Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-28 / 27. szám
1999. január 28., csütörtök Baranya Kultúrájával a Kultúrált Ezredfordulóért - Baranyában Dunántúli Napló 9 Oldalunk a Baranya Megyei Önkormányzat támogatásával készült Hírcsatorna Bokor Béla Zágrábban. Az Alpok-Adria Munkaközösség Idegenforgalmi Munkacsoportja ma tartja ülését Zágrábban. A Baranya Megyei Közgyűlést Bokor Béla alelnök és Polgár Zoltán Idegenforgalmi Tanácsnok képviseli. (nf) A németek is ünnepelni akarnak. Baranya megye baden-würtenbergi partnere, Rems-Murr járástanácsa bejelentette, hogy részt kíván venni a magyar millenium németországi megünneplésében. (nf) Szakszervezeti vezetők az elnöknél. Dr. Kékes Ferenc a megyei közgyűlés elnöke ma hivatalában fogadja a Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezetének vezetőit. (nf) KINCSES BARANYAI Elvarmi az elvarratlan szálakat A Baranya Megyei Önkormányzatnak több térségi és megyei vonzáskörrel rendelkező intézményt kell fenntartania. Az ezzel összefüggő gondokon, eredményeken, terveken kívül a nemzetközi és a megyén belüli kapcsolatokról is kérdeztük dr. Kékes Ferencet, a megyei közgyűlés elnökét.- Az intézményfenntartás talán az egyik legfontosabb feladata a megyei önkormányzatnak. Csupa olyan szolgáltatást kell biztosítanunk szerte Baranyában, melyet a települési önkormányzatok saját erőből nem tudnának finanszírozni. Költségvetésünk jelentős részét intézményeinkre fordítjuk - kezdi az elnök.- Mostanában több városi önkormányzatnál felmerült, hogy egy-egy középiskolát - melyeknek fenntartása nem kötelező feladatuk - visszapasz- szolnának a megyének. Önök hogyan viszonyulnak ezekhez a szándékokhoz?- A ciklus elején különös bája van ennek a problémának, hiszen a városoknak hat hónapjuk van arra, hogy ha nem kívánnak működtetni egy intézményt, azt visszaadják. A megyei önkormányzatnak ilyenkor nincsen mérlegelési joga, nem mondhat nemet. Eddig tudomásom szerint Komlón és Mohácson vetődött fel ez a kérdés. Úgy tűnik, Komlón sikerül megoldást találni: a megye szakértőinek segítségével szerkezetkorszerűsítési programot dolgoztak ki, így valószínűleg nem kerül egyik középiskola sem a megyei önkormányzathoz. Ha mégis átpasszolnak egy intézményt, annak .mi lesz a sorsa?- Ha mondjuk egy iskola működését nekünk kell finanszíroznunk, akkor azt úgy kell megoldanunk, hogy racionalizáljuk a működést, tehát nem biztos, hogy az az intézmény azon a településen marad, nem biztos, hogy abban az épületben. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy rögtön pofon vágjuk azt a várost. Az alapvető hozzáállásunk nem ez. Új szakmai programokkal kell jobb kondícióba hozni az adott intézményt. A településeknek egyébként még két hónapjuk van arra, hogy döntsenek ebben a kérdésben. Költségvetésünkben céltartalékot képeztünk, hogy a váratlanul felmerülő feladatokat is teljesíteni tudjuk.- Milyen főbb intézményfejlesztéseket terveznek a jövőben? A megyei kórház rekonstrukcióját természetesen folytatjuk, ezen kívül a Szigetvár- Turbékpusztai Értelmi Fogyatékosok Otthonának felújítására 270 milliót szánunk. Van egy 25 milliós keret, melyet akkor használunk fel, ha valami váratlan esemény történik: beázik a tető, felrobban egy kazán. Ösz- szesen egy körülbelül egymilliárdos fejlesztési programot dolgoztunk ki.- A nemzetközi és a megyén belüli kapcsolatok terén melyek a legfőbb tervek?- Rendkívül fontosnak tartom, hogy az Ormánságban minél hamarabb megnyíljon egy határátkelő, és beinduljon a kishatárforgalom, csökkentve ezzel a térség elszigeteltségét. A megyei önkormányzat minden politikai segítséget megad ahhoz, hogy ez sikerüljön. Elodázhatatlannak tartom. hogy a megye összes településének nemzetközi kapcsolatait felmérjük, és közösen próbáljunk valamit tenni annak érdekében, hogy ezeket elsősorban a gazdasági fejlődés érdekében használjuk ki. A megyén belül is el kell varrni a szálakat: tisztázni kell a megyei önkormányzat viszonyát a kamarákhoz, az egyetemekhez, a városokhoz, a hatékonyabb együttműködés érdekében. A Mille- niummal kapcsolatban például Pécs városával közösen kell megfogalmaznunk a legfőbb feladatokat. N. F. A Duna-,Dráva-,Száva együttműködési szerződés aláírása Pécsett FOTÓ: MÜLLER ANDREA Egyre több drogost fogadnak Néhány év alatt sokszorosára nőtt a Baranya Megyei Drogambulancia gondozottainak száma. Míg korábban egy „kötelességből” fenntartott intézmény volt, ahová egy-két szipus betévedt, ma már évente több ezer emberen próbálnak meg segíteni. Az intézmény 1987 óta létezik, elsősorban azért jött létre, hogy a kábítószerező fiataloknak legyen kihez fordulniuk. A Drogambulancia tulajdonképp a Megyei Kerpel-Fronius Ödön Gyermekkórház része. A nyolcvanas évek végén még elsősorban a hígítót belélegző szipusok jelentettek gondot. A szociális gondozók elsősorban utcai szociális munkával próbáltak rajtuk segíteni. A Nyugat felé való nyitással egyre több kábítószer jelent meg a magyar piacon, következésképp egyre több munkájuk lett az ambulancia munkatársainak. Míg 1994-ben 480 volt az éves forgalmuk, addig 1998ban már 3952. Jelenleg a gondozottak többsége 18 és 30 év közötti fiatal, de akadoak ennél jóval fiatalabb és idősebb segítségre szorulók is. Manapság az amfetamin- származékok, tehát a különböző szintetikus kábítószerek jelentik a legnagyobb problémát, de a marihuána, és a heroin, illetve a különböző ópiát- származékok is rendkívül elterjedtek. A drogosokon egy részállású pszichiáter, egy pszichológus, két szociális gondozó próbál meg segíteni, és a napi munkában egy adminisztrátor is részt vesz. A gondozottak többsége baranyai, de sokan jönnek más dél-dunántúli megyékből, sőt Szegedről is. A Drogambulancia jelenleg a Belvárosban, a Majorossy utcában van, ám a jövő hónapban költözik. A Szendrey Júlia utca 6-os szám alatt jobb, korszerű körülmények között dolgozhatnak majd. A nyitvatartás változatlan marad: hétfőtől péntekig reggel nyolctól délután négyig tart nyitva az ambulancia. N. F. Országos hírű lett az otthon: már nem csak gondoznak Immár országos^ hírnévnek örvend a bólyi Értelmi Fogyatékos Gyermekek Intézete, hiszen az elmúlt néhány évben alapvetően megváltozott az intézmény funkciója. Már nemcsak gondozás folyik az otthon falai között. 270 súlyos és halmozottan sérült gyermeket és fiatalt gondoznak a Bólyon működő Értelmi Fogyatékosok Otthonában, mely a Baranya Megyei Önkormányzat által fenntartott intézmény. Korábban csak gondozás folyt itt, 3-4 éve viszont már rendszeresek a foglalkozások. Varga Lászlónétól, az otthon igazgatójától megtudtuk, a ma már országos hírnevet szerzett intézet sokat köszönhet a stetteni (Németország) partnerintézménynek. Aki néhány éve ide betévedt, csak rácsos vaságyakat látott, ma már a nővéreken kívül, gyógypedagógusok, gyógytornászok, fizikoterapeuták, foglalkoztató munkatársak, gyógymasszőrök is részt vesznek a munkában. Van már foglalkoztató ház is, ahol szőnyegszövéssel, kerámiá- zással foglalkoznak a gondozottak, de létesült tankonyha is, sőt a kertészkedés és az állattartás örömeiből is kivehetik a részüket az otthon lakói. Varga Lászlóné úgy véli, nagyon fontos feladat, hogy kisebb szobákat tudjanak kialakítani. Nemrég a megyei önkormányzat megvett a városban egy családi házat, melybe áprilisban 12 gyerek költözik majd be. Nagyon sok segítséget kapnak külföldről - hiszen a költségvetés nagyon szűkös a sok feladathoz képest-, többek között ennek köszönhetik, hogy az otthonban található már fényterápiás szoba, vízágy, golyófürdő, hidroterápia, különböző fejlesztő foglalkozásokra nyílt mód, és nyaralásra is van lehetőség. Bár magyar viszonylatban magas színvonalú munka folyik Bólyon, a fejlesztésekről természetesen nem mondanak le. A foglalkoztató házat mindenképpen bővíteni akarják, az intézetben lévő nagy szobákat pedig kis lakásokká szeretnék átalakítani. Júniusban egy országos gyermek- otthoni találkozót szeretnének szervezni az otthon vezetői. A május 1-jei nyílt napra, melyre két évente kerül sor, várják a városból az érdeklődőket. N. F. Újabb támogatás az alkotóműhelyeknek SIKLÓS - VILLÁNY Bár nehéz évet zárt a három évvel ezelőtt létrehozott Siklós Alapítvány Kht., minden remény meg van arra, hogy idén is magas színvonalú szakmai munka folyjon a sokak által ismert és nagyra tartott siklósi kerámia-, és a villányi kőszobrász alkotótelep műhelyeiben.- Korábban központi finanszírozású volt mindkét alkotótelep, és azt hiszem, hogy örülnünk kell annak is, hogy a rendszerváltás utáni zavaros helyzetben, amikor a kulturális értékek identitása veszélyben volt, mi valahogy mégis fennmaradtunk, és tudtunk dolgozni. Idén a Baranya Megyei Közgyűlés tizenhárom millió forintos támogatást ígért - mondta Pál Zoltán szobrászművész (képünkön).- Pécs és a régió mindig is a kulturális élet központja volt, és manapság olyan szerencsénk van, hogy itt, az egyetemen működik az ország egyetlen vidéki művészeti kara, és több szakon is folyik a mesterképzés. A két baranyai alkotótelepen ehhez minden infrastrukturális és személyi feltétel adott. A műhelyek bérleti szerződés keretében adnak helyet az egyetemistáknak és a dokto- randuszoknak, de az intézményekben emellett szimpozio- nokat is szerveznek, ahol a szabad művészi munkára is lehetőségük van az alkotóknak. A jövőre is készülnek: az alkotótelep vezetői és művészei a különleges programokkal és alkotásokkal szeretnék megörvendeztetni a megye és az ország közönségét a mille- niumi ünnepségeken. Schneider G. A mostani közigazgatási struktúrákban élők többségének egyelőre elképzelhetetlen, hogy néhány éven belül hogyan sikerül majd létrehozni a regionális rendszert, több megye közös önkormányzatát. Az alábbiakban egy politikus, Hargitai János (első képünkön), és egy kutató, Pálné dr. Kovács Ilona (második képünkön) beszél arról, mire számíthat a megye és a város a regionalizáció során.- Milyen stációi lesznek a déldunántúli megyék önkormányzati régióvá való alakulásának? Hargitai János: - A regionális építkezés egy hosszú folyamat, egy kormányzati ciklus alatt szinte biztosan nem fejeződik be. Mindenekelőtt a területfejlesztési törvényt kell idén tavasszal módosítani, csak azt követően hozhatók létre első stációként a tervezési és statisztikai régiók. Az első lépések közé tartozik az is, hogy a megyei területfejlesztési tanácsokat fel kell váltania a regionális tanácsoknak. Második lépésként az állami régió megteremtése a cél, ez azt jelenti, hogy az állami intézmények megyei hálózatát regionális szintre kell emelni. Az eddig említett átszervezések kormányakarattól függnek, az ellenzékkel nem kell egyeztetni. A harmadik stációban viszont módosítani kell az ön- kormányzati törvényt, amihez kétharmados többség kell. Ezek után jöhetnek létre a regionális léptékű önkormányzatok.- Mikortól várható a megye- székhelyek versengése a régióközponti szerepért?- Már az állami stációban. Persze egyértelmű, hogy a Dél- Dunántúlon egyetlen regionális értékű város van: Pécs. Ennek ellenére várható a Pécs- Kaposvár versengés, hiszen a somogyi megyeszékhely egy feltörekvő település, kapcsolati tőkéje pedig politikai szinten jelenleg erősebb, mint Pécsé. Nem hiszem, hogy kétségbe vonná valaki Pécs regionális rangját, ám azt nem tartom elképzelhetetlennek, hogy egyes intézmények máshová kerüljenek. Kaposvár lehetne egyfajta társ-régióközpont. A régióépítés folyamatáról készítettek tanulmányt a közelmúltban Pécsett, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának munkatársai. Az elemzés egyrészt azt vizsgálta, hogy a jelenlegi törvények és végrehajtó rendelkezések kedveznek-e a regio- nalizációnak, másrészt, arra keresett választ, hogy a kérdésben érintett vezető személyek miként vélekednek a folyamatokról.- A területfejlesztési törvény elhibázott, mert nem tette kötelezővé a regionális terület- fejlesztési tanácsok megalakítását, valamint nem jelölte ki a régiók határait és központjait. A mára kialakult régiók többsége helyi és éppen aktuális érdekeltségek alapján jöttek létre. Ez a régiószerkezet nem alkalmas a hatékony fejlődésre- ismertette a tanulmány eredményeit Pálné dr. Kovács Ilona az MTA-DTI igazgatója.- A megyei, kamarai, önkormányzati vezetők, országgyűlési képviselők körében végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy még a pozícióban lévő emberek többsége is csak megyei keretek között gondolkodik, és a régiós együttműködést csupán kihasználandó forráslehetőségként értelmezi. Kevés a konkrét elképzelés az együttműködésről, a közös fejlesztésekről. Úgy tűnik, hogy egyelőre hiányzik az emberekből a regionális identitás. A tanulmány szerzői amellett, hogy kötelezővé tennék a regionális területfejlesztési tanácsok megalakítását, pontos hatáskörök és források kijelölését is szorgalmazzák. A szakértők ugyanakkor még nem javasolják a politikai és közigazgatási regionalizációt. A folyamatnak egyelőre a területfejlesztésben kell kiteljesednie, és nem szabad elfeledkezni a regionális marketingről sem. N. F. - S. G. t I k t é Még alakulnak az elképzelések a régiós együttműködésről
