Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-24 / 352. szám

1998. december 24., csütörtök Baranya Gazdasága i998-ban Dünántúli Napló 7 Elmozdulva a tartós holtpontról Az országosan tapasztalható gazdasági növekedés idén érez­tette jótékony hatását Baranya megyében is. A térség gazda­sága idén először mozdult el arról a tartósnak bizonyuló holt­pontról, amit a bányászat, és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások fokozatos megszűnése, illetve a keleti piacra épülő feldolgozó- ipar összeomlása okozott. Ami az ipari termelést illeti, a Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint összehason­lító áron 14 százalékos fejlődés volt megfigyelhető. A növeke­dés számottevő része az export termelés erőteljes előretörésé­hez kötődik. A mezőgazdaság eredmé­nyességére a termények értéke­sítési nehézségéből fakadó for­ráshiány alaposan rányomta a bélyegét. A növénytermesztés­ben idén nem következtek be kimagasló eredmények, ehhez mérten az állattenyésztésben sem állt be pozitív változás. A munkavállalókat legin­Örvendetes ugyanakkor, hogy ipar és az elektronikai ipar - már mutatkozik az az ágazat - amely fazont adhat a megye az újra lábra kapó feldolgozó- gazdaságának. Kaszás E. kább érdeklő kérdésben, a kere­setek alakulásában 19%-os emelkedést regisztrálhattak a statisztikusok az első háromne­gyed évben. Ez azt jelenti, hogy a baranyai alkalmazottak reál­bére megközelítőleg 3-4%-kal növekedett idén. A kedvező folyamat tehát meglehetősen lassan indul, az ország megyéinek gazdasági rangsorában Baranya még min­dig meglehetősen hátul szere­pel. Szakemberek szerint az északnyugati megyék irányából csak apró lépésekkel közeledik az a fejlődés, ami további be­fektetőket vonzana a térségbe. CÉGHÍREK Jubileumok. Idén két pa- | tinás cég is történelmi jubi­leumot ünnepelt Pécsett. A Pécsi Sörfőzde Rt. alapítá­sának 150. évfordulóját tette emlékezetessé majális kere­tében. A Zsolnay Rt. alapí­tója születésének 175. év­fordulóján BNV-nagydíjat is nyert Barocco étkészleté­vel. Irány a tőzsde. Több meghatározó baranyai cég is megkezdte a tőzsdei beveze­tés előkészületeit ebben az j évben. Ezek sorába tartozik | a MiZo „keresztnevet” fel- I vett Baranyatej Rt., illetve az egyik legnagyobb helyi szolgáltató cég, a DÉDÁSZ Rt. is. Feldolgozók. Örvendetes módon stabilizálódott a helyzete Pécsett a bőrös ágazatra épülő feldogozó- iparnak. Idén már nemcsak az újonnan alakuló cégek sikereiről lehetett beszá­molni, felzárkózott ezek közé a Hunor és a Pécsi Bőrgyár is. Foodapest-sikerek. A kétévenként Budapesten megrendezett nemzetközi élelmiszeripari kiállításon és vásáron igen szép ered­ményeket értek el baranyai cégek. A Délhús Rt. stifol- der vastagkolbásza sikerdí­jat, a Gála fokhagymás ka­raj pedig újdonságdíjat ka­pott. Ez utóbbi elismerést kapta meg a pécsi eFeF Kft. a panírozott hagymaszele­tekért. Termelő és kereskedelmi befektetések A gazdasági fejlődés egyik jellemző fokmérője az, hogy milyen nagyságú beruházás valósul meg egy-egy térségben, mennyire vonzó a befektetők számára a terület. Idén ilyen téren is ked­vező fordulat állt be Baranya gazdaságában. Ebben az évben kiderült, hogy a Nokia évekkel ezelőtti Pécsre költözése milyen további elő­nyöket hozott a térségnek. Ta­vasszal gyors döntés született a finn cég beszállítóinak letele­pedéséről, illetve egy másik gyorsan fejlődő nemzetközi társaság beruházásáról. Nem egészen nyolc hónappal később már a termelés is megindult az Ensto és az Elcoteq üzemeiben, de csatlakozott a nagyokhoz a Trafocomp és a Segerström & Svensson is. A privatizáció so­rán kialakult angol, német és osztrák dominancia után tehát gyorsan megerősödött a finn gazdasági kolónia is a megye- székhelyen, illetve környezeté­ben. Örvendetes tény az is, hogy a megyei és a helyi kezdeménye­zések találkozásával nemcsak Pécsett, hanem Bolyban és Mohácson is ipari park, illetve vállalkozói övezet van kialaku­lóban, sőt, az utóbbi hónapok­ban Komlón is megmozdult va­lami ilyen téren. A termelő befektetések mel­lett idén új lendületet kaptak a tavaly megtorpant kereske­delmi beruházások is Baranya megyében. Miközben a Pólus évek óta kacérkodik az építke­zés megkezdésével, gyors dön­tést hozott a Plaza, és a pécsi vásártérrel szemben már az alapkövét is letette a várhatóan jövő augusztusban elkészülő komplex kereskedelmi köz­pontjának. Idei történet az Interspaar ke­reskedelmi beruházása is a me­gyeszékhelyen. Ugyanakkor még mindig csak terv szinten mutatkozik a Pólus, a Cora ipari parki megjelenése. Várha­tóan jövőre csatlakozik a már beruházókhoz a Billa, illetve a Metró melletti telket kiszemelő Tesco. K. E. Csökkenő munkanélküliség lassan bővülő munkalehetőség Az év eleji, közel 23 ezer fős munkanélküliségről 19 ezer fő alá csökkent az állástala­nok száma Baranya megyé­ben. Ugyan a puszta szám pozitív változásról árulko­dik, mégsem lehet hurrá­hangulat a megye munka­erőpiacán. Meglehetősen nagy a területi differencia, és még mindig kevés új munkahely alakul. Míg 1994 elején a baranyai munkanélküliségi ráta azonos értékű (12,2%) volt az orszá­gossal, azóta az olló szárai erősen kinyíltak - mondani sem kell, hogy nem megyénk javára. Bár térségünkben idén ismét 11% körülire mérséklő­dött a munkanélküliségi mu­tató, örömre nem lehet okunk. Pécsett ugyan elfogadható a ráta, ám a sellyei, szigetvári és siklósi körzetben még mindig nagyon súlyos gondot okoz az állástalanok elhelye­zése. Az Ormánságban nem egy községben a 30 százalé­kot is meghaladja a munka­nélküliségi ráta. A lassú javulás több té­nyező együttes hatásának tudható be. Idén már nem súj­tották olyan nagyarányú lét­számleépítések a megye gaz­daságát, mint az előző évek­ben. Ezt a pozitív hatást erősí­tette az idénymunkák hosszan tartó kínálata a térségben, ami nemcsak az agrárágazatban, hanem az építőiparban is megmutatkozott. Mindehhez kedvező módon járult hozzá az az örvendetes tény, hogy a megjelenő külföldi beruházá­sok már nem csöpögtetve, ha­nem százas nagyságrendben kínáltak álláslehetőséget a tar­tósan munkanélküliek szá­mára. Ebben az esztendőben egy érdekes új tényező is felütötte a fejét a Baranya megyei munkaerőpiacon. Az észak­nyugat-magyarországi me­gyék nagy beruházói egymás után jelentek meg, különösen a sok munkanélkülit számláló térségekben, hogy munkaerő­toborzást tartsanak. Hogy ezt sikerrel tették, arról tanúsko­dik, hogy már több száz em­ber helyezkedett el Győrben vagy Székesfehérváron. K. E. Regionális együttműködés Több évig tartó előkészüle­tek után idén jött létre a Duna-Dráva-Száva Euro- régió. A határokon átnyúló szerveződés elsősorban te­rület- és gazdaságfejlesztési célokat tűzött ki maga elé. Az interregionális együttmű­ködés létrejötte érdekében fő­ként a Pécs-Baranyai Keres­kedelmi és Iparkamara fej­tette ki aktivitását. A kamarai és önkormányzati vonalon erősödő szerveződésben a magyaron kívül a horvát és a bosnyák fél vesz részt. Bara­nyához, illetve Pécshez a megalakulást követően gyor­san csatlakozott a szomszédos Szekszárd és Barcs önkor­mányzata is. A szerződő felek egyöntetű célja, hogy a gazdasági együttműködésen túl mielőbb javítsanak területük közleke­dési infrastruktúráján. Nem­zetközi régióként európai for­rásokat is mozgósítani kíván­nak a megvalósításhoz. Zamatosak az idei borok Sokan tartottak az idei szüret­től, ugyanis mind a siklósi, mind a pécsi termelőknél még az 1997-es borok nagy része is eladatlanul tárolódott a hordókban. A gazdák vártak a jószerencséjükre, minthogy bagóért értékesítsék a hegy levét. Nem csalatkoztak, a borivók visszatértek a minő­séghez, ismét fogyni kezdett a siklósi olaszrizling és a pécsi rizlingszilváni. Az idei szüret jól sikerült, a villányi terme­lők ismét nagy sikereket arat­tak a fővárosban megrende­zett nemzetközi borfesztivá­lon. A pécsi kistermelők sző­lőjüket jórészt eladták alföldi feldolgozóknak, akik mecseki borként forgalmazzák az egész országban. A gazdák szövetsége úgy döntött, hogy jövőre közösen hoznak létre egy feldolgozót. Közepes eredmények Az országos eredményekhez képest nincs rossz helyzetben Baranya mezőgazdasága. A bú­zaválság sem éreztette szorító hatását, a nagygazdaságok és az egyéni gazdák is el tudták adni gabonájukat, az állami felvásár­lásé gabonát szinte alig szállí­tottak a siklósi és a szentlőrinci közraktárba. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a megyé­ben nem kell csökkenteni a búza termőterületét. A piac ha­tására ez meg is történt, a tava­lyihoz képest a termelők több mint 20 százalékkal kevesebb a kenyérgabonát vetettek el ősz­szel. Baranyában minden késői betakarításé növény az orszá­gos termésátlagnál magasabb szintet ért el. Napraforgóból hektáronként 1850, kukoricá­ból 6700, cukorrépából 55 ezer és burgonyából 2250 kg volt a termésátlaa. B. G. Márciusban az alapkövét rakták le, októberben már termelt az Elcoteq pécsi gyára

Next

/
Oldalképek
Tartalom