Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-22 / 21. szám
1999. január 22., péntek Főzőcske - Receptek - Háztartás Dunántúli Napló 7 Hasznos déligyümölcsök A déligyümölcsök nemcsak táplálnak, hanem gyógyítanak is. A banán, az ananász, a papaja vagy az avokádó a tudományos kutatások szerint enyhítik a különböző panaszokat. A banánról például megállapították, hogy képes megóvni a szervezetet a gyomordaganatoktól. Angol kutatók patkányokon végzett kísérletei bizonyították, hogy a banán 75 százalékkal csökkenti a daganatok kockázatát. Az ananász és a papaja fogyasztása a kutatások szerint jótékony hatással van a kösz- vényre, a reumára és gyógyítja a bőrgyulladásokat. Az amerikai mogyoró és a kesudió javítja az agyműködést. Igaz, legkevesebb napi tíz dekagrammot kellene belőle fogyasztani ahhoz, hogy az agy gyorsabban működjön. Az avokádóról bebizonyosodott: csökkenti a koleszterinszintet. Ausztrál kutatók megállapították, hogy a koleszterinszintet 8,2 százalékkal csökkenthetjük, ha három hétig mindennap elfogyasztunk másfél avokádót. Olyan diétánál viszont, ahol az étrend összeállításánál zsírokról szinte teljesen lemondtak, a koleszterinszint mindössze 4,9 százalékkal csökkent. A narancs vitaminforrásai közül legjelentősebb a C-vi- tamin-tartalma, amely javítja a szervezet vasfelvételét. „Levesvadító” a szerecsendió Évszázadok óta az értékes, nemes aromájű fűszerek közé sorolják. Fája Dél-India szigetein honos, de más trópusi vidékeken is termesztik. Magállománya a szerecsendió. A magköpeny eltávolítása után a tojásdad alakú diókat mész- tejben megmártják, hogy a férgek és a csírásodás ellen megóvják, majd újból szántják. Egészben alig, felvágva azonban sajátságos, fűszeres ízű, kellemes aromájű ez a 2- 3 cm hosszú, kb 2 cm vastag hálószerűén ráncos mag. Erős illatát és jellegzetes ízét magas illóolaj-tartalma adja. A szerecsendiót - a barackhoz hasonlóan - húsos, vörös termésfal veszi körül, amely megszántva sárgásvörös színű lesz és szerecsendió:virág, muskátvirág, mácisz néven forgalmazzák. Mindkét fűszer reszelve vagy megtörve sokoldalúan felhasználható, de csak kis mennyiségben éljünk vele. Leveseket (főleg húslevest), főzeléket (spenót stb.), vagdalt- és vadhúsokat, húsgombócokat, mártásokat, meleg, sajtos ételeket, sütőipari és cukrászati készítményeket ízesítenek vele. Kitűnő ízű lesz a krumplis fánk, a zsírban sült hal, gomba vagy tojáskrokett. Nagyon érdekes, pikáns ízt kölcsönöz a burgonya- és zellersalátának. Helyesen adagolva a gyenge gyomrúak, diétások ételeit is fűszerezhetjük vele, mert gyógyhatása emésztési zavaroknál, savtúltengésnél is közismert. B. G. Zsebkendőmosás úgy, hogy előbb megfőzzük Ismerőseim, akiknek elmondtam, én hogyan tanultam meg otthon zsebkendőt mosni, arra biztattak, írjam egyszer le, mert bizonyára mások is szívesen követnék a módszeremet. Mindenekelőtt azt tudni kell, hogy amelyik családban csak néhány textilzsebkendőt használnak, ott nem érdemes külön elfoglaltságot csinálni a mosásukból, hiszen náluk a papírzsebkendő „megoldja” a gondot. Viszont tudom, hogy sokan - főleg a férfiak - ragaszkodnak az igazi zsebkendőhöz, aztán amikor a náthás időszakban összegyűlik akár két tucatra való, gondolkodhat a háziasszony, hogy melyik fajta ruhákkal mossa egyszerre az automatában. Hát én nem mosom, hanem főzöm a zsebkendőket. Külön erre a célra tartok egy mosófazekat és egy fakanalat. A fazékba berakom a használt zsebkendőket, akár fehér, akár színes. Rászórom a Flóra- szept mosóport, bőségesen engedek rá hideg vizet és felteszem a fazekat a lángra. Amikor elkezd forrni, mérsékelem alatta a tüzet, és rendszeresen visszanyomkodom a zsebkendőket a fakanállal a forrongó lébe. Legalább fél órát főzöm, utána a fakanál nyelével „kihalászom” a vízből, kétszer kiöblítem - és kész. Az ,^ranytányér” szakácsverseny évtizedekkel ezelőtt rangos eseménynek számított a vendéglátó szakmában, s idén e hagyományt felelevenítve a gasztronómia éve nyitórendezvényeként a Belvárosi étteremben nyolc szakács versengett az elismerő címért. A mesterszakácsok alkotta zsűri pedig a vándorserleget és a vele járó első díjat Kollár Sándoménak, a Pécsváradi Tanya csárda szakácsnőjének ítélte oda, a második helyezett Skrut György, az Aranykacsa étterem, míg a harmadik Juhász László, az Angol Korona étterem szakácsa lett. fotó: müller andrea A rizottós sütőtök édes egytálétel A piacokon bőséges a kínálat sütőtökből, és nem is túl drága. A legtöbben elképzelni sem tudják másként fogyasztani, mint sütve, pedig némi fantáziával egyéb módon is elkészíthető. Arról már korábban írtunk, hogy amelyik sütőtök nem elég édes, a tetejére szórt cukorral némileg javítani lehet az ízét. Megoldás az is, ha szeletekre vágva cukros vízben megfőzzük, hasonlóan a kompóthoz, és úgy fogyasztjuk el. Befőttnek is eltehető, bár ez a munka szüret idején aktuális, ugyanis mustban tartósítva lesz különlegesen kellemes ízű, de ehhez külön fel kell forralni a mustot, majd amikor már elforrta a habját, a külön félpuhára főzött tökszeletekre öntik, és egy kevés szalicillal tartósítják. Készíthetünk viszont rizottós sütőtököt is, amit az édesebb ételt kedvelők fogadnak majd biztosan szívesen. Ehhez egy körülbelül két kilós kerek sütőtök kell, amit alaposan lemosva egyben 40 percig sütünk. Utána a kalapját levágjuk, kiszedjük a magját, a húsát kikaparjuk és 20 percig főzzük egy liter kockából készült zöldséglevesben. Közben 3 kanál olajat felforró- sítunk megfuttatunk benne egy fej apróra vágott hagymát, belekeverünk 30 deka megmosott rizst, megdinszteljük, majd hozzákeverjük a tököt, leöntjük annyi lével, hogy ellepje, és megfőzzük. Sóval, borssal és gyömbérrel ízesítjük. Amikor majdnem kész, egy fél csomag mazsolát keverünk bele, és végül 3 evőkanál vajban elkevert reszelt sajtot forgatunk hozzá. A rizottót a tökbe töltjük, és forró sütőbe tolva néhány percig sütjük. Szellőztetik a gyűjtött virágokat Tolna megye magyarok lakta falvaiban és a Hegyháton az év fordulóján kiszellőztetik a gyűjtött gyógynövényeket, hogy védekezzenek a molyok és a rovarok ellen. Erre egy még élő népi hiedelem is int, miszerint az új esztendőbe tilos férget átvinni, mert baj éri a gazdát. MÁZA-KURD Vannak olyan mázai lakosok, akik kurdi őseik intelmeit követve cselekszenek a gyűjtés és a tárolás során. Szinte egyenként kiszedik a szárat, levelet és virágszirmot a kartondobozból, az alján lévő vásznat pedig kiporolják. A napra semmit sem tesznek, mert a téli fény kiszívhatja az értékes gyógyhatású drogokat. A felfüggesztett műanyag hálóban tárolt csipkebogyót például óvatosan kiöntik és a termésszemeket ledörzsölik. Amelyik nagyon törékeny, azt inkább száj elé tartva többször lefújják. A családtagok a közhiedelemmel ellentétben, - hogy csak a kora tavaszi gyűjtés az igazi, - most tél előtt is szedegettek másodvirágokat, valamint kökényt, galagonyát és hecsedlit is, melyeket lemostak és a kamra félhomályában szántottak meg. Pár nap múlva ismét kezdik az újabb szedést, így például nyárfarügyet, fiatal kecskefűzkérget és fehér fagyöngyöt szereznek be. A természetjárók azt tanácsolják, hogy a sárga fagyöngyöt, az ún. fakínt nem érdemes letörni, mert alig tartalmaz gyógyhatású anyagokat. A rügyből is csak az az igazán értékes, amelyik még nem feslett ki. Az utak mentén semmit sem keresnek, mert ott a járművek kipufogó gázai súlyos szennyeződést okoznak, és a káruk sokkal nagyobb, mint az erős napfényé. Ráadásul, beépülnek a növénybe, és az abból főzött tea árt az embernek. Csuti J. Morzsák Ne dobjuk el az ajándékok csomagolópapírját. Forró vasalóval végigsimítva a gyűrődések, ráncok eltűnnek róla, sőt az öntapadós matricákat vasalás után úgy vehetjük le, hogy nem hagynak nyomot. A szép, mintás papírt újra fölhasználhatjuk. A vécépapír belső kemény hengere is hasznosítható: a vasalóhoz vagy egyéb elektromos készülékhez időnként használt hosszabbítót ösz- szehajtogatva ha ebben tároljuk, akár fiókba is tehetjük, nem foglal nagy helyet és nem is esik szét. A tárolóhelyet növelhetjük a konyhában vagy a kamrában, ha a polc alját sem hagyjuk üresen. Az üvegek csavaros kupakját két-három helyen átfúrva csavarozzuk föl a polc aljára, s az így rögzített fedél biztonsággal megtart egy fél literes üveget még akkor is, ha abban szöget, csavarokat tartunk, de a konyhában lehet ott a helye például a babnak, lencsének. A kötöző zsineg nem gubancolódik össze, ha olyan befőttes üvegben tartjuk, amelyiknek a csavaros kupakját középen kilyukasztjuk, és azon kihúzzuk a zsineg végét. A kézimunkázok a burgonya-, hagyma- vagy narancshálót hasznosíthatják: kötésnél például ha több színű fonállal dolgoznak, a gombolyagokat egy ilyen hálóban téve tárolhatják, és egy-egy fonalvéget a lyukon kivezetve könnyedén húzhatják a szálat úgy, hogy nem gubancolódik össze. A műszálas fonalat pedig hűtőben célszerű tárolni, így nem töltődik fel sztatikusan. Divatosak is, praktikusak is a csipkemintás műanyag asztalterítők, amelyeket ha az ünnepek elmúltával egy ideig most nem használunk, kézmeleg vízben mossuk ki, szárítsuk meg, hintőporral szórjuk be és utána ellehetjük a szekrényben, nem fog sem összetapadni, se meg- penészedni. Tulipán, nárcisz, jácint és krókúsz nyílhat a lakásunkban akár egyszerre, s ezekből minél nagyobb hagymát hajtatunk, annál szebb lesz a virágjuk. Nem sok fáradságba kerül, hogy már a tél közepén is viruljanak. A kimondottan téli hajtatásra szánt, hőkezelt virághagymát vásárolni is lehet, de akinek a kertjében van ilyen növény, még pénzt sem kell adnia érte. Egyszerűen kiássa a virágágyásból a kiválasztott növény hagymáját, utána négy-öt napra a lakás legmelegebb, mintegy 30-32 fokot elérő, de sötét zugában tartja, s így maga gondoskodik arról a bizonyos titokzatos „hőkezelésről”. Ám ezt követően a hagymát vagy speciális hajtatópohárba, vagy egy közönséges üvegpohárra kell helyezni úgy, hogy a hagyma ne érjen a vízbe, mert különben megrohad. A gyökerek így is rövid idő alatt belenőnek a vízbe. Ültethetjük a hagymát virágföldbe cserépbe, agyagtálba, régi díszes edénykébe is, úgy, hogy a hagyma csúcsa kilátsz- szon a földből, de a beültetés után állítsuk sötét, hűvös helyre. Erre legalkalmasabb a fűtetlen kamra, előszoba vagy a lépcsőház, viszont ha nem találunk sötét helyet az edények számára, akkor kartondobozzal borítsuk le, és ugyanezt tegyük a pohárba helyezett hagymákkal is. A nyirkos talajban, vagy a víz fölött néhány hét alatt gyökeret eresztenek a növények és elkezdenek hajtani. Várjuk meg, amíg a levelek közül kiemelkednek a virágbimbók és akkor tegyük őket világosabb helyre, de ne melegbe. Továbbra is az aránylag hűvös, 16-18 fokon érzik magukat legjobban, és így nem is nyílnak majd el olyan gyorsan. Aki télen kap vagy vásárol nyíló cserepes nárciszt, jácintot, tulipánt és van kertje, az elvirágzott növényt ne dobja el. Mérsékelt öntözés mellett várja meg amíg a levelek maguktól leszáradnak, utána vegye ki a cserépből a hagymát, tisztogassa le róla a földet, a levél- és gyökérmaradványokat, viszont a héját nem szabad eltávolítani. Az így megtisztított, száraz gumókat papírzacskóban szeptemberig a kamrában lehet tárolni, majd akkor a kertbe kiültetni. A virághagymákat kétszer olyan mélyre kell a szabadföldbe kiültetni, mint amekkora a hagyma. Cseréppel együtt is leáshatjuk, így kicsit nagyobb helyet foglalnak el, viszont a következő télen már csak ki kell emelnünk a földből a cserepet és már hajtathatjuk is a lakásban a virágot. Ha azt szeretnénk, hogy a kertben nagyra nőjön egy virághagyma, akkor ne engedjük virágozni, hanem a bimbót amint megjelenik, törjük ki. A speciális hajtatóiivegben a gyökerek is jól mutatnak Berta Mária Hajtassunk különböző hagymákat
