Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-28 / 27. szám

1999. január 28., csütörtök Baranyai Tükör Dunántúli Napló 5 Karmoló „dunai vasmacska” MOHÁCS A polgármester a legutóbb tartott testületi ülésen je­gyezte meg, hogy pert indí­tott az önkormányzat a DUNANCHOR Kft. ellen. Lapunk vasárnapi számában arról szólt egy információ, hogy az olajkikötő létesíté­sére szerveződött DUNAN­CHOR Kft. elérkezettnek látja az időpontot a tervezett beruházás megvalósítására. A jugoszláviai háború miatt el­rendelt embargó feloldásával az ismét élénk hajóforgalom garanciája lehet a befektetés sikerének. Mi indokolta ak­kor, hogy magyarra fordítva a társaság nevét, a „dunai vas­macska” most karmoljon?-Az 1993-ban kétmilliós alaptőkével, többségében magánszemélyek által létre­hozott kft-be némi területtel szállt be a város - tájékozta­tott dr. Olt György, mohácsi jegyző. - Az eredeti szándék­tól eltérően a kikötő létesíté­séből eddig gyakorlatilag semmi sem valósult meg. A késlekedést a társaság bizo­nyos tagjainak tulajdonítjuk, és miután nem látunk reális esélyt a holtpontról történő elmozdulásra, ezért bírósági úton kívánjuk elérni a kft. megszüntetését, majd a munka felgyorsítását. B. M. • • Összefogás a KOMLÓ A napokban fogadják el a kistérség önkormányzatai a Komló Térségi Fejlesztési Egyesület alapszabályát. Az egyesület célja a város és térségének menedzselése. Az egyesület alapító okiratát egyelőre 16 település polgár- mestere írta alá. If). Kovács Gyula magyarhertelendi pol­gármester, az egyesület el­nöke elmondta, hogy az ön- kormányzatoknak napjaink gazdasági viszonyai között létérdeke az együttműködés. Különösen igaz ez Komló és vonzáskörzete tekintetében, 1 •• •• • •• // / i közös jovoert hiszen a Baranya megyei Te­rületfejlesztési Tanács vala­mint a megyei közgyűlés egyaránt mostohán kezeli Ba­ranya e kies részét. Az elnök szerint kevés pénz jut infrastruktúrára, fog­lalkoztatásra, új beruházá­sokra. Közeleg a bánya bezá­rása is. Az önkormányzatok felismerték, a térség nem fej­lődhet Komló nélkül, de a vá­ros sem a környező falvak nélkül. Éppen ezért kell az erőket összpontosítani. Az egyesület számít a Komló Térségfejlesztési Kht. együttműködésére is, hiszen a társaság középtávú tervei egybevágnak a most készülő programmal. D. G. Az ezredforduló a most elérhető nyugdíj csökkenését hozza a megyében minden olyan nyugdíjba vonuló bányásznak - több, mint tízezer embert érint -, aki egészségromlása miatt 1988 és 2000 között járadékban vagy rehabilitációs keresetkiegészítés­ben részesült. Megszűnik az a kedvezmény is, hogy a saját át­lagkereset helyett szakmai átlag alapján kérjenek nyugdíjat, de a járadékosokra egyéb kellemetlenségek is várnak. BARANYAI KÖRKÉP A jövő évezred rosszul kezdő­dik a bányászjáradékosoknak: amelyikük 2000. január 1. után megy nyugdíjba, sokkal rosz- szabbul jár, mint aki azt meg­előzően fejezi be a munkát. A bányászkedvezményeket el- törlő jogszabályt már tavaly meghozták, de az érintettekben - a szakemberek szerint Bara­nyában több mint tízezer egy­kori vájvégit érint az ellátmá­nyokat csökkentő határozat - még nem tudatosult a változás. Legalábbis nem látszik a jára­dékok igénylésének, összegé­nek alakulásából, hogy felmér­ték volna, milyen helyzetbe ke­rülhetnek egy év múlva - tud­duló után te­hát a bányá­szokra is az általános sza­bályok érvé­nyesek: 1988- ig visszame­nőleg összeg­zik az éves sa­ját keresetü­ket, majd eb­ből számolják a nyugdíjat. S itt következik az újabb prob­léma. Aki Az egészségkárosodási járulék maximális összegének változásai (Ft/hó) 45.900 tűk meg De­zső Ferenctől (képünkön), a Megyei Nyugdíjbiz­tosítási Igaz­gatóság he­lyettes veze­tőjétől. A legfonto­sabb újdonság annak a lehető­ségnek az eltörlése, hogy nyug­díjazáskor a saját átlaga helyett a szakmai átlagkeresetet is vá­laszthatta az olyan bányász, aki 15 éven át dolgozott a föld alatt korkedvezményre jogosító munkakörben, vagy egészségi okból került időközben kül­színre, illetve rehabilitációs in­tézkedés során helyezték el más munkaterületre. Az ezredfor­ElsŐ8orban a bányamunkában meg rokkantakat érinti a hát­rányos jogszabályi változás illusztráció: laufer l. ugyanis időközben egészségká­rosodási járadékban (EJ) része­sült - márpedig Baranyában van az ország összes efféle já­radékosának a fele és számuk évente 200-600 között változik -, az csak annak alapján kap nyugdíjat, amit az EJ fölött ke­resett. Az EJ-ben részesülőkre vonatkozik egy idei változás is: 12 százalékkal megemelték az ellátást, a maximált értéket pe­dig felemelték havi 45 900 fo­rintra (a maximált érték válto­zását tüntettük föl a grafiko­non). Az egykori uránbányászok speciális gondja, hogy a 2000- ig még kérhető szakmai átlagot nem tudni, minek alapján szá­mítják, hiszen a bánya bezárt, vájári fizetések már nincsenek. Most a kormánynak kell kije­lölni azt a bányaüzemet, mely­nek a kereseti átlagaival szá­molhatnak. Erről még nincs döntés, de várhatóan a Pécsi Erőmű Rt. bányászbéreit adják meg erre a célra. A rehabilitációs keresetki­egészítésben részesülők vala­mivel jobban járnak, mint az egészségkárosodási járadéko­sok. A jogszabály szerint ugyanis ők csak két kritikus évet kell hogy átvészeljenek: a nyug­díjmegállapításnál 1998-tól 2000-ig nem számítják be kere­setükbe a kiegészítés összegét. A hátralévő időre tehát célszerű olyan „rehabos” munkakört ta­lálniuk, ahol nem a kiegészítés, hanem az alapjövedelem a ma­gas. Mészáros B. Endre Megújuló parikok SÁSD Az évek óta tartó közmű- beruházások megviselték a város közterületeinek ál­lapotát. Éppen ezért idén az önkormányzat felújít­tatja lepusztult parkjait. Erre az idei költségvetésből 3 millió forintot különítenek el. A rekonstrukció előtt a város pályázatot hirdet a felújítás megtervezésére. A pályázat célja, hogy egysé­ges arculat jellemezze a kis­város köztereit. Kovács Sándomé polgármester az ősszel kezdődő munkába a lakosságot is szeretné be­vonni. Nemcsak a fák, a bokrok, a virágágyások, de a padok, szeméttartók, kan­deláberek, egyéb köztéri műtárgyak is a település rendezési tervéhez, hangula­tához illőek lesznek. D. G. Tizedszer is Gül Baba Örökzöld édesbús mese, Huszka Jenő Gül Baba című nagyope­rettje kerül színre a Pécsi Nemzeti Színházban, melyet pénte­ken este mutatnak be Bor József rendezésében. PÉCS A romantikus, keleti ízekkel fű­szerezett történetet az 1906-os bemutató óta tizedszer viszik színre Pécsett - ezúttal az Er- kel-díjas Bor József rendezésé­ben. Az ötvenes évek közepén Gábor diák címmel filmen is láthattuk Gül Baba, a „rózsák atyja” szépséges leányának, Lédának és a bátor magyar di­áknak a történetét. A pécsi bemutatón az operet­tet neves nyelvművészünk, Romhányi József nagy sikerű átiratában láthatjuk - tudtuk meg Bor Józseftől, aki ennek a darabnak a rendezésére szerző­dött a színházhoz. A nyelvi fur- fangokkal teli, rendkívül szel­lemes szöveg valódi rímes próza, aipely tökéletesen illesz­kedik a zenéhez és a cselek­ményhez - a mű stílusának egyik alapeleme, amely beszéd­technikai szempontból is pró­bára teszi a színészeket. De a szépen lebegtetett, felnőtteknek szánt mesében állja a sarat a csapat - szerencsés a szerep- osztás is. Gül Baba, a rózsák atyja Mester István, Leila, a lá­nya Lesznyák Katalin, Gábor diák Homonay Zsolt lesz, Muj- kót, a muzsikás cigányt Fillár István alakítja. A basák, eunuchok, szpáhik világát - a „Törökvilágot Ma­gyarországon” - Molnár Gab­riella színes, fantáziadús jelme­zei, Vata Emil nagy ívű díszle- tezése teszik korhűvé és mese­belivé. A zenekart Blázy Lajos és Papp Zoltán vezényli. B. R. Lesznyák Katalin és Mester István fotó: Müller andrea Átadták a megújult postát PÉCSVÁRAD Az utóbbi években már igen rossz állapotban volt a helyi postahivatal, az 1916-ban épült ház teteje elkorhadt, az épület beázott. 1996-ban el­kezdődött a födém és a külső homlokzat renová­lása, tegnap pedig ünnepé­lyes keretek között átadták a megújult belső részt is. Az épületben korábban megszűnt a telefonközpont, így a megnövekedett térben újabb szobákat lehetett ki­alakítani. Kicserélték az ügyfélszolgálati pultot, a jö­vőben négy munkahely és egy csomagfelvevő szol­gálja a lakosság igényeit. A lámpatesteket és a fűtést is korszerűsítették. A teljes be­ruházás több mint 18 millió forintba került. Ny. Sz. A legtöbb kisdiák csak ebédet kér A baranyai városok általános iskolái tanulóinak harmada, fele az intézmény kosztosa. A térítési díjért sokan a napi három­szori napközis étkeztetést veszik igénybe, de a többség csak ebédet (menzát) kér. A lehetőségek zöme kihasználatlan. MEGYEI KÖRKÉP Az iskolai étkeztetésben a fenntartó önkormányzat lelki­ismerete annál nyugodtabb, minél több a kis kosztosa. Mert akkor nem kell az általa fenn­tartott tanintézményekben éh­ségtől szédelgő gyerekeket ok­tatni. Ugyanakkor az amúgy is szűkös költségvetésből jelentős összeget visz el ez a humánus és szociális kötelezettség. Min­den önkormányzat meghatá­rozza évente egyszer-kétszer az áremelkedéseket valamelyest követő nyersanyagnormákat. Ez a térítési díj alapja. A szülők csak ezt fizetik a 12 százalékos áfával megfejelve, ha ugyan nem kapnak ilyen-olyan ked­vezményt vagy térítésmentes­séget. Az iskolát üzemeltető önkormányzat állja a konyha valamennyi költségét az ener­giától a bérekig.- Pécsen valamelyest csök­kent az általános iskolai étkez­tetést igénylők száma. A há­romszori étkeztetést a napi 186 forintos díjért 4763, csak az ebédet napi 122 forintért 7775 általános iskolás tanuló veszi igénybe - mondja Kis Gadó Éva fő­tanácsos (ké­pünkön). Komlón két konyháról vásárolják 840 kisdiák­nak a tízórait, ebédet és uzsonnát. A Gagarin étkezői a napközis ellátásért 185, az 501-esé 174, míg a csak ebédet kérők 118, illetve 101 forintot fizetnek naponta. Mo­hácson a 421 napközisnek 200, a 375 menzásnak 130 forint a napi térítési díja. Szigetváron a napközis ellátásért 140, az ebé­dért 100 forintot fizetnek a szü­lők, az előbbi formában 264, az utóbbiban 371 gyerek után. Sik­lóson a Batthyány utcai iskolá­ban 190 a napközis és 100 a menzás, a Hajdú utcai iskolá­ban napi 180 tízóraira, 300 ebédre és 120 uzsonnára van vevő. A tízórainak 27, az ebéd­nek 81, az uzsonnának 22 forint a nyersanyagnormája. Erre jön a 12 százalékos áfa. Sásdon 235 gyerek után a menza napi 115, a napközi 165 forint. Sellyén a napközi díja napi 140, a menzáé 94 forint, 270-en élnek e két lehetőség­gel. Szentlőrincen 467 napkö­zist 131 és 181 menzást 91 fo­rintért látnak el. Pécsváradon 165 forintért 90 napközis és 112 forintért 65 menzás kap el­látást. Bolyban a 81 menzás napi 101, a 48 napközis 124 fo­rintot fizet. B. M. L. Horváth Lajos (1926-1999) Elhunyt Horváth Lajos, az elmúlt évtizedek közéletének jelen­tős személyisége. Több évtizedes közhivatali pályafutása során betöltötte az Országgyűlés alelnöki, Baranya megye tanácsel­nöki és Pécs tanácselnöki tisztét is. Magas szintű állami kitünte­tések tulajdonosa, szülővárosa, Pécs 1988-ban díszpolgári cím adományozásával ismerte el kiemelkedő munkásságát. Élete szinte minden perce szorosan kapcsolódott a városhoz és a megyéhez. A köz szolgálatában eltöltött közel négy évtized alatt megkülönböztetett figyelmet fordított a lakásépítésre, az infrastruktúra fejlesztésére, a munkahelyteremtésre, a korszerű közigazgatási szervezet kialakítására. Fáradságot nem ismerve, szorgalmával, tudásvágyával, köz­életi érdeklődésével a kétkezi munkások közül jutott el a betöl­tött magas tisztségekig. Eközben megtartotta közvetlenségét, soha nem felejtette el régi barátait, közöttük a pécsi labdarúgás kiválóságait. Egész életében a közért dolgozott. Baranya megye Önkormányzata és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Horváth Lajost saját halottjának tekinti. Emlékét kegyelettel őrizzük! . Baranya megye önkormányzata, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Bányásznyugdíjak: gondterhelt jövő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom