Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-19 / 18. szám

1999. 9., kedd Hazai Tükör Dtmántúli Napló 3 Sztrájkolnának a buszosok, a belügyiek és a tanárok Keveslik az ajánlatot Továbbra sincs megállapodás több érdekképviselet és mun­káltató között az 1999-re vo­natkozó béremelések ügyé­ben. Mind a belügyi dolgo­zók, mind a tömegközlekedés alkalmazottjai keveslik a szaktárcák bérajánlatait. A pedagógusok nem látják biz­tosítottnak a beígért kereset- emelést. Ha a szakszervezetek beváltanák fenyegetéseiket, régen nem látott sztrájk­hullám söpörhetne végig Magyarországon. Orbán Viktor miniszterelnök a vasutassztrájk idején tett rádió- nyilatkozatában azt mondta, nem tart attól, hogy egymást felerősítő' sztrájkok hulláma alakulna ki az országban. „A kormány döntései minden sztrájkképes, vagy sztrájkra hajlandó társadalmi csoport számára tartalmaznak olyan elemeket, amelyek világossá teszik, hogy teljesen felesleges sztrájkolni a kormánnyal szem­ben” - közölte. Ennek ellenére a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról tárgyalnak már a belügyi dol­gozók és a buszvezetők is munkáltatójukkal. Erre azért van szükség, mert az 1989. évi VII. törvény a sztrájkról ki­mondja, hogy annál a munkál­tatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenysé­get végez - ez különösen érvé­nyes a közforgalmú tömegköz­lekedésre - csak úgy gyakorol­ható a sztrájk, ha az a még elég­séges szolgáltatás teljesítését nem gátolja. Mivel a törvény szerint az igazságszolgáltatási szervek­nél, fegyveres erőknél nincs he­lye a sztrájknak, a Belügyi Dolgozók Szakszervezete ma az Alkotmánybírósághoz fordul annak megállapításáért, hogy a törvény a belügyben dolgozó közalkalmazottaktól joggal vonja-e meg a sztrájkjogot. Több nagyvárosban is sztrájkkal fenyegetőznek a pe­dagógusok, ugyanis nem látják biztosítottnak a tanárok 16 szá­zalékos, a technikai alkalmazot­tak 13 százalékos béremelését. Ezekben a városokban a költ­ségvetési koncepció nem tar­talmazza az iskolában dolgozók jövedelemnövekedését. Ma sem született megállapo­dás a Budapesti Közlekedési Vállalat vezetősége és a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége kö­zött - tudtuk meg Tóth Zoltán­tól, a VTDSZSZ illetékesétől. Az érdekképviselet továbbra is a fejkvóta jellegű béremelést szorgalmazza. Amennyiben százalékos béremelésről szü­letne megállapodás, tovább nö­vekedne a buszvezetők és a vál­lalat többi dolgozója közötti ke­resetkülönbség. A VTDSZSZ egyelőre nem csatlakozott az autóbusz-vezetők pénteki fi­gyelmeztető sztrájkjához, ám végső esetben ők is készek be­szüntetni a munkát. (sts) Harminc nagyközség pályázik városi rangra Változó településszerkezet A helyi önkormányzatokról szóló törvény rögzíti, hogy a településszerkezet változó, hi­szen községekből nagyközsé­gek, nagyközségekből váro­sok válhatnak. Azt is megha­tározza, hogy melyik község pályázhat nagyközségi címre és milyen feltételek mellett válhat várossá a nagyközség. A területszervezési eljárásról most új törvény készül. Lapunk érdeklődésére dr. Frucht Pál a Belügyminisztérium főosztály- vezetője elmondta, hogy az Al­kotmánybíróság állásfoglalása szerint az anyagi jogszabályok mellett elengedhetetlen az eljá­rási szabályok törvénybe fogla­lása is. Ezért a Belügyminiszté­rium kidolgozta, a kormány pe­dig az Országgyűlés elé terjesz­tette az új törvényjavaslatot. A várossá nyilvánítás rendje szintén változik. A főosztályve­zető elmondta: az eddigi hallga­tólagos megállapodás helyett ezentúl törvény írja elő, hogy a választások évében nincs vá­rossá nyilvánítás, így ez az eljá­Bizottsági héttel kezd a parlament Számos technikai gondot vet fel a T. Ház eddig megszokott munkarendjének változása - tudtuk meg parlamenti forrás­ból. A megoldandó feladatok egyike, hogy tartalmas munkát adjanak az épületben dolgozóknak azon a héten is, amikor a képviselők saját választókörzetükben tartózkodnak. A parlamenti munkarend megváltoztatásával több időt lehet biztosítani az érdemi törvényhozási munkára - mondta Ader János házelnök hétfő délután azt követően, hogy konzultált az ellenzéki frakciók képviselőivel. Az Or­szággyűlés elnökének javas­lata szerint februártól három­hetente ülésezne a T. Ház. Tegnap kiderült az is: a követ­kező ülésszak február elsején bizottsági ülésekkel kezdődik. Mint megtudtuk: az átállás miatt a korábban megszokott­nál lényegesen kevesebb in­terpelláció és napirend előtti felszólalás hangozhat el. Ed­dig három hét alatt háromszor 2,5 órányi idő állt rendelke­zésre az interpellációkhoz, ez­után háromhetente összesen 3-4 órát szánnak ugyanerre. Harmadára csökken a napi­rend előtti felvetések száma, miközben akár három hónapig is elhúzódhat egyetlen tör­vényjavaslat tárgyalása. A szereplésre alkalmas per­cek és a médiák heti tudósítá­sainak kiesését több önálló in­dítvány benyújtásával igye­keznek majd kompenzálni a frakciók, s gyakoribbá válhat­nak a politikai vitanapok is. Egyesek szerint túl sok a bizottsági munkára szánt öt egymást követő teljes nap. A két hétig üresen álló kongresz- szusi terem egyéb célú hasz­nosításának tilalma, az étterem kieső forgalma, vagy például az a tény, hogy a hetekre ki­ürülő képviselői irodaházat lakóinak távollétében is fűteni kell, szintén elgondolkodtató. Állítólag még senki sem tudja, hogyan adnak majd folyamatosan munkát a Par­lament kiszolgáló személyze­tének, s hogyan bírják majd ugyanők az ötnapos plenáris ülés hetében a korábbiakhoz képest megháromszorozódott terheket. Takács Mariann rás nem válhat a választási csa­tározások eszközévé. Új elem a törvényben, hogy a ciklus időszakára a belügymi­niszter kéri fel a különféle tu­dományágak és az önkormány­zati szervezetek képviselőiből álló szakértői bizottságot a pá­lyázatok értékelésére. A javas­lat szerint ezentúl nem létezik elutasított pályázat, csak olyan, amelyik nem üti meg a mérté­ket, így a település a következő évben újra pályázhat - hangsú­lyozta az illetékes. A törvényjavaslatban a vá­rossá nyilvánítási pályázat be­nyújtásának határideje január 31-re változik. Az idén még március 31-e az érvényes határ­idő. Tizenöt olyan nagyközség adja be az idén is pályázatát, amelyek az elmúlt években már megmérették magukat, de ak­kor nem érték el a szükséges követelményszintet. Rajtuk kí­vül most újabb tizenöt nagy­községben készítenek pályáza­tot a várossá nyilvánítás remé­nyében - tájékoztatta lapunkat dr. Frucht. Koós Tamás Negyvenkétezer gólya kerülhet az idén az egyetemekre Több helyre is lehet jelentkezni Nagy változások nincsenek az idei felsőoktatási felvételire je­lentkezés módjában, figyelmet érdemel azonban néhány ki­sebb módosítás - tudtuk meg az Oktatási Minisztériumban. Változatlanul március 1-je például a pályázatok beadási ha­tárideje, de nőtt a felvételi eljárás költségtérítése. Az állami egyetemek, főisko­lák nappali tagozataira az idén szeptemberben is 42 ezer el­sőévest vesznek fel. A pályá­zatokhoz a már megszokott, az Oktatási Minisztérium által kiadott kétféle jelentkezési lap használható. Az „A” jelűből egy szükséges, míg a „B” lap­ból annyi, ahány helyre akar felvételizni a maturandus. Az „A” lap - amely tartal­mazza a legfontosabb szemé­lyes adatokat - az Országos Felsőoktatási Felvételi Irodá­hoz kerül. A „B” lapok cím­zettjei a kiszemelt egyetemek, főiskolák. Minden egyes je­lentkezés azonos értékű, de jó tudni: a felvételi eljárás során azonban általában csak egy in­tézménybe vehető fel a pá­lyázó. Akkor is, ha a jelent­kező több helyen is sikeresen vizsgázott. Korábban a különböző nyomtatványokhoz - az „A” és a „B” lapokhoz egyaránt - azonos összeg feladását bizo­nyító csekket kellett mellé­kelni, már a lapok beadásakor. Tavalyelőtt 1450, tavaly 1700 forint volt a költségtérítés. Az idén minden „B” lapra - az egyetemektől, főiskoláktól függően - az eddigieknél több, 1950-2500 forint befizetésé­ről szóló csekket kell ragasz­tani a jelentkezéskor. Változás a „A” lapnál van. Az Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda áprilisban minden jelentkezőnek írásban igazolja vissza beérkezett pá­lyázatát. Ekkor kérik az eset­leges adatpótlásokat, és ehhez a levélhez mellékelnek majd egy névre szóló, kitöltött csekket, amin 1950 forintot kell feladni az iroda címére. (deregán) Hírcsatorna Elutasító döntés. Az Alkot­mánybíróság hétfői teljes ülé­sén elutasította azt az indít­ványt, amely kifogásolta, hogy a megyei, illetve fővárosi köz- igazgatási hivatalok dolgozóira nem vonatkozik a köztisztvise­lői törvény azon passzusa, amely illetménykiegészítést biztosít a központi közigazga­tási szervek dolgozóinak. Médiajavaslatok. A szocia­lista párt ma országgyűlési ha­tározati javaslatot nyújt be, amelyben kezdeményezi a Ma­gyar Televízió kuratóriumi el­nökségének felállítását, illetve a többi közszolgálati kurató­rium megbízatásának visszavo­nását - közölte Lendvai Ildikó frakcióvezető-helyettes. Lend­vai hozzátette: az MSZP-frak- ció vezetése döntésre jutott ab­ban is, hogy az Alkotmánybíró­sághoz fordulnak a médiakura­tóriumok ügyében. Emlékezés az áldozatokra. A budapesti gettó felszabadítá­sának 54. évfordulója alkalmá­ból a második világháború ide­jén elpusztult több százezer magyar zsidó áldozatra emlé­keztek hétfőn Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában. Fröhlich Róbert főrabbi a világ- történelem leggyalázatosabb csapásának nevezte a zsidók egykori legyilkolását. Patikában a „szer”. Néhány napon belül kapható lesz a pa­tikákban a férfi potenciazavar kezelésére szolgáló új készít­mény - közölte a gyártó cég ügynöksége. Eszerint a ma­gyarországi gyógyszer-nagyke­reskedők január 18-ától, hétfő­től juthatnak a készítményhez, amelyet a gyógyszertáraknak továbbítanak. A tabletta csak orvosi receptre kapható. Erősebb határ A Határőrség az ország uniós tagságára készülve egy, a szer­vezet költségvetésétől elkülöní­tett, a Phare-program által is támogatott alapból 3,5 milliárd forintot költhet az idén határ­őrizeti és bűnügyi technikai fej­lesztésre, ami az elmúlt tíz év legjelentősebb fejlesztése - hangzott el egy Szombathelyen tartott hétfői sajtótájékoztatón. Az egyre fokozódó migráció fő irányába tartoztak a vasi oszt­rák-magyar határszakaszok, a tavaly életbe lépett határrendé­szeti törvénynek megfelelően azonban mind eredményeseb­ben sikerült fellépni az ember- csempészet ellen. Szombathe­lyen építik fel az ország legna­gyobb idegenrendészeti közös­ségi szállását, amely minden­ben megfelel az Európai Unió szabályainak. (MTI) Ferencsik-díj. Az idén Novák László gordonművész, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagja kapta a Ferencsik-emlékdíjat. Az évad legjobb művészi teljesítményéért járó elismerést Kovács Géza, a zenekar igazgatója nyújtotta át a Vigadóban. fotó: feb/kallus györgy Közlemény A Realbank Rt.-nél befagyott betétek igénybejelentéséről Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a 79/1999. számú határozattal a Realbank Rt. (székhelye: 1062 Budapest, Andrássy út 124—126.) működési engedélyét 1999. január 14-i hatállyal viszavonta és teljes körű kifizetési tilalmat rendelt el. Az intézkedés következtében a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény alapján három munkanap elteltével, azaz január 19-től a betétek befagytak. Az Országos Betétbiztosítási Alap (ÓBA) a befagyást követően legkésőbb harminc napon belül megkezdi a betétek utáni kártalanítási kifizetéseket. Az ÓBA a névre szóló betét- és kamatköveteléseket egymillió forintig az említett törvény szerint fizeti ki. A kártalanítást a betéteseknek igényelniük kell. Az említett betétek kifizetésére vonatkozó igények átvétele 1999. január 22-től folyamatosan, a szükséges időtartamig történik a Realbank Rt. fiókjaiban és kirendeltségeiben. Az ÓBA általi kifizetés előfeltétele az igényjogosultság bejelentése és okmányokkal való igazolása. Az igényjogosultság bejelentése az erre rendszeresített, zöld színű „Magánszemély és egyéni vállalkozó igénybejelentő lapja“, valamint a kék színű „Jogi személyek és nem jogi személyiségű társaságok igénybejelentő lapja“ nyomtatványon történik, melyek az igénybejelentő helyeken díjmentesen beszerezhetők. A kifizetések alapját az igénybejelentési űrlapon feltüntetett adatok és a hitelintézet nyilvántartásai együttesen képezik. Az igénybejelentő lap kitöltése és átvétele még nem jelenti az igény elismerését. Igénybejelentést a betét tulajdonosa személyesen vagy törvényes képviselője útján lehet. Az igénybejelentésre meghatalmazás adható. Ez esetben az igénybejelentésre közjegyzői okiratba foglalt vagy közjegyző, illetve a bejelentett állandó lakóhely szerinti önkormányzat polgármestere vagy jegyzője által hitelesített meghatalmazás fogadható el. A betétes nevében ügyvéd is eljárhat, az ügyvédi meghatalmazásra irányadó szabályok szerint adott meghatalmazás alapján. Az igénybejelentő lap pontos kitöltéséhez, illetve benyújtásához szükséges á személyi igazolvány (külföldi esetén útlevél), a betéti okirat, illetve betétszerződés, vagy a nem okiratos betéti forma esetén (pl. folyószámla) a követelésre vonatkozó dokumentumok (pl. utolsó számlakivonat, befizetési pénztárbizonylat). Jogi személyek és nem jogi személyiségű társaságok az igényüket cégszerű aláírással ellátva nyújthatják be. Az igény átvevője a betéti okiratot elismervény ellenében ügyintézés céljából átveszi. Célszerű az igénybejelentést annál a fióknál megtenni, amely a betétet kezelte. Abban az esetben, ha a betétes egymillió forintot meghaladó vagy az ÓBA által nem biztosított betétköveteléssel rendelkezik, akkor az ÓBA által ki nem fizetett részre a hamarosan meginduló felszámolási eljárásban hitelezői igénybejelentést lehet tenni. Ennek módjáról a felszámoló fog tájékoztatást adni. Jelen kártalanítási eljárásban nem tehető igénybejelentés a Reailízing 96, a Reallízing 2000 jelű kötvényekre, valamint a Realbank Rt. részvényeire vonatkozóan. A betétesek a kifizetések megkezdéséről, annak módjáról és helyéről a sajtóban közzétett és az igénybejelentő helyeken kifüggesztett közlemények útján kapnak tájékoztatást. Az ÓBA kizárólag a befagyott nyugdíj- és munkabérszámlákra az érintett betétesek számára 1999. január 20-tól január 29-ig előleget fizet a kártalanítási összeg terhére. Az előlegfizetés a le nem kötött számlakövetelés erejéig, de legfeljebb 80 ezer forintig vehető igénybe. További infomációk az igénybejelentő lapok hátoldalán találhatók, továbbá az igénybejelentő helyeken és az 1/431 -2882 telefonszámon hívható hangújságból szerezhetők be. Szíves együttműködésüket és türelmüket előre is köszönjük. Országos Betétbiztosítási Alap Budapest, 1999. január 19. 4 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom