Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-23 / 351. szám

1998. december 23., szerda Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 A hal alig drágult - A tojás olcsóbb - A dió, a mandula és a mogyoró ára nagyon magas Sokba kerül az ünnepi asztal A karácsonyi piacokat tekintve megállapítható: egy év alatt közeledtek egymáshoz a baranyai települések vásárainak árai. Néhány fontos ünnepi élelmiszer egyáltalán nem lett drágább, másoknak viszont nagyon megugrott az ára. BARANYAI KÖRKÉP Tavaly decemberhez képest sok, az ünnepek alatt népszerű élelmiszer ára alig változott, némelyiké csökkent, és vi­szonylag kevés áru drágult meg nagy mértékben. E piaci folya­matok természetesen a kereslet­kínálat függvényei. Feltűnő például, hogy a halárak nem emelkedtek számottevően: 1997 decemberében a ponty ki­lója megyeszerte 600 forint kö­rül volt; Komlón most akciós áron 580, a pécsi piacokon 650, Harkányban 600 forintba kerül. A harcsáért szinte mindenhol 1100-1200 forintot kell fizetni. Az olcsóbb halfajták közül a kárász kilóját Pécsett 350-ért, Komlón a busát 400-ért, a ke­szeget 280-ért adják. Ez utóbbi városban egyébként nem ren­deztek külön karácsonyi halvá­sárt, mivel tavaly nem volt nagy sikere. Míg az előző évben általában az volt a jellemző, hogy a me­gyében dél felé haladva drágul­nak a piacok, ez év decembe­rére a komlói, a pécsi és a har­kányi árak közelebb kerültek egymáshoz. A sütemények és édességek alapanyagai közül a tojás ára Komlón például nem változott egy év alatt, 13-18 fo­rintba kerül, Harkányban pedig a tavalyi 22 helyett most 16-ért lehet venni. Az évnek ebben a szakában a háziasszonyok szá­mára szinte nélkülözhetetlen dióért jóval többet kell fizetni, mint tavaly. Míg a múlt kará­csonyi sütikbe maximum 850 forintos dió került, addig idén a megyeszékhely piacain 1000-1400 a kilója a fontos alapanyagnak. A mák ára egy éve Harkányban volt a legma­gasabb, most viszont ott a leg­alacsonyabb: egészen pontosan 500 forint. Komlón és Pécsett minimum két-háromszáz forint­tal több. A mandulás és a mogyorós sütemények megint csak sokba kerülnek. Bár a mandula és a hogy a piacokon aszalt gyü­mölcsök is kaphatók. Harkány­ban az aszalt szilva kilójáért 800 forintot kell fizetni, Kom­lón csak egy kereskedő árul ilyet, literenként egy százasért. A mazsoláért Pécsett hat darab százast kell előhúznunk a pénz­tárcánkból. A gyümölcsök árai között hatalmas különbségek vannak a megyében. Pécsett és Komlón 150-160 forint a narancs, Har­kányban viszont 300-at kell fi­zetni kilójáért. A gyümölcsöket általában egy százassal többért adják a dél-baranyai község­ben, mint máshol. Az ananász darabja a gyógyturizmus bara­nyai fellegvárában 500, a kóku­szé 200 forint. Sokak szerint a pulyka az ünnepi asztal dísze. Komlón je­lenleg 495 forintra tartják a pulyka kilóját, a pécsi piacokon 800-ért kínálják; egy kiló puly­kamell egy ezresbe kerül. Akik már a szilveszteri bevá­sárlásra gondolnak, azoknak jó hír, hogy a pezsgőt sok helyen akciósán árulják: egy palack 250-300-nál kezdődik. Virsli­ből sem lesz hiány. A népszerű húsáruért kilónként 450-600 forintot kell fizetni. Nimmerfroh F. Fejenként legalább egy ezres A 24-ei vacsorát a családok többségénél évek, évtizedek óta megszokott fogások alkotják. Kiszámoltuk, hogy egy átlagos bőségű, néhány fogásból álló ünnepi étkezés körülbelül meny­nyibe kerül. A menü: franciasaláta, húsleves csigatésztával, gesztenyével töltött pulyka vegyes körettel, mákos és diós bejgli, sós sütemények, bor, üdítő, kávé. Mindez összesen mi­nimum ezer forintba kerül személyenként. A halászlé is rendkívül népszerű szentestei étek, a karácsony sok családnál nem múlhat el nélküle. Ha vásároljuk - és nem magunk fogjuk - a halat, egy négyszemélyes adag - a ponty pi­aci árával számolva - hozzávetőleg legalább 1500 forintos kia­dást jelent. mogyoró nem lett drágább, a ki­lónkénti ár (2000-2500 forint) sokak számára megfizethetet­len. A földimogyoró persze jó­val olcsóbb: Komlón például 400 forint. Akik a hagyomá­nyokat komolyan veszik, azok­nak fontos információ lehet. Hírcsatorna A pécsi hadi érettségi­zettek történetét kutatja Kalász Gyula, a Ciszterci Nagy Lajos Gimnázium ta­nára. Eddigi adatai szerint például a mostani Széchenyi Gimnázium és Szakközép- iskola elődintézményéből több, utolsó éves diák került ki rögtön az érettségi után az első világháború frontjai­ra. A legtöbb frissen végzett hősi halált halt. (cs) Betlehemeznek a gyere­kek Szalatnakon és Köb­lényben december 24-én 13 órától. A Frankel Leó utcai diákok most álltak össze először, hogy felelevenítsék - németül énekelve, a be­szédeket pedig magyarul előadva - a régi népszo­kást. (cs) A barcsi fagyöngyök. A pécsi piacokon nagyon ke­lendő a fagyöngy, melyet barcsi, szigetvári, valamint nemeskei árusok kínálnak. A virágot a kelták gyógyha- tása miatt szent jelképként tisztelték. (cs) A pécsi múzeumok ün­nepi nyitva tartása. De­cember 24-én és 25-én egyik létesítmény sem nyit ki. A Csontváry, a Zsolnay, a Vasarely Múzeum, a Mo­dem Magyar Képtár, a Mú­zeum Galéria és az Ókeresz­tény Mauzóleum 26-án nyitva lesz. Az ünnepek kö­zött, tehát 28-ától a szoká­sos rend szerint látogathatók a múzeumok. (cs) A megyénél marad az iskola PÉCSVÁRAD Az elmúlt években már a megyei közgyűlés működ­tette a helyi szakközépisko­lát, azonban ez a szerződés csak a két önkormányzat megbízatásának határidejéig tartott. A közelmúltbeli gazda­sági számítások kimutatták: egy évre legalább 2 millió forintra van szüksége az is­kolának a normatíván felül. Ráadásul a diákoknak mindössze 10 százaléka helybeli, a többiek máshon­nan járnak be. Ezen érvek mérlegelésével a képviselő- testület a minap úgy döntött, hogy meg kívánja hosszab­bítani a szerződést - azaz a továbbiakban is a megyei önkormányzat üzemeltetné az iskolát. Ny. Sz. Nem tudta a hivatal, mi húzódik a föld alatt Némi üröm vegyült annak a nyertes pályázónak az örömébe, aki licit útján nyerte el, még az év elején, egy belvárosi ingatlan hasznosítási jogát a városban. SIKLÓS A város épületei és útjai alatti alagutak és pincék számos esetben okoztak már meglepe­tést. Az üregek pontos helyét azonban a legfelkészültebb szakemberek sem tudják. Az alagutakkal ellentétben a településen legutóbb a szenny­vízhálózat okozott gondot. Arra, hogy hol is lehet a veze­ték, egy belvárosi ingatlanpá­lyázaton történt értékesítése után derült fény. A rendszer, amelyre a városi kórház és a bí­róság épülete volt rákötve, né­mileg megkeserítette a győztes örömét. Hiszen, ha épít a te­lekre, át kell, hogy vágja a ve­zetéket - ki tudja, milyen kö­vetkezményekkel. Dr. Priol János jegyző el­mondta, meglelték a megoldást a „talált rendszer” kiváltására, és sor került a tényleges birtok­bavételre is. Vágvölgyi István, a Tenkes- víz Kft. igazgatója megerősí­tette, hogy a cég nem rendelke­zik olyan hálózati térképekkel, amelyeken minden rendszer fel lett tüntetve. A kft.-hez ugyanis nem tartoznak az úgynevezett belső rendszerek - mint ami­lyen az említett problémát okozó hálózat volt. Tudomása szerint a városban még egy belső rendszer van, mely a ko­lostor és a városi kórház között húzódik. Úgy véli, még sok esetben okozhat gondot ha­sonló vezeték. A hiányzó ismeretek kérdé­sessé teszik a megvalósulás előtt álló városi rendezési terv pontosságát - melynek digitális változatában gyakorlatilag minden vezetékrendszert fel kellene tüntetni. A Dédász helyi kirendeltsé­gén azt tudatták, hogy körze­tekre osztottan pontos térké­pekkel rendelkeznek a föld alatt húzódó magas- és alacsony fe­szültségű vezetékekről. Ettől függetlenül az ő esetükben is előfordulhat, hogy egyes rácsat­lakozásokat nem tüntettek föl. Ezzel együtt az építkezések megkezdése előtt minden eset­ben orvosolni tudják az esetle­ges problémát. K. J. Atomtemető: még vizsgálódnak Bár a vizsgálatok folynak, az mégsem valószínű, hogy belát­ható időn belül a Mecsekben nagy aktivitású atomhulladék­temetőt létesítenének. Ez azonban már nem igaz a kis és köze­pesen aktív maradványok elhelyezésére, mivel azoknak úgy­mond „jó helyük lenne” Bátaapáti mellett. PAKS-BUDAPEST Amióta Oroszország kiszámít­hatatlanul veszi át a paksi atomerőmű hulladékait, állandó gond, hová lehet helyezni eze­ket a maradványokat, ha vég­képp bedugul a keleti útvonal. Már a ’90-es évek elején el­indult egy projekt, mely meg­próbálta megoldani ezt a kér­dést. Akkor egy angol konzor­cium kapott megbízást, hogy Pakson olyan átmeneti tárolót építsen, mely hosszú évtize­dekre nyugalmat biztosít - kö­rülbelül 2040-ig. Ám ezután - nemzetközi példák is mutatják ezt - mindenképp helyet kell ta­lálni a nukleáris szemétnek. Ez a maradékanyag azonban nem egységes. Közéjük tartoz­nak az úgynevezett kis és köze­pes aktivitású hulladékok, me­lyek lehetnek az atomerőműben használt ruhák, szerszámok, épületdarabok, takarítóeszkö­zök - de nem a sugárzó fűtő­elemek. Amint a földtani inté­zet minapi nyilatkozatából ki­derül - melyről lapunk is be­számolt -, ezeknek találtak megfelelő helyet a Baranya melletti Bátaapáti térségében; igaz, még szükségesek további vizsgálatok. Illés Zoltán, a parlament környezetvédelmi bizottságá­nak elnöke a napokban kijelen­tette: attól tart, kiderülhet, itt helyezhetők el a nagy aktivi­tású hulladékok is, sőt vizsgála­tok is folynak ez ügyben. Kovács Balázs, a Paksi Atomerőmű Rt. illetékese nem cáfolta a felmérések tényét, azt azonban igen, hogy hamarosan döntés születhet.- A vizsgálatok valóban el­indultak, hiszen a bányák infra­struktúrája miatt a mérések sokkal gazdaságosabbak, ha most kezdjük el őket. Azonban nincs olyan prekoncepció, hogy emiatt itt is lesz a tároló. Sok­felé folyik még kutatás a jövő­ben is, egyáltalán nincs el­döntve, hogy a Mecsek a kivá­lasztott hely. Az erőmű szakembere egy­ben szakmai dilettantizmusnak nevezte azokat a korábban el­terjedt híreket, miszerint az uránbányát használnák hulla­déklerakónak, hiszen a víz az egyik legnagyobb ellensége a biztonságos tárolóknak. Vi­szont a Mecsek más részein ta­láltak olyan vízzáró réteget, mely elvileg talán alkalmas lenne nagy aktivitású anyagok elhelyezésére. Ezek kutatása azonban akár évtizedeket is igénybe vehet. Ny. Sz. (Kommentár az 1. oldalon) Szabad a kereskedelem BÓLY Idegen árusokat sem taná­csolnak el a településről, akárki kereskedhet bárhol a városban - csak ehhez kér­jen engedélyt. Főként a ruhaárusító vállal­kozók aggódnak, hogy nem tudják állni a versenyt a boltot nyitó kínaiakkal, vagy például a nagy forgalmú helyeken ki­pakoló nagynyárádi társaik­kal. Azt is állítják, hogy egy pécsi kollégájuk azért zárt be, mert nem bírta az üzleti kihí­vást, és az olcsóbb portékák­kal szemben neki már nem érte meg lejjebb vinni az ára­kat. Nem egy, a lapunkhoz forduló panaszos azt taná­csolta, hogy a vándorárusokat tiltsa ki az önkormányzat. Nincs ok az aggodalomra, valószínűleg ezután is lehet ruhát kapni Bolyban. Mert a piac törvényei ilyenek. Per­sze, vannak önkormányzati rendeletek, amiket nemcsak illik, de kötelező is betartani: köztéren mindenki árusíthat, aki szakember, és kérelmezte a működési engedélyt. Cs. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom