Új Dunántúli Napló, 1999. január (10. évfolyam, 1-30. szám)

1999-01-14 / 13. szám

1999. január 14., csütörtök Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Egyezség a hatpárti tárgyalások első fordulójában Napirenden: A kormánypárt és az ellenzék képviselőcsoportjai egyez­ségre jutottak azon a szerdai tanácskozáson, amelyet a par­lamenti képviselők létszámá­nak lehetséges csökkentéséről tartottak. A megbeszélést a Független Kisgazdapárt kez­deményezte. A mintegy két óra hosszat tartó tanácskozáson valamennyi par­lamenti párt képviseltette ma­gát. A frakciók végül abban ál­lapodtak meg, hogy létrehoz­nak egy hatpárti, paritásos ala­pon működő parlamenti bizott­ságot a választójoggal össze­függő kérdések komplex vizs­gálata céljából. Megállapodtak arról, hogy ebben a tárgykörben a frakciók egyelőre elállnak az önálló törvénymódosítási kez­deményezésektől. A képviselők egyetértettek abban is, hogy a felállítandó bizottság részletes feladatáról, működési rendjé­ről, munkamódszeréről a hat frakció még januárban hozzon döntést. Éppen ezért a legköze­lebbi hatpárti tárgyalásra január 27-én kerül sor. A tanácskozás legfontosabb tanulsága az, hogy le tudtunk egymással ülni beszélgetni, és elmozdultunk arról a holtpont­ról, ahová az elmúlt év végére kerültek az ellenzéki és a kor­mánypártok - értékelte a két­órás megbeszélést Bánk Attila, a kisgazdapárt frakcióvezetője. Mint mondta: a pártok egyetér­tenek a parlament létszámának csökkentésével, de az egyezte­tésre egyik képviselőcsoport sem készített részletes, a vá­lasztási rendszer módosítására szolgáló tervet. Az MDF-et képviselő Balsai István külön hangsúlyozta: nem pusztán a képviselők létszámá­nak csökkentésével kell foglal­a parlament kozni, sokkal inkább a választó­joggal összefüggő kérdések komplex kezelésére van szük­ség. Tehát a választási rendszer mellett át kell gondolni például a közigazgatás esetleges átala­kítását, valamint a kisebbségek parlamenti képviseletének kér­dését is. Az SZDSZ nevében Kórodi Mária indítványozta, hogy a hatpárti tárgyalásokat terjesz- szék ki más kérdésekre is. Vé­leménye szerint ugyanis kívá­natos lenne olyan parlamenti munkarendet kialakítani, amely valamennyi frakció támogatá­sát élvezi. Ezenkívül tárgyal­hatnának a parlamenti bizottsá­gok működésének házszabály szerinti biztosításáról, valamint a csapatmozgásokkal kapcsola­tos alkotmánymódosítás szük­ségességéről is. A Fidesz-MPP képviselője, Répássy Róbert örömmel nyug­tázta a megállapodást, és úgy értékelte, hogy a parlamenten belül ellenzék és kormánypárt között kialakult elmérgesedett viszony jó irányba fordult. Sikerült megállapodni, és ez már egy olyan út kezdete, ame­lyen érdemes továbblépni - fo­galmazott Vancsik Zoltán. A szocialista honatya értékelése szerint a mostani megbeszélés a parlamenti demokráciák sa­játja, és érdemes lenne más té­mákban is folytatni. Meggyő­ződése szerint még a kormány­zati ciklus első felében lenne célszerű az új választási szabá­lyokat megalkotni. A MIÉP képviselője, Balczó Zoltán visszafogottabban nyi­latkozott. Szerinte igazi ered­ményről majd csak akkor szá­molhatnak be, ha valóban sike­rül egyezségre jutni konkrét kérdésekben is. (horváth) Elhunyt Burgert Róbert tője. Nevéhez fűződik az úgynevezett ipar­szerű kukoricater­mesztési rendszer ki­dolgozása és széles körű hazai elterjesz­tése. Ezzel és a magas fokú gépesítéssel hoz­zájárult az állatte­nyésztés fellendítésé­hez is. Életének 75. évében, hosszabb betegeske­dés után kedden el­hunyt Burgert Róbert, a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinát egy­kori, kétszeres Állami Díjjal kitüntetett ve­zérigazgatója, a me­zőgazdasági tudomá­nyok doktora. Az ivánbattyáni születésű mezőgazdász 1942-től ura­dalmi gyakornok volt, 1945 után a földműves-szövetkeze­teket szervezte Baranya me­gyében. 1950 és 1960 között a Pécsi Állami Gazdaságban dolgozott. Az azt követő há­rom évtizedben volt a Bábol­nai Állami Gazdaság, majd Kombinát első számú veze­1990-ben történt nyugdíja­zása után több helyütt is ka­matoztatta tudását. Egyebek mellett Horn Gyula egykori miniszterelnök agrárpolitikai tanácsadója volt. 1997-ben a nagyközség önkormányzata Bábolna díszpolgárának vá­lasztotta. Az IKR Rt. bábolnai központjában márványtáblába vésték a nevét. A Baloldali Önkormányzati Közösség az Alkotmánybírósághoz fordul Bírálják a költségvetési törvényt Mind az SZDSZ, mind a Baloldali Önkormányzati Közösség (BÖK) úgy véli, hogy az idei költségvetés tovább nehezíti az önkormányzatok folyamatosan romló helyzetét. Lamperth Mónika, az MSZP elnökhelyettese, egyben a BÖK elnöke be­jelentette, hogy szervezete az Alkotmánybírósághoz fordul. Az SZDSZ szerint a kormány politikai szempontok alapján szelektál: büntetni akarja az ellenzéki vezetés alatt álló te­lepülések polgárait - jelentette ki az SZDSZ Önkormányzati Tanácsadó Testületének el­nökségi ülése után Wekler Fe­renc, az Országgyűlés alel- nöke, a párt önkormányzati munkacsoportjának vezetője. A politikus szerint célszerű lenne, ha parlamenti bizottság vizsgálná meg a Környezet­védelmi Minisztérium és az önkormányzatok között kiala­kult konfliktust. A politikus szerint nem kizárt, hogy a tárca korábbi vezetése valóban tett felelőtlen ígéreteket. A BÖK megítélése szerint alkotmányellenes a költségve­tési törvény azon rendelke­zése, amely céltartalékképzés címén zárolja a helyi önkor­mányzatok központi támoga­tásának 1,9 százalékát. Lam­perth Mónika kijelentette: eb­ben az önkormányzatok gaz­dasági autonómiájának meg­sértését látja, ezért a BÖK ne­vében az Alkotmánybíróság­hoz fordul. , Rámutatott, hogy az Or­szággyűlés korlátozhatja ugyan az önkormányzati alap­jogokat, de csak kétharmados szavazataránnyal. A költség- vetési törvény rendelkezéseit viszont egyszerű többséggel fogadta el a parlament. A BÖK kifogásolja azt is, hogy bizonytalan: megkapják- e az önkormányzatok a zárolt támogatást, ugyanis ennek felhasználásáról a kormány dönt az első félévi gazdasági folyamatok alapján. Iskolák és tanárok - csapdában Az idén a pedagógusok a törvény által garantáltan 16 száza­lékos fizetésemelést kapnak, ettől legfeljebb felfelé lehet el­térni - jelentette ki Pokorni Zoltán szerdán Érden, a Vörös­marty Gimnáziumban megtartott pedagógusfórumon. Az oktatási miniszter szólt ar­ról, hogy az utóbbi hat-nyolc évben csökkentek a tanárok, tanítók reálbérei, az elmaradás pótlására ezért indokolt lenne a fizetések radikális megeme­lése, ám erre egyelőre nincs meg a kellő anyagi fedezet. Pokorni az oktatáspolitikai irányelvekről tartott előadásá­ban az iskolákban kimunkálás előtt álló minőségi biztosítási rendszerről szólva elmondta: e célra a költségvetés 1 milliárd forintot különített el. Ebből az összegből építik ki az új me­gyei ellenőrző központok há­lózatát. Az adminisztráció bő­vítésére azért van szükség, hogy mérni tudják az oktatás eredményességét, a pedagó­gusi munka minőségét, ami egyelőre megoldatlan, miköz­ben a korábbi szakfelügyeleti rendszer is szétesett. A minőségi munka megkö­vetelésének feltétele az igaz­ságos, átlátható mérőrendszer; ennek alapján a pedagógiai munka differenciáltabb elis­merésére is lehetőség nyílik. A miniszter hollandiai, dániai és skóciai példákat említve le­szögezte: a feladat, hogy a kö­vetkező egy-két esztendőben - külföldi minták alapján - ki­munkálják a magyar viszo­nyokra alkalmazható értéke­lési rendszert. Megjegyezte: kiderülhet, hogy egy külterü­leti iskola, nehéz szociális kö­rülmények között élő családok gyermekeit oktató intézmény kimutathatóan színvonalasabb pedagógiai munkát végez, mint egy belvárosi elit intéz­mény. A miniszter szólt a tanuló if­júság túlterheltségéről is. Alá­húzta: mára az oktatásban egy sajátos csapnia alakult ki. Mivel demográfiai okokból kevesebb a gyermek, az iskolák ver­senyre kelnek egymással a szü­lők meghódításáért, s növekvő tananyaggal, több információ bemagoltatásának ígéretével igyekeznek vonzóbbá tenni in­tézményüket. MTI Végső búcsú Sipos Istvántól. Családja és barátai mellett munkatársai is részt vet­tek tegnap a MÁV Rt. vezérigazgatójának dunakeszi temetésén. A kormány nevében Katona Kálmán közlekedési miniszter mondott búcsúbeszédet. fotó: feb/diósi imre Hírcsatorna Orbán-nyilatkozat. Nem ke­rült le a napirendről a miniszter- elnök hivatalának a Parlament épületéből való kiköltözése - mondta Orbán Viktor a közszol­gálati rádió szerda reggeli hírmű­sorában. A korrupcióellenes tör­vénycsomag előkészítéséről szólva a miniszterelnök jelezte, hogy ehhez a munkához azért van szükség csaknem egy évre, mert a tervezett intézkedéseknek jelenleg nincs megfelelő törvényi háttere. A miniszterelnök a par­lament és a kormány nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb működé­sét váija attól a házelnöki döntés­től, hogy a jövőben háromheten­ként ülésezik a parlament. Szűkös a Ház. Újságírók kér­désére válaszolva tegnap dél­után Áder János házelnök meg­erősítette: ő javasolta, hogy - ha erre lehetőség nyílik - a Mi­niszterelnöki Hivatal még az idén költözzön ki a Parlament épületéből. Áder leszögezte: a Ház túl szűkös az államelnök­nek, az ott székelő hivataloknak és a 386 képviselőnek. Az államelnök marad. Jelen pillanatban nem látom reális­nak, hogy a köztársasági elnöki hivatal elköltözzön az Ország­házból - mondta szerdán Göncz Árpád köztársasági el­nök. Az államfő a költözést a következő elnöki ciklus idején tartja elképzelhetőnek. Közölte azt is, hogy megítélése szerint nem igazán gondolták át a Mi­niszterelnöki Hivatal esetleges átköltözését a Kúria épületébe. Értéknövelő termálvíz. A kinnlevőségek átruházása miatt a Lakitelek Népfőiskola Ala­pítványnak más partnerrel kell folytatnia a megegyezést pos­tabanki törlesztésének átüteme­zéséről - mondotta Bakó Lajos, az alapítvány pénzügyi tanács­adója. Bakó szerint az alapít­vány vagyona valójában több mint kétszeresét éri a tartozás­nak, mert telephelyük alatt ter­málvíz található. További elbocsátások? Az Ikarus székesfehérvári gyárá­nak dolgozói tegnap megkapták január 8-án esedékessé vált munkabérüket. Turcsi Lajos, a szakszervezeti bizottság titkára úgy tudja, hogy az Ikarusnál további munkahelyek megszün­tetését is tervezik a jövőben. Pánik a tőzsdén. A Buda­pesti Értéktőzsde hivatalos in­dexe, a BUX szerdán 6159 pon­ton fejezte be a kereskedést, ami 668 ponttal, azaz 9,78 szá­zalékkal alacsonyabb keddi záróértékénél. Szakértők sze­rint a tőzsdepánik a brazil pénzügyi válsággal és az ottani jegybank-elnök lemondásával hozható összefüggésbe. Lakástámogatások - korlátokkal Az év elején két új lakástámogatási forma lépett hatályba: a fiatal házasok első lakáshoz jutását segítő illetékkedvezmény, valamint az általános forgalmi adó (áfa) visszatérítése; ezek mellett továbbra is igénybe vehetők a gyermekek után járó tá­mogatások, amelyek összege nem változik. Tizenhatmilliós szoftvercsalás Illegális szoftverhasználat ügyében pert veszített a mo­sonmagyaróvári polgármes­teri hivatal a Business Soft­ware Alliance Magyaror­szággal szemben. Hazánkban első ízben fordult elő, hogy külföldi szoftvertulajdonos kárára elkövetett jogsértésért ma­gyar bíróság elmarasztaló ítéletet hozott - mondta No- vák Tamás, a BSA jogi kép­viselője. Az ítélet kártérítés. Hozzátette: egy budapesti bíróság holnaptól tizenhat­milliós kárt okozó szoftver­bűncselekményt tárgyal. A magyar bíróságokon jelen­leg körülbelül száz ügyben folyik eljárás szerzői jog megsértése, illetve jogtalan szoftverhasználat miatt. Cseh Pál, a Pénzügyminiszté­rium osztályvezetője elmondta, hogy az áfa-visszatérítés mér­téke 60 százalék, de legfeljebb 400 000 forint, ám a támogatást csak a kormányrendeletben maximált méltányolható la­kásméret után lehet igényelni. Ez két személy esetén 1-2, há­romtagú családnál 1,5-2,- négy személy esetén 2-3 lakószoba. A család további tagjai után fél­fél szobát számítanak, illetve három- és többgyermekes csa­ládoknál 1-1 szobát enged a rendelet. Az áfa-visszatérítést a január 1. után kiadott építési engedély vagy megkötött vételi szerződés alapján lehet igé­nyelni. A támogatást az építést vagy vásárlást finanszírozó bankon - vagyis az OTP Ban­kon, a Postabankon, a Takarék­bankon, illetve a takarékszö­vetkezeteken - keresztül kap­hatják meg az érintettek. Áz áfa-visszatérítéssel nem­csak a fiatal házasok vagy az első lakásukat vásárlók élhet­nek, hanem mindenki, aki új lakást épít vagy építtet. A tá­mogatásnak szigorú feltétele azonban a lakás építéséhez szükséges áruk és szolgáltatá­sok jogszerű eredetét igazoló számla bemutatása. A fiatal, vagyis 35. évüket be nem töltött, első lakásukat vá­sárló házaspárok ez évtől az il­leték felét, de legfeljebb 40 000 forintot elérő illetékkedvez­ményben részesülnek, ameny- nyiben a megvásárolni kívánt lakás ára nem több 8 millió forintnál. A gyermekek után járó la­kásépítési támogatás összege és az igénylés módja nem vál­tozott. A köznyelvben „szocpol”- ként emlegetett, vissza nem té­rítendő támogatás 1 gyermek után 200 ezer, két gyermek ese­tében 1,2 millió, 3 gyermek után 2,2 millió és minden to­vábbi gyermek után újabb 200 ezer forint. Európa csendes, még nem tombol az influenza Sok a beteg, de járvány nincs Egyre többen betegek a környezetünkben, ennek el­lenére sem influenza, sem másfajta járvány nincs az országban - tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Straub Ilona, az Országos Epidemiológiai Központ fő­igazgatója. Eddig csupán három esetben találtak influenza B vírust a betegeknél. A magukat rosz- szul érzők többsége a téli idő­szakban gyakori felső légúti huruttól szenved, amit láz is kísérhet. A járványügyi szak­ember szerint az influenzára jellemző, hogy a kiugróan magas láz levertséggel páro­sul - de felső légúti hurutos tünetek nélkül. A központ munkatársai a nemzetközi járványügyi hely­zetet is folyamatosan figye­lemmel kísérik, hiszen általá­ban a tél vége felé jelentkez­nek a nagy, kiterjedt járvá­nyok. A WHO legfrissebb adatai szerint pillanatnyilag Európa egyetlen országában sincs tömeges megbetegedés. Különböző influenzavíruso­kat már izoláltak a földrész számos pontján, de járványra utaló jeleket nem. A kimutatott kórokozók döntő többsége egyébként olyan típusa az influenza A, illetve B vírusnak, amelyek ellen a hazai védőoltás kellő hatékonysággal megóvja azo­kat, akik beadatták maguknak a vakcinát. N. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom