Új Dunántúli Napló, 1999. február (10. évfolyam, 31-58. szám)

1999-02-08 / 38. szám

1999. február 8., hétfő Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Vidám jelmezekbe bújva búcsúztatták a telet a hét végén megyeszerte. A legkisebbek farsangi felvonulásától a nagyobbak álarcosbáljáig mindenki megtalálhatta a szá­mára legmegfelelőbb programot. fotó: wéber t. Nekik nyolc KOMLÓ Továbbra is megmarad a nyolcosztályos gimnáziumi rendszer. Nem tervezik az átalakítást. Intézmények összevonása, át­alakulás, közeleg a pályavá­lasztás, több szülő, pedagógus bizonytalan. Elterjedt, hogy nincs jövője a nyolcosztályos középiskolai rendszernek. A városban a helyi gimnázium­ban van ilyen képzés. Tóth József igazgató:- Biztos, hogy a már átala­kult iskolák nem fognak meg­szűnni. Idén végez az első év­folyam, a továbbtanulók ará­nya fontos visszajelzés lesz. Eddigi tapasztalataink szerint a képzési forma jó, hatékony. A tanulók a 8. év végére már minimum egy középfokú nyelvvizsgával rendelkeznek. A kormány oktatási prog­ramjában a 8+4 osztályos rendszert preferálja inkább. Pósfai Péter , az Oktatási Mi­nisztérium munkatársa:- Nincs szándék átalakí­tásra, nem volt és nem is lesz ez a tervben. Szakmailag és jogszabályilag megfelelően, jól működnek ezek a képzési formák. Ugyanakkor hatéko­nyabb szabályozást kívánunk kidolgozni. A következő tan­évben alkotandó kerettanterv már bizonyára tartalmazni is fogja ezeket. Ennek hatására változhat majd a helyi okta­tási program, de megszűnni biztosan nem fog. Sz. Sz. Elégedetlenek a lakók SIKLÓS Az interpellációs óra kere­tében tolmácsolta egy kép­viselő a családi házak tulaj­donosainak elégedetlenségét a siklósi önkormányzat csü­törtöki ülésén. A város polgárai megelégel­ték, hogy a lakóházak kapuira unos-untalan hirdetések töm­kelegét helyezik ki, s ez ellen gyakorlatilag tehetetlenek. Mint dr. Priol János jegyző elmondta, a hatályos önkor­mányzati rendelet értelmében szabálysértési bírsággal sújt­hatok az elkövetők. Ehhez azonban a felelőst is meg kellene találni, ugyanis a plakátok kihelyezői gyakorta nem az adott cég embereiből kerülnek ki. Az pedig csak „hab a tor­tán”, hogy a legutóbbi válasz­tások plakátjai is rendre visz- szaköszönnek a lakók által sé­relmezett helyekről... K. J. ígéretek - és csökkenő jövedelmek Adót az állam emel, fizetést az önkormányzatnak kellene A bérből és fizetésből élők egy része szomorúan tapasztalhatta, hogy a tavalyihoz képest csökkent a fizetése. Az ok: hatályba lépett az új adótörvény. A bérfejlesztési lehetőségek az önkor­mányzatok kezében vannak, a pénzük azonban nekik is kevés. BARANYAI KÖRKÉP Az elmúlt hónapokban több fórumon hallható volt, hogy változik az adótörvény, egy jobb, családtámogatóbb rend­szer lép életbe. Ezt cáfolni lát­szik az a tény, hogy jó néhány közalkalmazott, köztisztviselő az év első fizetésekor több mint ezer forinttal kisebb já­randóságot kapott. Egyelőre késik a béremelés, amelynek egy részére a fedezetet idén az önkormányzatoknak kell elő­teremteniük. Pécsett mintegy 6500 köz- tisztviselő és közalkalmazott veszi fel naponta a munkát. A köztisztviselői béreket egy­előre nem emelik, a fejlesz­téshez keresik a megoldást. A közalkalmazotti területen át­lagosan 13 százalékos fejlesz­tést kívánnak végrehajtani. Komlón 143 köztisztviselő és közel 1400 közalkalmazott számít a 13 százalékos alap- béremelésre. Siklóson 630 közalkalmazott mellett 45 köztisztviselő várja, hogyan dönt az önkormányzat a bér- fejlesztések tárgyában. A vár­hatóan február végéig meg­születendő határozat terveze­tében a pedagógusoknál 16-19 százalék, a szociális területen 14 százalék, az egyéb közal­kalmazottak esetében 13 szá­zalék az irányszám. Hasonlóan gondolkodnak Szigetváron is. Az 1100 köz- alkalmazott és köztisztviselő bérfejlesztésének irányszámai szinte teljesen megegyeznek a siklósi tervekkel. Mohácson nincs jóváhagyott költségve­tés. Több alternatív megoldást készítettek. A 13 százalékos minimális alapbéremelést mindenképpen el kívánják érni. A béremelés összesen 1610 köztisztviselőt és közal­kalmazottat érint, azonban a város költségvetési hiánya miatt a forrás egyelőre isme­retlen. Nincsenek könnyebb hely­zetben a községek sem. Szászváron 92 önkormányzati alkalmazott van. A béremelé­seket külön­böző for­mákban ter­vezik: 16+3 százalék a pedagógu­soknak, ma­ximum 10 az egyéb közal­kalmazottak­nak, ennek megállapítása azonban az intézményvezetők hatásköre. Bék János polgár- mestertől megtudtuk, a köz- tisztviselők 10 százalékos emelését a község költségve­téséből fedezik. Mindez nehéz lesz, mert az intézmények fenntartása igen sokba kerül. Az iskola költségvetésében a bérnövekedés 1,8 millió forint hiányt eredményez. Altorjainé dr. Eisenberg Ju­dittól, a TÁKISZ bériroda-ve­zetőjétől (képünkön) kapott tájékoztatás szerint nem csak a köztisztviselőket, közalkal­mazottakat érte jövedelem- csökkenés, hanem más bérből és fizetésből élőt is, hiszen az év elejétől esetükben is életbe lépett a módosított adótörvény ... Csökkent az adójóváírás összege. A tavalyi 20 száza­lék, maximum 4200 forint he­lyett január 1-jétől a havi bér 10 százaléka, de legfeljebb 3000 forint az adójóváírás, feltéve, hogy a magánszemély éves bevallott jövedelme nem éri el az 1 millió forintot. Mindezek mellett 1 száza­lékkal nőtt a levonandó nyug­díjjárulék összege. A beveze­tett családi kedvezmény azon­ban ellensúlyozza mindezt. Biz­tos, hogy a kis jövedelműek, a gyermektelenek vagy a már fel­nőtt gyermek(ek)kel rendelke­zők jövedelme csökkent, és az is igaz, hogy a kis jövedelműek az alacsony adójuk miatt nem tud­nak minden adókedvezményt igénybe venni. Szigeti Sz.-Németh L. (Ä) Kommentár az 1■ oldalon) Jogszerű, de méltánytalan döntés született Húsz év után elvesztett vagyon Molnárék tegnap óta nem mondhatják magukénak azt a föl­det, amiről húsz éven át azt hitték, az övék. Más tulajdona lett a gazdasági épület, és kérdéses, mi lesz az ott nevelt állatok, a telken álló gyümölcsfák sorsa. A család több százezer forint­nak mondhat búcsút. Az önkormányzatnál azon gondolkod­nak, milyen megoldást lehet találni. Félő, hogy későn. Földkimérés: papírforma Ha viszont sikerül út céljára kisajátítani a földet, az önkor­mányzatnak akkor valószínűleg tényleg utat kell építeni a gaz­dasági épület helyén. Hogy ezt hogyan tudják elkerülni, ma még a polgármester sem tudja. A döntéssel azonban időt nyer­nének, igaz, a kisajátítás miatt fizetniük kell majd a tulajdo­nosnak. Azt viszont remélhető­leg el lehet kerülni, hogy a föld­kiigazítás miatt a négy tulajdo­nos között újabb perek sorozata kezdődjön el. L. D. és most nyertek, jogerősen, vi­tathatatlanul. A bíróság - ahogy Bédy István polgármester (ké­pünkön) fogalmaz - nem mél­tányolta azt a tényt, hogy a terü­leten ott áll egy gazdasági épü­let, amelyben Molnárék több száz csirkét, tyúkot és kacsát nevelnek. Úgy döntöttek, mintha ez ott sem volna - teszi hozzá a község első embere. Molnárék elkeseredettek. Je­lenleg fogalmuk sincs, miből tudnak majd megélni, ha az „új” tulajdonos esetleg le akarná bontani az épületet és ki akarná vágni a gyümölcsfákat. Csakis abban bízhatnak, hogy az áldatlan állapotra az önkor­mányzat tud valamilyen meg­oldást találni. Bédy István ígéri, minden tőlük telhetőt megtesz­nek majd. Valószínűleg kisajá­títási eljárást kezdeményeznek az ominózus földre, amely eljá­rás halasztó hatállyal lehet a bí­rósági döntés végrehajtására. Erre azonban csak rövid idejük van, addig léphetnek, míg az írásos végzést kézhez nem kap­ják Molnárék. HARKÁNY A bírósági döntés értelmében Molnár Józsefék tegnap óta már nem tulajdonosai annak a földterületnek, amiről húsz éven át azt hitték, az övék. Bár minden stimmelt, csakhogy a telken álló társasház négy tu­lajdonosa között kiosztott terü­letek nem vol­tak azonosak azzal, mint ami a földhi­vatali iraton szerepelt. Máshol vol­tak a határok. Molnárék pe­dig éppen azon a területen építették föl a kis gazdasági épületet, ami nem volt az övék. Valószínűleg so­sem derült volna ki a tévedés, ha az egyik szomszéd rá nem jön, hogy a föld az övé. Szük­ségük is van rá, megvették ugyanis azt a volt tsz-tulajdont, amely épp ezzel a résszel hatá­ros. Két évvel ezelőtt pereltek, Hírcsatorna Sellye és Pécs után hétfőn Siklóson, kedden pedig Bolyban és Mohácson ismer­teti az idei támogatási lehe­tőségeket a Baranya Megyei Területi Agrárkamara. Az ál­lam elsősorban azokat segíti anyagilag, akik erdőt telepí­tenek, áttérnek a biogazdál­kodásra és új típusú szövet­kezetét alapítanak. (cs) Kostán közösségi házat alakítanak ki a volt Áfész- központból az önkormány­zat anyagi támogatásával. A tetőszerkezet renoválása már befejeződött. Most vég­zik az épület külső vakolá­sát és megerősítését. (cs) Három baranyai telepü­lésen kerékpárút építé­sét tervezik idén. A villányi 1,1, a drávasztárai 3,1 kilo­méteres, míg a mohácsi 860 méteres lesz. Mindegyik önkormányzat állami támo­gatást kap a kivitelezéshez. Egy pécsi hírlapból! üvegfalán lyukat ütöttek kővel a minap a tolvajok, és benyúlva újságokat emeltek el. A Piros ABC melletti lé­tesítménybe az elmúlt két évben kétszer hatoltak be ugyanígy, de akkor azért, hogy ruhát vigyenek el. (cs) Átállás földgázra SZIGETVÁR A város az olaj-, szén- és pébé- gáztüzelésű intézményeinek földgázra átállítására pályázott az Energiatakarékossági Hitel Programra (EHP). Nyertek is több mint 56 millió forint 8,8 százalékos kamatozású hitelt. A Széchenyi utcai óvoda, a bérlők háza, a gondozási központ és szociális otthon, a tűzoltóság, a Tinódi Iskola, a gimnázium, a polgármesteri hivatal és az Ist- vánffy iskola konyhájának földgázra átállítására rövidesen meghívásos pályázatot írnak ki. A kivitelezőknek az őszi fűtési szezonig kell a munkát befe­jezniük. A hitelt az önkor­mányzat a jelenlegi és a korsze­rűbb, olcsóbb földgázfűtés kö­zötti megtakarításból törleszti majd. B. M. L. / Áldott állapotban - pécsiek a filmszemlén Áldott állapotban címmel mutatták be a 30. magyar film­szemlén Soós Péter 30 perces rövidjátékfilmjét. A Pécsi Nemzeti Színház rendezője kollégáját, a szintén pécsi Urbán Tibort kérte fel a főszerepre. PÉCS-BUDAPEST Az eredetileg is filmrendező szakon végzett Soós Péter fel­kérésre rendezhette meg a 7 millió forint költségvetésű mozit. Az első végzős film- produceri osztály vizsgafilm­jeiről van szó, a többi négyet Szász János, Gárdos Péter, Xantus János és Rohonyi Gá­bor forgatta, a tervek szerint az öt rész a közös Ezredvég címmel látható majd az egyik fő szakmai és anyagi támo­gató, az MTV műsorán.-A film két fiatalról szól, akiknek három napjuk van arra, hogy eldöntsék, vállal- nak-e gyereket vagy sem - mondta a rendező. - De köz­ben lakástartozásukat is ren­dezni kell, szervezni a napjai­kat, tehát a három nap nem 72 óra, mert nincs idő az élet fon­tos dolgainak megbeszélésére. Végül a gyerek mellett dönte­nek, de igazán ez sem pozitív végkicsengés. Reális filmnek szántam, kicsit „home videós”, fésületlen, kézből felvett, ami a mai fiatalok videoklipszerű éle­tét mutatja be. A két főszerep­lőn, Urbán Tiboron és a kapos­vári Németh Mónikán kívül játszik Vári Éva és Ulmann Mónika is filmben. Urbán Tibor (képünkön), aki nagy filmrajongó, olyan eszményképekkel, mint Do­nald Suther­land, Latino- vits Zoltán, Kállai Fe­renc, rendkí­vül élvezte első komoly­filmes fősze­repét.-Egy rockzenészt alakítok, aki a fia­talok tipikus problémáival küzd: rohangál a pénz után, szeretne befutni, és most gye­reke lesz. A forgatás érdekes, kemény munka volt, az az egy zavart, hogy nem volt mód elmélyült próbákra. M. K. Az elnyűhetetlen rakásfák SÁSD Amíg a Deák tér emeletes há­zaiban majdnem mindenki fával tüzelt, senkit sem za­vart, ha jöttek a vándor fafű­részelő mesterek. Amióta azonban a legtöbb lakásba bevezették a gázt, békétlen­séggel jár a megjelenésük. Rájuk szólnak, hogy elviselhe­tetlen zajjal dolgoznak. Kifogá­solják még, hogy a házak közt úgy rendezkednek be az iparo­sok, mintha a köztér a telephe­lyük lenne. Az 1. és a 2. számú lépcsőház lakói például el is küldték őket, hogy odébb aprít­sák a hasábokat. Másutt viszont nem zsörtö­lődnek ezért. Haraszti György társasházi megbízottól megtud­tuk, hogy a tömbjükben jó né- hányan élnek olyanok, akik nem igényelték a gázbekötést. Ők továbbra is bizalommal fo­gadják a fűrészelőket, rendet tesznek utánuk, és a gurigákat azonnal elraktározzák. Most egyszerre gondot jelent az is, hogy az épületek szom­szédságában régóta magasodik néhány farakás. Erről Merk Zsoltot, az önkormányzat mun­katársát kérdeztük. A műszaki ügyintéző kifejtette, hogy fel­dolgozatlan nyalábfát legfel­jebb két napig tárolhatnak köz­területen. Figyelmeztettek is erre nem egy tulajdonost, de azok azzal érveltek, hogy nem tudják az aprítottat a pincékben elhelyezni. Előbb tehát a lakóknak kel­lene megegyezniük. Csuti J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom