Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-16 / 15. szám

1999. január 16., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 11 Meg tudjuk-e védeni magunkat a rossz filmektől? Az akciófilmek, az erotika áradata a mozikban, és külö­nösen a televízióban olyan­fajta ópium, amely észrevét­lenül hat. A világ amerikani- zált, erőszakosan üzleties célú filmpiaca ellen közismerten a franciák védekeznek a legkö­vetkezetesebben mindmáig. A francia televíziók műso­rában nincs pornográfia - mondja Catherine Feidt tisz­teletbeli francia konzul. - A törvény, amely Mitterrand idejében született, meghatá­rozta a külföldi filmek, műso­rok arányát a rádióban és a te­levízióban, amelyekben 30 százalékban lehetnek jelen. A franciák védik a kultúrájukat legjobban Európában. Ennek gyökerei a múlt század végére nyúlnak vissza, amikor az egymástól nagyon eltérő nyelvjárásokat drasztikusan egységesítette az ország. Na­gyon sok saját, francia törté­nelmi sorozatot, családtörté­neteket kínálnak az akciófil­mek helyett. Franciaország­ban 1997-ben 160 nagyfilmet készítettek, ami megfelel a legutóbbi évek átlagának. A Francia Filmfőigazgatóság szelektív módon támogatja a filmgyártást - a kalkulált be­vétel alapján a producereket állami támogatás illeti meg, de segítheti a forgalmazókat is. Ez utóbbinál a bevétel mel­lett az is feltétel, hogy a film francia vagy francia részvé­telű koprodukció legyen. A televízió finanszírozza a mozit, mintegy egymás ke­zére játszanak, hogy egy-egy arra érdemes film minél hosz- szabb élettartamú legyen. Egyébként 1989 óta létezik egy olyan uniós előírás is, amely szerint a televízióban bemutatott filmek 50 százalé­kának európainak kell lennie. Sajátosan kettős arculatú volt az egykori Jugoszlávia filmkínálata. Az ország már a hatvanas években nyitott volt Nyugat felé, kaphatók voltak az idegen nyelvű szexlapok, és Tito országában méltán ítélték úgy, hogy az erotika, a western és az akciófilm rend­szersemleges. Azonban ami a saját filmek ideológiai korlá­táit illeti, abban nagyon ke­mény határt szabtak - mondja Soksevits Dénes, a JPTE Hor- vát Tanszékének adjunktusa. Ugyanis amíg amerikai ko­produkcióban film készülhe­tett a híres neretvai csatáról a hetvenes években, és Orwell „1984” című regényének filmváltozatát is bemutatták, addig itt Magyarországon sokkal szabadabb szellemű, kritikusabb filmek születhet­tek, mint szomszédunkban. Volt ugyan filmtörvényük, de szinte bizonyos, hogy még nem újították meg - véli For­gács Iván, a Magyar Filmin­tézet munkatársa. A mai hor- vát filmpiacot is uralja Ame­rika, emellett csak néhány Nyugat-Európában készült, esetleg egy-két orosz film jut el hozzájuk. Tavaly 6 filmjük készült el, ami megfelel az or­szág nagyságrendjének, bár az állami támogatás is itt fo­lyamatosan csökken. Izgal­masabb a kérdés Kis-Jugo­szláviában, ahol a helyzet drámaibb, és óriás érdeklődés kíséri Sebek, Paskaljevic és különösen a nagyszerű Kustu- rica filmjeit. Az állam ellen­érdekeit a filmek megszületé­sében, szponzorok támogat­ják és van példa a mozi és a tévé együttműködésére is. Nálunk is szükség lenne filmtörvényre, amely a fran­ciákéhoz hasonlóan elősegí­tené, hogy a magyar filmek nagyobb számban jussanak el a nézőhöz - teszi mindehhez Veress József filmkritikus. A kereskedelmi csatornák kíná­latából szinte teljesen hiány­zik, és a pénz is kevés, amely- lyel támogatni lehetne. Üzleti szempontból a nullszaldó el­éréshez legalább 600 000 né­zőnek kellene évente megte­kinteni egy-egy új magyar filmet, de nálunk csak 500 ez­ren járnak moziba. Lengyel- országban és másutt számos jó példa akad a televízió és a nemzeti filmgyártás szövet­kezésére. A magyar film te­kintélye nemzetközileg is megingott. Ma nálunk 15-20 készül évente, volt idő, ami­kor 40-50-et is gyártottak. Ma még a nagy, neves ren­dezők is évekig várnak mun­kára, megbízásra. Pedig a mi­nőség felbukkanásához szük­ség van mennyiségre is. Az amerikai henger persze forog, nem érdekli a koprodukció, se Kelet-Európa. Még a Fekete- Afrikát is elárasztja, pedig ott Amerikát nem szeretik. Né­hány nagy forgalmazó cég fészkelte be magát hozzánk is, és megdöbbentő, de még ezeknek a műsorkínálatát is Amerikában állítják össze! Magam is írni akarok erről a képtelen jelenségről, bár saj­nos tudom, hogy ezzel nem fogom megváltoztatni a dol­gokat. Bóka Róbert 'íMM Az idős mester öt kollégájáról tud az országban FOTÓK: MÜLLER ANDREA Nagynyárád, emlékei közt A mennyezetbe ütköző cit­romfa közelében egy fiatalem­ber, Auth Andor hajlong a fes­tésre előkészített lenvászon fö­lött. Sárái János, a neves nagy- nyárádi kékfestő unokája. Test­vére, Szabolcs nincs itt, de úgy lehet, ő is nagyapja mesterségét folytatja majd a szükséges vizsga megszerzése után.- Ez a citromfa a mesterleve­lemmel egyidős - mondja a hetvenkilencedik évét taposó népművész. - Ötven éve, 1948. július 17-én kaptam kézhez. A sokak által megcsodált műhely nyáron főként német szótól hangos. Ők jelentik a „fizető­képes keresletet”. Ebben az első szobában van­nak a főzőüstök is. A belsőben a szántó, egy négyszögletes tálban a gumiarábikumból, tim- sóból, szakmákból, rézgálicból kevert pép, amely ellenáll a fes­téknek, hogy kezdve a vászon főzésétől, az alapozáson át a szárításig, segítse előhívni a szép kékfestő mintákat. Muta­tóba néhányat ki is választunk a 450 magakészítette nyomómin­tából. A nyomófa körte vagy alma fájából készül - a fára a rézlemezkékből álló díszeket maga kalapálgatja fel nehezen utánozható kézügyességgel. Kékfestőnek nem akad sok párja - Sárdi öt kollégájáról tud az országban. Benyitunk a mángorlóba, az áztatóba, ráköszönünk a Hum­mel Gyár 1880-ban készült mintázógépére. Ez a műhely té­len a munkától, nyáron a ven­dégektől eleven. A Nagynyárádi művelődési ház könyvtára nyugdíjas asszo­nyok szavával telik meg min­den kedd délután, még ha néha panaszolják is, hogy sok köztük a „hűtlenkedő” - vagyis az olyan asszony, aki betegsége, hangulata miatt nem tud köztük lenni. Ám együtt valamiképpen mégis könnyű „csak a szépre emlékezni”, ahogy egy valami­kori sláger tódítja. Hisz a ha­gyomány szerint három búcsú is van a faluban. A Márton-napi november 11-én a parasztoké. A betakarítást ünnepli - mondja Schmidt Józsefné; Már­ton megosztotta a szegényekkel a köpenyét. Ilyenkor hízót vág­tak és a németség a búcsúfa-ál- lításának szokását is magával hozta. Egy fénykép jár kézről kézre a krizantémmal díszített hatal­mas fáról, körülötte sváb asz- szonyok fekete ünneplőben. A szeplőtelen szűz foganta­tásának ünnepét - ami korábr ban december 8-ára, advent ele­jére esett - szeptember 12-ére hozták előre - teszi hozzá Há- gendom Imréné (képünkön) -, hogy „lehessen dínom-dáno- mozni”. Mert advent idején bi­zony húst sem ettek, talán mert helyette jutott az asztalra túró, tej - a szüleik még tartottak te­henet. Mind háromnapos ün­nep. Emellett a magyaroknak még szüreti búcsújuk is volt - mond­ják többen is -, s a kérdésre, hogy a kilenc napnyi dáridó hogy fért el a munkanapok közt, valaki rávágja: „Akkor, uram, még nem volt tévé!” Szó esik vízkeresztről, nagy böjtről. S hogy a sváb lányok­nak bátran udvaroltak a magyar fiúk, és esemény volt az is - idézi Kramm Józsefné -, ha egy sváb fiú sokác lányt vett felesé­gül. Elgondolkodtatóbb, hogy a munkaszeretet milyen nagy szerepet tölt be a párválasztás szülői helybenhagyásánál még most is. A fiatalok? Otthon lábujjhe­gyen kell járni - mondja egyi­kük -, mert a gyerek alszik, tegnap diszkóban volt! Van, aki hajnalban mezítláb oson haza, hogy ne verje föl házat - felel rá békítőén a másik. A fiatalok sem értik mindig egymást, tu­dom meg Zsivkovics Józsefné- től, aki közel harminc éve kul- túrosa a 920 lelkes falunak. A iskolából kimaradt tinédzse­rekkel szemben a huszonévesek akarnak vezető szerepet ját­szani az ifjúsági klubban, így az előbbiek eléggé kiszolgáltatot­tak. „A mozi előtt ücsörögnek szegények” - jegyzi meg Krammné. Egyébként a falunak díjakat nyerő felnőtt vegyeskara, ifjak- ból táncegyüttese van, hangsze­res iskolai zeneoktatással is büszkélkedhetnek. A 10 ezer kötetes könyvtár kézikönyvek­ből és német nyelvűekből is gazdag választékot nyújt, le­emelhető a polcokról a Burda, a Mücke, a Sportbild, ezen felül évente 100 ezer forint jut könyvvásárlásra. S abban is kü­lönböznek más falvaktól, hogy a közművelődési tevékenységet - a táncosok, kómsok utazását - egyesületük, a Nagynyárádi Ba­ráti Kör finanszírozza. B. R. A táncosok nem szövetkeznek A múlt szombati kulturális oldalunkon egy felhívás rö­vidített változatát közöltük. A felhívás szerint a város­ban működő táncegyüttesek várhatóan összefognak majd és megalakulhat a Pécs Táncegyüttes. A felhívás a Mecsek, a Leőwey és a Baranya Tánc- együttes nevét is említi, mint akik partnerek lehet­nek ebben az együttműkö­désben. A három együttes vezetőinek közös válaszle­veléből idézünk: „. . . veze­tői meglepetéssel fogadták a hírt. Az együttesekkel (...) ez ügyben senki nem kon­zultált, ezért alaptalannak tartjuk ezt az információt. Az évtizedek során országos és nemzetközi hírnévre szert tevő három együttes vezetői és tagjai is igen korrekt, ba­ráti kapcsolatban állnak egymással, tiszteletben tartva a másik művészeti munkáját. Úgy véljük, hogy a jövőben is a magunk által kitaposott ösvényen hala­dunk tovább, a magyar, a német és a horvát néptánc­kultúra ápolásával együtte­senként. Amennyiben más együttesek megalakítására is igény jelentkezik, mi ezt a kezdeményezést örömmel fogadjuk és támogatjuk.” A leírtakat azzal egészít­hetnénk ki, hogy reménye­ink szerint a tolerancia és összefogás szükségét hang­súlyozó felhívás közzé téte­lével nem egy koholt, feles­leges vita magvát vetettük el. * B. R. Gengszterfilm- és rockfesztivál Szomjas György filmjei­nek vetítésével egybekö­tött rockfesztivált rendez­nek szerdán Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Vászonra kerül a Talpuk alatt fütyül a szél, a Rosszemberek, a Kopaszku­tya, a Könnyű testi sértés, a Falfúró, a Mr. Universe, a Könnyű vér, a Roncsfilm, a Csókkal és körömmel és a Gengszterfilm. Este hét óra­kor a vetítéseket követő koncerten azok a művészek lépnek színpadra, akik Szomjas filmjeinek zenéit komponálták. Fellép Schuster Lóránt, Somló Tamás, Póka Egon, Hobo, Deák Bili Gyula és Baksa Soós János, a P. Mo­bil és a Hobo Blues Band, Sebestyén Márta és a Mu­zsikás együttes. Farsangi muzsika Vidám zenei darabokat hallhat a közönség holnap a pécsi Fegyveres Erők Klub­jában, ahol 15, 17 és 19 óra­kor kezdődnek az előadá­sok. Elhangzik Richard Strauss „Till Eulenspiegel” című darabja, Mozart „Fa­lusi muzsikusok” című ze­nei tréfája és Cimarosa „A karmester” című kamara­operája. Közreműködnek a Pécsi Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttesei és Vághe- lyi Gábor, az Operaház tagja. Zseni Nándor, a ren­dezvény szervezője azt is elmondta, hogy ezzel az eseménnyel indulnak a mindig különlegességekkel szolgáló Genius koncertek, és szeretnék meghonosítani a zenei matinékat is. H.I. Gy. Mávészházaspár közös tárlata - Szörtsey Gábor festő és Chilf Mária akvarellista és installációkészítő műveikkel a Pécsi Galériában. A tárlat február 7-éig tekinthető meg. fotó: t. l. Kulturális ajánlatok Színházi különdíj. A pécsi Harmadik Színház és a budapesti Bárka Színház közös produkciója, mely Szép Ernő „Lila ákác” című darabjából készült, sikert aratott az Országos Stúdió- és Alternatív Színházi Fesztiválon Gödöllőn. Az előadás, melyet Simon Balázs rendezett, a Soros-alapítvány különdíját kapta. (ly) Szélkiáltó-jubileum. Fennállásának 25. évét ünnepli a Szél­kiáltó Együttes. A négytagú zenekar énekelt verseket ad elő akusztikus hangszereken. Az országos sikert az 1985-ös Ki Mit Tud? hozta meg számukra. A jelenlegi tagok, Lakner Tamás együttesvezető, Fenyvesi Béla, Keresztény Béla és Rozs Tamás 1995 óta dolgoznak együtt. A pécsi Ifjúsági Házban január 18- án 18 órakor az együttes kiállítása nyílik meg, majd kötetlen beszélgetésre kerül sor. (ly) Tigrismosoly és irodalmi est. A közelmúltban jelent meg László Lajos pécsi író „Tigrismosoly” című regényének német kiadása „Und führe uns nicht in Versuchung” címen a szek­szárdi Babits Kiadónál. A kötetet 18-án 9 órakor a pécsi Lenau Házban mutatják be. Mohácson irodalmi estet tartanak a Városi Könyvtárban 19-én, 18 órakor. Az est címe: „Határon túli köl­tők koszorúja”. Közreműködik többek között Kövesi Józsefné és T.-né Árgyelán Zsuzsa. (ly) * 1 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom