Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-03 / 2. szám
1999. január 3. Magyarország - Dél-Dunántúl ** m ** ■■■ Ötödik oldal Több ezer éves gyógymód a fülgyertyázás, melyről a világ számos részén különböző dokumentumok tanúskodnak. Nálunk falun olyképpen alkalmazták, hogy tölcsérré összecsavart vásznat mártottak viaszba, s úgy forrón dugták be a beteg fülébe, majd meggyújtották a végét. Azt mondják a természetgyógyászok, hogy egyszerű vákuum elv alapján működik a dolog. A hő hatására létrejött vákuum kihúzza a dugulást, gyógyítja az akut- és krónikus náthát, allergiás orrfolyást, mandulagyulladást, a fül fájdalmát, a fül-eredetű szédülést, migrénes fejfájást, középfül- gyulladást, és segít az enyhe halláscsökkenésen. Nem javasolják viszont alkalmazását a gennyes fülgyulladás, dobhártyasérülés, magas vérnyomás, rosszindulatú daganatos megbetegedés, ekcé- más bőrelváltozás esetén. t)e azt is tanácsolják, hogy a kezelést este, lefekvés előtt ajánlatos igénybe venni, amely során kellőképpen felmelegszik a fej és az agy, s a beteg a kezelés után megnyugszik és mélyen alszik. A fülgyertya égési ideje egy fülben nagyjából tíz perc, s közben egyesek kiegészítő terápiákat is javasolnak. Kétféle gyertya létezik. Az egyik, a méhviaszos, amely amatőröknek ajánlott, akik otthon magukat kezelik - mert ezek kis lánggal égnek. A profik a paraffinos, nagyobb energiákkal bíró gyertyákkal munkálkodnak. Egy magát megnevezni nem kívánó fülgyertya-szakértő szerint viszont technikailag elképzelhetetlen az önkezelés, mert azt senki sem tudja önmagán elvégezni. A külföldi gyártmányú gyertyák párja több mint ezer forint, a hazaiak olcsóbbak, néhány százért hozzá lehet jutni. Egy félóráig tartó kezelés ára háromezer forint körül mozog. Dr. Pytel József, a POTE Fül- Orr-, Gége Klinikájának professzora szerint azonban a fülgyertya kezelésnek inkább káros hatásai vannak, mintsem bármilyen haszna. Az amerikai szakirodalomban erről komoly leírások is léteznek. Az egyetlen helyes megoldás, ha a beteg fül-, orr-, gégészhez megy, ha panasza van. Cs. L. *** HÍREK *** Széchenyitknán illegális er- dőkitermelőt fogtak el nemrég a pécsi közterület-felügyelők. Az illető egy akácost majdnem teljesen kivágott. (cs) Karambolozott egy vonat és egy személyautó pénteken a cserdi fénysorompónál. A mozdony időben fékezett, és úgy lökte félre a kocsit, hogy senki sem sérült meg. (cs) Két parkoló jármű gyulladt ki Pécsett a minap. Az Edison utcába a tűzoltók is kivonultak, míg az Árpád- hídnál a tulajdonos fékezte meg a lángokat. A tüzeket elektromos zavar okozhatta. (cs) A nagytubesi laska. A pécsi piacokon az év végén is kínáltak gombát. A Tubes erdeiből például laskát, Görcsöny mezőiről fülőkét, Pellérd határából pereszkét hoztak. (cs) Vízállások. Mohács 320 cm, apadó, 1,0 fok; Őrtilos -92 cm, apadó, 0,5; Barcs -38 cm, apadó, 1,8; Drávaszabolcs 84 cm, apadó, 1,2 fok. Néhányat! mái A hihetetlen rajztehetségű gróf, Zichy Mihály a múlt század második felében pajzán sorozattal hódolt a testi szerelem előtt. Zichy rajzai között nem egy olyan van, amely élőben fotózva egész jól mutatna mondjuk egy pomómagazin belső borítóján. Ez utóbbit azonban el szokták dugni a fiókok mélyére, ellenben a hasonló jelenet művészi megjelenítése a könyvespolc díszdarabjai közé tartozik. Ez vonatkozik a Káma Szutrára is. A testi szerelem, a szexuális együtt- lét különböző lehetőségeit elképesztő gazdagsággal soroló - és ajánló - indiai „kézikönyv” egy-egy leírása nem férhet el egy hetilap tárcarovatában, mert sértené a közízlést. A szerelem indiai bölcseleté azonban művészi alkotásként, a világ irodalma szerves és különös részeként van számon tartva. Sokan vélik: a nő és a férfi együtt- létében nincs új a nap alatt. Van ebben valami - amíg valaki el nem kezdi forgatni a Káma Szutrát. Egyes óvatos felmérések szerint ugyanis néhányan már próbálkoztak végigvenni az életben is a lapokat - ám mindegyik elhatározás viszonylag gyorsan lelohadt. Némely esetekhez elképesztő izmok (is) kellenek. M. A. A Kádái-villa nem eladó (Folytatás az 1. oldalról) A tb végül nemet mondott. Valószínű, hogy azért, mert az alapítványt megfúrták. A Kádár-villa értéke, a legutóbbi becslés szerint bruttó 60 millió forint. Ezt eddig soha nem hozták nyilvánosságra. Tillné Sövér Magdolna, a KVI Tolna megyei irodájának előadója elmondta, hogy korábban még ők sem tudhatták, mennyi a becsült értéke a háznak, illetve a hozzá tartozó teleknek. A tíz év alatt háromszor pályáztatták meg, pénzzel is rendelkező vevő nem akadt. Egyébként érdekes módon a Kádár-villa tulajdonjoga a Miniszterelnöki Hivatalnál volt, s most is a kancelláriáé. Rossz nyelvek szerint mindegyik kormány szerette volna birtokba venni, de egyiknek sem volt erre bátorsága. A legutóbbi, meg nem erősített információink szerint valami megint készül. Cso- dákcsodájára ismét szociális létesítményt szeretnének elhelyezni benne. Arról nem szól a fáma, hogy a Kádár- villa tíz évnyi őrzése mennyibe is került. Egy biztos: a mementóként itt maradt volt pihenőház ismét nem szerepel az eladandó építmények listáján. Hazafi J. A napokban nem mindennapos mű jelent meg a boltokban. A Kutya utónévkönyv, amely a nevezetes Ladó-féle utónévkönyvhöz hasonlóan, de ez esetben a kutyanevek világában kalauzolja el az olvasót. Winkler Róbert munkája csoportokba szedve - filozófus, földműves, mama kedvence, utcai harcos, született vezér, mindenki Mityukája stb. - javasol neveket különböző típusú gazdák és kedvencek számára. A már ismerteken kívül szép számban találkozhatunk olyanokkal is, amelyekkel a mindennapi gyakorlatban csak igen ritkán. Ilyen például a Darwin, melynél alapkövetelmény a szerző szerint a nagy szakáll. Az Einstein a filozófusként viselkedő kutyákon kívül jól áll még a nagyobb testű, de tömegükkel fordítottan arányos szellemi képességű állatoknak. Az Engels a baloldali orientációjú gazda nagy szakállú kutyájának ajánlatos, a Gazsi pedig Tamás Gáspár Miklós törzsrajongóinak. A Newton név azon ebeknek adható, amelyek szívesen tanulmányozzák a fénytörés jelenségét, és már esett a fejükre alma. A No- kedli kis termetű fehér vagy krémszínű kedvenceknek ajánlható, míg nyomkeresőknek az Arzén, a Colnmbo, a Csingacsguk, a Derrick, a Petmcelli vagy a Zsaru adható, utóbbi lompos, kialvatlan nyomozókutya esetében. Természetesen a névnapok is kiolvashatók a könyvből. Január 3-a a Mafla, 4-e az Akela, 5-e a Leó névnapja, s ne feledkezzünk A földműves A földműves csoportba sorolt kutyák közül a tokás, bulldogos arcszerkezetű kutyák számára javasolt a Torgyán név, amely, tekintettel arra, hogy a doktor földet soha nem művelt, inkább a Churcill magyar változatának tekinthető. meg arról, hogy 13-án megkö- szöntsük a Tyutyukat. 18-án sem akármilyen kutyusok ünnepelhetnek: ekkor van Rumli napja. Nálunk, embereknél a rumli lényegesen sűrűbben fordul elő. Cs. L Bgg, , | . ■ E^iŰÍI ÍMÍÜKSÍlJ Hol élnek az angyalok? Es láthatók-e? Amikor hozzákezdtem ehhez a kis dolgozathoz pénteken délelőtt, és fölírtam a kézirat sarkára, hogy „1999”, és meggyújtottam az év harmadik cigarettáját^), egykedvűen vettem tudomásul, hogy már „kilencvenkilenc” van, végül is minden kezdődik elölről, vagy folytatódik, és már régen úgy élem át az új esztendő első napjait, hogy semmire nem teszek fogadalmat, mert nincs értelme. Az ígéretek realizálása soha sem sikerült, talán mert nem is nagyon akarom, hagyom magam a sodrásban, legföljebb arra ügyelek, hogy a habokban el ne merüljek. A tévé és a rádió karácsonyi műsorában végig hallgattam, láttam különböző rendű-rangú emberek nyilatkozatát, a fölöttébb eredeti riporteri kérdésekre: „... hogyan és hol tölti a karácsonyt, mi lesz az otthoni ünnepi menü, mit vár az új esztendőtől, mit jelent az Ön számára szeretteinek közelsége a karácsonyfa alatt, vagy szilveszterkor a bo- hókás, pezsgős éjszakán megbocsát-e haragosainak és üzleti, vagy politikai ellenfeleinek ... satöbbi.” Természetesen mindenki boldog - leszámítva a hajléktalanokat, vagy a már még csak nem is boldogtalan 75 megfagyott polgártársunkat -, nincs az ünnepeknek olyan napja, olyan félnapja, hogy a gyönyörű és örök karácsonyi dal, a „Csendes éj” el ne hangzana rádióból, tévéből, kis óvodások, kórusok, zenekarok előadásában immár százhetve- nedszer, szinte már közhellyé silányítva. Sorsom - kivételesen - az ünnepekben úgy alakult, hogy egy zártabb közösségben töltöttem elképesztően unalmas órákat, napokat, ahol a tévéből csak három csatorna volt látható, így átkapcsolni sem lehetett esetleg külföldi műsorra a változatosság vagy érdekesség reményében. így hát odaszegeződtem a készülék elé, és csak ámuldoztam: ennél töményebb érzelgős sziruppal még nyakon nem öntöttek, mint most. Úgy éreztem magamat, mint valamikor az át- kosban, szabvány állami ünnepek alkalmából, ahol indulók indulók hátán, hangzatos ünnepi frázisok politikusi szájakból, a „jövő ígéretes dicsérete” jegyében, amelyet - persze csak szűkebb baráti társaságban - úgy értékeltünk, hogy „a napfényes szocialista fenekünk” új fenti mutogatása, amely már kész rö- hej. Most a polgári fenekünk körül villogunk, pontosabban villognak egyesek, de úgy tűnik, mi még nem tudunk úgy ünnepelni, hogy az olvadt csokoládé végig ne csurogjon a képernyőn, vagy szuttyogjon bele a mikrofonba. Volt okom szomorúságra is egy tévériport láttán. Két fiatalabb hölgy - anélkül, hogy korábban ismerték volna egymást - vallott a riporterlánynak. Mindketten azt mondták, hogy rendszeresen találkoznak az angyallal, persze lefekvés után a sötét szobában, és ilyenkor nagyon kellemes érzésben van részük. Tekintetük tiszta volt és őszinte. Az egyik angyal szárnyat viselt, de nagyon szép volt, sugárzott róla a szeretet és a melegség. A másik angyal - ahogy a fiatalabb lány elmondta - nem viselt szárnyakat, hanem szép hosszú és egyszerű fehér ruhát, hullámos, vállig érő haja nem volt kirívó és nagyon szép volt ő is. Beszélgettek az angyalokkal, elmondták nekik örömüket, bántukat egyaránt, és az égi küldöttek mindig türelemre és jóságra intették őket. Hinni kell - mondták. A két riport után a riportemő kamera elé kérte a vallástudomány egyik jeles képviselőjét, aki kissé fölényesen mosolyogva kimondta az igazságot. „Az angyalok nem láthatók, láthatatlanok - mondta szigorú komolysággal -, ám itt vannak közöttünk. A nap minden órájában. Léteznek, de nem láthatjuk őket.” Megsajnáltam a két ifjú hölgyet, akiket rendszeres látomásuk megnyugtat, és az angyalokból áradó szeretet átfűti őket. Az egyházi tudor szerint ez képtelenség. Bár itt vannak. Közöttünk. Na jó, nem mondok semmit. Én a látható angyalokban bízok. Az emberekben. Mu;tüJíj jíílM U\ \JfcuMüü^ga
