Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-23 / 22. szám

1999. január 23., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Beszélgetés a Lila ákác alkotóival A budapesti Bárka Színház megalakulása óta rendszere­sen megjelenteti a Hajó­napló című, kritikákat és elméleti írásokat egyaránt tartalmazó kiadványát. Bérezés László szerkesztő és a Lila ákác című produkció létrehozóinak kezdeménye­zésére a február 3-i Lila ákác előadás után kötetlen beszélgetés lesz a pécsi Harmadik Színházban, az előadás alkotóinak, színmű­vészeinek részvételével. Aki még nem látta volna a Simon Balázs rendezte da­rabot, januárban 27-én és 28-án este 7 órakor tekint­heti meg az előadást. A főbb szerepeket Kaszás Gergő", Börcsök Enikő és Pokomy Lia játssza. H. I. Gy. Japánba készül a női kórus Alig lehet felsorolni, annyi rangos díjat, elismerést nyert már a Janus Pannonius Tudományegyetem női kórusa. A sikerek szinte generálják egymást, és a meghívást meghívás követi. Hamarosan Bajorországban szerepelnek, nyáron pedig egy igazán egzotikus helyre, Japánba várják az énekeseket. Jobbágy Valér, a JPTE Művé­szeti Karának tanára 1978 óta áll a női kórus élén. Könnyű és nehéz dolga is van egy­szerre: az énekesek legtöbbje hallgató, sőt a karéneklés tan­tárgyként is felvehető, azaz a harminc-negyven fős mag mindig biztosítva van. így vi­szont évről évre változik a kó­rus összetétele, hiszen a diá­kok egy része végez, és el­hagyja az egyetemet.- Nagyon sok egykori kórus - tag, végzett hallgató viszont visszajár hozzánk, néha az or­szág egészen távoli részeiről is eljönnek - mutatja be Jobbágy Valér a kar közösségteremtő erejét. - Sok hallgató felveszi műveltségi óraként is a kórus­éneklést, gyakran pedig nem csak művészeti karosok jelent­keznek, hanem például bölcsé­szek is próbálkoznak - több-ke­vesebb sikerrel. Igaz, akadt olyan „külsős” hallgatólány, aki évek óta velünk van, és már több külföldi fellépésünkön is részt vett. Turnékból és díjakból pedig van bőven, felsorolni is nehéz: 1978-ban a franciaországbeli Tours-ban verseny győzelem, 1986-ban Arezzóban nagydíj, közben a BBC fellépésén is jól szerepeltek a lányok. De arattak már sikereket Bajorországban és éppen a tavalyi esztendőben Rómában is. Hamarosan szintén egy ba­jor, marktobendorfi fellépés és egy nyár közepén esedékes ja­pán meghívás vár az egyetemi énekesekre. Persze, a rangos díjakat nem adják ingyen. Hetente egyszer mindenki számára kötelező a kóruspróba, és emellett még hónapokon keresztül sok-sok gyakorlás - így hangolnak az énekesek. — A nagyobb versenyek, kül­földifellépések előtt minden al­kalommal szervezünk hétvé­genként kétnapos, intenzív ösz- szetartásokat, ahol igen sokat gyakorolunk - mesél a munká­ról a karvezető. - Erre termé­szetesen mindig szükség van, ha megfelelően akarunk szere­pelni. Nyaka Sz. A Pécsi Egyetemi Kórus egy korábbi koncertjén a Mecsek Kó­russal és a Pécsi Kamarakórussal kiegészítve is előadott egy-két művet fotó: Tóth László Magyarul magyarán Nyelvműveletlenség A nyelvi közműveltség rom­lását jelzi az a határozottság és az a kritikus hang, amellyel a nyelvünkért aggódók szól­nak az általuk tapasztalt hi­bákról. Minden tárgyilagos szem­lélő megállapíthatja, hogy anyanyelvűnk használatának, de elsajátításának is nem a va­lóság elemző megismerése s az eredmény árnyalt pontos­ságú átadása immár a fő jel­lemzője, csupán a közvetlen kommunikációs cél elérése, vagyis az egyre spontánabbá süllyedő s a beszédpartnerre egyre kevésbé figyelő puszta önkifejezés. Beszédértés he­lyett valamit kapisgálunk ab­ból, amit hallunk, beszédalko­tás helyett pedig valamit gon­dolunk, és valamit kimon­dunk belőle. Bizonyítékként álljon itt néhány idézet az elképesztően sok közül. Vezető politikusunk dicsé­retnek szánta, de elmarasztaló vélemény lett belőle. „A FI­DESZ a korrupció élharcosai közé tartozik” - Kétszeresen is hibás ez a mondat. A kö­zölni szándékolt gondolatot csak kiegészítéssel fejezné ki, valahogy így: ... a korrupció ellen indított küzdelem élhar­cosa. Az élharcos valami jó ügyet szolgál, a negatív sze­replőt (ez esetben a korrupt pártot) nem illeti meg ez a minősítés, elnevezés. Egy miniszter mondta: „Az eddigi szabályozatlanságokat pontosítják” - A sűrűn emle­getett joghézagok (kiskapuk) megszüntetéséről, felszámo­lásáról akart szólni. A bel- ügyeknél, a közrendnél, a közbiztonságnál maradva: „. . . a rendőri vezetés felköt­heti az útilaput” - Csak a szö­vegösszefüggésből sejthető, hogy nem az elbocsátásról van szó, hanem arról, hogy a felső vezetésre nem minden­napi próbatétel vár. Vagyis a népviselet egy közismert da­rabjának szilárd rögzítéséről beszél a politikus. „Ezzel egyidőben olyan hí­rek keltek lábra ...” - írja a tudósító. A szárnyra kel be­szerkesztett alakja való ide. Igaz, hogy ilyen is van: lába kel, lábuk kel (dolgoknak), vagyis megindulnak, mozog­nak. Hogy is írja Arany Já­nos? „Mintha lába kelne va­lamennyi rögnek . ..” Az agrárszakember állapí­totta meg: „Növényvédő szer­rel nem helyettesíthető a hely­telen művelés és talajerő­utánpótlás” - A hibát nem he­lyettesíteni kell, hanem kijaví­tani, vagy választékosabban: helyrehozni. A népi gyógyászatról írta az újság: „Az orvos által be­számoltak tehát megerősítet­ték azt, amit őseink több száz éve tudtak” - Az orvos be­számolójáról szólt az újság, a tudósítás, csupán fölösleges körülményességgel. Ugyancsak lapunkban ol­vastam: „Nemcsak a spanyol- viasz felfedezéséről van szó” - Már az anyatejben benne kellene lennie a felfedez és a feltalál jelentés közötti kü­lönbségnek. Rónai Béla Rajzfilmek a tengerentúlra Bár a mai magyar televíziótársaságoknak évek óta nincs pén­zük arra, hogy új magyar rajzfilmeket rendeljenek meg ma­gyar filmkészítőktől, azért a hazai animáció nem halt meg. A pécsi Funny Film Stúdió, akárcsak az ország többi hasonló vál­lalkozása, tengerentúli megrendeléseket teljesít. Nyolc-tíz animációs filmstúdió működik jelenleg Magyaror­szágon. Munkáikkal, pontosab­ban a közreműködésükkel ké­szült rajzfilmekkel a magyar tévé- és mozinéző csak ritkán találkozhat. A pécsi Funny Kft. 1990-ben vált ki a Pannónia Filmstúdióból, de tulajdonkép­pen már 1979 óta működik. Hernádi Tibor, a cég veze­tője és főtulajdonosa lapunknak elmondta, már évek óta nem csinálnak hazai megrendelésre filmeket. A közszolgálati tévé­nek már, a kereskedelmieknek talán még nincs pénzük arra, hogy új filmeket vegyenek, egyelőre a régieket adják. A kö­rülbelül ötven munkatársat fog­lalkoztató pécsi kft., akárcsak a többi magyar animátor, főként a tengerentúlra dolgozik.- Egy budapesti céggel közö­sen két és fél éve kanadai fúrnék második munkafázisát készítjük el - mondja Hernádi Tibor -, ez azt jelenti, hogy mi adjuk meg a főbb mozdulatokat, a háttere­ket. Sorozatokat és egész estés filmeket is készítünk. Részben mi jegyezzük egy világszerte ismert, Magyarországon nem­rég betiltott energiaital reklám- fdmjét, az USA-ban pedig ka­rácsonykor mutatták be a Ba- bar, az elefánt című filmet, amelynek készítésében részt vettünk - sorolja a Funny Film vezetője a közelmúlt eredmé­nyeit. Félszáz ember kevés ah­hoz, hogy egy komplett filmet meg tudjanak csinálni, ezért a magyar stúdiók általában össze­fognak. A Funny Film egy má­sik hazai, valamint egy külföldi céggel közösen tervez egy nagy sorozatot, amely részben animá­ciós lenne, de élő szereplők - va­lószínűleg Mr. Bean (Rowan Atkinson) vagy Robin Williams - is játszanának benne. A cseh, lengyel, magyar rajz­filmkészítők elsőrendű szak­embereknek számítanak nyuga­ton, olcsóbban is dolgoznak, mint a nyugatiak, ám drágáb­bak az ázsiaiaknál, akik nagyon gyorsan és „bagóért” csinálják a filmgyáraknak a nagy szériá­kat. Ami nálunk két hónapig tartana, azt a keletiek egy, más­fél hét alatt leszállítják, hiszen nem ritkán több ezer ember dolgozik egy stúdióban.- Már évek óta a szórakozta­tóiparban dolgozunk, de remé­lem, sikerül majd pénzt elkülö­níteni fesztiválokra készülő rö­vidfilmekre. Régen csinálhat­tunk ilyen filmeket, ám akkor mindig beleszóltak föntről. Hi­szek benne, hogy eljön az idő, amikor nem szólnak bele, és lesz is rá pénz - reménykedik a Funny vezetője. Nimmerfroh F. Hírcsatorna Néptáncosok sikere. Pé­csi résztvevője is lesz az idei Néptáncantológiának. Az Erkel Színházban holnap rendezik meg a hagyomá­nyos bemutatót, amelyben az 1998-as év legsikeresebb néptánc-koreográfiáit mu­tatják be a legkiválóbb együttesek. A Mecsek Táncegyüttes a szekszárdi néptáncfesztiválon mutatott teljesítménye alapján kapott meghívást a fővárosba, (ly) Magyarul beszélni cím­mel jelent meg Kovács Jó­zsef Hontalan mohácsi roma költő új kötete, amelynek dedikálással egybekötött bemutatóját január 28-án, csütörtökön 17 órakor tart­ják a Rácz Aladár Közös­ségi Házban Pécsett. Beve­zetőt mond dr. Mándoki László folklórkutató. Szonáták és népzene. A pécsi Dominikánus Házban 25-én a székesfehérvári Ti- linkó együttes ad farsangi koncertet. A zenekar idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Repertoár­jukban szinte a teljes ma­gyar nyelvterület népzené­jéből válogatnak. „Adj, uram, örök nyargadozást neki...” című műsoruk, amelyben a néptánchagyo­mány legszebb példáit be­mutató táncospár is közre­működik, 19 órakor kezdő­dik. 27-én a Házban he­gedű-zongora szonátaestet tartanak. Mozart, Beethoven és Schubert műveit Hargita Imre és Keszthelyi Tamás adja elő. (ly) A „Mikulás és a varázsló” című rajzfilmet a finn televízió megrendelésére készítették A Szélkiáltó negyedszázadáról Ismét fólröppen első „énekelt versük”, Weöres Sándor „Ró­zsa, rózsá”-ja. Gyerekek kucorodnak a földre, közel a zene­karhoz. Ugyanúgy elvarázsolódva, mint iskolapadból kinőtt társaik tíz-tizenöt éve, negyedszázada. Mint 1974 őszén, ami­kor néhány magyar-ének szakos „gólya”, Lakner Tamás, Néma Frigyes és Takaró Mihály kiállt a pódiumra. A dal betölti az Ifjúsági Ház galériáját, ahol a József Attila Szélkiáltó madaráról elkeresz­telt zenekar sorsát nyomon követhetjük tablókon is. Egy aprócska fiú merészkedik Rozs Tamás csellójához, hogy az utolsó, a záró pendítés a húron már közös produkció legyen. Elsők közt nekik, értük szól a verses muzsika, velük együtt igaz a dal. A jubileumi nyitókoncerten, amelyet újabb programok kö­vetnek az idén, itt a többi „amatőr” is. Fenyvesi Béla, Keresztény Béla és természete­sen Lakner Tamás, az együttes vezetője. Ők négyen 1995 óta alkotnak csapatot, de lélekben itt van az üdvözletét küldő Horváth József vagy Lajdi Ta­más is. A közönség soraiban tapsol Sólyom Kati, a Pécsi Nemzeti Színház színművé­sze, aki a versek, játékos mó­kák tolmácsaként vált társukká a vége-nincs utazásban. Tulajdonképpen valami na­gyon egyszerűre vállalkoztak a pol- és folkbeat tiszavirágzása és a gyorsvonatként elődü- börgő rock idején. De ebben rejlett a rendkívüliségük is. Pusztán csak közvetíteni kí­vánták azt az örömöt, szétsu­gározni azt a szeretetet, amit a költészet és a zene - legyen az művi vagy népi - a maga leg­tisztább, legbensőbb szóla­maival ad. Ráadásul volt, aki azt jósolta, hogy nem lesznek képesek többre, mint a nagy úttörő, a Kaláka oldalvizén evezni. A siker az 1983-as „Ki mit tud?”-on, Petrovics Emil máig tanulságos levele, a szaporodó lemezek, CD-ék, az első kül­földi utak - a Keserédes fogad­tatása! - már egy alkotói stílu­sában, hangszeres leleményei­ben is messze önálló, saját utat járó együttest mutat. Pécs vá­rosa, amelynek a hírét, költői­nek szavát a tengerentúlra is elröpítették, legfeljebb, ha di­cséretekkel fizetett. A kubai útjukra például egy kölcsönhe- lyiségben készültek. De a Szélkiáltó története nem erről szól. Szól az évi száznyolcvan-kétszáz fellépés­ről, a pécsi vagy éppen debre­ceni iskolások, óvodások önfe- ledtségéről, akik Weöres, Tamkó Sirató, Lázár Ervin vagy Bertók László anyanyel­vén tanulhatják ilyenkor a ma­gyart, annak muzsikáját, és szól Helsinkiben, Párizsban a közönség tapsáról, akik a zene, az ének révén megértik az ide­gen szó üzenetét is. B. R. Gyere, Josephine! - A Pécsi Nemzeti Színház egykori színésze, Jónás Judit alakította vendégjátéka során Josephine Bakert a Palatínus Szálló Bartók-termében a múlt hét végén. Felvételünkön Matoritz Istvánnal, aki az impresszárió-szerető- mesélő a világhíres néger énekes-táncosnő ma is tanulságos történetében. fotó: tóth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom