Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-19 / 347. szám

1998. december 19., szombat Baranyai Tükör Dunántúli napló 5 A gyerekek érdekében SELLYE Egyéves késéssel ugyan, de 15 település összefogásával végre feláll a Gyermekjóléti Szolgálat Sellyén. Az intéz­mény a leendő humán szol­gáltató központban kap he­lyet. A nem túl rózsás anyagi hely­zetben lévő településeknek nagy gondot jelent, hogy a ta­valy év végén hatályba lépett gyermekvédelmi törvény úgy rendelkezik: kötelező felállí­tani térségi feladatot ellátó gyermekjóléti szolgálatot. Társulási megállapodást írtak alá a minap Sellyén, hogy végre megalakulhasson a Gyermekjóléti Szolgálat. Ti­zenöt település fogott össze, "hogy sellyei központtal mű­ködni kezdhessen az intéz­mény, melynek tulajdonkép­pen már körülbelül egy éve meg kellett volna nyitnia ka­puit. Nórántné dr. Hajós Klára, Sellye polgármestere lapunk­nak elmondta: a volt gondo­zási központ épületében rövi­desen egy humán szolgálta­tási irodát kíván kialakítani a tizenöt önkormányzat, ahol például a pedagógiai szak- szolgálat, a falugondnok, és a gyermekjóléti szolgálat is he­lyet kapna. Ez utóbbiban egyébként hárman dolgoznak majd. N. F. Hová tűnnek a műszaki tanárok? Csillagszórósok fedezékben BOLY Hazánk egyetlen csillag- szóró-készítő üzeme sose hátrál meg a piacon, bár ér­tékesítési gonddal küszkö­dik. Óriási a cseh fölény. Mindezt a helyi áfész ügyve­zető igazgatónőjétől, Hayer Ferencnétől tudtuk meg. Nyi­latkozónk azt is elmondta, hogy olcsóbbak a külföldi portékák, szebbek és népsze­rűbbek is. Bizonyítják a cseh hadiipar fölényét és azt, hogy az ottani gyártók könnyen és gyorsan tudják megvásárolni a felhasználandó fémporokat. A bólyiak legkevesebb hat, nagyon drága alapanyaggal, köztük alumíniumötvázettel és báriummal dolgoznak, me­lyek előteremtése nem kis időbe telik. Idén is hónapokig tartott a beszerzés. Amit más nem is győz, hisz egy érdi vál­lalkozó pár esztendő után fel­adta. Az 1967-től működő kis­üzem kollektívája nem bújik örökre fedezékbe, számára kihívást jelent a hazánkat ilyenkor - az ünnepek előtt - elárasztó idegen árudömping. Visnyei János, az új vállalko­zási vezető, hogy valamilyen szinten felvegyék a versenyt, az illatosítással és a meghök­kentő formák kialakításával, mint az ellipszis, próbálkozik, így egyebek között orgona- és fenyőillatot idéző szórókat kí­sérletezett ki. A bódító anyagok tárházá­ból nem hiányzik a tömjén sem. Csuti J. Szétváltak, mégis együtt SZIGETVAR A tegnapi közgyűlésén szét­vált ugyan a Dél-Zselicet tömörítő szövetség és társu­lás, de a közös céljaikért to­vábbra is összefognak. A városházán tegnap tartott közgyűlésen Paizs Józsefi ké­pünkön), Patapoklosi pol­gármestere, a Dél-zselici Te­lepülések Szövetsége és a Szigetvár és Dél-zselici Tele­pülések Társulásának elnöke számolt be az eddigi munká­jukról. A 28 önkormányzatot, vállalkozókat és magánsze­mélyeket tömörítő szövetség és a 46 önkormányzatból álló társulás célja, hogy a térséget minden lehetséges pályázati és egyéb módon gyarapítsa. A két szervezet 1996-tól a térség ön- kormányza­tait és vállal­kozóit majd’ 253 millió forint vissza nem térí­tendő pályá­zati pénzhez juttatta. Ebből, és a mintegy 30 százalékos te­lepülési önerőből járdák, víz­elvezető árkok és sok minden épült. A tegnapi döntés nyomán a szövetség elnöke Bognár Jó­zsef, Szentlászló polgármes­tere lett, a társulásé maradt Paizs József. A Megyei Terü­letfejlesztési Tanácsba a kö­zös delegáltjuk Mozsgai Pé­ter, Szigetvár polgármestere lett. " B. M. L. PÉCS Az utóbbi időben számos siker­rel büszkélkedő Zipemovszky Károly Szak 4- ­Négy különböző, regionális jelentőségű szakközépiskola veze­tőjének tettük fel a címbéli kérdést, ugyanis a műszaki tanárok jelentős része - többnyire a közelmúltban végzett fiatalok - búcsút mondanak az iskoláknak. A válasz lehet ugyan kézen­fekvő, a következményei annál elgondolkodtatóbbak. forintos félévi tandíjjal, az uta­zás, a tankönyvek és a helyette­sítés költségeivel számolva. Szakelméletet csak egyetemi diplomával lehet középfokon oktatni, ugyanakkor „hiány­cikk” a mérnöktanár, de a ma­tematikus is. Ennek egyik ere­dője, hogy Pécsett nincs egye­temi szintű matematikaképzés.-Az új oktatási törvény el­lentmondása - mondja Déri Ti­bor, az 508. sz. Kertvárosi Szakképző Iskola igazgatója -, hogy az elméleti oktatáshoz egyetemi diploma szükséges, ám ha az érettségizett fiatal egy másik iskolából érkezik szak­mai képzésre, az oktatásához elég a főiskolai végzettség is. Az 508. számú Szakképző­ben átlagosan havi 25 túlórára kényszerül egy-egy tanár, és ha január 1-jétől nem tudnak al­kalmazni villamosmérnök-ta­nárt, előfordulhat, hogy diák­csoportokat kell megszüntet­niük. Itt a műszaki tanárok száma 40 fő, a tantestületnek a felét teszik ki. Az álláselhagyás is jobbára hasonló ütemű, mint a Zipemowszkyban. Déri vé­leménye az, hogy a fluktuáció fokozódott az utóbbi években, jelezve a Pécsett megjelenő óriáscégek elszívó hatását is. Két év alatt öten távoztak más­hova közülük. Az idén búcsút mondók többgyerekes család­apák. Egyikük - egy magyar­német állampolgárságú kolléga - családjával a volt NDK terü­letén telepedett le, ahol mér­középiskolá ban 30 mű­szaki tanár tarnt. Az el­múlt négy éven belül 12- en távoztak - szinte vala­mennyien 25- 35 év közöttiek. A friss tudással rendelkezők a leghozzáértőb­bek - tudom meg dr. Szederké­nyi József igazgatótól (kis ké­pünkön). Informatikus és szá­mítógépes ismeretekkel (is) rendelkező mérnöktanárok. Jel­lemző eset, hogy miután az egyikük tanfolyamot végzett a közgazdasági egyetemen, hogy vállalkozást is tanítson, rövide­sen az APEH-nél kötött ki. Senki nem neheztel rájuk emi­att, hiszen az előírt - bruttó 28 ezertől 70 ezerig emelkedő - bérből a többgyermekesek nem tudják eltartani a családjukat. Ugyanakkor a műszakiak többségének képeznie kell ma­gát, ami tetemes összegbe ke­rül. Az üzemmérnöknek egye­temi szintre kell eljutnia, hogy elméletet is joga legyen oktatni, a mérnök pedagógiai vagy számítógépes képzettségért töri magát. Az ELTE-n egy számí­tógépes másoddiploma - 6 félév - 1 millióba kerül 97 ezer A tanítást kevesen tartják hivatásuknak ILLUSZTRÁCIÓ: W. T. nöktanárként az itteni jövedel­mének legalább a tízszeresét keresi meg emberhez méltóbb munkával. Négy olyan épület- gépész is megfordult a közel­múltban náluk, akik soha nem tanítottak - kettő gyorsan „meg is szökött” - fogalmaz Déri. Az idősebb „műszakiak” marad­nak. Átlagéletkoruk 45 év. Ta­pasztalatukat, tudásukat a fiata­lok dinamizmusának, fogé­konyságának kellene kiegészí­tenie, hiszen ma már gyakran a saját tanítványaikkal is állniuk kell a versenyt. A szakoktatói gárda öregszik - erősíti meg Durucz István, a Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola igazgatója -, ráadásul az indokolatlanul szi­gorú törvény miatt több, diplo­mával nem rendelkező oktatót is elküldhetne. 14 műszaki ta­nár tanít a „kis Pollackon” - mindig akad egy-egy, aki odébbáll. De amíg egy pálya­Mindenki a másikra vár vízművagyonügyben Állóvíz. Egyetlen szóval így lehet jellemezni a Komló és Sásd között húzódó vízművagyon-vita jelenlegi helyzetét. Az érintet­tek utoljára több, mint két hónapja ültek tárgyalóasztalhoz, azóta pedig semmi érdemi nem történt. Jelenleg mindenki arra vár, hogy a másik csináljon valamit. Úgy tűnik, hiába. SÁSD - KOMLÓ A sásdi épületnek jelenleg nem kevesebb, mint 78 önkormány­zat a társtulajdonosa. Használni azonban egyedül az a Komló- Víz Kft. használja, amely bérli az ingatlant és húsz település vízellátását felügyeli. Sásd azt szeretné, ha valamilyen formá­ban kizárólagos tulajdonába ke­rülne az épület. Kovács Sándomé polgármes­ter kész arra a kompromisz- szumra, hogy lemondjanak az osztható vagyoni részről (gép­kocsikról, szivattyúról, egyéb állóeszközökről), ennek fejé­ben azonban a városukban álló épületnek kizárólagos tulajdo­nosai lehetnének. Egyelőre azonban arra várnak, hogy a többi önkormányzat és a végel­számoló cég áldását adja a cse­rének minősíthető tranzakcióra. Búzás Gábor (képünkön), az egykori Baranya Megyei Vízmű vállalat végelszámolója szerint viszont épp a sásdiak dolga lenne, hogy a települések egyetértését megszerezzék. A fő probléma szerinte az, hogy a két város érdekei ütköznek, ezért valószínűtlennek tartja, hogy a Komló-Víz Kft. minden Emelkedő díjak és helyi adók MOHÁCS Ülést tartott tegnap a mohácsi képviselő-testület: többek kö­zött a pótköltségvetésről, piacfejlesztésről, közbiztonsági helyzetről esett szó. A lakosokat legjobban érintő kérdéskör azonban a helyi adók és közüzemi díjak emelése volt. kedelmi és pénzintézeti szfé­rában 1,7, míg a termelői és egyéb kategóriában 1,5 száza­lékkal növekszik. A vagyoni adó ötven, a kommunális adó háromszázszázalékos emelke­désére számíthatnak az új év­től a mohácsiak. Ez utóbbiról Erdélyi Katalin elmondta, az ilyen mérvű emelést leginkább az indokolja, hogy ezen adó­fajta még a környékbeli fal­vakhoz viszonyítva is rendkí­vül alacsony volt az elmúlt években. Ehhez hozzátette, a városvezetés jó néhány ked­vezményt kínál, a nyugdíja­soknak például a kommunális Amint azt lapunknak dr. Erdé­lyi Katalin aljegyző elmondta, a határozatok értelmében a la­kossági távfűtés ára harminc, a szennyvíz-szolgáltatás díja több mint hetven százalékkal emelkedik január elsejétől, egy köbméter vízért pedig 236 forintot kell fizetni a további­akban. A Szekó József polgármes­ter (képünkön) által vezetett testület döntése értelmében emelkednek a helyi adók is: az iparűzési adó a banki, keres­adónak eleve csak ötven szá­zalékát kell fizetniük, további kedvezményre számíthatnak a családok is. Példaként említette: egy belvárosi 54 négyzetméte­res iakás után így az eddigi 1400 forint helyett 4200 forint éves díjat kell majd fizetni. Emelésre számíthatnak a helyi járaton közlekedők is: az eddigi 52 forint helyett 70 fo­rintot kell hogy kiadjanak egy jegyért. Mint azt az aljegyző elmondta, ez az emelés meg­egyezik a többi baranyai város díjváltozásának mértékével. T. G. Januárra újul meg a posta PÉCS Sár, por és elég nagy zűrza­var fogadja azokat, akiknek a nagypostán van dolguk a na­pokban. Várhatóan az épít­kezés egy darabig még elhú­zódik, január elején fejeződik be az átalakítás. Egyelőre csak egy kis folyosón, a munkások között lehet bejutni a főpostára, és bent is elég nagy tumultus fogadja az ügyfeleket. Folyik ugyanis az 1904-ben el­készült épület nagyrekonstruk­ciója, melyre már nagy szükség volt, hiszen a lengőajtókkal, a padlóburkolattal egyre több gond volt. Az átalakítás miatt azonban nagyobb lett a zsúfoltság, hi­szen a javítás miatt a táviratfel­kezdőnek legfeljebb bruttó 35- 40 ezret kínálhatnak, addig az ipar és a kereskedelem játszva csábítja el azokat, akik a legif­jabb nemzedéket volnának hi­vatva tanítani. S mivel egyre több szakma érettségihez kö­tött, 2003-ig átmeneti időszak jellemzi majd a szakközépisko­lákat, amikor viszonylag keve­sebb mérnöktanárra lesz szük­ség egyébként is.- Áz utóbbi két-három évben öten hagytak fel a tanítással a Hevesy György Vegyipari Szak- középiskolában is - mondja Ronczik Tibor igazgató. Ketten biztosítónál, ketten tehetősebb iskolában helyezkedtek el, egy magánvállalkozó lett. A 22 mű­szaki tanárból itt öten tanítanak számítástechnikát. A legjobban képzettek és a fiatalok jelentik a leggyengébb láncszemet itt is, és egyelőre semmi reménye annak, hogy a tendencia változik. B. R. Kommentár az 1. oldalon) Senki nem kavarja meg az állóvizet további nél­kül lemon­dana a könyvértéken mintegy öt­millió forintot érő épületről. Degré András, a Kom ló-Víz főmérnöke ugyanakkor úgy fo­galmaz, ha az önkormányzatok megegyeznek, természetesen tudomásul veszik a döntést. Azt azonban valószínűtlennek tartja, hogy csereingatlan nél­kül lemondanának az épületről. Tárgyalás utoljára október ele­jén volt, azóta pedig semmi ér­demi nem történt. A változás főként Sásd ér­deke, hiszen az épületet vélhe­tően jóval könyvértéke fölött lehetne értékesíteni. L. D. vétel és az információ is beköl­tözött a csarnokba.-Tudjuk, hogy van néha fennakadás, megpróbálunk mi­nél több ablaknál fogadni ügy­feleket, karácsonyi levelezőla­pot, bélyeget külön asztaloknál is árusítunk - tájékoztatott Csermely László, a posta veze­tője. - Ha elkészül, egy európai szintű hivatalba léphetnek be az ügyfelek. Addig is mindenki tü­relmét kérjük. A mintegy 25 millió forintos beruházás elvileg már kará­csony előtt elkészült volna, ám az építők - különböző okok miatt - csak később tudják be­fejezni a munkát. Várhatóan a két ünnep között kerül sor az átadásra, így januártól, a nagy forgalom elmúltával használ­ható újra kényelmesen a posta. Ny. Sz. Hírcsatorna Nagycsaládosoknak ren­deztek karácsonyváró prog­ramot tegnap délután Pé­csett a Városháza díszter­mében. A 120 család aján­dékot is kapott az önkor­mányzattól és a városi Vö­röskereszttől. (p) A mekényesiek összefog­tak. A település önkor­mányzata és teleháza, vala­mint a Falugondnokok Egyesülete adományt gyűjt azért, hogy segítsenek egy balesetben súlyosan megsé­rült házaspáron. A lakásukat úgy kell átalakítani, hogy a bénult feleség tudja hasz­nálni a kerekesszéket, (cs) A pécsi Uránváros egy részében csalétkeket rak­tak ki, hogy gyérítsék a köz­terek patkányállományát például a Kiserdő közelé­ben. A szervezők kérik, hogy a lakók és a járókelők ne nyúljanak a mérgező anyaghoz. (cs) Vásárosdombón és Bi- csérden élő fákat díszített fel az ünnepekre az önkor­mányzat. Az utóbbi helyen például húsz fenyőfát világí­tanak meg éjszakánként. (cs) Kárpátalja-Baranya. A kárászi teleházban nemrég adományt gyűjtöttek az ár­vízkárosultak megsegíté­sére. Magyaregregy, Kárász és Vékény polgárai ruha­neműt és tartós élelmiszert juttattak el a vöröskereszt útján a bajbajutottaknak. Megyénkből az elmúlt he­tekben több mint tíz kárpát­aljai településre, így például Aknaszlatinára, Badalóra, Beregszászra, Csetfalvára és Husztra vittek adományt. (cs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom