Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)
1998-12-30 / 356. szám
1998. december 30., szerda Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek A Magyar Parasztszövetség kecskeméti országos tisztújító közgyűlésén Baranyából ismét beválasztották a vezetőségbe a kozármisle- nyi Szőke Gyulát. Az alel- nök fontosnak tartja, hogy a szövetség megyei szinten is együttműködjön a kis- és nagyüzemekkel, a gazdakörökkel, valamint a kertbarátokkal. (cs) Új fajtajegyzék. Az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet kiadta az 1998-99. évi idényre vonatkozó Szőlő- és gyümölcsfajták jegyzéke című kiadványt. Benne felsorolják a különböző minősített fajtákat, az újakról rövid leírást közölnek. (k) Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete az új évben is kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király u. 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Magyar kert. Ez lesz a címe annak a szakmai fórumokkal egybekötött kiállításnak, amit február 2-4-én tartanak a budapesti nemzetközi vásárközpontban. Fóliaház ’99. A Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem kecskeméti főiskolai karán Fóliaház ’99 címmel tanácskozással egybekötött szakkiállítást rendeznek február 12-én. A fórum keretében elméleti és gyakorlati szakemberek ismertetik a legkorszerűbb fóliás technológiákat, bemutatkozik a hazai háttéripar is. (k) BŐ TERMÉST, BÉKÉS, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT kívánnak rovatunk szerzői és szerkesztője: Bálint György Búzás László Buzássy Lajos Czigány Csaba Kaszás Endre Király László Miklósvári Zoltán Rovatunkkal legközelebb a jövő szerdán jelentkezünk Kert - Szőlő - Balkon Gombás és vírusos betegségek az üvegházban Előző rovatunkban az üvegházak kártevői közül az ormányosbogár, a levéltetvek, a moly- és pajzstetű, az aknázólégy és a takácsatkák károsításával, az ellenük való védekezéssel foglalkoztunk. Cikkünk második részében a gombás és a vírusos megbetegedésekről lesz szó. Veszedelmes pusztítást végez az üvegházban a szürkepenész. Ez a gombabetegség puha, szürke penészcsomóként mutatkozik a leveleken és a szárakon. Szellőztetéssel és fűtéssel, tehát a hőmérséklet növelésével és a páratartalom csökkentésével küzdhetünk ellene eredményesen. Előzzük meg a nagy fertőzést! A megtámadott leveleket vágjuk le és égessük el. A fehér lisztharmat korai levél- bámulást okozó gombabetegség. A fertőzés gócait azonnal vágjuk ki és égessük el, mert gyorsan elterjedhet. Elemi kénnel orvosolható a betegség. A fekete vagy barna foltokban jelentkező levélfoltosságot szintén gomba okozza. Réztartalmú szerekkel védekezzünk ellene. Végezetül szóljunk a legveszedelmesebb vírusos megbetegedésekről, miután a fóliasátrakban és az üvegházakban leginkább paradicsomot, uborkát, paprikát és újkrumplit termesztenek a gazdák, márpedig a vírusok leginkább ezeket a növényeket támadják meg. Egész sor tünet utal a vírusfertőzésre. A növények színe elváltozik, megfakul, mozaikszerű rajzolat jelenik meg a levelek felületén, a növények elkorcsosodnak, jellegzetes formájuk megváltozik. Reggelenként a növények levélzete még frissnek tűnik, de a nap folyamán az egész növény lelankad, mintha nem öntöztük volna kellőképpen. Idővel a vírussal fertőzött növények visszamaradnak a fejlődésben és rossz termést hoznak, vagy egyáltalán nem teremnek. A vírusos betegségeket leginkább rovarok terjesztik, de megfertőződhet az üvegház egész állománya a rosszul fertőtlenített szerszámoktól, sőt a gazdák csizmáján, kezén, kesztyűjén lapuló kórokozóktól is. Közismert, hogy a vírusbetegségeket gyógyítani nem lehet. A fertőzött növényeket gyökerestől szedjük ki és égessük el. Szaporításra soha ne használjuk fel a vírusgyanús üvegházi növényeket. Az egyetlen megoldás a vírusmentes hibridek beszerzése. Szaküzleteinkben nagy választékban kapható a vírusmentes burgonya, a tizenhét vírusos betegségre nem érzékeny paradicsom, uborka, tök több fajtája (a koraitól a későn érőig). Megoldás az is, hogy minden évben kicseréljük az altalajt, illetve ha szalmabálákon, vagy zsákokban elhelyezett tápanyaglabdákon neveljük növényeinket. Általános az üvegházakban a palántadőlés, amit gomba okoz. A szártő megfeketedik, a növény kidől. Megoldás a réztartalmú permetszer. Király László Odafigyeléssel a betegség elkerülhető illusztráció: m. a. Gyógynövényünk: a japánakác Társneve: nem ismert. A városi utcákban gyakran sorfaként telepített, terebélyes koronájú díszfa. Hatalmas termetűre nő meg idős korában. Levelei szárnyaltán összetettek, mint a fehér akácé, de annál keskenyebbek a levélkék és sö- tétebb zöldek. Virágzata húszharminc centiméteres, buja, zöldesfehér színű, szagtalan. Júliusban-augusztusban virágzik. Termése hüvely termés, öttíz centiméter hosszú. Gyűjteni a még ki nem nyílt virágbimbókat kell akkor, amikor a virágzat alsó állású egykét virága már kinyűt. Roppant szaporátlan munka, viszont lehet napon is szárítani. Három kilogramm friss bimbóból remélhetünk egy kg szárazárut. Teája vérnyomáscsökkentő hatású, ülőfürdőként főzete a vérző aranyér kezelésére jó. Figyelem! Utcai sorfákról, ahol gépkocsi-, teherautó-, busz- stb. forgalom zajlik, sohasem szedjük! Inkább a parkokban, kertekben álló fákról gyűjtsük a bimbókat! Buzássy L. Dunántúli Napló 7 A kaktuszok és a pozsgások jól tűrik a száraz levegőt A panellakás növényei télen A panellakások sajátossága a száraz, meleg levegő. Sok esetben ezt az ember is nehezen viseli, de különösen a növényeknek jelent megpróbáltatást. A hagyományos téglaépületek falai jobb klímát biztosítanak embernek, növénynek. A növényvilág igen gazdag és változatos, származási helye alapján sokféle igényű. Rajtunk múlik, hogy olyan szobanövényeket válogassunk össze, amelyek elviselik a panellakás klímáját és még mutatósak is. A kaktuszokról, pozsgás növényekről általában tudjuk, hogy szárazságtűrők, a víz és a párás levegő télidőben még ártalmas is lehet. Jól tűri a száraz, meleg levegőt a törzses Yukka, a tigrislevél (szanzavéra), a viaszos levelű pepenomiák. Vannak szobanövények amelyek jól érzik magukat a világos, meleg szobában, ha leveleiket rendszeresen lemossuk, portalanítjuk és párácsokrosinda (klorofitum), a dracénák, a szobai futóka (szkindapszusz) a nyírt levél, a pletyka megelégszik a rendszeres öntözésen túl, ha néha szobahőmérsékletű vízzel lezuhanyoz- tatjuk leveleiket. Nagyon fontos, hogy a növények környezeti igényénél a hőmérséklet, a fény és a víz arányát vegyük figyelembe. A téli fényszegényebb időben mérsékelten' öntözzünk, de a kiszáradástól óvjuk növényeinket. Nagy segítség számukra, ha csoportosan helyezzük el, így egymásnak kis mikroklímát alakítanak, elviselhetőbbé téve a szobalevegőt. Hatásos lehet, ha a virágcserép és a díszburkolata (díszcserép) közötti részt mohával, nedves tőzeggel töltjük ki, ami egyenletesen nedvesen tartja a földlabdát. Néha zuhanyoztassuk le a leveleket fotók: Müller a. sítjuk. Ilyen a fikusz, a monsztera, a filodendronok, a csavarpálma és a pálmák. A cisztemás broméliák, ha levéltölcsérjükbe mindig öntünk vizet, szintén jól viselik a száraz, meleg lakást. A Meglévő, igényesebb növényeinknek a fűtőtestre párologtató edényt tegyünk. Kisméretű, igényes növényeket szobai üvegházban, florá- riumban nevelhetjük. Búzás László Háztáji babér és lestyán Olvasónk érdeklődött, hogyan lehet odahaza termeszteni a téli eltevésnél, ételízesítésnél nélkülözhetetlen babérlevelet és a lestyánt. Ugyan mindkettőt be lehet szerezni, de nagy mennyiségben megdrágítja a savanyúságot, illetve a kifőzdékben a levesek, főzelékek előállítását. Nos, a babércserje csak meleg, mediterrán térségben marad meg a szabadban. Mivel a fagyra érzékeny, hazánkban kizárólag faládában, dézsában vagy nagyméretű cserépben lehet tartani. Tőzeggel kevert virágföldbe ültessük. Májusban viszont ki lehet vinni a szabadba, és október végéig a kertben lehet tartani anélkül, hogy átültetnénk. Sajnos leveleinek illata messze elmarad majd az eredeti görög vagy horvát babérétól, mégis érdemes vele foglalkozni. A dugványokat (kizárólag egészséges, 10 centiméteres oldalhajtásokat) tavasszal vágjuk le. Éles késsel távolítsuk el az alsó leveleket, a szárat mártsuk réztartalmú gombaölő szeres oldatba. A dugvány gyorsabban megered, ha az ág végét porosított növényi hormonkészítménybe is bemártjuk. A hajtatást cserépben végezzük úgy, hogy a dugványt áttetsző fóliával beborítjuk és elegendő (de nem túl erős) napfényhez juttatjuk. Nyáron, amikor a gyökerek már megerősödtek, leválasztjuk a védőfóliát és földlabdával együtt a növényt eredeti helyére átültetjük. A babér a száraz, félámyé- kos helyet kedveli. A talaj felszíne mindig maradjon száraz, hiszen a babér „megfullad” a pangó vízben. Évente egyszer öntözzük hígtrágyával. A fácskáról az üde zöld leveleket nyár közepén tépdessük le, közben metszőollóval a kívánt formára alakítsuk babérfánkat. A leveleket napon szárítsuk. A lestyán a vegeta alapanyaga. Ez a bokorszerű, lágy szárú évelő félámyékban, tápdús talajban 2,5 méter magasra is megnő. Télen lefagy, de tavaszra újra kihajt. Márciusban tőosztással szaporítható. Friss, üde, dús leveleit apróra vagdalva szárítsuk árnyékos helyen. Király L. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A kertész örömmel állapíthatja meg, hogy még az ünnepi asztalra is sokféle saját terménye került: a dió, a mandula, a mogyoró, a naspolya, az alma, a fölaggatott szőlő és a könnyű, friss bor. Valamennyi a kertből származik. És ha létrejöttük körülményeit vizsgálgatjuk, akkor megállapíthatjuk, hogy jelenlétüknek sok törődés, gondoskodás, fáradozás volt az ára. A kertészkedés mostanában nem sok nyereséggel kecsegtető elfoglaltság. Egyre drágábbak a növényvédő szerek, a műtrágyák, a gépek és a szerszámok, egyre több kertészkedő- nek jelent gondot és megterhelést a lakóhelyétől távolabb lévő kertbe az eljutás, a közlekedés költsége. Mégis kitartanak megszokott és megszeretett hobbijuk mellett, mert tudják, hogy az alkotás, a termelés örömét semmi nem pótolhatná a számukra! Magyarországon ez az ars poeticája több mint egymillió családnak, és közéjük számolom magamat is! Az év végi ünnepek szép hagyománya egymás megajándékozása. Egy sál, egy nyakkendő, egy üveg kölni a karácsonyfa alatt a szeretet, az ösz- szetartozás jelképe. Ilyen szerepet tölt be a virág is. A virágos növénynek (ciklámennek, korallvirágnak, azá- leának, mikulásvirágnak stb.) az a szerepe, hogy a család tagjainak a szeme előtt legyen, minél többen gyönyörködhessenek benne. Ha azonban a család nem tartózkodik otthon, tegye a gazda hűvös helyre őket, így tovább tartják meg virágdíszüket a növények. Az öntözéssel legyenek mértékletesek: gyakrabban, de kis vízmennyiséggel elégítsék ki a növények nedvességigényét. Ne a leveleket vagy a virágokat, hanem a földet öntözzék! Ha pedig a vízfelesleg a cserép alatt levő edénykében gyűlik össze, azt öntsék ki. Műtrágyázni, metszeni, átültetni ilyenkor nem ajánlatos a virágokat.
