Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-05 / 4. szám
8 Dunántúli Napló Kisebbségek Baranyában 1999. január 5., kedd Országos újjáválasztás BUDAPEST A magyarországi örmények küldöttgyűlésével január 3-án megkezdődött az országos kisebbségi önkormányzatok újjáválasztása. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvénynek megfelelően az önkormányzatokat megválasztó elektorok (küldöttek) gyűlését az Országos Választási Bizottság hívta össze. A választást a jogszabályok értelmében abban az esetben lehet megtartani, ha az adott kisebbség elektorjainak száma eléri a 14-et. Ennek a feltételnek a Magyarországon hivatalosan elismert tizenhárom kisebbség mindegyike, azaz a jelenleg országos ön- kormányzattal nem rendelkező ukrán és ruszin kisebbség is megfelelt. A fővárosi és az országos kisebbségi ön- kormányzatok megválasztásának eljárási rendjéről szóló, ez év október végén kiadott belügyminiszteri rendelet szerint elektornak minősülnek azok a kisebbségi képviselők, akik a tízezer vagy annál kevesebb lakosú település kislistás választásán nyertek, illetve akiket a nagyobb települések és a fővárosi kerületek egyéni választókerületeiben választottak meg. Elektort az országos választógyűlés is kijelölhet. Az újjáalakuló országos testületek tagjainak száma minimálisan 13, legfeljebb 53 lehet. Az önkormányzat létszámát a gyűlés szavazással határozza meg. Az országos gyűlés akkor határozatképes, ha azon legalább a megválasztott elektorok háromnegyede, de minimálisan 14 elektor részt vesz. A legnagyobb létszámú magyarországi kisebbség, a cigányság 19 szervezete - Roma Társadalmi Összefogás elnevezéssel - közösen indul a választáson. A jelenlegi Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Farkas Flórián által vezetett Lungo Drom várhatóan önállóan állít jelölteket. Az örmény gyűlést a bolgár, a német, a ruszin, majd a cigány, az ukrán, a szlovák és a horvát választás követi. Februárban tartja rendezvényét a román, a görög, a lengyel és a szerb kisebbség. A folyamat február 14-én, a szlovén országos önkormányzat újjáalakulásával zárul. Lengyel remények Két új kisebbségi önkormányzat kezdte meg működését a közelmúltban Pécsett: a görög és a lengyel. Pedig mindkét kisebbség számos önkormányzatot működtetett már korábban is országszerte, a lengyelek most harminchármat. Éppen csak túljutottak a bélyegzőkészítésen és a számlanyitáson, mondja a Pécsi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Zemplényi Mária Jo- lanta (képünkön). Jelenleg a program kidolgozásán munkálkodnak. Az önkormányzat létrehozásának ötlete voltaképpen a Civil Közösségek Házában működő lengyel klubból indult, hiszen a klub képviselte eddig egyedül a városban és a megyében élő lengyelséget. Az egyik legfontosabb feladatuknak ezért is a klub támogatását tekintik túl azon, hogy a kisebbségi önkormányzatnak is van már saját kulturális bizottsága markáns programmal. Komoly gondot okoz jelenleg az, hogy nincs helyiségük, ezért kérvényt írtak a polgármesternek, segítséget várva tőle. Mindenképpen szeretnének a Pécs-Krakkó együttműködési szerződés keretén belül komoly szerepet játszani a kapcsolatok kialakításában, mint ahogyan azt is tervezik, hogy a Lengyelországban működő magyar kisebbségi csoportosulásokkal, baráti körökkel, kulturális egyesületekkel szoros kontaktust építenek ki. Fontosnak tartják azt is, hogy a hazai lengyel kisebbségi önkormányzatokkal valamilyen együttműködést alakítsanak ki, s mindenképpen szeretnének az országos önkormányzatba is bekerülni. Zemplényi Mária elmondta, hogy aggódnak a Pécsett létrehozott lengyel iskola jövője miatt, hiszen az országos ön- kormányzat nem kívánja a továbbiakban támogatni. Pedig abban reménykedtek, hogy az ott letett lengyel nyelvvizsga elismert lesz, s esetleg még a „normál” iskolai bizonyítványba is bekerül. De bizakodnak, hogy talán a városi ön- kormányzat segít ebben a kérdésben, vagy esetleg az újonnan megalakuló, szemléletén változtató országos önkormányzat. A jövőben is sok, színvonalas programot kívánnak szervezni illusztráció: Müller a. Új elnök a német kultúráért A Német Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetsége decemberben új elnököt választott, miután Báling József hosszú évek munkája után leköszönt. Az új elnök a lippói Szugfil József lett (kis képünkön). LIPPÓ Harminc esztendeje foglalkozik a német népzenével. Eleinte a villányi asszonykórust, majd a székelyszabari férfitriót kísérte harmonikán, így került kapcsolatba a palotabozsoki Rittlinger Mártonnal, s így aztán ők kísérték az ottani tánccsoportot. A nemzetiségi mozgalomhoz Vargha Károly által került igen közel, aki Kerner Ló'rinccel felváltva vezette a pécsi Nádor Kávéházban a német klubesteket. Tulajdonképpen ebből nőtt ki a Lenau Egyesület, mondja, melynek kezdetektől tagja volt, s öt esztendőn át a vezetőségben is helyet foglalt. Most, hogy elvállalta a szövetség elnöki tisztét, úgy érzi, hogy nagy felelősség hárul rá, hiszen Báling József után, aki rendkívül nagy munkát végzett ezen a területen, nem lesz könnyű eredményeket felmutatni. Mindenesetre képzi magát, most 43 évesen igyekszik megszerezni második diplomáját a JPTE-n, művelődési menedzser szakon, amely fő foglalkozásához is passzol, hiszen ő a lippói művelődési ház igazgatója 1989 óta. Szervezi a tánccsoport és az ifjúsági fúvósegyüttes fellépéseit, s maga is játszik egy zenekarban, a Karavvanká- ban. Elnökként fő feladatának tekinti a német kultúrával, oktatással kapcsolatos nagy számú rendezvény irányítását, koordinálását, pályázatok írását, mindezt a fiatalok bevonásával. S bár Németországból komoly támogatást kapnak az újonnan alakult kisebbségi ön- kormányzatok, az öregek otthonai és az oktatási intézmények, megpróbálja elérni, hogy a kultúrára is áldozzanak, hiszen a tánccsoportok ruhái, a fúvósegyüttesek hangszerei nagyon sokba kerülnek. Honi német fiatalok tíz éve Tizedik évébe lépett a Magyarországi Ifjú Németek Közössége (GJU). Annak idején, 1989. december 31-én már lehetett tudni, hogy valami más kezdődik el, és néhányan belevágtak. Till Éva, a közösség egyik alel- nöke az immár hagyományos, a megalakulás évfordulójára rímelő előszilveszteren, Vémén- den beszélt az eddig elért eredményekről:-A pécsi Lenau Hausban mintegy húszán jöttek össze azzal a céllal, hogy az itthoni sváb-német falvak kultúráját valamiképp megpróbálják a fiatalok körében is népszerűsíteni, terjeszteni. Valóságos „agitáció” volt ez, persze jó értelemben véve, de a hírt csak úgy tudtuk terjeszteni, hogy faluról falura jártunk, és segítettük a baráti körök megalakulását. Mára 1600 tagunk van. és éppen a mostani ünnepség házigazdája, Véménd büszkélkedhet az egyik legaktívabb csoporttal. A dél-dunántúli régióban egyébként fontos centrum még Pécs, Mecseknádasd, Sásd, Tolna, Hőgyész és Bony- hád. Országosan Solymárt és Berkenyét emelném még ki. A GJU táborok, szemináriumok szervezése mellett fontosnak tartotta, hogy olyan régi szokásokat is felelevenítsenek, mint volt a fonó vagy a karácsonyi bál, nem beszélve például a Márton-napi búcsúról és a laternézésről, aminek egyik központja Bonyhád. Természetesen az öregek nagyon szeretik, ha a fiatalok megkeresik őket, a néptánccsoportok, énekkarok munkájához kikérik a véleményüket. A szülők is szívesen veszik a népviselet felélesztését (persze, itt már rég nem a mindennapok „hatszoknyás” ruházatáról van szó), segítenek az új ruhák elkészítésében. Horváth Etelené és Fáik An- talné véméndi tanárnők is elégedettek a helyi fiatalsággal:-Az 1. osztályban kivétel nélkül mindenki a németet választotta, még a cigánygyerekek is! Szívesen használják a nyelvjárást, az idősebbeket direkt kérik, hogy „sváboljanak”, mert ösztönösen is érzik, hogy ez valami olyasmi, amit érdemes megőrizni, ők maguk is többek, különösebbek lesznek tőle. Az is jó, hogy szép lassan a gyerekek sok mindent átvesznek tőlünk - pl. a babakiállítás, a műsoros estek szervezését -, nem nekünk kell mindent csinálni. Méhes Károly Hírcsatorna A Pécsi Német Önkormányzat 1996. január 15-én egy határozattal alapította meg a „Pécs németségéért” díjat, amelyet olyan személyiségeknek adományoz, akik hosszú múltra visszatekintő munkásságuk során a magyarországi, ezen belül a pécsi németség érdekében a nemzetiségi, oktatás, kultúra és a hagyományőrzés területén elévülhetetlen érdemeket szereztek. Idén január 8-án, pénteken 16 órakor kerül sor az ünnepélyes díjátadásra a Lenau Házban. A roma holocaust túlélőinek továbbra is segítséget kínál a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület Cigányok Jog- és Érdekérvényesítő Irodája abban, hogy támogatás iránti kérelmüket segítenek kitölteni és elküldeni a Vöröskereszt illetékes szervezetéhez. Cím: Rácz Aladár Közösségi Ház, Pécs, József u. 4. Tel.: 325-558. A kisebbségi kérdést ci- gánytalanítani kell, hiszen ez nem faji probléma, hanem a társadalmi méretű leszakadás és kirekesztődés következménye - jelentette ki Hegedűs Zsuzsa szociológus Budapesten, a Friedrich Ebert-alapítvány decemberi vitaestjén. Egy modern társadalom kisebbségekből tevődik össze. A középrétegek véglegesen leszakadó, a társadalomból éppen kirekesztődő csoportjai azonban a bűnbakkeresés mechanizmusában óhatatlanul szembefordulnak a már kitaszított kisebbségekkel. A keserűség egy másik keserűséggel ütközik, és feloldhatatlannak látszó ellentétek keletkeznek - fejtette ki a szociológus. A Pécsi Horvát Színház Csopor(t)-Horda Galériájában január 14-én, csütörtökön 18 órakor nyílik Danijel Butala festőművész rajzkiállítása. A színház 15-én Sely- lyén a Két fehér holló című népszínmű horvát nyelvű előadásával lép fel, 25-én Felsőszentmártonban, 26-án pedig Budapesten a Báb pannonoptikum című darabot mutatják be. Mazsola, dió és pénz a tésztában BARANYAI KÖRKÉP Viszonylag új jelenség a január 13-áról 14-ére virradó éjjelen a pravoszláv újév megünneplése, ez voltaképpen az új naptár szerinti szokásos ünneplés hatására történik, mondja Popovics István, a magyarországi szerb rádiózás ismert alakja. A kalácsot viszont, amelyet a január 6-án kezdődő karácsonykor sütnek, ősi hagyomány szerint újévkor vágják fel itt Baranyában is a szerbek. Megöntözik borral, s a család legidősebb férfitagja felvágja, miközben vallásos énekeket énekelnek. Január 6-án van tehát szenteste, s 7-én a karácsony első napja, s erre az alkalomra kétféle tésztát is szokás készíteni. Az egyik pogácsatésztából készült sütemény, amely nagyon régi, pogány eredetű, a másik pedig ennek polgáriasodott változata, amelynek alapanyaga rétestészta, melybe darált dió, mazsola, méz kerül, s amely hasonló a közel-keleti Bahlavá- hoz, legalábbis nagyon édes. Mindkét változatot kockákra vágják: az első darab a házé, a második az első vendégé, a harmadik a legidősebb férfié, aztán következnek a nők. Egyetlen darabban viszont egy régi pénzérme van elrejtve, melyet a házból nem lehet kivinni. Tehát aki megtalálja, bízhat abban, hogy a házigazda megváltja, vagyis kifizeti értékét. A hagyományokat a fiatalok is megtartják fotó: Tóth l. Diszkrimináció A munkaügyi központok, kirendeltségek szemet hunynak a munkavállalók etnikai hovatartozásával kapcsolatos munkáltatói megkülönböztetések felett, nem tesznek semmit e jogsértések orvoslására - állapította meg Kaltenbach Jenó', a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. A foglalkoztatási diszkrimináció területén olyan nagyfokú a látencia, hogy az illetékes szervek nem szereznek tudomást az ilyen esetekről. A munkaügyi felügyelőségek által a múlt év első felében végzett mintegy 13 ezer vizsgálat közül egy sem érintette a munkavállalók nemzeti vagy etnikai hovatartozásával kapcsolatos megkülönböztetések eseteit. Kaltenbach kiemelte, hogy a munkaügyi központokon keresztül bonyolítják le a munkavállalások csaknem felét. Kezdeményezte, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium állítson össze információs anyagot a munkát keresőknek, és kötelezze a munkaügyi kirendeltségeket a diszkrimináció jelzésére. Az ombudsman szerint a diszkrimináció visszaszorításához közigazgatási vagy gazdasági alapú szankciókat kellene bevezetni. Ilyen lehetne a munkáltató támogatásának megvonása, illetve kizárása az állami megrendeléseket teljesítők köréből. ♦ Cseri j László i
