Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)
1998-12-21 / 349. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. december 21., hétfő Továbbképezik a polgárőröket BARANYA Az Országos Polgárőr Szövetség célja az volt, hogy az 1998-as év a polgárőrök felkészítésének- oktatásának éve legyen. Szombaton a Megyei Rendőr-főkapitányság épületében a baranyai tagszervezetek vezetői hallgattak előadásokat, amelyeket rendőrségi, ügyészségi, postai és vasúti szakértők tartottak a számukra. Mint Prifer György megyei elnök elmondta, azon volt a hangsúly, hogy a polgárőrök szolgálatának rendje miképp változik, milyen jogosítványokat kapnak. Az előadásokat videóra rögzítették, és a közeljövőben a megye 30 településen működő 950 polgárőr számára is levetítik majd őket. M. K. Még is a Mecsekben folytatódik a nagy radioaktivitású hulladékok elhelyezésének előkészítése Csúszik az urános károk rendbetétele Ismeretlen holttest Ismeretlen személyazonosságé holttestet találtak a Mohácsi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályának munkatársai Boijád és Nagybudmér között egy mezőgazdasági területen lévő elhagyott, használaton kívüli kútban. A szeptember 8-án megtalált férfi feltehetően 50-70 év körüli, 176 cm magas, arcán és fején szőrzet nem található, orra rövid és befelé ívelt. Fülcimpái lelógóak, fülei nagyok. A holttesten szürke öltöny, barna pulóver, fekete, nadrágtartóval (bordókék színű) felerősített nadrág, fekete, 41-es bőrcipő volt. A rendőrség kéri, hogy aki bármilyen információval rendelkezik a megtalált személlyel kapcsolatban, jelentkezzen a 06-69-322- 800/213-as telefonszámon. Megrendültén tudatjuk mindazokkal, akik ismerték, hogy felejthetetlen férjem, édesapám, apósom, nagypapánk, HABER ANTAL nyugdíjas bányász életének 71. évében váratlanul elhunyt. Temetése 1998. dec. 21-én 14 órakor a mecseknádasdi felső temetőben lesz. A gyászoló család (1756) A tervezettnél várhatóan egy évvel később, 2003-ban fejeződik be az uránbányák környezetének helyreállítása. Jövőre a Mecsekére Rt. félmilliárd forinttal kap kevesebbet, mint az eredetileg ütemezett összeg, de a föld alatti feladatokkal két-három hónapon belül így is végeznek. Az aknák közül kettő nyitva marad, valamint egy vágat az összeköttetésükre, melyből kutató bázist építenek a nagy radioaktivitású paksi hulladékok elhelyezésének előkészítésére. PÉCS A nagy radioaktivitású paksi hulladékok elhelyezésére mégiscsak tovább fejlesztik a Mecsekben a föld alatti kutatóbázist, ugyanis az Atomenergia Hivatal mellett működő szakbizottság a műszaki, gazdasági szempontokat értékelve egyértelműen emellett foglalt állást, nyilatkozott lapunknak Erős György (képünkön), az uránbányák környezetvédelmi munkálatainak miniszteri biztosa. A milliárdos nagyságrendű beruházást a Központi Nukleáris Alapból finanszírozzák, és a költségvetési törvénybe is bekerül a program, ha ezt a változatot január végén elfogadja a parlament. Erős György szerint 95 százalékos az esélye, hogy az egykori uránbányában alaVárkonyi Nándor Magyar Örökség-díja A Magyar Rádió Márvány- termében rendezett ünnepségen adták át szombaton a Magyar Örökség-díjakat. Az állampolgárok ajánlószavazatai alapján évente négy alkalommal nevezik meg azt a héthét teljesítményt, amelyet a bírálóbizottság az utolsó 50 évből érdemesnek tart arra, hogy bekerüljön a „magyarság láthatatlan szellemi múzeumába”. A mostani díjkiosztás alkalmával Szent-Györgyi Albert tudós, humanista - tudományművelése és Nobel-díja; Kányádi Sándor művészetében az erdélyiség költői megjelenítése; Melis György színpadi szerepformálása és énekművészete, Egry Józsefnek az európai festészetet gazdagító kolorizmusa; Ker- nács Gabriella és B. Farkas Tamás televíziós szerkesztőrendezők, a modern képző- és iparművészetet megjelenítő filmjei; Várkonyi Nándor író, szellemtörténész - ember- és világtörténeti munkássága valamint Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós gyűjtése Magyar Örökség lett. kítják ki a föld alatti laboratóriumot. Ez azonban mintegy 10 évi eredményes kutatást követően maga után vonhatja a veszélyes sugárzó anyagok Me- csekbeli elhelyezését is! A márciusra befejeződő bányalezárási munkák során mindent legátolnak, illetve töme- dékelnek, kivéve az V. számú szállító aknát, a IV. számú légaknát és az azokat 1000 méter mélyen összekötő vágatot, valamint a kutatásokra kialakított úgynevezett alfa vágatot. A bányamunkáknál eddig alkalmazott 130 bányászból ötven emberrel nem hosszabbítanák szerződést tavasszal, a többieket a külszíni bontásoknál és a föld alatti kutatóbázis kialakításánál foglalkoztatják. Ami még kikerül addig a föld mélyéből: kiszerelik a szállítóberendezéseket. A bányából kihozott építőanyagot, vasat a 10-15 évvel ezelőtti gyakorlattal ellentétben nem értékesítik a lakosság felé. A sugármentesített fémet kohászati céllal hasznosítják, a téglákat, a külszíni épületek - például az Ércdúsító üzem csarnokainak - több tízezer tonnányi bontási anyagát a meddőhányóra viszik, ahol gyakorlatilag eltemetik az épületek maradványait. Ide kerül egy bakteriológiai kezelő állomásra az a közel 3000 köbméternyi olajjal szennyezett talaj is, melynek egy része a föld alatti gépműhelyekből, aknarakodókról és robbanóanyag-raktárakból származik, másik fele pedig a külszíni ipari objektumokból. Érdekesen alakul az urános környezetvédelem központi finanszírozása. Mint annak idején közöltük, 2002-ig a Mecsekére Rt. 18 milliárd forintot költhet környezetvédelmi és kárelhárítási munkákra, és a pénzfelhasználást évekre előre ütemezték. Nos, az összegből az rt. 1999-ben ismét kevesebbet kap a tervezettnél - ez eddig így volt minden évben, ezúttal félmilliárd a hiány. Jövőre így 3,6 milliárd forintot fordíthat a cég az éppen esedékes munkálatokra, hogy mire mennyi pénzt szánnak, azt a mellékelt Szociális étkeztetés: enni vagy... Megyénk városaiban a szociális és egészségi okokból rászorulók napi egyszer főtt ételhez jutnak ingyen vagy kedvezményes áron. Az ebédet a jogosultak otthonába viszik el autóval, kerékpárral, gyalogosan a házi gondozónők. vábbi 70 adagért éthordóval járnak a rászorulók vagy a hozzátartozók, néhányan helyben eszik meg az ételt. 48-195 forintba kerül. A város kerete szűk, kifizetetlen számláik vannak. Mohácson a munkanapokon átlag 167 ebédből 110-et autóval hordanak ki a gondozónők, a polgári szolgálatosok és a közhasznú munkások, a hétvégeken 70-80 adag fogy. Télen a havi térítési díj felét is elengedik indokolt esetben. Szigetváron munkanapokon 40-50, hétvégéken 20-28 szociális ebédre van költségvetési lehetőség, ám igény többre is lenne. Az igénylőket a napi 210 forintos térítési díjig a nyugdíjak szerint 11 térítési kategóriába sorolták. Az öreg autóval egyre nagyobb gond az ebéd kiszállítása. Siklóson mind a 38 idős, rászorult nyugdíjas elviheti vagy a lakáBARANYAI KORKÉP-Pécsett tavaly az 1196 szociális étkező ellátására 57 millió forintot fordított a város. Most napi átlagban 1250 ebédet kapnak a rászorultak, akik a 210 forintos normál és a 230 forintos diétás koszt árából a jövedelmük alapján térítenek. Az ilyen ebéd elfogyasztható jeggyel a kijelölt étteremben, illetve a főzőhelyen, elvihető vagy mi vitetjük ki a rászoruló lakására. Orvosi javaslatra a diétások epe- máj, és vesekímélő, cukorbeteg és pépes ételek közül választhatnak a Krisztina téri szociális konyhánk választékából - mondja Szalai Gyula, a pécsi szociális intézmények felügyelője. Komlón napi 60 ebédet visznek ki buszon és gyalogosan a gondozónők a közétkeztetést is végző konyhákról, tosán veheti át az ebédet a gyalogosan, kerékpárral közlekedő házi gondozónőtől. Egy adag 149 forint, abból a többség 74 vagy 37 forintot térít. Szentlőrincen a házi gondozónő napi 11 adagot visz ki kézben munkanapokon. Sás- don hatvanketten ehetnek napjában egyszer meleg ételt, közülük negyvenötnek gyalogosan és autóval viszik ki az ebédet az iskola napközi konyhájáról. Keresik a megoldást, hogy a rászorultakat hét végén is elláthassák. Sellyén is napi 50 ebédet visznek házhoz, hét végén a jogosultak elvihetik a kosztot. Bolyban sincs a hét végén házhoz szállítás, hétközben 35^40 idős ember igényli a szociális étkeztetést. Néhá- nyuknak a hozzátartozók viszik éthordóban az ebédet, a többinek a házi gondozónők. A kisebb településeken még nehezebb a helyzet, többnyire nem is tudják megoldani a rászorulók szociális étkeztetését. B. M. L. PORTRÉ Éltek itten nagyapák Az emlékezés az élet egyik legfontosabb része, hát még ha valaki a múltat szavakba is képes önteni! Sz. Koncz István sajátságos módon CD-lemezeken emlékezik, ám hosszú az út, míg a görcsönyi esték pillanatai átalakulnak kis korongokká.-A Ballada a városról című lemez után ez a második „fejezet” az emlékezésben. Miért fontos mindez?-Mert tényleg múlt idejűvé vált minden - ezek a nagyapák sajnos, már nem élnek. Illetve, bennem, bennünk. Úgy vagyok vele, hogy mindenkit a nagyapámnak érzek, a sváb paraszt- embert, a rabbit, a magyar öregeket, még Kádár Jánost is: no nem azt, akire mindenki gondol, hanem egy idős, nagyon bölcs molnármestert. Ők mind élő figurák voltak.- Mit tudtak még ezek az emberek, amit mi már nem?-Nem is tudás ez, hanem adottság. Az élettempójuk volt más, amitől tartalmasabban éltek. De talán azt mégis tudták, hogy semmit se lehet gyorsan, sietve végezni. Amióta Pécsről magam is ideköltöztem Görcsönybe, kezdek rádöbbenni, hogy semmi sem olyan sürgős. Jó ez a 16 kilométernyi távolság, ez a húsz perces ráhagyás. Érzem, már nem fal fel úgy az idő, bár azt is tudom, hogy még nem vagyok igazán rendben.-A lemez borítóján nagy nevek, Zorán, Demjén, Vitray Sz■ Koncz István 1961-ben született Pécsett. A Budapesti Műszaki Egyetemet végezte el, majd újságíró lett. A DN-nál majd a Helyzetnél és a Pécsi Térnél dolgozott. Bár 1991-tói üzletkötő, az írást nem hagyta abba. Ebben segít neki Görcsöny, a felesége és két gyermeke. szerepelnek. Miképp sikerült őket megnyerni az ügynek?-Velük régi, évtizedes ba- ráti-pályatársi kapcsolat köt össze. Zoránt még akkor interjúvoltam meg először, mikor a Napló gazdaságpolitikai rovatában dolgoztam, és ennek az interjúnak köszönhetem, hogy később riportkönyvet írhattam róla. Demjén Rózsival tényleg ezer éve jóban vagyunk. Vit- raynak pedig a riporterosztályába jártam. Neki igen tetszett az előző CD, ezért vállalta, hogy kicsit amolyan Csak ülök és mesélek- stílusban elmondja azt a szöveget, amit egyébként ő írt.- A CD-n főképp próza szerepel, illetve egy általad írt dal. Hogyan, mikor születnek a művek?-Félreértés ne essék, nem tartom magam se írónak, se költőnek. Én balladáknak hívom, amiket írok, voltaképp epikai képekről van szó, igazából történet nélkül. Egy csöndes falu kell hozzájuk és egy írógép. Méhes Károly grafikonon ábrázoltuk. A miniszteri biztos lapunknak azt is elmondta, hogy a pár száz millióval csökkentett évenkénti tételek nem feltétlenül jelentik a munka elhúzódását, mivel a leírt összegek mindig tartalmaztak tartaléktőkét is. Ugyanakkor már most látszik, hogy a 2002-es rekultivációs határidőre nem készülnek el minden környezetvédelmi teendővel, mert ennek technikai, műszaki gátjai vannak. Várhatóan egy évvel csúszik a feladatok teljesítése. Mészáros B. Endre A NATO küszöbén PÉCS A hét végén a helyőrségbe látogatott Végh Ferenc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka, és időszerű feladatok teljesüléséről tájékozódott. A Magyarország küszöbönálló NATO-tagságának milyen hadsereg-fejlesztési következményei vannak, lesznek? Erről kérdeztük a Honvédség parancsnokát.-A magyar hadsereg számára ez egy hosszú út kezdetét jelenti. Az elmúlt években sikeresen elértük a tagsághoz szükséges alapvető megfelelés szintjét. A szövetség tagjaként mindent meg kell tennünk azért, hogy a közösség védelméhez is hozzájárulva hiteles katonai erőt mutassunk fel. Ennek megfelelően folytatni kell a hadsereg modernizálását, amelynek kezdeti döntő eleme, hogy a szövetség szellemében a személyi állománynak új katonafilozófiát kell követnie, át kell formálni a katonai kultúrát. Ezt követően minden téren minőségi és hatékonysági változásokat kell elérnünk annak érdekében, hogy NATO-tagságunk az alegységek szintjén is valós hadműveleti együttműködési képességet jelentsen - mondotta a vezérezredes.- Milyen lesz a haditechnikánk ehhez?- Most katonáink felkészültsége, szakértelme lesz a legjelentősebb tőke, amit hozzájárulásként beviszünk a NATO-ba. Amikor a nemzet- gazdaságunk képessé válik a fejlesztési programok finanszírozására, a technika megújulását a technológiai modernizáció jellemzi majd. Át kell állnunk olyan precíziós fegyverek alkalmazására, amelyek nagy hatékonyságuk mellett kis emberveszteséget okoznak. A fejlesztési célok között meghatározó lesz az informatika hasznosítása és a fegyvernemek közötti szoros együttműködés feltételeinek megteremtése. D. I.
