Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-01 / 329. szám

1998. december 1., kedd Háttér - Riport Pünántúli Napló 9 Régészkalandok A cölöpházak titka: a megtalált évezred A műit század vége óta nemze­dékek lapozgatták azokat a könyveket, melyek a „történe­lem előtti” korszakok életmód­ját, szerszámait, híres leleteit foglalták össze. A legtöbb ilyen műben akadt néhány rajz, amely mindig megragadta fan­táziánkat: őskori falu a vizen. Cölöpök erdejére pallókból ácsolt mesterséges sziget, rajta kis házakkal. A rekonstrukció nem tűnt megalapozatlannak, hiszen a svájci tavak mellett a tőzeges- mocsaras talajban valóban cölö­pök százai kerültek elő, és ezek távoli gyarmatok tengerszéli kunyhóinak képét idézték fel. A régészeti leletek sokaságát elemezve már elődeink felis­merték, mi pedig legkésőbb egyetemista korunkban megta­nulhattuk, hogy a cölöpök erde­jét nem a tófenék, hanem a bronzkori part süppedékes tala­jába verték le, a cölöpalapozás egyszerűen a házak stabilitását biztosította. A sziklás hegyol­dal és a tó víztükre közötti lan- kás parton csak így lehetett építkezni akkor is. Mikor is? Az őskorkutatás örök kérdése ez - és pontosan ez az, amiért ma újra a szakmai ér­deklődés középpontjába kerültek az egykor kicsit meseszerűen el­képzelt cölöpépítmények. Az európai őstörténet korszakai Az írásos források előtti múlt egy-egy időszakát leletekből összerakni: már csaknem két­száz éve ez a kihívás az ősrégé­szet lényege. A munka során a rétegek, a más-más helyen és mélységben megmaradt edény­cserepek és eszközök szinte pe­riódusrendszerré összegződtek, így a jellegzetes leletek alapján jól meg lehet határozni a Me­csek vidékén és általában a Kárpát-medencében is, hogy egy-egy emlék az első földmű­ves falvak újkőkori világához, vagy a bronzkor erődített tele­peinek korához tartozik-e. A forrásanyag elemzése - minden régészeti munka legfontosab­bika - jelentős eredményeket hozott, hiszen az életmód, az anyagi kultúra, az alkalmazott technika egyre jobb rekonstruá­lása vált lehetővé, amit köny­vekben és kiállításokon tanul­mányozhatunk, történelemórán elmagyarázhatunk. Elmondhat­juk, hogy ősrégészeti szempont­ból Közép-Európa a világ egyik legjobban kutatott területe. Bármennyire jól sikerült azonban meghatározni a kor­szakok és kultúrák egymásután­ját, mégis megmaradt az örök kérdés, és ennek tisztázása nél­kül nem válhatott igazán az eu­rópai történelem részévé a ré­gészeti múlt: a MIKOR? A mikor és a meddig A magyarázat korábban úgy szólt, hogy: - először is, a le­letek koronként eltérő típusúak, tehát azok a lelőhelyek, ame­lyeken hasonló formájú, jel­legű, díszítésű leletek vannak, azok egykorúak (ami csak nagyjából igaz); - követke­zésképpen, ha egyes kerámia­formák, fémeszközök, aranyék­szerek magyarországi és bal­káni vagy kisázsiai lelőhelye­ken hasonlóak, akkor ezek a le­lőhelyek egyidősek (ez is csak nagyjából igaz); -mivel a magyarországi rézkori sírokban talált aranyékszerekhez hason­lóak a híres trójai kincsben ke­rültek elő, a közép-európai réz­kor ennél csak későbbi lehet, korábbi nem. Hiszen teljesen lehetetlen, hogy a már Pulszky Ferenc által leírt gyönyörű réz­csákányokat csak úgy önállóan, a „magaskultúráktól” távol, az égéi fémművesség Kr. e. 2300 körüli virágkora előtt készítet­ték volna (ebből már alig va­lami igaz).- A fentiekből tehát az kö­vetkezik, hogy a rézkornak leg­feljebb a kezdete lehet mahol­nap úgy 4500 esztendős, na­gyobb része fiatalabb, az újkő­kor híres leletei pedig - Kö­kénydombi Vénusz, Zengővár- konyi Madonna - alig ötezer évesek lehetnek. A kétségek azonban egyre zavaróbbá váltak. Leletek egyre-másra előkerültek, és arra ébredtünk, hogy csak itt a Dél-Dunántúlon vagy hét, egymást követő, mindazonáltal jól megkülönböztethető régé­szeti kultúrát kell hét évszá­zadba szorítani. Az „időrendi Bábel” A kétségeket csak növelte, hogy az elszenesedett famarad­ványok radiokarbon vizsgálata megdöbbentőnek látszó ered­ményeket hozott: a mérések év­századokkal mutatták idősebb­nek a leleteket, mint gondolta a közép-európai régészeti iskolák többsége. De azért egyre gyak­rabban módosítottunk az idő­renden itt-ott, és lassan min­denki úgy saccolt, ahogy akart. Ráadásul a radiokarbon méré­sek is javultak, de az általunk alkalmazott támpontok ugyan­olyan bizonytalanok voltak, mint a száz évvel ezelőttiek. Ez az állapot az 1970 óta kiadott ismeretterjesztő könyvekben, a régészeti kiállításokon is tükrö­ződött: hogy mi volt az egyip­tomi nagy piramisok építése idején, vagyis úgy 4500 éve a Kárpát-medencében, azt szinte ketten sem mondták egyfor­mán. A cölöpök évgyűrűi A nagyon is hangos szakmai viták közepette kitartóan és szerényen dolgoztak a svájci kollégák. Volt munkájuk bő­ven, hiszen a tavak mentén újabb leletmentő ásatások in­dultak, és természetesen a korai bronzkor és a rézkor cölöpéi­nek ezrei kerültek elő. És amire 100 éve még senki sem gon­dolhatott: elkészült az óra, ame­lyet lehet is, kell is használ­nunk. Azt mindenki tudja, hogy a fa minden évben egy évgyűrűt növel, aminek vastagsága az időjárástól függ. Az évgyűrűk sora ezért azonos területen nőtt, azonos fajtájú fák esetében egy-egy időszakra jellemző mintát ad. Metszetek ezreinek gondos felmérése kellett ahhoz, hogy az egyes korszakokból származó famaradványok „sorba állíthatóak” legyenek. Viszont 30 év gondos munkája korábban elképzelhetetlen lehe­tőséget eredményezett: a züri­chi évgyűrű-laboratóriumban a méréssel nyert adatok számító- gépes összevetése alapján meg tudják állapítani, hogy mikor vágták ki a cölöpként szolgáló fát! A módszer nem bizonyta­lan vizsgálatokon, hanem egy­szerű mérések óriási számán és összevetésén alapszik, ellen­őrizhető és egyértelmű. Számí­tógép nélkül azonban képtelen­ség lett volna létrehozni a - ne­vezzük nevén - dendrokrono- lógiát. Hogy mit jelent számunkra a cölöpházak igazi titkának meg­fejtése? Nem kevesebbet, mint azt, hogy történelmünk részévé lett a múlt további négyezer éve. Azt, hogy a rézkor és a ko­rai bronzkor kultúráit nyugod­tan keltezhetjük Kr. e. 4000 és 2000 közé. Azt, hogy vége a kínzó időhiánynak: sikerült fel­lelni a hiányzó ezer évet. Csak egyetlen példa: az egyik legtöbbet vitatott korú emlékanyag a Dél-Dunántúlon is az első szekerek megjelené­sének időszakához tartozik. Is­merjük a leleteit ennek a kor­szaknak szinte minden telepü­lésre egykor alkalmas helyről, a kultúra korai szakaszának szép edényeit Lánycsókról, Pellérd- ről, Bicsérdről, Pécs mellől, Zókról. Csak éppen a keltezés ingadozott oda-vissza ezeröt­száz évet. Nem volt biztos vi­szonyítási pont sehol. Nos, a Lánycsókon talált rézkori edények pontos másai egynéhány cölöpház maradvá­nyai között kerültek elő Svájc­ban. A megtalált 1651 cölöp vizsgálata alapján bizonyos, hogy az építkezés Kr. e. 3384- ben kezdődött, a legkésőbbi há­zakat tíz évvel később alapoz­ták. A későrézkori szekerek né­pének leletei tehát ezerötszáz éves ingadozás helyett 50-100 év pontossággal keltezhetők! A tóparti cölöpökhöz kiköthet végre a kormeghatározás sokat bolyongott, viharvert hajója. A meglévő forrásokhoz kaptunk egy ezredévet; - ehhez kell most igazítani az órákat, ha ta­nítunk vagy tanulunk. Ecsedy István Ahogyan száz éve az őskori cölöpépítményeket elképzelték: falu a Zürichi tavon Hodnik Ildikó jegyzete Asszonyállat Miközben vad erővel menete­lünk Európába, életünk egyes területein még ma is mintha a feudális világ szokásjogai ér­vényesülnének. Veszélyes jelenség, hogy miközben az egyenlő jogok­ról papolunk, folyamatosan születnek olyan döntések és alkuk a nőkről,- melyekbe semmilyen beleszólásuk nincs. Legutóbb épp az abor­tusz kérdése borzolta fel a ke­délyeket. A szociológus úgy látja: a nőket és a családokat érintő döntéseket minden kormányzati ciklusban jósze­rivel csak férfiak hozzák, a nőket senki nem kérdezi meg, már megint helyettük, felet­tük, az ő nevükben döntenek olyan kérdésekről, melyek el­sősorban is velük, sőt a tes­tükkel kapcsolatos. Alig lehet kiverni a fejünkből az ag­gasztó gondolatot, hogy való­jában nem is az ember számít itt, hanem a t'ermelőképes anyag, mely folyamatos gyár­tásra kényszerítve ontja az utódokat. A Biblia szavából, ahol Évát még Adám társa­ként emlegetik, így lehet „asszonyállatot” csinálni. Persze, nincs az a nő, aki vitatná, hogy utódokra szük­ség van, nincs olyan asszony, aki ne akarna gyermeket a vi­lágra hozni. Csakhogy amióta pénzért, (éh)bérért dolgoznak, néha a munkanélküli férj he­lyett is, s amióta nem bíznak, mert tapasztalataik alapján nem bízhatnak az állam foly­ton változó családsegítő ígé­reteiben, azóta kétszer is meggondolják, vállalják-e egy kiszolgáltatott kis lény gondozását, táplálását, fel­nőtté nevelését. A nő és a csa­lád igenis egyedül van egy ilyen válsághelyzetben. Persze, ha már valaki meg­teszi, hogy csorbítja egy má­sik ember önrendelkezési jo­gát, akkor miért nem hozunk törvényeket azokra az apákra, akik az együttlétet még vidá­man átélték, de gyümölcse elől elmenekülnek. Izgalmas lenne, ha jogszabály köte­lezné őket a házasodásra mondjuk, meg a napi tízórás munkára, hogy megélhetést teremtsenek a családnak, mint társadalmi alappillérnek. Vagy fordítsuk meg a dolgot, és legyen kötelező fővesztés terhe mellett minél több asz- szonynak minél több utódot nemzeni. Hiszen már ilyenre is volt példa a történelemben. A nemzetközi emberjogi dokumentumok szerint az ál­lampolgárok joga szabadon és felelősen határozni gyerme­keik számáról, a szülések időpontjáról, szaporodásukról pedig erőszak- és kényszer- mentesen kell hogy döntse­nek, Hát ezt lenne jó elérni. Mert szabad lelkű embereket még most is csak szabad és tiszta lélekkel lehet nevelni. „.Mouna”, a világ legnagyobb sárga gyé­mántja, mely a Christie’s-nél került árverésre. A drágakő értékét, amely egy szaúdi üzletember volt feleségének gyűjteményéből való, 3 és 4 millió dollár között becsülik a szakértők. FOTÓ: FEB-Reuters Intelligens gépek Az űrexpedíciók igencsak drágák. A Saturnus felé indí­tott szonda, a Cassini hétéves útja például 3,4 milliárd dol­lárba kerül. A költségek azért is ilyen magasak, mert több száz, jól képzett szakember­nek kell az expedíciót irányí­tania, a nap 24 óráján át. A NASA, az amerikai Űrhajó­zási Hivatal ezeket a szakembe­reket fokozatosan intelligens gépekkel kívánja helyettesíteni, amelyek maguk irányítják majd az űrjárműveket. Már épül a DS1 (Deep space, azaz mély űr) nevű űrszonda, az első, amelyet nem kell már a Földről irányítani. Számítógépe maga dolgozza ki a repülési progra­mot, amely alapján egy másik szoftver elvégzi a szükséges repülési manővereket, míg a harmadik program mindezt el­lenőrzi és ha kell, korrigálja. A DS1 üstökösöket, aszteroidákat figyel és fényké­pez majd, az adatokat önműkö­dően továbbítja valamely földi állomásra. A szonda számító- géprendszere választja ki, az űrberendezés elhelyezkedése alapján, hogy milyen adatokat közöl és melyik állomással. A DS1 fellövése után még csak korlátozott önállóságot kap. Az „intelligens” számító­gépet először próbára teszik, csak egy hétig engedik meg a teljes önvezérlést. A későbbi kísérleteknél a szonda önálló­sága egyre nagyobb lesz - de azt a lehetőséget soha sem kap­csolják ki, hogy a földi irányí­tóközpont szükség esetén bár­mikor beavatkozzék. Ferenczy Europress Útmutató, sorselemzés Tarot kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 553 Mit pletykálnak a sztárokról és mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív inteijúk! Minden héten új hírek kedvenceikről! 0) 06-90-330 555 Címünk: Axel Springer-Budapest Kiadáí Kft Audfotex 1539 Bp. Pl. 591. Rivas díja: 88 Ft +wa/perc n esz diktálja REALITÁS BETÉTJEGY Változó kamatozású, névre szóló, biztonságos megtakarítási forma. A hároméves futamidő alatt a kamat külön is, bármikor felvehető. A kamatláb 90 naponként kamatprémiummal növek­szik. Címletek: 25 000, 100 000 és 1 000 000 Ft. Jelenleg az alapkamat: évi 15%, kamatprémium: évi 0,5%. (EBKM: 15,77) RENESZÁNSZ BETÉTJEGY Névre vagy bemutatóra szóló,-változó kamatozású, biztonságos megtakarítási forma. A hároméves futamidőn belül a kamatláb az első 90 napban fix, a 91. naptól változó. A kamatláb az első éven belül negyedévenként eltérő mértékben emelkedik, majd a 366. naptól az érvényben lévő Hirdetményben közzétett éves átlagkamatlábnak felel meg. A névérték tetszőlegesen megha­tározható. Bármikor felvehető. Jelenleg az első éves átlagka­matláb: 15,77% (EBKM: 15,77) 7626 Pécs, Király u.75. Tel.: 72/225-922 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 38. Tel.: 74/312-144 7400 Kaposvár, Dózsa Gy. út 5. Tel: 82/315-477 A /I Éeatbatili

Next

/
Oldalképek
Tartalom