Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-23 / 351. szám

1998. december 23., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán­Gazdahírek Dohánytermelők kézi­könyve. A hazai dohány- termesztők segítését célul kitűző Pécsi Dohánygyár támogatásával megjelent a Dohánytermelők kézi­könyve. A kötet bemutatja a növénykultúra környezeti igényeit, a termesztett hazai fajtákat, és az ismert ter­mesztéstechnológiákat. (k) Egri borász. Idén másod­szor választja meg az év bo­rászát az Egri Hegyközség. A voksoláson a hegyközség több mint ezer tagja nyilvá­níthat véleményt, továbbá az önkormányzatok és az egri éttermek vezetői. Ta­valy Vicze Béláé lett a meg­tisztelő cím, aki aranyérmet nyert a bordeauxi borászvi­lágbajnokságon. (k) Támad a tapló. Az idei ősz csapadékos időjárása miatt a2 átlagosnál is nagyobb a gyümölcsfákon a tapló- gomba-fejlődés. Indokolt tehát a fokozott védekezés az élősködőt tápláló felszíni sérülések felszámolásával, a metszett, fűrészelt felületek fabalzsamos, fatapaszos ke­zelésével. (k) Hasznos cím. Az Egészsé­ges Táplálkozásért Egyesü­let több szálon kapcsolódik a magyar biokertészethez, a kistermelői körhöz. A segítő információkat is nyújtó szervezet címe: 1113 Buda­pest, Karolina u. 27., tel.: 1/466-6611/140. (k) Termőföldünk. Az ered­ményes mezőgazdasági termeléshez elengedhetetlen megfelelő talajápolás műve­leteit mutatja be a Mező- gazdasági Szaktudás Kiadó gondozásában megjelent Termőföldünk című könyv. A kötet kitér a különböző gazdálkodási formák tenni­valóira. (k) Mezőőrzés. Napjainkig Magyarországon mintegy 1200 mezőőri szolgálat ala­kult meg. Létrejöttüket, fel­készítésüket - számuk Ba­ranyában is örvendetesen gyarapodik - a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium a földműve­lésügyi hivatalokon keresz­tül támogatja. (k) Az üvegházak kártevői Segít a fürkészdarázs, a szexferomonos csapda, a rablóatka is A kórokozók és kártevők az üvegházakban, a párás melegben kedvező életfeltételeket találnak, könnyen elszaporodnak. A fertőzést megfelelő tisztasággal, védőszerekkel meg kell előzni. A megtámadott növényrészeket azonnal el kell távolítani, egyébként az egész állomány megfertőződik. A leggyakrabban előforduló üvegházi kártevők közül egyik az ormányosbogár. Apró, fehér testű, fekete fejű lárvái a talajjal kerülnek az üvegházba. Számos növény gyökérzetét rágják meg. Erős fertőzés esetén a nö­vények elpusztulnak. Talajfer­tőtlenítőkkel kivédhető a fertő­zés. Cserepes palánták esetén segít, ha Piretrin permedébe mentjük a cserepeket. Vírust terjesztenek a levéltetvek Az apró zöld és fekete levél­tetvek sok növényt legyengíte- nek, mivel azok nedvéit szívo- gatják. A tetvek egyébként ví­rusos megbetegedéseket ter­jesztenek. Az általuk kiválasz­tott ragadós mézharmat ideális táptalaja a növényeket csúnyán befeketítő korompenésznek. Szelíd vegyszerekkel is vé­dekezhetünk ellenük. Ezek: a Piretrin-por, a spiritusz és a ke­nőszappanoldat. Ha mindez nem segít, mérgező vegysze­rekhez kell nyúlnunk. Enyhébb fertőzés esetén segít, ha az üvegházba szegélynövényként pollendús virágokat ültetünk, amelyek odacsalogatják a tet- vekkel táplálkozó lebegőlegye­ket, katicabogarakat és a für- készdarazsakat. Veszélyes kártevő a molytetű Makacs és veszélyes üveg­házi kártevő a molytetű. Álta­lában a levél fonákján telepedik meg, és szívogatja a levélned­veket. Leghatékonyabb termé­szetes ellensége a fürkészda­rázs, amely a kártevő lárváiba rakja petéit. A molytetűk meg­tizedelésére ma már rendelni is lehet fürkész- darazsat a ha­zai szaküzle­tekben. A ki­rajzott mo­lyok ellen szexferomo­nos csapdákat helyezzünk el azokban az üvegházakban, melyekben zöldségeket termesztünk. A permetezést csak a kaktuszok­kal vagy virágokkal teli üveg­házakban tekintik indokoltnak a nyugati szakemberek. Uvegházban nálunk még nem dívik a biotermesztés. Azokban az üvegházakban, me­lyekben primőr zöldségeket termesztünk vagy palántát ne­velünk, az ormánybogáron, a levéltetveken és a molytetűn kívül számos egyéb kártevő is veszélyeztetheti a növényeket. Aknázólégy, takácsatkák Gyakori kártevő az aknázó­légy, amely jellegzetes alaguta- kat rág a levéllemezekbe. Ettől a levelek megsárgulnak. Jelen­tősen csökkenthetjük a fertő­zést,'ha a lárvákat még a levél­ben összenyomjuk, illetve a már sárguló leveleket eltávolít­juk és megsemmisítjük. A szabad szemmel alig lát­ható, közönséges takácsatkák a vörös vagy halványzöld pók- szabásúak családjába tartoznak. A levelek fonákján finom szö­vedékben élve szívogatják a növény nedveit. A levelek el­sárgulnak, megbámulnák. Rit­kán károsít a párás üvegházban, hiszen a száraz levegőt kedveli. Inkább akkor kell számolni vele, amikor felnyitjuk az üveg­tetőt. Természetes ellensége a kárt nem okozó rablóatka. Ha ez sikertelen lenne, enyhe ro­varölő permetszert vessünk be. Nem mérgező szer a pajzstetű ellen A pajzstetvek inkább a szá­rakon, minisem a leveleken ta­nyáznak. Imágóik mozdulatla­nok, szívogatnak és ragadós mézharmatot választanak ki. Még mielőtt a levelek lehulla­nának, olyan nem mérgező sze­reket vessünk be ellenük, amely viaszos pajzsukat megol­vasztja. Ilyen például a denatu­rált szesz. (Folytatjuk) Király László A karácsonyi kaktusz ápolása Brazília őserdeiből szárma­zik, ahol a fák odvábán, el­ágazásaiban él. Levélszerű szára lapos szártagokból áll. Levelei puha tüskévé módo­sultak, a szártagok szélén találhatók. Többszirmú, tölcséres virágait fehér, ró­zsaszín, piros és lila színben a szártagok végén hozza. Mint fán élő, csüngő szártagú növényt, függesztett virágtar­tóban, virágállványon, ablak- párkányon tartsuk. Megjele­nésében, környezeti igényei­ben eltér a sivatagi kaktuszok­tól. Laza, humuszban gazdag talajt kíván. Decemberben- januárban virágzik. Ez idő alatt rendszeresen öntözzük. Nem szereti a száraz, meleg szobalevegőt. Ott virágzása rövid életű lesz. 14—16 C°-on szártagokat egy-két napi szikkasztás után gyökereztet- hetjük. Vízben is jól gyökere­sedik. A gyökeres dugványo­kat cserépbe ültetve szaporít­suk. A visszametszett növényt ültessük friss földbe. A fej­lődő új szártagokon fog ismét virágozni. Nyárra a szabadba tehetjük, árnyékos helyre. Rendszeresen öntözzük. Szeptember végén a lakás hűvös helyiségébe vigyük, tartsuk szikkadtam csak ritkán öntözzük. November elejétől jelennek meg az új bimbók a szártagok végén. Ekkor igen kényes az elmozdításra. Ha alatta takarítunk, jelöljük meg a cserép állását, és ugyanúgy helyezzük vissza, mert külön­ben bimbóit ledobhatja. De- cemberben-januárban ismét virágozni fog. érzi jól magát. A közvetlen napfénytől is óvjuk. Elvirágzás után, február- ban-márciusban hűvös helyen tartsuk, csak ritkán öntözzük. Tavasszal, áprilisban metsz- szük vissza. A lemetszett A karácsonyi kaktusz jel­legzetesen rövidnappalos. A tavaszi dugványozásból ka­pott növény a téli 8-12 órás megvilágítás hatására kará­csonyra már megmutatja első virágait. Búzás László A mulcsozás fortélya A termőtalaj takarasat neve­zik mulcsozásnak. Napjaink­ban egyre több zöldség- és gyümölcstermesztő alkal­mazza korszerű formáit. Már hét évtizede jól bevált a svájci, németországi és auszt­riai biodinamikus elveken működő farmokon a kom- poszttal való takarás. Ha érett szerves trágyával takarunk, azzal javítjuk a talaj szerkeze­tet, és egyben a tápanyag­utánpótlást is biztosítjuk. Ezt a talajtakarót tavasszal alkalmazzuk. Terítsük szét a komposztot 5-7 cm vastagon a föld felszínén. Ekkora réteg már jelentősen csökkenti a ta­lajnedvek kipárolgását, a víz­készlet elraktározódik, és ami ugyanilyen fontos, a gyomok jelentősen visszaszorulnak. Egyébként az évelő gyomok elleni küzdelem leghatáso­sabb módja a fekete, lebomló fóliával való takarás. Amíg a fólia lebomlik, a gyomok fény hiányában elpusztulnak. A kultúrnövényt a fóliát át­szúrva palántáljuk el. Szintén lebomlik, és még táplálja is a talajt az újrahasz­nosított, durva, barna papírból készült fólia, mely 1-1,5 m széles tekercsekben kapható. A földieper termesztésénél alkalmazzák leginkább, a termés erre fekszik rá, nem lesz sáros és penészes. Mulcsozásra alkalmas a hullámpapír, a faforgács, a fű­részpor, a felaprított kéreg. Nehéz talajokon, gyümölcsö­sökben áldásos hatást fejt ki a lombtrágya. A fűnyesedéket csak gyepen, elgereblyézve ajánljuk. Gyógynövényünk: a lóhere Társnevei: vörös lóhere, réti lóhere. A természetben vadon előforduló, de kultúrnövény­ként takarmánynak nagy terü­leteken termesztik is. Közis­mert növény. A kinyílt virágokat kell gyűjteni, rövid szárral, gyor­san megszárítva - nem napfé­nyen -, hogy megőrizzék ere­deti, piros színüket. Teája cukor-epe-májbaj el­lenjó, de alkalmazása kiterjed a reumás fájdalmak ellen is. Lehet készíteni belőle ülőfür­dőt, így a reumatikus és ízü­leti fájdal­makat eny­híthetjük. Gyógynö­vényként felhasznál­ható a fehér here is ( Tri­folium re- pens L), a lóheréhez hasonló mó­don és al­kalmazási te­rületen. Buzássy L. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Karácsonyfá­nak legjobban a jegenyefe­nyő felel meg, mert ennek tűi a száraz leve­gőjű, meleg szobában sem hul­lanak le, de alkalmas a célra a mostanában leggyakrabban kí­nált normandiai fenyő is. A zöld tűjű lucfenyő és az ezüst­fenyőfa is szép, tetszetős felépí­tésű, díszítésre kiválóan alkal­mas, de az előzőnek gyorsan el kezdenek hullani a tűi, az utóbbi pedig roppant drága. A karácsonyfa tartóssága nagyrészt attól függ, hogy mi­kor vágták ki. Minél rövidebb idő telik el a kivágás és a szent­este között, annál tovább lehet számítani arra, hogy a fa friss marad és a tűi nem hullanak le. A feldíszítésig mindenesetre tessék a karácsonyfát a szabad­ban vagy legalább hűvös he­lyen tartani és kétnaponta víz­zel megpermetezni. Nem mindenütt a fenyőfa a karácsony szimbóluma. Angliában például a fehér bo- gyójú fagyöngy tölti be ezt a szerepet. A fagyöngy ágait a csillárra vagy más lámpára akasztják. Amerikában a ma­gyal (Ilex aquifolium) a kará­csony dísze. Ennek a növény­nek - amely a mi kertjeinkben, parkjainkban is gyakori - fé­nyes, örökzöld levelei és muta­tós, piros bogyói vannak, való­ban szép karácsonyi dekoráció lehetne nálunk is. A vadnövé­nyek közül a fekete hunyor (Helleborus niger) azért mond­ható karácsonyi növénynek, mert december végén-január elején hozza fehér virágait. A cserepes virágok közül jel­legzetes karácsonyi ajándék le­het a mikulásvirág, amely szí­nes felleveleivel hetekig díszíti a nem nagyon melegre fűtött lakást. A karácsonyi kaktusz - aho­gyan a neve is mutatja - kará­csonyra nyitja ki nagyon muta­tós virágait, de elvirágzása után is csinos növény, amelyet na­pos, világos helyen kell tartani. Sokan fognak most cikláment kapni és ajándékozni. A virá­gokat éjszaka hűvös helyen kell tartani. Agrárkamarai vezetőségválasztás A Baranya Megyei Területi Agrárkamara a közelmúlt­ban megtartott küldöttgyű­lése keretében választotta meg tisztségviselőit. A gaz­dasági önkormányzat el­nöke Harmatos József lett, alelnökké Martina Tibort, Margittal Miklóst és Szeghy Sándort választották. A me­zőgazdasági gazdálkodókat tömörítő szervezet ügyve­zető alelnöki posztját a to­vábbiakban is Huszti Zoltán tölti be. A vezetésen kívül 21 tagú elnökséget is választott a küldöttgyűlés, ezzel egy időben felállították a három tagú ellenőrző bizottságot, és az öt tagot számláló, vitás etikai ügyekben eljáró etikai bizottságot. K. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom