Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)
1999-01-14 / 13. szám
1999. január 14., csütörtök Környezet- Es Természetvédelem Dünántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Szélvíz Kerékpárút. Tovább bővül Pécsett a kerékpárút-há- lózat. A Magyarürögi úton épülő szakasz önköltségét a városi önkormányzat biztosítja, ez lehetőséget ad az Útalaphoz beadható pályázatra is. A tervek szerint még ebben az évben mintegy 800 méterrel lesz hosz- szabb az eddig megépített rész. Védett területek. A Környezetvédelmi Minisztérium tervei szerint ebben az évben újabb 20 ezer hektárnyi területet vonnak természetvédelmi oltalom alá, ezen belül három tájvédelmi körzetet alakítanak ki. KKA helyett KAC. Az eddig elkülönített alapként működtetett, ebben az évben már költségvetési célelőirányzattá (KAC) változott Központi Környezetvédelmi Alap idén 28,3 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ez a tavalyihoz képest 15 százalékos növekedést jelent. Lemaradás. A szakértők becslése szerint legalább 2800-3000 milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország a környezetvédelem területén behozza az EU-országokhoz viszonyított lemaradását. A kipufogógázok ellen. Az EBRD, a Phare és egy magyar bank is támogatja kedvező kamatozású fizetési konstrukcióval a Volánbuszok cseréjét, annak érdekében is, hogy a levegőt nagymértékben szennyező elavult járműpark lecserélhető legyen. Már nemcsak állatmentéssel foglalkoznak a pécsi székhelyű Dél-dunántúli Regionális Állat- és Természetvédő Egyesület tagjai, hanem a természeti értékek megóvásával is. őrjáratot is szerveztek. Panaszügyeleti telefon: 441-703. (cs) Oldalunk a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával készült A fás legelők érzékenysége A mezőgazdaság korábbi átszervezése, majd azt követően az utóbbi tíz évben e területen bekövetkezett változások egyaránt jelentősen érintették a természetes élőhelyeket, állat- és növényvilágukat egyaránt. Závoczky Szabolcs (kis képünkön), a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője erről adott tájékoztatást a Zöld léniának. BARANYAI KÖRKÉP-A változások nem minden esetben voltak kedvezőek a természetvédelem számára. Az állatállomány drasztikusan csökkent, ennek következtében több ezer hektár legelő, fás legelő, kaszálórét sorsa pecsételődött meg szerte Baranyában. Ezek a füves élőhelyek évszázados és tartós emberi jelenlét hatására jöttek létre. Alig néhány száz, legfeljebb ezer év alatt sajátos állat- és növényviláguk alakult ki. A kemikáliákat nem vagy elenyésző mértékben használó hagyományos kisparcellás kert- és szőlőművelés megfogyatkozása, illetve intenzívebbé válása szintén nem hatott kedvező irányba.- Az ex- tenzív jellegű mezőgazda- sági művelés hatására kialakult területeket joggal tekinthetjük a természet érzékeny részeinek, ahol szükség van bizonyos emberi beavatkozásra - például rendszeres kaszálás, legeltetés - a természeti, táji és kultúrtörténeti értékek megőrzése érdekében. Vagyis a természeti értékek fennmaradását egyaránt veszélyeztetheti a művelés intenzívebbé válása, illetve a terület művelésének felAz aranyosgadányi fás legelő hagyása, a földhasználati mód megváltoztatása is.-A természetvédelem alapvető célja, hogy az ilyen jellegű területek - az Ormánságban, a Dél-Zselicben, a Hegyháton - minél nagyobb számban maradhassanak fent, és hogy ezek különböző értékeinek védelmét szolgáló előírások megvalósítását pozitív gazdasági ösztönzőkkel is segítse. Erről rendelkezik egyébként az agrárkörnyezetvédelmi EU-rendelet is. Az ösztönzők révén biztosítható a versenyből egyébként kiszoruló - gazdasági értelemben kevésbé hatékony - gazdálkodási formák fenntartása, amelyek a természeti és táji értékek megőrzését is szolgálják. EU-csatlakozásunk során valószínűsíthetően ki kell vonni a jelenlegi művelésből az intenzív szántóföldi kultúrák egy jelentős részét. így felértékelődhetnek a természetközeli élőFOTÓ: GERGELY TIBOR helyként is szolgáló hagyományos mezőgazdasági területek, a legelők, kaszálók, illetve az élőhelyi változatosságot növelő kisparcellás szőlő- és kertkultúrák.- A kialakítandó támogatási rendszer önmagában nem képes megoldani a mezőgazdaság alapvető problémáit. Az érzékeny természeti területek rendszere azonban komplex térségi programok részeként segíthet a ma még elmaradottnak tekinthető térségek felzárkóztatásában. Ennek érdekében a jövőben nagyobb szükség lesz a mezőgazdaság, a természetvédelem és a helyi lakosság közötti összhangra. Példák vannak, a közös nevező azonban még nem alakult ki Veszélyes üzem a vadászterületen A vad és gépjármű összeütközésekor nem egy földművelésügyi miniszteri rendelet, hanem a vadászati törvény paragrafusai az irányadók - vélik a megyei vadászkamaránál.-A gépjármű és a vadgazdálkodás bizonyos szempontból egy kategóriába esik - hallottuk Gondos Gyula (képünkön) Baranya megyei vadászmestertől, a Vadászkamara területi titkárától. - Mindkettő ugyanis veszélyes üzemnek minősül. Ezt természetesen a bírói gyakorlat figyelembe is veszi.- Mi úgy véljük, hogy a vadászatról, vadgazdálkodásról rendelkező törvény 75. szakaszának harmadik bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz a vad és a gépjármű ütközése esetére. A vadászatra jogosult a polgári törvény- könyvnek a fokozott veszéllyel járó tevékenységre vonatkozó szabályai szerint köteles megtéríteni a károsultnak a vad által - a mező- és erdőgazdálkodáson kívül - másnak okozott kárt. Ez az 1996-ban elfogadott törvény határozza meg tehát az új felelősségi szabályt, nem pedig a többek által hivatkozott FM-rendelet.-A vadászatra jogosultságnak fokozott veszéllyel járó tevékenységgé minősítése azzal a következménnyel jár, hogy a vad és a gépjármű összeütközése esetén - miután két veszélyes üzem működésével összefüggően keletkezik a kár - a polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell figyelembe venni.-Van egy múlt évben hatályba lépett FM-szabályozás is, a vadászati törvény végrehajtási rendeletéként. Az említett 75. paragrafushoz kötődően sorol fel olyan eseteket, amikor a vadászatra jogosultnak felróható a magatartása. Ez azonban nem jelenti azt, hogy más, a rendeletben fel nem sorolt magatartás ne minősülhetne felróhatónak, de ezt a bíróság előtt be kell bizonyítani. Példák vannak erre is - az érintettek azonban nem azonosan értelmezik a jogszabályokat. A telepítés ritmusa nem az erdőgazdákon múlik Az erdők fogyatkozása % 100T 90 8070 60 50+ 4030 20 o a ■s 10I 0s s 95 A világ legérdősebb országai 77 71 Surinam Finno. Gabon Svédo. Brazília Magyaro. Baranya BARANYAI KÖRKÉP A Világ Természetvédelmi Alap (WWF) figyelmének egyik fő területe az erdő. Minthogy világviszonylatban a leggazdagabb élőhelyegyüttesek közé tartozik, a biológiai sokféleség megérzése szempontjából kiemelkedő a jelentőségük. Messze már az az idő, amikor a Balatontól a Dráváig végig erdőn keresztül lehetett eljutni. A kezdeti 70 százalékról - fokozatosan csökkenve - 12 százalékra esett vissza a század húszas éveire az erdősültség, most pedig országos szinten 18 százaléknál tartunk. Baranya jelesen szép ártéri erdőkkel rendelkezik, akár a Duna mellett, akár a Dráva mentén nézzük. A WWF maleménnyel - néha a döntési szférával - kell megbirkózniuk, hanem adott esetben magával a fával is. Napjainkban ugyanis erdeink, faültetvényeink 40 százaléka nem őshonos fafajokból áll. Ilyen például az akác. Kevesen tudják, hogy „betelepült” növény, Amerikából származik. Teljesen idegen, nincs például olyan hazai rovar, amely a fáját, lombját rágná. Hasonlón „hazánkba szakadt” a nemes nyár, amelyet éppen ártéri erdeink egy részének helyére telepítettek. Baranya 440 ezer hektárjából 105 ezer az erdő, több mint az országos átlag. A felmérések szerint mintegy 4— 5000 hektárt lehetne betelepíteni. Nincs azonban erre elkülönített támogatási alap. Ezzel együtt szeretnék a szakemberek a 22,5 százalékos erdősültséget növelni, elsősorban Fakitermelés a Keleti-Mecsekben fotó. Tóth László gyarországi képviseletének egyik célja, hogy ezeknek fele kerüljön természetvédelmi oltalom alá, a másik felén pedig a célnak megfelelő legyen az erdők kezelése. A szakembereknek azonban nemcsak a hazai közvéa Dráva-síkon, a Hegyháton és a mágocsi részen. A telepítendő fafajtáknál az egyik szempont az őshonosság - hangsúlyozza dr. Papp Tivadar, a Mecseki Erdészeti Rt. igazgatója -, a másik a termőhelyálló képesség. Az év a tigrisé volt Egymillió dollárt költöttek eddig a tigrisek védelmére. A kínai horoszkóp szerint az elmúlt év a csíkos ragadozóké volt. Ma a számukat 5-7 ezerre becsülik, a századfordulóhoz képest az állomány 95 százalékkal csökkent. Bőrük mindig jó üzlet volt, most is az. Kereskedelmének megakadályozására nemzetközi szervezetet hoztak létre, s a tigrisek elterjedési területén lévő 15 ország közül csak Laosz nem csatlakozott. Természet, tudomány, művészet A JPTE docense, doktori és kandidátusi cím birtokosa, a védett növények és növénytársulások elkötelezett kutatója az egyik legrangosabb botanikai elismerést - a Boros Ádám-dí- jat - kapta meg a legjelentősebb florisztikai felfedezésért. Dr. Kevey Balázs csaknem százéves szünet után ismét rátalált a hármaslevelű fogasírra.-Ma már botanikusként, de alig másfél évtizede még inkább bárzongoristakánt volt ismert Pécsett.- Debrecenben végeztem a biológia szakon, meghívtak tanársegédnek a tanszékre, de vissza akartam jönni szülővárosomba. Itt azonban ilyen állás nem kínálkozott, én pedig kutatni akartam. Ez egy boldog időszakom volt: az esti munkaidő révén nappal szabadon mozoghattam, mehettem a növényeim közé.- Mégis inkább a szigetközi kutatásai révén szerzett szakmai elismerést.- A mecseki medvehagymával foglalkozott doktori és kandidátusi disszertációm is, ez a növény pedig a Szigetközben is él, amiről akkoriban vált közismerté, hogy el akarják árasztani. Gyorsan nekiálltam, hogy felméijem flóráját, mi pusztulhat el.-Mennyire megbecsült ma anyagilag, erkölcsileg a növénykutató?-Ha elkészítek egy publikációt, néha többe kerül, mint az érte kapott tiszteletdíj, pedig adott esetben tízéves munka van mögötte.- Akkor miért csinálja ?- Az ember életét három dolog teszi széppé: a természet, a tudomány és a művészet. Az én munkám majd mindhárom területet érinti, érintette. Ezen belül a természet megőrzését tartom a legfontosabb és értelmet adó területnek.- Gyakorlati haszna van?- Szakítani kellene azzal a szemlélettel, hogy csak annak van haszna, ami forintra váltható. Ha például nem őrizzük meg a ma élő növényeket, a későbbiekben sem derülhet ki róluk, hogy igen fontos gyógyászati alapanyagokat tartalmazhatnak. Ennyiben tehát közvetett haszna ennek a tudományágnak is van, az emberiség jövőjét szolgálja. Mészáros Attila
