Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-15 / 14. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1999. január 15., péntek Hírcsatorna Három baranyai falu­ban több mint két kilométer hosszúságban építenek új járdát még idén. Kora ta­vasztól munkába fognak Hobolban, Máriakéménden és Pécsudvardon. Az állami támogatás elnyerésének egyik feltétele, hogy még idén végezni kell a kivitele­zéssel. (cs) Gödrén helytörténeti kiadvány megjelentetését tervezik, amint lesz rá pénz. Az összeállítás alapjául a história domus tényei, Zalka József falukrónikás, vala­mint Kóhner Mihály család­fakutató megfigyelései szolgálnak. (cs) A galériakönyvtár után szaktermek készülnek a nagyharsányi iskolában. A tervek szerint tavaszra átad­ják a számítástechnikai, a nyelvi, valamint a magyar nyelv tanítását segítő okta­tási helyiséget. A munkákra csaknem húszmillió forintot költenek. (cs) A kertművelés fellendí­tését tervezi Babarcszőlős három kisebbségi szerve­zete. Legkevesebb félszáz ember - köztük nemcsak ci­gány - juthat majd ingyen, illetve jutányos áron vető­magvakhoz. (cs) Komlón is terjed a fa­kín, amely gyors szaporodá­sával veszélyezteti a növé­nyeket. Egyre több fa­gyöngy látható főként Kö- könyös juharosaiban, (cs) Szinte minden horvát családban van pisztoly vagy puska Engedélyhez nehéz, fegyverhez könnyű jutni Egyre gyakrabban adunk hírt arról, hogy a baranyai határál­lomásokon horvát állampolgároknál fegyvert, lőszert találnak a határőrök. Szőkébb pátriánkban persze nemcsak ezért nö­vekedett 1998-ban az elrendelt nyomozások száma. BARANYAI KÖRKÉP Az elmúlt néhány nap dráva- szabolcsi fogásai: Beretta tí­pusú maroklőfegyvert és 26 töl­tényt talál a határőr egy belépni szándékozó horvát állampolgár kocsijának kesztyűtartójában; egy szintén horvát nemzetiségű férfinál Magnum típusú pisz­tolyt, majd nem sokkal ezután déli szomszédunk egy másik fe­ledékeny pol­gáránál petár­dákat talál­nak. Baranyá­ban 1998-ban az előző évhez képest huszonnéggyel több nyomozást rendeltek el lőfegy­verrel vagy lőszerrel való visz- szaélés alapos gyanúja miatt. A statisztikák szerint az elmúlt év végén megyénkben hivatalosan 3444 fő rendelkezett 6709, 43 jogi személy pedig 798 lőfegy­verrel. Ennél persze lényegesen többen tartanak otthon vagy maguknál pisztolyt, puskát. A fegyverek ára az utóbbi években megugrott. Az a kö­zépkategóriájú pisztoly, mely­hez korábban hivatalosan 20 ezerért lehetett hozzájutni, most 50-60 ezer forintba kerül. A feketepiacon természetesen minden olcsóbb - a „középka­tegória” legalább húszezerrel. Vasvári Pál, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Igazga­tásrendészeti Osztályának veze­tője kérdésünkre hangsúlyozta: a kérelmeket szigorúan a törvé­nyekben foglaltaknak megfele­lően bírálják el, ennek ellenére megítélése szerint szerényen ugyan, de emelkedett a törvé­nyesen birtokolt fegyverek száma a megyében. Harmati Béla, a Pécsi Rend­Szabályok és büntetések A „civil” kézifegyver- és lőszertartást több rendelet szabá­lyozza. A fegyvertartás természetesen engedélyhez kötött, melynek van egy orvosi része; a cégalkalmazottak esetében pszichológiai vizsgálat is szükséges. Mindezt - több tényezőtől függően - bizonyos időközönként meg kell újítani. Fegyverrel illetve lőszerrel való visszaélésért akár ötéves szabadságvesztés is kiszabható, a fegyvercsempészt nyolc esz­tendőre is lecsukhatják. A bűnszövetség mindkét esetben sú­lyosbító tényező. őrkapitányság Bűnügyi Osztá­lyának vezetője szerint várható volt, hogy mind több és több pisztoly és puska kerül az em­berekhez, hiszen beszerzésük egyre könnyebb lett. Az enge­dély nélkül tartott fegyverekre az esetek többségében véletle­nül - igazoltatás, motozás, ház­kutatás -, tehát rutinellenőrzé­sek során, ritkábban bejelentés nyomán bukkan a rendőrség. A legtöbben azzal védekeznek, hogy azt hitték, hatástalanított a fegyver. A „horvát” fegyverügyek nagy része Siklóson csapódik le. Schmidt Henrik (kis képün­kön), a Siklósi Rendőrkapi­tányság vezetője lapunknak elmondta, szinte naponta elő­fordul, hogy a határon áthaladni szándékozó horvát állampol­gárnál fegyvert vagy lőszert ta­lálnak. Többségük feledékeny- ségre hivatkozik. Hazánk terü­letére csak a rendőrség előzetes engedélyével lehet fegyvert be­hozni. Ezen kívül főleg az Or­mánság térségében fülelnek le gyakran orvvadászokat, akik­nek fegyverük ugyan van, en­gedélyük viszont nincs. Egyes források szerint szinte minden horvát családban van legalább egy lőfegyver, na­gyobb ünnepeken ezt tapasz­talni is lehet. A horvát kormány most újabb fegyverbegyűjtési akciót hirdetett: május 1-jéig minden következmény nélkül be lehet szolgáltatni az enge­dély nélkül tartott pisztolyokat, puskákat. Információink szerint azonban kevés az esély arra, hogy ennek a felhívásnak na­gyobb sikere lesz, mint a ko­rábbiaknak. Nimmerfroh F.-trendéit nyomozásol száma Baranyában 97 r "n 1995 1996 1997 1998 Vírus két sertéstelepen MOHÁCS Teherautók sorakoztak föl a közelmúltban két sertéste­lep előtt is, ahonnan a teljes állományt elszállították. A szóbeszéd szerint veszé­lyes, fertőző betegség ütötte föl a fejét a város határában két állattartó telepen, ezért az ott nevelt teljes állományt megsemmisítették.- Az úgynevezett PRRS ví­rusbetegséget Baranyában két telepen diagnosztizáltuk - tá­jékoztatott dr. Guzsvány Mi­hály megyei főállatorvos. - A vírus az állat légző- és szapo­rodó szervét támadja meg, amelynek következtében rom­lik a takarmány hasznosítása, illetve a kocák megterméke- nyíthetősége és a kanok ter­mékenyítő képessége. Tartá­suk tehát biztos veszteséget eredményez. Még amelyiknél a betegség kimutatható, annak a húsa is alkalmas a fogyasz­tásra. Dániában pár éve a PRRS-fertőzöttség miatt az egész országban lecserélték a sertésállományt. Az újat beol­tották, mégsem tudták telje­sen kiküszöbölni a betegsé­get. Időről időre az USA-ban is számolnak föl miatta tele­peket. A megyében átfogó vizsgálatot tartottunk, és en­nek eredményét ismerve kije­lentem: sem egyetlen telepen, sem a háztájiban tartott te­nyészállatok között nem talál­tunk fertőzött sertést - mondta a főállatorvos. A mohácsi, illetve a török­dombi sertéstelepen egyéb­ként információink szerint az úgynevezett „négyes vírus­mentes” állomány telepítésére készülnek föl. B. M. Érdekellentétek miatt állt a százmilliós beruházás 1997 decemberében kezdték meg az Ormánságban a térségi szilárdhulladék-lerakó építését, ám bő fél éve leállt a munka, azóta egy kapavágás sem történt. Mint kiderült: érdekellenté­tek álltak a háttérben. Most úgy tűnik, folytatódik a 180 milliós beruházás. SELLYE Tegnap délelőtt ültek tárgyaló- asztalhoz az ormánsági szilárd­hulladék-lerakó építésében ér­dekelt önkormányzatok képvi­selői, a beruházás kivitelezője, és a tervezett szeméttelep üze­meltetője. Ez nem az első ta­nácskozás, eddig már öt alka­lommal kellett összehívni a fe­leket az elmúlt néhány hónap alatt. A 32 önkormányzat összefo­gásával, részben pályázati pénzből a létrehozandó hulla­déklerakót 1997 decemberében kezdték el építeni, ám a munká­latok körülbelül fél éve szüne­telnek, pedig egy 180 milliós beruházásnál minden elveszte­getett percért kár. A pályázati pénzzel el kell számolni, a ké­sedelem pedig nagyban növel­heti a költségeket. A tegnapi tanácskozást azért hívta össze a sellyei polgármes­ter, hogy tájékoztassa az érin­tetteket az elmúlt két és fél hó­nap eseményeiről, valamint, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse a kialakult helyzet két legfonto­sabb „tényezőjét”. Norántné dr. Hajós Klára la­punknak elmondta, a kivitelező sellyei O és R Építőipari Ke­reskedelmi és Szolgáltató Kft., és a leendő üzemeltető, a Ka­posvári Városgazdálkodási Rt. konfliktusa, érdekellentéte mi­att állt le a hulladékudvar épí­tése. A polgármester úgy ítéli, üzleti titok, hogy melyek voltak ezek a bizonyos érdekellenté­tek. A tegnapi tahácskozáson si­került a régóta fennálló konflik­tust nagyjából feloldani. A felek megegyeztek abban, hogy ez év novemberére a beruházást mindenképpen be kell fejezni, hiszen senkinek sem jó, ha az ormánsági hulladéklerakó nem, vagy csak hatalmas késéssel épül fel. N. F. PORTRÉ „Mi tudjuk, mi az a haza” Megsárgult, elrongyolódott katonanaplót lapozgatunk, halo- vány fényképeket nézegetünk - egy közkatona emlékei ezek a doni tragédiáról. Szaif Frigyes kétszer is megjárta az orosz tél poklát, másodszor 42 kilósán jött vissza a hadifogolytáborból.- Utólag, a történelemköny­vekből már sokat tudunk az 1943 januárjában történtekről. Hogyan élték meg ezt a kato­nák, lehetett előre látni?- Mi újoncként vonultunk a Donhoz, de az idősebb front­harcosok már sejtettek valamit, amikor a németek elvitték az első vonalból a nehéztüzérsé­get. így szinte mi kerültünk szembe az oroszokkal, elég rossz felszereléssel. Bunda­kesztyű, kabát csak akkor ju­tott, amikor az ember őrségben volt, vagy ha „nyelvet fogni” mentünk, azaz olyan oroszt ke­restünk, aki tud mondani vala­mit az alakulatáról.- Miképp értesültek arról, hogy a szovjet csapatok át­törték a fron­tot?- Emlék­szem, éppen a telefonos bunkerban voltam, egy barátomat hívtam, akinek némi­leg előttünk volt az egysége. Hirtelen nagy robbanás hallat­szott a telefonban, és megsza­kadt a vonal. Innen tudtuk, hogy az oroszok őket már elér­ték. A barátomat azután soha többé nem láttam ...-Megkezdődött a visszavo­nulás.-Amikor megkaptuk a pa­rancsot a visszavonulásra, azt írtam a naplómba: „Hazamehe­tünk. Mi tudjuk, mi az a haza!”. Ám amint az oroszok áttörtek, megjött velük a rettenetes hideg is. Ahogy a fényképeken is lát­szik, a menet itt már felbomlott, aki kidőlt a sorból, biztosan el­pusztult. Nem lehetett mást tenni, menni kellett.- Ön hazatért, de nem sokáig volt itthon.- Két hónap után már a Kár­pátokba, majd Budapest ostro­mához vezényel­tek, itt estem ha­difogságba. A táborban szétosz­tották a foglyo­kat: aki pokrócot kapott, az északra került. Én azt kaptam. Másfél év után egyszer csak el­vittek minket, mondván, haza­mehetünk, de utána mégis visz- szakerültünk a munkába. Ké­sőbb tudtuk meg, hogy Rákosi megegyezett Sztálinnal: a ke­vesebb jóvátételért nekünk még maradnunk kell. Sokan nem bírták, az utolsó fél évbe én is kis híján belehaltam. Kevesen maradtunk, és már a találkozó­kon is alig akad ismerős arc. Nyaka Szabolcs Szaif Frigyes 1920-ban született Temesváron. Eredeti szakmája cukrász, de volt cserépkályha-készítő és nehézgépkezelő is. Részt vett a doni harcokban, Budapest ostrománál esett hadifogságba. Özvegysége után második feleségével Hosszúhetényben él, négy felnőtt gyermeke, hat unokája és három dédunokája van. Lapunk december 28-i számában foglalkoztunk a képen látható hölgy ügyé­vel. Az idős asszonyt de­cember 2-án találták a pé­csi vasútállomáson, azóta a POTE Pszichiátriai Kliniká­ján kezelik. Irat. nem volt nála, és beszélni sem haj­landó. Személyazonossá­gának megállapítása érde­kében az ügyét felvállaló ügyvédi iroda kéri, hogy amennyiben bárki infor­mációval bír a hölggyel kapcsolatban, jelentkezzen a klinika 314-344/5136-os telefonszámán. Körzeti tv-műsor MTV 1, ma 16.00-17.00­ig. Világfesztivál Ozorán az évezred utolsó napfo­gyatkozásakor. Ismét repül a For Life helikopteres mentőszolgálat. A somogyi képzőművészek legna­gyobb tárlata a kaposvári Vaszary Képtárban. Bemu­tatkozik a pécsi Sétatér fo­lyóirat a Sétatérben. Prog­ramajánló. Vendég: a Pécsi Magas Fiuk Dalárdája ze­nekar. A műsorban sorsoljuk la­punk régi és új előfizetői kö­zött az öröklakást! Műsor­vezető: Petz Margó, Kárász Róbert. Szerkesztő: Hársá- gyi Margit. A

Next

/
Oldalképek
Tartalom