Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)
1998-12-14 / 342. szám
6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. december 14., hétfő Sertéseket vásárol fel az állam Tovább gyűrűzik a sertésválság, annak ellenére, hogy az Európai Unió a keleti exporttámogatásait a felére csökkentette. A magyar termelők azt szeretnék elérni, hogy állami felvásárlással vezessék le a sertéspiacon kialakult túltermelési válságot. A minőségi sertéshús előállítása még ma is nyereséges BARANYA-BUDAPEST Az unió 50 százalékkal csökkentette az elmúlt héten a közép- és kelet-európai országokba irányuló exporttámogatást. Minden száz kiló tőkehús után az eddigi 40 ECU-ról 20- ra (egy ECU MNB árfolyamon jelenleg 270 forint), a csontozott húsnál 25-ről 13 ECU-ra mérsékelték a szubvenciót. A közép-európai országok számára tett könnyítést azzal magyarázták, hogy az ősz elején bevezetett exportintézkedések megtették hatásukat: s javult a helyzet a közösség sertéspiacán. A meglehetősen zilált állapotban lévő magyar sertéságazaton mindez nem sokat segít. Igaz, az EU-országokból hazánkba áramló olcsó sertéshús szinte lehetetlen helyzetbe hozta a hazai termelőket, hiszen hatásukra a felvásárlási árak a kritikus pont alá süllyedtek, növelve a tenyésztők veszteségeit. A felhalmozott húskészletek miatt azonban ma már az uniós „dömping” mérséklődése sem sokat javít a tenyésztők helyzetén. Straub István, az egyik legnagyobb baranyai termelő vállalkozás, az AKA- HYB Kft. ügyvezető igazgatója szerint a minőségi sertéshúselőállítás még ma is nyereséges, csakhogy az állomány egy része a túltartás miatt nem az ilyen, csaknem 50 százalékos színhúst adó egyedekből áll. Ezek már csak a szabadpiacon adhatók el, bár a disznóvágások idején itt is csökkentek az árak. A termelők és a feldolgozók úgy vélik, csak az állami felvásárlás oldaná meg a problémájukat. Javaslatuk szerint 100 ezer sertés piaci kivonása sokat segítene helyzetükön, ez megállíthatná az árak csökkenését. Az agrártárca sem ellenzi ezt a megoldást, már vizsgálják 150 ezer sertés felvásárlásának lehetőségeit. Ez mai árakon számolva (180-220 forint) több mint 3 milliárddal könnyítené meg a mezőgazdasági támogatásokra szánt alapokat. Az viszont gondot jelenthet, ha megtörténik az állami felvásárlás, hol tudják tárolni a feldolgozásra váró sertéseket. A hűtőházak ugyanis az orosz válság miatt még most is tele vannak eladatlan készletekkel, a belföldi kereslet pedig az utóbbi hónapokban nem növekedett. A bizonytalan exportpiaci kilátások miatt az agrártárca a hazai fogyasztást akarja a jövő évben különféle akciók támogatásával növelni. B. G. Új munkaadói szervezet alakult Régen volt ilyen egységes a munkaadói oldal, mint most, amikor az Európai Unió nagyköveteivel találkozott. Ezúttal azonos véleményt fogalmazott meg a nyolc szervezetet tömörítő munkaadói oldal és az ezen kívül rekedt SZTRATOSZ. Az uniós csatlakozás nemcsak a kormány és a diplomaták ügye, hanem a gazdasági élet minden egyes szereplőjéé is - hangsúlyozta David M. Daly, az EU magyarországi nagykövetségének tanácsosa. Székely Péter, a most megalakult Magyar Munkaadók Nemzetközi Együttműködési Szövetsége (MMNSZ) nevű szervezet elnöke, lapunk kérdésére válaszolva elmondta:-A nagyköveteket elsősorban a munkaadók közötti jó összhang és az egységes fellépés igénye, ennek lehetősége érdekelte. Hangsúlyozták, hogy a kamaráknak is szerepet kell szánni ebben a folyamatban. Székely bejelentette, hogy az MMNSZ társult tagságot nyert az EU munkaadói konföderációjában. Három év múlva befejezhető a szénbányászat szerkezetátalakítása Javult a vagyongazdálkodás A szénbányászat szerkezetátalakítása a kormányzati elképzelésekkel összhangban folyik, a költségvetési juttatások felhasználása törvényes, szabályos és gazdaságos volt - állapította meg jelentésében az Állami Számvevőszék. BUDAPEST A szénbányászat szerkezetátalakításáról szóló kormány- program végrehajtásának ellenőrzésekor kiderült: a központi költségvetési szervként működő Szénbányászati Szerkezetátalakító Központon (Szószék) keresztül 1991-1997-ben összesen 18,2 milliárd forintot kellett fordítani a szerkezetátalakításra, bányabezárásra, tájrendezésre, valamint létszám- leépítésre. A hátralévő feladatokra 1998. évi árakon további 9,3 milliárd forint szükséges. Ezzel a szerkezetátalakítási program 2002-re befejezhető - fogalmazza meg jelentésében az ÁSZ. A mélyművelésű bányászat visszafejlesztését a termelés magas költségei mellett az indokolta, hogy a széntüzeléses erőművek hatásfoka alacsony. Az erőművek és a nekik termelő szénbányák közös vállalatba szervezéséről egy 1992. évi kormányhatározat rendelkezett, amelynek nyomán megalakult a pécsi, a mátrai, a bakonyi, a borsodi és a vértesi integráció. A közös erőmű-bánya gazdasági alakulatokba együttesen 25,7 milliárd forintnyi vagyon került, ám 7,786 milliárd forintnyi kötelezettséget is át kellett vállalniuk. Az integrációkba be nem vitt kötelezettségeket a bányavagyon-haszno- sító rt.-k (bvh) vették át, amelyek működtetését a Szészek végzi. A bvh-k működéséről a számvevők megállapították, hogy saját tőkéjük az elmúlt évek során nem változott, vagyongazdálkodásuk javul. A vagyon forgalomképes részeinek értékesítéséből 1997. végéig 2,77 milliárd forint bevételük származott. Ezt a költségvetésből folyósított 11,2 milliárd forinttal együtt az államot terhelő bányabezárási és rekultivációs feladatokra fordították. Az integráción kívüli szénbányák fenntartását a szakminisztérium kizárólag foglalkoztatási szempontokkal indokolta, aminek az ÁSZ szerint némileg ellentmond, hogy e bányák fajlagos költségeiket tekintve a középmezőnyben foglalnak helyet. A szénbányászat szerkezeti átalakításával több tízezer munkahely szűnt meg. Humán- politikai kiadásokra a Szészek a vizsgált időszakban több mint 6 milliárd forintot fordított, és még további 2 milliárd forint költségre kell számítani. Az ÁSZ szerint a bányabezárás a környezetvédelmi szempontoknak megfelelően folyik. Röviden Nincs támogatás. Továbbra sem juthatnak a bennragadt támogatásokhoz az Oroszországba szállító élelmiszer-exportőrök, többek között a konzervgyárak. A pénzügyminiszter ugyanis nem írta alá az erről szóló rendeletet. A minisztérium azért nem engedélyezte a kifizetést, mert véleményük szerint a kivitel egy részét a „pénzmosodák” finanszírozzák, s ezeket ki akarják zárni a kedvezményekből. (I) Ipartner. A Gazdasági Minisztérium közvetlen telefonszolgálata, az Ipartner december 15-től január 15-ig szünetelteti működését. A* EFTA-tagországok erőteljesen védik agrárgazdaságukat, viszont ha a kétoldalú tárgyalások eredményre vezetnek, az a magyar agráriumnak komoly exportnövekedést jelenthet - mondta Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára. A magyar fél a többi között a baromfi, a nemes húsrészek, a gabonafélék, a zöldség és a bor kivitelét kívánja növelni Svájcba, Lichtensteinbe, Norvégiába és Izlandra. Süllyedő index. Csaknem két évvel ezelőtt volt olyan alacsony a GKI Gazdaságkutató Rt. konjunktúraindexe, mint az idén novemberben. A GKI szerint az üzleti várakozások február óta szinte folyamatosan csökkennek, s most az 1996 januárja óta mért legalacsonyabb értékre zuhantak. „Puha” a jövedelemtermelés Az alkalmazott technológián és a berendezéseken túlmutató „puha” - angol kifejezéssel „soft” - tényezőknek egyre nagyobb a szerepe a magyar iparvállalatok jövedelemtermelő képességének létrehozásában. Ez derült ki a Czipin & Partner osztrák termelékenységi tanácsadó cég legutóbbi felméréséből. A magyar vállalatvezetők saját cégük jövője, stratégiája szempontjából jellemzően fontosabbnak tartják a tudást, a know-how használatát, az emberi magatartást, az optimális üzemi folyamatokat - ezen tipikusan soft tényezőket —, mint a pénzben mérhető technológiák, beruházások, vagyis a kemény, „hard” tényezőket. Vállalatuk közeljövőben elérhető sikerei szempontjából a menedzserek 92 százaléka tulajdonít jelentőséget a vállalatvezetők tevékenységének, amely szintén „soft” humán erőforrás jellegű tényező. Ezt követi a sorban a racionalizálás, az erőforrások hatékonyabb kihasználása, amely a vállalatvezetők szerint igen fontos cégük sikerei szempontjából. Mindezekkel szemben a modernizációt és a beruházásokat csak a menedzserek 66 százaléka tartja fontosnak a közeljövő eredményességének zálogaként. Hasonló eredményt lehetett kimutatni akkor is, amikor a vállalati vezetőket a jövedelmezőség növelése érdekében alkalmazott konkrét stratégiáról kérdezték. Kiderült, hogy a gyártási technológiák és az új gépek, illetve eljárások alkalmazása a nyereségesség növelése érdekében ma már sokkal kevesebb cég esetében tűnik az egyedüli üdvözítő útnak. így új technológiák bevezetését a menedzsereknek kevesebb mint fele, az új berendezéseket pedig kevesebb, mint 60 százaléka tartja fontosnak. B. G. Mekkora esélyt lát az alábbi tényezőkben vállalata Jövedelmezőségének növelését Illetően? 01 gépek, Illetve eljárások Gyártási termelékenység növelése Dolgoall termelékenység növelése 59% 33% 8% mmimá Szisztematikus értékesítés mMm r .7 49 % 34% 17% 76% | 17% 7%-------___.....—........— 87 % . -------io %! fontos , közömbös l í nem fontos Formálódik az energiapolitika Több hitelt kapnak a kisvállalkozók Közismert, hogy a mikro-, közép- és kisvállalkozások alapvető gondjai között az első a tőkehiány. Dr. Fónagy Jánost, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkárát kérdeztük: mit kíván tenni a kormány a helyzet megváltoztatása érdekében? Az elektromos energia piacának részleges, kísérleti megnyitásaként 2001-től egy meghatározó fogyasztói kör már nemcsak a Magyar Villamos Művektől, hanem közvetlenül az erőművektől is vásárolhat áramot - jelentették be a Gazdasági Minisztériumban. Chikán Attila miniszter elmondta, hogy a gazdasági kabinet döntése szerint 2002-ig átalakítják az energiapolitika egész rendszerét.- Alapvető változásokat szeretnénk. Eddig a támogatásra szánt pénzek gyakran az intézmények finanszírozására mentek ki. Most előre meghatározott programokat kívánunk finanszírozni, és csak ennek lehet része az érintett intézmény működtetési költsége.-Hogyan juthatnak hitelhez a legkisebbek?- Jövőre markánsan megváltoznak a finanszírozási konstrukciók. A mikrohitel értékhatárát egymillió forintról hárommillióra növeljük.- A bankok nem szívesen hiteleznek a kisvállalkozóknak, mert kifizetődőbb és kisebb kockázattal jár a nagyvállalatoknak hitelezni. Ezért olyan magasak a kamatok is.- Eddig kamattámogatást nyújtottunk a kisvállalkozásoknak. Ezen most úgy kívánunk változtatni, hogy a legkisebb vállalkozások mögé 90 százalékos garanciával odaálljon a Hitelgarancia Részvénytársaság. Ezenkívül tervezünk egy viszontgarancia-rendszert is. Sok vállalkozói érdekképviselet, kamara vagy takarékszövetkezet hajlandó lenne a helyi igényeket ellátó kis- és közép- vállalkozások mögé állni, de az a gondjuk, hogy nincs a háttérben olyasféle viszontgarancia, mint amilyen a legnagyobb biztosítók mögött áll.- Ezek után sem bizonyos, hogy mindenki tudja vállalni a kamatokat és a törlesztést.- A kockázati tőketársaságokról szóló törvény lehetőséget nyújt arra, hogy a magántőke, ha akar, beléphet ezekbe a társaságokba. így többet kereshet, mint ha bankba tenné a pénzét. Ez a rendszer a hitelnyújtásnál azért jobb, mert a bank csak a hitelt adja, de nem tud és nem is akar a kölcsönt felvevő gyakorlati ügyeivel foglalkozni. A kockázati tőkealapot adó pedig tulajdonossá válva, saját érdekében is kénytelen beleszólni a dolgok irányításába, ha azok szerinte rossz irányba terelődnek. Úgy látszik, az Európai Unió a Phare- programon keresztül támogatná Eszakkelet-Magyaror- szágon egy ilyen kísérlet létrehozását, amelyhez a magyar állam és egyes bankok is csatlakoznának.- Valamennyi régi és új megoldáshoz szükséges bizonyos mértékű állami támogatás. Mennyi pénzük lesz erre?- Ezt csak a költségvetés elfogadása után lehet összegszerűen megmondani, de az biztosra vehető, hogy a kormány a tavalyinál többet kíván e célra fordítani. Koós Ingyenes lakossági tanácsadás a zöld számon ín • Hétfő: • Kedd: • Szerda: • Csütörtök: • Péntek: Eü 10-16-ig 8-17-ig 14-18-ig 12-18-ig 10-14-ig-80-236-236 A DÉDÁSZ Rt. ügyfélszolgálata A Pécsi Vízmű Rt. ügyfélszolgálata ZÖLD-HÍD Épületenergetikai tanácsadás A DDGÁZ Rt. ügyfélszolgálata ZÖLD-HÍD környezetvédelmi tanácsadás i <
