Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)
1998-12-28 / 354. szám
1998. december 28., hétfő Európai Unió - Melléklet Diinántúli Napló 7 ☆ ☆ ☆ ☆ ÚTUNK EURÓPÁBA Egyelőre csak a magyar kormány igyekszik sürgetni az uniós felvételt Az 1998-as évszámot unokáink minden valószínűség szerint kénytelenek lesznek majd iskolai történelemdolgozatok előtt bemagolni, idén március 31-én kezdődtek meg ugyanis a csatlakozási tárgyalások hazánk és az Európai Unió között. Hogy mi lesz a másik megjegyzendő dátum, ma még nem tudni. Legvalószínűbbnek továbbra is a 2002. január elseje látszik. Az Orbán-kabinet politikájáról majd csak a jövő dönthet EU-szótár Ombudsman Egy EU-tagállam polgára egyszerre állampolgára saját hazájának és az uniónak. Amennyiben valamely EU-intézmény vagy testület hibájának áldozatává válik, minden uniós polgárnak joga van az ombudsmanhoz fordulni. Az ilyen esetekben általában mulasztásról vagy rossz ügyintézésről van szó. Többnyire akkor történik ilyesmi, ha egy intézmény nem teljesíti a kötelességét, ha rosszul végzi a dolgát, vagy olyasmit tesz, amit nem tehetne meg. Az ilyen adminisztratív hibák közé tartozik a szabálytalanság, tisztességtelenség, hátrányos megkülönböztetés, a hatalommal való visszaélés, az információ visszatartása vagy a szükségtelen késlekedés. Az ombudsmannak szánt panaszt az EU 11 hivatalos nyelvén lehet benyújtani, benne kifejtve: ki éi pimasszal és melyik intézménnyel szemben. Az első európai om- budsmant 1995-ben választották meg Jacob Söderman, volt finn igazságügy-miniszter személyében. 1997 óta valamennyi intézmény elfogadta azokat a szabályokat, amelyek alapján az ombudsmannak lehetőségében áll kivizsgálni esetleges mulasztásaikat. 1994. április 1. Az akkor már Boross Péter által vezetett kormány közel sem áprilisi tréfaként ekkor nyújtotta be az EU- hoz Magyarország tagfelvételi kérelmét. Szinte napra pontosan négy évnek kellett ahhoz eltelnie, hogy a szükséges előkészítő munka után megkezdődjenek a konkrét tagfelvételi tárgyalások. A felkészülés a Hom- kormány papírkeretét terhelte leginkább, több száz kérdésre, több tízezer oldalas válaszokat gyártottak az illetékes tárcák és szakemberek. A sikert a jelenlegi helyzet szerint az Orbán-kabinet arathatja le, a legvalószínűbbnek tartott csatlakozási dátum ugyanis továbbra is 2002. január 1. Az azonban politikai elemzők szerint közel sem véletlen, hogy a polgári kormány elődjénél sokkal agresszívebben lépett fel az EU-val szemben. A miniszterelnök által külföldön és itthon is több ízben hangsúlyozott, az esetleges halasztást visszautasító véleményének azonban a jelek szerint nincsen túl jó visszhangja uniós körökben. Hogy Orbán Viktor jól politizál-e vagy sem, azt csak a jövő dönti el, jelenleg csak az biztos, hogy Magyarország a jövő évezred legelején biztosan az EU tagja lesz. Természetesen nem egyedül. Az úgynevezett első körben hazánk mellett várhatóan Csehország, Lengyelország, Észtország, Szlovénia és Ciprus is bekerül a „kiválasztottak” közé. Az idén áprilisban megkezdett folyamat első része 1999. júliusáig tart majd. Ekkor fejeződik be az átvilágítási rész, amelynek során a magyar és uniós szakértők összehasonlítják az EU-országokban érvényes jogszabályokat a magyarországi rendszerrel. Ez után dől majd el, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek hazánk „élből” megfelel és melyek azok, amelyekben a jogharmonizáció időigényessége miatt Magyarország kénytelen halasztást kérni. Az összesen nem kevesebb, mint harmincegy témakör közül Brüsszelben idén november 10-én hetet tárgyaltak, ebből pedig ötöt zártak le, többé-ke- vésbé megnyugtatóan. Év végéig egyébként összesen tizennyolc jogfejezet került terítékre. Általános vélemény szerint az egyszerűbbeken vagyunk csak túl, a java csak ezután következik. A tárgyalások előtt megjelent EU-bizottsági minősítés alapján ugyanakkor hazánk a leginkább „unióérett”, Magyarország kapta a legjobb bizonyítványt a vizsgált kelet-európai országok között. Ennek ellenére az unióban nem különösebben sürgetik a csatlakozást, még a kifejezetten bővítéspárti Gerhard Schröder osztrák kancellár is úgy fogalmazott legutóbb, hogy az EU belső reformja jelenleg sokkal fontosabb, mint az új tagállamok fölvétele. L. D. Értékelték a csatlakozási tárgyalásokat Elvesztett illúziók BRÜSSZEL Ma már senkinek nincsenek illúziói afelől, hogy az Európai Unió keleti bővítését megelőző tárgyalássorozat gyorsan befejeződhet - írta legfrissebb számában a European Voice című hetilap. A kizárólag EU-ügyekkel foglalkozó újság év végi mérleget készített az unió ügyeiről, benne a bővítésben elért eredményekről. Előrelépésnek minősítette az érdemi csatlakozási tárgyalások novemberi elindulását, de mindjárt arra mutatott rá: mindenki tudja, hogy a neheze még hátravan. Figyelemre méltónak tartja, hogy az Európai Bizottság országértékeléseiben még azokat a tagjelölteket is a reformok gyorsítására sürgette, amelyek pedig igen jó teljesítményt mutattak eddig, mint Magyarország és Lengyelország. A European Voice szerint a ma még második körös államoknak - mindenekelőtt Lettországnak, Litvániának és Szlovákiának - még elegendő idejük van arra, hogy utolérjék a már tárgyalókat. A tárgyalási folyamat gyorsaságáról illúziókat ápolókat a lap arra figyelmeztette, hogy az EU tagállamai - egymás között - még a hét legkönnyebb tárgyalási fejezet közül is csupán háromról tudtak megállapodni. Összesen harminc témakörben kellene egyezségre jutni a tárgyalások alatt. Nem valószínű, hogy az elsőkörös tagjelöltek - Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia, Magyarország - elérhetik kitűzött céljukat, miszerint jövő júniusra a harminc fejezet felében túljussanak az érdemi tárgyalásokon. Az első hét fejezetről folytatott tárgyalások tapasztalatai szerint ugyanis az EU fenntartja a jogot, hogy a legtöbb témakörre saját jogszabályainak változásai nyomán időről időre visszatérjen. Másrészt a tagjelöltek másképp értelmezik a joganyag átvételét, mint az EU - az utóbbi csupán a gyakorlati érvényesülés biztosításától tekinti át- vettnek a szabályokat. Az EU-ban gyakran hasonlítják a keleti bővítés folyamatát vonathoz, amelyre bárki felpattanhat. Ez a vonat ma még eléggé lassan halad ahhoz, hogy a későn érkezők - a második körbe szorult tagjelöltek - felugorjanak rá, és csatlakozzanak a már tárgyaló országok hatos csoportjához. Erre is megfogalmazódnak kételyek, hiszen a várakozásra „kényszerített” országokban ez a visszaszorítás többnyire nem motiváló tényezőként hatott. A vonat lelassulása így az egész folyamat elhúzódásával járhat együtt, ami igazából egyik félnek sem kedvez. Mintafalu a holt helyén Az egykor elnéptelenedett helységben, a több mint egy évtizedes előkészület után a romok helyén magánerőből és összefogással házak készülnek. A kivitelezés felgyorsult, mivel az utóbbi időben az Európai Uniótól pályázat útján pénzt nyert az új települést tervező magyar alapítvány. GYŰRŰFŰ Az anyagi támogatás révén elsőként közösségi épületet emeltek, amelyben azok laknak átmenetileg, akik a későbbiekben otthont alakítanak ki maguknak. Erőgépet vásároltak, hogy könnyebben végezzék a terep- rendezést és a házalapozást. Uniós pénzügyi közreműködéssel alakítják ki azt az utat is, amely a most még csak néhány házas települést Dinnyeberkivel köti majd össze. Nem könnyű dolog brüsszeli segítséghez jutni, tudtuk meg Borsos Bélától, a kuratórium legrégibb tagjától. Sokáig tartott az is, mire sikert ért el a pályázatuk, pedig a 30 százalékos saját tőkét - ami előírás - időben biztosították. Ha nem jár közben - a gyűrűfűi érdekeket képviselve - a dániai Gaia Trust elnevezésű jótékonysági szervezet, akkor ma is egyhelyben topognának a nem mindennapi közösségteremtő vállalkozásukkal, és csak álmodozhatnának a jövendőbeli környezet- és természetkímélő falutársulásról. A szomszédok, így Ibafa és Bükkösd anyagilag nem segíthetnek, mert maguk is gondokkal küszködnek. Az említett önkormányzatok egyébként azon vannak, hogy a mintatelepülés minél előbb megszülessen. Most azért nyújtanak be pályázati munkát a szomszédok eszmei közreműködésével, hogy siker koronázza a tervezett napkollektorgyártást. Csuti J. Belépés után növekedhet a mezőgazdasági alapanyagimport Jelenleg több az előny Egy nemrégiben készült tanulmány rámutatott arra, hogy Magyarország uniós tagságának több előnye lesz, mint hátránya. Az agrárgazdaság olyan mértékű támogatáshoz juthat hozzá, amellyel a jelenlegi feszültségek is feloldhatók. A felmérés szerint hazánk akkor élvezhetné a legnagyobb előnyt, ha minél hamarabb az EU tagjává válna. Az is érdeke hazánknak, hogy a szomszédos országok is követnék példánkat, ugyanis a határellenőrzés igen magas költségeit így megspórolhatnánk. Ugyanakkor alaptalannak bizonyultak azok a tagállami félelmek, miszerint a csatlakozni kívánó közép-európai országok olcsó mezőgazdasági termékei lenyomják a közösségi árakat. Az uniós elemzések megállapították, hogy Magyarország mezőgazdasága a csatlakozás után nem gyakorol különösebb hatást a közösség termékmérlegére. Viszont a teljes jogú EU- tagság a magyar mezőgazdaságnak az évtized elején kialakult válságból való kilábalást s további modernizációt jelenthet. A közös agrárpolitika nyújtotta kedvezmények, támogatások a termelők, az exportőrök, a vidéken élők helyzetén egyaránt javíthatnának. Igénybe vehetjük az Európai Unió pénzügyi alapjait, például a strukturális, a regionális és mezőgazdasági alapokat. Azért is fontos lenne az ezredforduló utáni évtized első felében csatlakozni a közösséghez, mert az agrárpolitika akkoriban tervezett reformja bizonytalanná teheti a támogatási lehetőségeinket. Ha a jelenleg érvényben lévő tagfelvételi módszer szerint folytatják le beléptetésünket, akkor a termelési korlátokkal szabályozott kvóták szerint nagy valószínűséggel szinte minden ilyen termékből importra fogunk szorulni. A kvótákat ugyanis a tárgyalásokat megelőző öt év termelési átlaga alapján határozza meg az uniós bizottság. Ez éppen arra az 1993-1997 közötti időszakra esik, amikor a rendszerváltás okozta gazdasági nehézségek miatt jelentősen visszaesett az agrártermelés. Békéssy G. EU-Hírek Népszerűek vagyunk. A legfrissebb közvéleménykutatás szerint az Európai Unió lakossága a legszívesebben Magyarországot fogadja be tagjai közé a kö- zép-kelet-európai országok közül. All tagjelölt közül egyedül hazánk élvezi a lakosság több mint felének (53%) bizalmát. (k) PHARE-források. Jelenleg több mint 200 millió ECU el nem költött PHARE-támogatás áll Magyarország rendelkezésére, mivel az 1996-97-98-as források jó része még felhasználatlan. (k) Csatlakozás és atom. Az osztrák Global 2000 környezetvédelmi szervezet bírálja a bécsi kormányt, mert az nem használja ki, hogy a csatlakozási tárgyalások középpontjába kerüljön az atomenergia. Szomszédunk soros elnökként vétójoggal élhetne, ha a jelentkező országok közép- és hosszú távon nem hajlandók lemondani működő erőműveikről. (k) Eli-agrárzavar. Magyar- országot is erősen érinti majd az új agrárstratégia, amelyet a tervezet szerint márciusig alakítanak ki Brüsszelben. A tagországok szakminiszterei eddig csak abban egyeztek meg, hogy az országok bizonyos ágazatokban javaslataikat is benyújthassák. A reformtervezet érinti a csatlakozási kérelmeket is. (k) Készül a gazdaság. A 2002-es magyar csatlakozás nemcsak Magyarországtól, hanem attól is fiigg, hogy az unió hogyan készül fel a bővítési folyamatra - hangoztatta Chikán Attila gazdasági miniszter az Osztrák Gyáriparosok Szövetségének a témában tartott konferenciáján. A miniszter meggyőződése, hogy hazánk teljesíti a feltételeket. (k) Fontosabb telefonszámok Európai Bizottság Magyarországi Delegációja (Budapest) 2099-700, fax: 1664-221 Euro Info Központ (Pécs) 507-132, fax: 507-152 JPTE Európa Központ (Pécs) 501-554, 501-555 H ☆ Mellékletünk a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatásával készült. Szerkesztette: Gyorffy Zoltán
