Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-03 / 331. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. december 3., csütörtök Hírek Röviden Újabb pöttyösök Pécsett. Elkészült a Mécsvirág utcai 7. számú Pöttyös játszótér, melyet december 5-én délelőtt tíz óra­kor adnak át a lakóközösség részére. A Gandhi Gimnázium mögötti Szondi sétányon is megnyílt egymás mellett két „pöty- työs”, melyekre egymillió forintot költött az önkormányzat (nf) Zene, szünet nélkül. Szünetjel fesztivál címmel tegnap Pé­csett a Dominikánus Házban az improvizatív komolyzene je­gyében a német Paul Lovens és a pécsi Tractus Együttes adott hangversenyt. A fesztivál 5-én Budapesten zárul. (m) Kifosztott Dutra Baráturban. Ismeretlen tettesek Barátur község határában hétfőn ellopták egy Dutra erőgép akkumulá­torait, és a gép üzemanyagrendszerét is megrongálták. Az oko­zott kár negyvenezer forint. (sn) Vízállások, vízhőfokok a Danán és a Dráván. Mohács 400 cm, apadó, 3,9 fok, őrtilos 28 cm, áradó, 3,0 fok, Barcs 42 cm, áradó, 4,1 fok, Drávaszabolcs 145 cm, apadó, 4,1 fok. Minősített önkormányzatok PÉCS Több mint 60 önkormány­zat vár hazánkban arra, hogy 1999-ben minőségta­núsítványt készítsenek a polgármesteri hivatalukról. Ennek birtokában ugyanis sokkal nagyobb eséllyel pá­lyázhatnak Phare-támoga- tásokra. A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége (MTESZ) klubot szerve­zett a baranyai polgármeste­reknek, ahol az érintettek fo­lyamatosan értesülhetnek a területfejlesztési lehetőségek­ről és pályázatokról — jelen­tette be tegnap dr. Tóth Sán­dor, a MTESZ elnöke. A szervezet találkozóján Kormány Tamás, a Minősé­gért alapítvány (az egyik leg­nagyobb minőségbiztosítási tanácsadó szervezet) igazga­tója arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánk uniós csatlako­zása váratlan dolgokat vetít előre. A köztisztviselőknek például két nyelvvizsgával kell majd rendelkezniük - s egyik sem lehet a német. Egyre több önkormányzat kéri mostanában hivatala mi­nőségtanúsítását is, mert a Phare-támogatások megszer­zésének ez mindinkább elő­feltétele. Veszprém például, miután megkapta a minősítést, rögtön 80 milliós segélyhez ju­tott. Ahol pedig megtörténik az önkormányzat minőségbiz­tosítása, ott a beszállító cége­ket is megnézik. Érdekes mó­don ilyenkor az ügyintézők azonnal bizonygatják: ők min­dig a legmegbízhatóbb társa­ságokkal igyekeztek szerződé­seket kötni. M. B. E. Kívülről már megszépült Pécsett, a Jókai tér 11. számú ház, a régi Tejbisztrónak az évek során mindenkinek témát adó épülete. A napokban még az udvarban és a belső helyiségekben dolgoznak az építők. fotó: laufer László Kifogásolta az Alkotmánybíróság a rendeletet Kevesebbet fizetünk a szemétért? Talán a három, az előírt korhatárt átlépett, most visszavonuló alkotmánybíró vett egy utolsó nagy lendületet, vagy csak egy­szerűen a véletlen hozta így? Tény: az Alkotmánybíróság nem­rég országszerte több önkormányzat szemétdíj-rendeletében talált kivetnivalót. Pécsett ezért nem helyiségenként, mint ed­dig, hanem „az ürítési gyakoriság” alapján kell majd fizetni a szemétszállításért. PÉCS „A szemétdíj-kérdésben nincs igazságos megoldás” - fogal­mazott Leitol Csaba (kis ké­pünkön), a Biokom Környezet­gazdálkodási Kft. értékesítési igazgatója, összefoglalva az Alkotmánybíróság határozata alapján kialakult helyzet tanul­ságait. A Magyar Közlöny leg­utóbbi számában megjelent ha­tározatában a testület kimondta: alkotmányellenes a pécsi köz­gyűlés szemétdíj-rendeletének az a bekezdése, mely a díj nagyságát a lakás helyiségeinek számához köti, ezért azt meg­semmisíti. Az alkot­mánybírák úgy vélik: az önköltség mértéke nyil­vánvalóan a szemét mennyiségé­nek függvé­nye, ami viszont a háztartások­ban élők számával arányosan növekszik, vagy csökken. A la­kás helyiségeinek száma ezt lé- nyegbevágóan nem befolyá­solja. A testület megállapította te­hát, hogy a jelenlegi pécsi sze­métdíjszámítás a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közti nagy különbséghez vezethet. Magya­rán: nagy esély van rá, hogy a város lakosságának jelentős ré­sze jóval többet fizet, mint amennyit a neki biztosított szolgáltatás ér. Az igazi ará­nyosságot - olvasható az indok­lásban - olyan rendelkezés ga­rantálná, mely a díj megállapí­tását az elszállított hulladék mennyiségéhez igazítja. A pécsi önkormányzat berkeiből úgy tudjuk, hogy az új, már készülő rendelettervezet szerint a különböző méretű, szabványos tárolóedények ürí­tési gyakoriságán múlna, hogy ki mennyit fizet a Biokomnak. A tervek szerint június 30-ától állna át a város az új rendszerre. Az önkormányzat egyébiránt ma tart széles körű sajtótájé­koztatót az ügyben. Az Alkotmánybíróság mos­tani határozata nem jelenti azt, hogy visszamenőleg kártéríteni kellene a lakosságot - ami va­lószínűleg padlóra küldené az amúgy is labilis költségvetéssel bíró várost. Ettől függetlenül a Városházán tartanak attól, hogy a döntés csökkenti a díjfizetési hajlandóságot. Leitol Csaba úgy véli, a vál­tozás következtében összessé­gében sem kevesebb, sem több nem lesz a bevételük. A mosta­ninál többet fognak fizetni azok, akik sokan élnek kis la­kásban; csökken viszont a díj azok számára, akik nagy, sok­szobás otthonokban laknak, ám kevesen. A taláros testület a budapesti rendeletet tartja elfogadható­nak, melynek alapja az ürítési díj. Ennek bevezetése megkö­veteli, hogy mindenki rendel­kezzen szabványos kukával. Ezeket a város polgárainak kell majd megvásárolniuk, vagy bé­relniük. Mérettől függően jelen­leg négyezertől tízezerig lehet kukát venni. Komlón is a helyiségek száma szerint kell fizetni a dí­jat. (Bár az Alkotmánybíróság határozata kifejezetten a pécsi rendeletre vonatkozik, ez nem jelenti azt, hogy indítvány alap­ján más esetben nem így dönte­nének.) Győri Jánosné, a Kom­lói Városgazdálkodási Rt. igaz­gatója lapunkat úgy tájékoz­tatta, hogy a városban a vízdíj­jal kapcsolatban megbukott a lakók száma szerinti számítási rendszer, a szemétdíjnál azért választottak más megoldást. Információink szerint Mohá­cson a kommunális adóba kí­vánja az önkormányzat beépí­teni a szemétszállítás lakossági költségeit. Valószínűleg, mert sokan tartozhatnak a szemétdíj­jal, és az adót mindig könnyebb beszedni. Nimmerfroh F. Mind több a horvát bevándorló Visszatérés helyett: huzamos tartózkodás vagy betelepülés A héten járt le a kormány által megszabott végső határidő, amely alatt a jugoszláv polgárháború alatt Horvátországból érkezett menedékeseknek el kellett dönteniük: hazatérnek, vagy más módon rendezik magyarországi tartózkodásukat. PÉCS-KAPOSVÁR Baranyában az elmúlt hónap­ban még több száz menedékes státusú horvát állampolgárt tar­tottak nyilván. Mára egy részük jelezte hazatérési szándékát, de többségük a letelepedést vá­lasztotta. Ez iránt a megyénk­ben élő külföldiek Kaposváron nyújthatnak be kérelmet.- Az egykori Jugoszlávia térségéből érkezett menedéke­sek közül mindvégig a horvá- tok rendezték a legtisztessége­sebben az ügyeiket - vélekedik Bán Gyula, a Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal illeté­kese. - Ez azt jelenti, hogy az első határidő végéig, június 30- ig már mintegy hetvenen bead­ták a bevándorlási kérelmet, míg hétfőig újabb 34 személyt regisztráltunk. Ez a kiskorú gyermekekkel együtt 132 főt je­lent. A betelepedést választók száma az elmúlt hónapban megháromszorozódott régi­ónkban, de ezzel a kérelmezők sora korántsem ért véget. No­vember első felében még ötven bevándorolni kívánó családot jelentettek Pécsről Kaposvárra - közülük eddig csak tizenötük kérelme érkezett meg. Sok esetben ráadásul mindössze a családfő kért letelepedési enge­délyt; majd, amikor megkapja, a közvetlen hozzátartozói könnyebben követhetik család- egyesítés címén. Baranyában egyelőre csak kevesen cserélték fel a huza­mos tartózkodási engedély jog­címét menedékesről jövede­lemszerzőre. Az idegenrendé­szeten azonban úgy vélik, az elkövetkező időszakban való­színűleg emelkedik a kérelme­zők száma. Gy. Z. PORTRÉ Pécsi tanácsok öt kontinensnek Egy ifjú hölgy, aki utat épített Szentendrénél, majd a Békás- megyeri lakótelep közműveinek szerelését irányította, mi mást tűzhet ki jövőképként „a poros Baranyában”: a világ egyik mamut-vállalatának megmutatni, hogyan kell az ügyfelekkel bánni Magyarországon.- A Suez Lyonnaise des Eaux francia cég, a Pécsi Vízmű rész- tulajdonosa hogyan fogadja, ha egy majdnem balkáni országból kap az ügyfelek megnyerésére javaslatot?- A cég, röviden SLDE, a vi­lág öt kontinensén 180 ezer embert foglalkoztat, és 70 mil­lió lakosnak nyújt vízellátási és köztisztasági szolgáltatást. Minden évben meghirdeti al­kalmazottai között az innová­ciós és újítási versenyt, mely­ben idén a pécsi kommuniká­ciós csoport nyerte el a fődíjat.- Mi az, amiben újat tudtak mondani a monopolhelyzetű vállalkozásnak?- Két területet értékeltek leg­inkább a pá­lyázatunkból. A kintlévősé­geink behaj­tásának mód­szereit haté­konysága és sokoldalúsága miatt, míg a vízmű rt.-vel kapcsolatosan ki­alakított jövőképünket a szol­gáltatások, a munkakörülmé­nyek minőségi megfogalmazá­sai révén díjazták.- Eszerint előfordulhat, hogy Brazíliában vagy Ausztráliában a városi vízellátást illetően pé­csi mintákkal találkozhatunk?- Szabad kezet kaptunk a privatizációt követően minden téren az ügyfélkapcsolatokban, mondván: a helyi viszonyokra kell kialakítani a megfelelő magatartást. De az SLDE-díjas megoldások eljutnak az összes céghez, így ahol látnak benne fantáziát, ott a mi megoldásun­kat is alkalmazhatják.- Másként viselkedik egy magyar ügyfél, mint például a nyugat-európai ?- Abban mindenképpen, hogy sokkal kevésbé nyugodt és kiegyensúlyozott. Emellett mindig fáradt és feszült, ezért is várja, hogy min­denkor gyors és korrekt tájékozta­tást kapjon.- Mit tud tenni ennek a feloldá­sára ma egy kommunikációs team?- A lényeg, hogy gyors és kétirányú legyen az informá­ciós kapcsolat. Másrészt a jövő mindenképpen az, hogy előze­tesen megkérdezzük az ügyfe­leket, milyen formában fogad­nák legszívesebben a változta­tásokat. A saját területemet jel­lemezve az a cél, hogy 80 szá­zalékban a jó szolgáltatásról, ötödrészt pedig a gondokról beszélgethessünk az emberek­kel. Mészáros B. Endre Jónás Gyöngyi 1955-ben született Komlón, mélyépítő szakon építőipari szakközépiskolát és főiskolát járt ki Pécsett. A JPTE humánszervezői szakán szerzett diplomát. A Pécsi Vízmű privatizácója óta a cég kommunikációs és reklámfőnöke, s egy 12 éves fiú, a besenyő névvel büszkélkedő Dormán édesanyja. Hetekig állt a szállítmány KOMLÓ A kelet-magyarországi, árvíz sújtotta települések lakosságának megsegíté­séért a helyi Vöröskereszt a megyében elsők között hirdette meg gyűjtőakció­ját. Alig egy hónap alatt négy tonna ruhanemű, va­lamint egy tonna tartós élelmiszer érkezett az iroda folyosóira. Hetekig úgy nézett ki, hiába.- Ha nagy a baj, az emberek segítenek egymáson - mondta Ancsin Pálné, a Vö­röskereszt komlói titkára. - Szinte napok alatt össze­gyűlt a négy tonnányi meleg ruha, valamint az egy tonnát nyomó burgonya, hagyma, bab, liszt, cukor, illetve némi konzerv. Persze nem­csak Komló, hanem Sásd, Liget, Tormás és más tele­pülések lakói is adakoztak. A helyi vezető eleinte örült az akciónak. Öröme akkor csökkent, amikor a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei munkatársait telefo­non felhívta, ők ugyanis közölték: ruha nem kell, annyi van, hogy Tiszát lehet vele rekeszteni. Ancsinné ekkor úgy döntött, hogy a Kárpát-alján élő magyarok­kal veszi fel a kapcsolatot. Meg is lett az eredménye: tegnap egy teherautónyi ruha elindult Komlóról Uk­rajnába. A tartós élelmisze­rek még a Polgári Védelem pincéiben vannak, de várha­tóan a jövő hét közepéig azt is elszállítják. D. G. Kétszázmillió a civil szférára PÉCS A Demokratikus jogok fej­lesztéséért alapítvány 98/99. évi pályázatán a civilek ér­dekképviseletét, a vidékfej­lesztést és a szociális mun­kát támogatja. Olyan egye­sületek és alapítványok je­lentkezését várják, amelyek helyi és regionális közös­ségi szolgáltatásokat nyúj­tanak — hangzott el a minapi tájékoztatón. Előnyt élveznek a hátrá­nyos helyzetű vidékek és közösségek kezdeményezé­sei, illetve a non-profit, az önkormányzati és az üzleti szféra együttműködését ser­kentő projektek. Gy. Z. Újabb fontos aszfaltméterek BÓLY Mivel a Baranya megyei Ál­lami Közútkezelő Kht.-nek maradt némi év végi pénztar­taléka, a társaság úgy döntött, hogy az összeget olyan beru­házásba fekteti, amit az érin­tett önkormányzat is támogat anyagilag. A Bólyt és Sze­derkényt összekötő út mint­egy 800 méternyi szakaszát nemrég aszfaltozták le. A fel­újított rész most újabb 1200 méterrel hosszabbodott meg, így már alig egy kilométernyi szakaszt borít rossz minő­ségű, csúszós burkolat. Az egyenetlen bekötőút felújítása régóta napirenden van. Jövőre talán a maradék egykilométer is új aszfaltot kap. S. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom