Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-23 / 22. szám

1999. január 23., szombat

Kultúra - Művelődés

Dunántúli Napló 7

Beszélgetés a Lila ákác alkotóival

A budapesti Bárka Színház megalakulása óta rendszeresen megjelenteti a Hajónapló című, kritikákat és elméleti írásokat egyaránt tartalmazó kiadványát. Bérezés László szerkesztő és a Lila ákác című produkció létrehozóinak kezdeményezésére a február 3-i Lila ákác előadás után kötetlen beszélgetés lesz a pécsi Harmadik Színházban, az előadás alkotóinak, színművészeinek részvételével.

Aki még nem látta volna a Simon Balázs rendezte darabot, januárban 27-én és 28-án este 7 órakor tekintheti meg az előadást. A főbb szerepeket Kaszás Gergő", Börcsök Enikő és Pokomy Lia játssza.

H. I. Gy.

Japánba készül a női kórus

Alig lehet felsorolni, annyi rangos díjat, elismerést nyert már a Janus Pannonius Tudományegyetem női kórusa. A sikerek szinte generálják egymást, és a meghívást meghívás követi. Hamarosan Bajorországban szerepelnek, nyáron pedig egy igazán egzotikus helyre, Japánba várják az énekeseket.

Jobbágy Valér, a JPTE Művészeti Karának tanára 1978 óta áll a női kórus élén. Könnyű és nehéz dolga is van egyszerre: az énekesek legtöbbje hallgató, sőt a karéneklés tantárgyként is felvehető, azaz a harminc-negyven fős mag mindig biztosítva van. így viszont évről évre változik a kórus összetétele, hiszen a diákok egy része végez, és elhagyja az egyetemet.- Nagyon sok egykori kórus - tag, végzett hallgató viszont visszajár hozzánk, néha az ország egészen távoli részeiről is eljönnek - mutatja be Jobbágy Valér a kar közösségteremtő

erejét. - Sok hallgató felveszi műveltségi óraként is a kóruséneklést, gyakran pedig nem csak művészeti karosok jelentkeznek, hanem például bölcsészek is próbálkoznak - több-kevesebb sikerrel. Igaz, akadt olyan „külsős” hallgatólány, aki évek óta velünk van, és már több külföldi fellépésünkön is részt vett.

Turnékból és díjakból pedig van bőven, felsorolni is nehéz: 1978-ban a franciaországbeli Tours-ban verseny győzelem,

1986-ban Arezzóban nagydíj, közben a BBC fellépésén is jól szerepeltek a lányok. De arattak már sikereket Bajorországban

és éppen a tavalyi esztendőben Rómában is.

Hamarosan szintén egy bajor, marktobendorfi fellépés és egy nyár közepén esedékes japán meghívás vár az egyetemi énekesekre.

Persze, a rangos díjakat nem adják ingyen. Hetente egyszer mindenki számára kötelező a kóruspróba, és emellett még hónapokon keresztül sok-sok gyakorlás - így hangolnak az énekesek.

— A nagyobb versenyek, külföldifellépések előtt minden alkalommal szervezünk hétvégenként kétnapos, intenzív ösz- szetartásokat, ahol igen sokat gyakorolunk - mesél a munkáról a karvezető. - Erre természetesen mindig szükség van, ha megfelelően akarunk szerepelni.

Nyaka Sz.

A Pécsi Egyetemi Kórus egy korábbi koncertjén a Mecsek Kórussal és a Pécsi Kamarakórussal kiegészítve is előadott egy-két művet fotó: Tóth László

Magyarul magyarán

Nyelvműveletlenség

A nyelvi közműveltség romlását jelzi az a határozottság és az a kritikus hang, amellyel a nyelvünkért aggódók szólnak az általuk tapasztalt hibákról.

Minden tárgyilagos szemlélő megállapíthatja, hogy anyanyelvűnk használatának, de elsajátításának is nem a valóság elemző megismerése s az eredmény árnyalt pontosságú átadása immár a fő jellemzője, csupán a közvetlen kommunikációs cél elérése, vagyis az egyre spontánabbá süllyedő s a beszédpartnerre egyre kevésbé figyelő puszta önkifejezés. Beszédértés helyett valamit kapisgálunk abból, amit hallunk, beszédalkotás helyett pedig valamit gondolunk, és valamit kimondunk belőle.

Bizonyítékként álljon itt néhány idézet az elképesztően sok közül.

Vezető politikusunk dicséretnek szánta, de elmarasztaló vélemény lett belőle. „A FIDESZ a korrupció élharcosai közé tartozik” - Kétszeresen is hibás ez a mondat. A közölni szándékolt gondolatot csak kiegészítéssel fejezné ki, valahogy így: ... a korrupció ellen indított küzdelem élharcosa. Az élharcos valami jó ügyet szolgál, a negatív szereplőt (ez esetben a korrupt pártot) nem illeti meg ez a minősítés, elnevezés.

Egy miniszter mondta: „Az eddigi szabályozatlanságokat pontosítják” - A sűrűn emlegetett joghézagok (kiskapuk) megszüntetéséről, felszámolásáról akart szólni. A bel- ügyeknél, a közrendnél, a közbiztonságnál maradva: „. . . a rendőri vezetés felkötheti az útilaput” - Csak a szövegösszefüggésből sejthető, hogy nem az elbocsátásról van szó, hanem arról, hogy a felső vezetésre nem mindennapi próbatétel vár. Vagyis a népviselet egy közismert darabjának szilárd rögzítéséről beszél a politikus.

„Ezzel egyidőben olyan hírek keltek lábra ...” - írja a tudósító. A szárnyra kel beszerkesztett alakja való ide. Igaz, hogy ilyen is van: lába kel, lábuk kel (dolgoknak), vagyis megindulnak, mozognak. Hogy is írja Arany János? „Mintha lába kelne valamennyi rögnek . ..”

Az agrárszakember állapította meg: „Növényvédő szerrel nem helyettesíthető a helytelen művelés és talajerőutánpótlás” - A hibát nem helyettesíteni kell, hanem kijavítani, vagy választékosabban: helyrehozni.

A népi gyógyászatról írta az újság: „Az orvos által beszámoltak tehát megerősítették azt, amit őseink több száz éve tudtak” - Az orvos beszámolójáról szólt az újság, a tudósítás, csupán fölösleges körülményességgel.

Ugyancsak lapunkban olvastam: „Nemcsak a spanyol- viasz felfedezéséről van szó” - Már az anyatejben benne kellene lennie a felfedez és a feltalál jelentés közötti különbségnek.

Rónai Béla

Rajzfilmek a tengerentúlra

Bár a mai magyar televíziótársaságoknak évek óta nincs pénzük arra, hogy új magyar rajzfilmeket rendeljenek meg magyar filmkészítőktől, azért a hazai animáció nem halt meg. A pécsi Funny Film Stúdió, akárcsak az ország többi hasonló vállalkozása, tengerentúli megrendeléseket teljesít.

Nyolc-tíz animációs filmstúdió működik jelenleg Magyarországon. Munkáikkal, pontosabban a közreműködésükkel készült rajzfilmekkel a magyar

tévé- és mozinéző csak ritkán találkozhat. A pécsi Funny Kft. 1990-ben vált ki a Pannónia Filmstúdióból, de tulajdonképpen már 1979 óta működik.

Hernádi Tibor, a cég vezetője és főtulajdonosa lapunknak elmondta, már évek óta nem csinálnak hazai megrendelésre

filmeket. A közszolgálati tévének már, a kereskedelmieknek talán még nincs pénzük arra, hogy új filmeket vegyenek, egyelőre a régieket adják. A körülbelül ötven munkatársat foglalkoztató pécsi kft., akárcsak a többi magyar animátor, főként a tengerentúlra dolgozik.- Egy budapesti céggel közösen két és fél éve kanadai fúrnék második munkafázisát készítjük el - mondja Hernádi Tibor -, ez azt jelenti, hogy mi adjuk meg a

főbb mozdulatokat, a háttereket. Sorozatokat és egész estés filmeket is készítünk. Részben mi jegyezzük egy világszerte ismert, Magyarországon nemrég betiltott energiaital reklám- fdmjét, az USA-ban pedig karácsonykor mutatták be a Ba- bar, az elefánt című filmet, amelynek készítésében részt vettünk - sorolja a Funny Film vezetője a közelmúlt eredményeit. Félszáz ember kevés ahhoz, hogy egy komplett filmet meg tudjanak csinálni, ezért a magyar stúdiók általában összefognak. A Funny Film egy másik hazai, valamint egy külföldi céggel közösen tervez egy nagy sorozatot, amely részben animációs lenne, de élő szereplők - valószínűleg Mr. Bean (Rowan Atkinson) vagy Robin Williams - is játszanának benne.

A cseh, lengyel, magyar rajzfilmkészítők elsőrendű szakembereknek számítanak nyugaton, olcsóbban is dolgoznak, mint a nyugatiak, ám drágábbak az ázsiaiaknál, akik nagyon gyorsan és „bagóért” csinálják a filmgyáraknak a nagy szériákat. Ami nálunk két hónapig tartana, azt a keletiek egy, másfél hét alatt leszállítják, hiszen nem ritkán több ezer ember dolgozik egy stúdióban.- Már évek óta a szórakoztatóiparban dolgozunk, de remélem, sikerül majd pénzt elkülöníteni fesztiválokra készülő rövidfilmekre. Régen csinálhattunk ilyen filmeket, ám akkor mindig beleszóltak föntről. Hiszek benne, hogy eljön az idő, amikor nem szólnak bele, és lesz is rá pénz - reménykedik a Funny vezetője.

Nimmerfroh F.

Hírcsatorna

Néptáncosok sikere. Pécsi résztvevője is lesz az idei Néptáncantológiának. Az Erkel Színházban holnap rendezik meg a hagyományos bemutatót, amelyben az 1998-as év legsikeresebb néptánc-koreográfiáit mutatják be a legkiválóbb együttesek. A Mecsek Táncegyüttes a szekszárdi néptáncfesztiválon mutatott teljesítménye alapján kapott meghívást a fővárosba, (ly)

Magyarul beszélni címmel jelent meg Kovács József Hontalan mohácsi roma költő új kötete, amelynek dedikálással egybekötött bemutatóját január 28-án, csütörtökön 17 órakor tartják a Rácz Aladár Közösségi Házban Pécsett. Bevezetőt mond dr. Mándoki László folklórkutató.

Szonáták és népzene. A

pécsi Dominikánus Házban 25-én a székesfehérvári Ti- linkó együttes ad farsangi koncertet. A zenekar idén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Repertoárjukban szinte a teljes magyar nyelvterület népzenéjéből válogatnak. „Adj, uram, örök nyargadozást neki...” című műsoruk, amelyben a néptánchagyomány legszebb példáit bemutató táncospár is közreműködik, 19 órakor kezdődik. 27-én a Házban hegedű-zongora szonátaestet tartanak. Mozart, Beethoven és Schubert műveit Hargita Imre és Keszthelyi Tamás adja elő. (ly)

A „Mikulás és a varázsló” című rajzfilmet a finn televízió megrendelésére készítették

A Szélkiáltó negyedszázadáról

Ismét fólröppen első „énekelt versük”, Weöres Sándor „Rózsa, rózsá”-ja. Gyerekek kucorodnak a földre, közel a zenekarhoz. Ugyanúgy elvarázsolódva, mint iskolapadból kinőtt társaik tíz-tizenöt éve, negyedszázada. Mint 1974 őszén, amikor néhány magyar-ének szakos „gólya”, Lakner Tamás, Néma Frigyes és Takaró Mihály kiállt a pódiumra.

A dal betölti az Ifjúsági Ház galériáját, ahol a József Attila Szélkiáltó madaráról elkeresztelt zenekar sorsát nyomon követhetjük tablókon is. Egy aprócska fiú merészkedik Rozs Tamás csellójához, hogy az utolsó, a záró pendítés a húron már közös produkció legyen. Elsők közt nekik, értük szól a verses muzsika, velük együtt igaz a dal.

A jubileumi nyitókoncerten, amelyet újabb programok követnek az idén, itt a többi

„amatőr” is. Fenyvesi Béla, Keresztény Béla és természetesen Lakner Tamás, az együttes vezetője. Ők négyen 1995 óta alkotnak csapatot, de lélekben itt van az üdvözletét küldő Horváth József vagy Lajdi Tamás is. A közönség soraiban tapsol Sólyom Kati, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze, aki a versek, játékos mókák tolmácsaként vált társukká a vége-nincs utazásban.

Tulajdonképpen valami nagyon egyszerűre vállalkoztak a

pol- és folkbeat tiszavirágzása és a gyorsvonatként elődü- börgő rock idején. De ebben rejlett a rendkívüliségük is. Pusztán csak közvetíteni kívánták azt az örömöt, szétsugározni azt a szeretetet, amit a költészet és a zene - legyen az művi vagy népi - a maga legtisztább, legbensőbb szólamaival ad. Ráadásul volt, aki azt jósolta, hogy nem lesznek képesek többre, mint a nagy úttörő, a Kaláka oldalvizén evezni.

A siker az 1983-as „Ki mit tud?”-on, Petrovics Emil máig tanulságos levele, a szaporodó lemezek, CD-ék, az első külföldi utak - a Keserédes fogadtatása! - már egy alkotói stílusában, hangszeres leleményeiben is messze önálló, saját utat járó együttest mutat. Pécs városa, amelynek a hírét, költőinek szavát a tengerentúlra is elröpítették, legfeljebb, ha dicséretekkel fizetett. A kubai útjukra például egy kölcsönhe- lyiségben készültek.

De a Szélkiáltó története nem erről szól. Szól az évi száznyolcvan-kétszáz fellépésről, a pécsi vagy éppen debreceni iskolások, óvodások önfe- ledtségéről, akik Weöres, Tamkó Sirató, Lázár Ervin vagy Bertók László anyanyelvén tanulhatják ilyenkor a magyart, annak muzsikáját, és szól Helsinkiben, Párizsban a közönség tapsáról, akik a zene, az ének révén megértik az idegen szó üzenetét is. B. R.

Gyere, Josephine! - A Pécsi Nemzeti Színház egykori színésze, Jónás Judit alakította vendégjátéka során Josephine Bakert a Palatínus Szálló Bartók-termében a múlt hét végén. Felvételünkön Matoritz Istvánnal, aki az impresszárió-szerető- mesélő a világhíres néger énekes-táncosnő ma is tanulságos történetében. fotó: tóth László