Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)
1998-12-21 / 349. szám
1998. december 21., hétfő Befektetési Tanácsok Dunántúli Napló 7 M Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en 12.18-án Részvény megnevezése Záiéár Változás Forgalom (db) BorsodChem 5400 / 21 838 Danubius 4080 \ 25 564 Egis 4545 \ 18 993 Matáv 1199 / 2 251 117 Mól 5590 / 1 129 821 OTP 9555 / 143 521 Rába 1600 — 17 938 Richter 7985 / 95 101 TVK 2835 / 580 565 Kárpótlási jegy 410 103 429 A BUX-index alakulása: 5897,82 (+93,09 pont) A BUX értéke ismét közel jár a hatezer ponthoz Kiegyensúlyozott a búzapiac A Budapesti Értéktőzsde részvényindexének értéke pénteken 93 pontos erősödés után, 5897 ponttal búcsúzott a héttől. A részvénypiacon a húzó részvények közül a Mól előző napi értékén, 5590 forinton zárta a kereskedést. A Matáv hat forinttal, 1190 forintra erősödött. A Richter 35 forintos erősödést követően 7985 forinton búcsúzott a héttől. Az OTP záróára 235 forinttal, 9555 forintra emelkedett. A vezető részvények közül egyedül a TVK veszített értékéből: 65 forinttal, 2835 forintra csökkent. A kárpótlási jegyek ára 410 forintra esett. A határidős indexpiacon a jövő évi júniusi BUX-lejárat elszámolóára a csütörtökivel azonos, 6300 pont volt. A jövő évi decemberi lejárat 6780 pontra erősödött. A határidős részvénypiacon a Matávra pénteken nem született kötés, a Mól júniusi lejárata 5950 forintra erősödött, míg a TVK-é ugyanerre a határidőre 3040 forintra esett. A Budapesti Árutőzsde gabonaszekciójában december harmadik hetében 1939 kontraktus volumenben és 700 millió forint értékben találkozott az alkuszok elképzelése - derül ki a BÁT nyilvánosságra hozott hétvégi mérlegéből. Az euro-búza ára 310-750 forinttal esett. A közeli januári határidő 16 000 forinton indul a börze hétfői nyitásán. A malmi búza januárra pozitív, márciusra negatív irányban módosult. A közeli jegyzés 18 450 forinton áll. Ä búza esetében szeptemberig erősödtek az árak, decemberre viszont a nyitóárszint alatt zárt a piac. Augusztusra 23 100 forintért lehetett ehhez a terményhez jutni. A takarmánykukorica 1000-1160 forinttal drágult, márciusra például 16 180 forintért kínálták. A takarmány- árpa egységesen 1190-1650 forinttal növelte értékét, márciusra 14 900 forinton történt a pénteki elszámolás. A napraforgó októberre 400 forintot vesztett értékéből, így hétfő reggel 54 900 forintról indul. A Budapesti Árutőzsde határidős pénzpiacán az elmúlt héten 169 899 kontraktus cserélt gazdát 28,1 milliárd forint értékben. Ezúttal a svájci frank lett a legkeresettebb 72 186 kontraktus adásvételével, miközben a német márka 66 015, az amerikai dollár pedig 28 753 kontraktus forgalmat realizált. A héten futott ki a decemberi lejárat. A német márka értéke minden lejáratra 0,96-1,30 forinttal csökkent, márciusra például 133,90 forintot ér. Az amerikai dollár értékvesztése elérte a 0,50-2,50 forintot. A januári elszámolóár 217,50, a szeptemberi 232,50 forint. Az angol font 4,50 forinttal zárt a nyitó árszint felett és 374 forinton várja az ünnepi hetet. A japán jen márciusra 192,30 forintra erősödött. A svájci frank piacán 1,70-2,85 forinttal gyengültek az elszámolóárak, miközben az újonnan megnyílt szeptemberre 178 forint lett a heti záró ára. A három hónapos BUBOR piacán ezúttal nem történt változás. U. G. Sikerpapír a kincstárjegy Ebben az évben a legsikeresebb értékpapírrá lépett elő a diszkontkincstárjegy. Ennek az a legvalószínűbb magyarázata, hogy a sorozatos bank- és brókercégcsődök a biztonságosabb papírok felé terelték a kisbefektetőket. Az állampapírok a legbiztonságosabb befektetések, hiszen a költségvetés szavatolja a visz- szafizetését. Márpedig az állam nem mehet tönkre, s bár az állami pénzintézeteknél is előfordulnak korrupt hivatalnokok, a veszteségek ellenére megtörténtek a kifizetések. Feltéve, ha mondjuk a diszkontkincstárjegyet az államkincstár valamelyik fiókjában vásárolta meg a befektető. Mert ha brókercégnél forgatja, s a vállalkozás esetleg tönkremegy, a kincstárjegy is ugyanúgy „elúszik”, mint a többi értékpapír. A Magyar Államkincstár Államadósságkezelő Központját még 1996-ban hozták létre azzal a céllal, hogy megoldódjon az állampapírok elsődleges forgalmazása. Fontos volt természetesen az is, hogy az állami intézménnyel stabil vevőköre alakuljon ki a papíroknak. Ugyanis csak az elsődleges forgalmazó tehet ajánlatot a magyar államkötvények aukcióin, szemben a diszkont kincstárjegyek aukcióival, amelyen minden értékpapír-forgalmazó és pénzügyi intézmény megjelenhet. Ez a kisbefektetőknek annyit jelent, hogy ezek az intézmények aukciós ajánlatokat kötelesek felvenni 500 ezer, míg a hálózatos forgalmazók 100 ezer feletti névértékű állampapírra. A megbízásokat 1 millió felett díjtalanul veszik fel, míg az ennél kisebbek esetén diszkont kincstárjegyeknél legfeljebb ezer forint, a kötvényeknél pedig legfeljebb 500 forint megbízási díjat számíthatnak fel. Ezen kívül teljeskörű letéti szolgáltatást nyújtanak, valamint a hálózatos forgalmazók kifizetőhelyi feladatokat is ellátnak. És most néhány mondatban a kamatokról és a hozamokról. Ezt a két fogalmat gyakran ösz- szekeverik a befektetők. A kamat technikai fogalom, a hitel- viszonyt megtestesítő értékpapírok (kötvények, kincstárjegyek) rendelkeznek egy névleges kamattal, ami százalékos formában adott és éves szintű. A kibocsátás napjától kezdve a névleges kamat egy napra jutó értéke rakódik az értékpapír felhalmozódott kamatához. A kifizetendő kamat lehet fix vagy változó. A fix kamatozás esetében a lejáratig meghatározzák a fizetési időpontokban az összeget. Ezzel szemben a változó kamatozású értékpapíroknál csak a kamat megállapításának módját és idejét rögzítik, konkrét kamat értéke mindig csak az éppen aktuális kamatozású periódusra ismert. A kifizetendő kamat mértéke tehát egyenlő a névérték, a százalékban megadott kamat és a törtév (hány nap telt el az év- ből/365) szorzatával. A hozam viszont egy arányszám, amely azt mutatja meg, hogy a befektetett pénzünk milyen arányban gyarapszik lejáratig. A hozamot csak fix kamatozású értékpapírra lehet kiszámítani, amelynek ismert az összes hátralévő kamatfizetése. A változó kamatozású kötvényeknél nincs értelme hozamot számítani, hiszen nem ismertek előre a kamatfizetések mértékei, mindig csak az előttünk álló időszak kamatát tudjuk. Oldalszerkesztő: Hírbörze SEAQ. A csökkenő Graboplast és Zalakerámia kivételével valamennyi magyar részvény árfolyama emelkedett pénteken a londoni elektronikus tőzsdén, a SEAQ-on: legjobban a 2,47 dollárral erősödő OTP részvénye szerepelt. A Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) pénteken elért záróáránál 7 részvény magasabb, 4 pedig alacsonyabb árfolyamon fejezte be a kereskedést Londonban. A legjobb teljesítményt a budapesti záróárát 3 százalékkal túlszárnyaló OTP papírja nyújtotta, míg leggyengébben a Richter szerepelt, amely 1,7 százalékkal alcsonyabb árfolyamon fejezte be a kereskedést a SEAQ-on, mint a BÉT-en. Nem hosszabbítanák. Az ÁPV Rt. igazgatósági tanácsa döntött arról, hogy nem hosszabbítja meg a Mól- és a Matáv-részvényekre szóló, december 31-én lejáró részletfizetési kötelezettséget. A Matáv-részvé- nyek esetében a részletfizetéssel jegyző befektetőket nem éri anyagi veszteség, ám az olajrészvényeknél a piaci árhoz képest a jegyzési ár magasabb, így ebben az esetben a jegyzők veszítenek. Élőállat-kínálat Malac 20 kg (Szigetvár) 5 ezer Malac 20 kg (Siklós) 5-8.5 ezer Malac legfeljebb 20 kg (Pécs) 4,6-7 ezer Malac legfeljebb 20 kg (Mohács) 3-4,5 ezer Borjú (6 hó alatt) (Pécs) 50-65 ezer Borjú (Mohács) 36-55 ezer Munkaló (Pécs) 90-110 ezer Munkaló (Mohács) 90-164 ezer JEGYBANKI KAMATOK (%)x (Érvényben: 1998. december 15-től) Alapkamat............................................................................17,00 Egzisztenciahitel....................................................................3,00 START hitel..........................................................................12,75 Váltók viszontleszámítolása esetén alkalmazott (rediszkontláb), ha a viszont leszámítolás és az esedékesség közötti idő: 0-90 nap ...............................................................................20.00 Kifizetik a Central Bróker (CB) ügyfeleit Pótbefizetés a Befektetésvédelmi Alapnál A Befektető-védelmi Alap (Beva) igazgatósága ismét napirendjére tűzte a pótbefizetések kérdését. A CB-Bró- ker ügyfeleinek november végén megkezdődött kártalanítása mintegy 250-300 millió forintot emészt fel. Ezzel nagyjából elfogy az alap ez évre rendelkezésre álló pénze. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet várhatóan néhány napon belül megállapítja a Globex Befektetési Rt. és az Égszi Börze Rt. ügyfélköveteléseinek befagyását is. Ezeknek a kifizetéseknek az alap az idén már nem tud eleget tenni, ezért lenne szükség a pótbefizetés elrendelésére. A Beva igazgatósága októberben egyszer már tárgyalt a pótbefizetésről, de akkor elnapolták az ügyet, mondván: pénz van, emiatt a kérdést csak akkor vitatják meg, ha konkrét kifizetés kapcsán az indokolt lenne. A brókercégeknek az alapba kötelezően befizetendő éves rendes tagdíja - amely társaságonként 100 ezer forinttól 2 millióig teqedhet -, összesen mintegy 160 millió forintot tesz ki. Az alap a törvények szerint évente egy alkalommal kérhet pótbefizetést, amely a rendes tagdíj háromszorosa. 1 i
