig szaxofonozik. Jövő au­gusztusban mindenki közö­sen muzsikálhatna Budapes­ten, az ezredforduló és a ma­gyar millennium tiszteletére. i »

Next

/
Oldalképek
Tartalom