Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-10 / 338. szám

1998. december 10., csütörtök Jogszabály-ismertetés gffuaR’ r Állati jogok, emberi kötelességek Az Országgyűlés annak tudatában, hogy az állatok érezni, szen­vedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérze­tük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége; és elismerve azt a megkülönböztetetten nagy értéket, amelyet az állatvilág egésze és annak egyedei jelentenek az emberiség számára, meg­alkotta az 1998. évi XXVIII. törvényt az állatok védelméről és kíméletéről. Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba. Dlinántúli Napló 9 Hadigondozottak Oldalszerkesztö: JOG-EORRÁS Vízgazdálkodás. A Kor­mány 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelete a vízgaz­dálkodással összefüggő alapfeladatokat szabá­lyozza. Kiterjed a vízgaz­dálkodási közfeladatokat el­látó állami szervekre, a he­lyi vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlóira, a víz­gazdálkodási társulatokra, a közműves vízellátást és szennyvízelvezetést végző gazdálkodó szervezetekre, a külön jogszabály szerint vízjogi engedélyezési köte­lezettség alá tartozó tevé­kenységet gyakorló termé­szetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyi­séggel nem rendelkező gaz­dálkodó szervezetekre. Élelmiszerek szennye­zettsége. Az egészségügyi miniszter 4/1998. (XI. 11.) EüM rendelete az élelmisze­rekben előforduló mikrobio­lógiai szennyeződések meg­engedhető mértékéről szól. Közraktározás. Az 1998. évi LVIII. törvény a közrak­tározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvényt módosítja. Az 1. § (1) bekezdése is új megfogalmazást kapott: „A közraktár olyan részvény- társaság vagy külföldi szék­helyű vállalkozás magyar- országi fióktelephelye, amelynél árut közraktározás céljából szerződés alapján megőrzésre letétbe helyez­hetnek”. Vámjog. A 181/1998 (XI. 11.) Korm. rendelet a vám­jogról, a vámeljárásról, va­lamint a vámigazgatásról szóló 1995 évi C. törvény végrehajtásáról szóló 45/1996 (III. 25.) Korm. rendeletet módosítja. Szabálysértés. A Magyar Közlöny Különszámaként megjelent Az államigazga­tási eljárás és a szabálysér­tés című kiadvány. Kéziratát 1998. május 10-én zárták le. Miniszteri hatáskörök. A Magyar Közlöny 1998. évi 88. száma tartalmazza azokat a kormányrendelete­ket 154-164/1998. (IX. 30.), amelyek 11 miniszter feladat- és hatáskörét szabá­lyozzák. Az állattartó köteles a jó gazda gondosságával eljárni, az állat fajának, fajtájának és élettani szükségleteinek megfelelő élet- feltételekről gondoskodni. Biz­tosítania kell az állat rendsze­res, legalább napi egyszeri el­lenőrzéséről, megfelelő és biz­tonságos elhelyezéséről, szöké­sének megakadályozásáról. A megkötve tartott vagy mozgásában egyéb módon kor­látozott állat számára is biztosí­tani kell a zavartalan pihenés és sérülésmentes mozgás lehető­ségét. A szabadban tartott álla­tot védeni kell az időjárás káros hatásaitól és természetes ellen­ségeitől. Az állandóan bezárva tartott állat számára tartója kö­teles megfelelő mozgástérről gondoskodni. A kedvtelésből tartott állat ürülékét az állattartó a közterü­letről köteles eltávolítani. II Az állatot nem szabad kí­nozni; emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani; kényszertakarmá­nyozásra fogni - kivéve az egészségügyi megfontolásból való kényszerű táplálás esetét; a kíméletét nem biztosító mó­don mozgatni és szállítani, el­helyezni; a teljesítőképességét felismerhetően meghaladó tel­jesítményre kényszeríteni; ter­mészetellenes és önpusztító te­vékenységre szoktatni. Tilos az állat fizikai, pszichi­kai állapotának olyan kipróbál- tatása, amely küzdelemre kész­tetné egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okoz. Tilos az állatviadal szervezése, tartása, az állatvia­dalra fogadás szervezése, az ál­latviadalon való közreműkö­dés, részvétel, fogadáskötés. Ti­los állatviadal céljára állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, más személynek át­adni, vagy forgalmazni; épít­ményt, földterületet, anyagi eszközt más személy rendelke­zésére bocsátani. Az ember környezetében tartott állat, valamint a veszé­lyes állat tulajdonjogával, tartá­sával felhagyni nem szabad. Hasonlóképpen az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani. Elfogadható oknak, körülmények minősül különösen az élelmezési cél, a prém termelése, az állomány­szabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, sérülés, a fertőzésve­szély, a kártevők irtása, a más­ként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudomá­nyos kutatás. Az állat életének kioltása kizárólag kábítás után történ­het. Ez a kötelezettség nem vo­natkozik a gerinctelen álla­tokra, a háztartásban élelmezési célra levágott baromfira, nyálra, és arra az esetre, ha az állat életének kioltását szük­séghelyzet indokolja. Ilyenkor is gondoskodni kell azonban ar­ról, hogy az állat életének kiol­tása szakszerű gyorsasággal és a legkisebb szenvedéssel járjon. A háztartásban élelmezési célra levágott sertés, juh és kecske kábítására vonatkozó rendelkezést a törvény hatály­balépésétől számított négy év után kell alkalmazni. Veszélyes állat tartása, or­szágba történő behozatala elő­zetes hatósági engedélyhez kö­tött. A természetvédelmi olta­lom alatt nem álló, illetőleg a nemzetközi természetvédelmi egyezmény hatálya alá nem tar­tozó veszélyes állat tartására a tervezett tartás helye szerint il­letékes önkormányzat jegyzője - az állat-egészségügyi hatóság és a természetvédelem illetékes állami szervének a szakható­sági hozzájárulásával - adhat engedélyt. Az engedély kizáró­lag akkor adható meg, ha a tar­tás a környezet nyugalmát és biztonságát nem sérti vagy nem veszélyezteti, és az egyed tar­tási feltételei - a* tartáshoz szükséges szakismeretet is - biztosítottak. fi Védettnek számító veszé­lyes állatok tartását a termé­szetvédelem illetékes állami szerve engedélyezi, a tervezett tartás helye szerint illetékes jegyző szakhatósági hozzájáru­lásával. A veszélyes állat tartási he­lyéül szolgáló ingatlanon, in­gatlanrészen az állat fajának feltüntetésével a veszélyre fel­hívó jól látható tartós jelzést kell elhelyezni. Az állattartó veszélyes állatát közterületen csak átmenetileg, közvetlen és állandó felügyelettel, ember és állat életét, testi épségét nem veszélyeztetve tarthatja. Gon­doskodnia kell arról, hogy az állat közterületre vagy más ma­gánterületére ne juthasson be. II Veszélyes állatnak az or­szágba való behozatalához a tervezett tartás helye szerint il­letékes jegyző előzetes tartási engedélye szükséges. Védett veszélyes állatok országba való behozatalát a természetvédelem illetékes állami szerve engedé­lyezi, az illetékes jegyző hozzá­járulásával. A veszélyes állat elidegení­tése, felügyeletének átengedése hatósági engedélyhez kötött. Az állat tartója a veszélyes állat eltűnését a jegyzőnek és a rendőrhatóságnak, védettnek minősülő veszélyes állat eseté­ben a természetvédelem illeté­kes állami szervének is; elhul­lását a jegyzőnek és az állator­vosnak köteles bejelenteni. # Aki tevékenységével vagy mulasztásával az állatok kímé­letére, védelmére vonatkozó jogszabály vagy hatósági hatá­rozat előírását megsérti - maga­tartásának súlyához, ismétlődé­séhez igazodó - állatvédelmi bírságot köteles fizetni. Ennek lerovása azonban nem mente­síti más jogkövetkezmények alól. Az 1999. január 1-jén ha­tályba lépő 1998. évi LVI. törvény módosítja a hadi- gondozásról szóló 1994. évi XLV. törvényt. Az új törvény szerint az a ha­dirokkant, hadiözvegy, volt hadiárva, volt hadigyámolt és volt hadigondozott családtag, akinek a korabeli hadigon­dozó hatóság által megállapí­tott pénzellátását 1944. de­cember 22-ét követően politi­kai okból megszüntették vagy szüneteltették, illetve ilyen el­látás iránti kérelmét politikai okból elutasították, az elma­radt pénzellátás kompenzálá­sára egyösszegű térítésre jo­gosult. Meg kell állapítani az egyösszegű térítést annak a hadirokkantnak és hadiöz­vegynek, akinek hadigondo­zotti igényjogosultsága 1991. december 31-e előtt fennállt, de számára a pénzellátást ezen időpontot követően álla­pítottak meg. A társasházakról szóló tör­vény hatályba lépése -1998. március 1. - óta a társashá­zak számára könnyebbé vált a jelzálog bejegyzése. Az új jogszabály szerint a szervezeti-működési szabály­zat felhatalmazására a közös képviselő - az intéző bizott­ság elnöke - elrendelheti a közös költséghez való hozzá­járulás befizetésével legalább hat hónapos hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdo­nának jelzáloggal való meg­terhelését. A közgyűlési döntéssel, il­letve a szervezeti-működési szabályzat felhatalmazása alapján is csak a 1998. már­cius 1. után keletkezett fél­A szociális és családügyi mi­niszter 3/1998. (XI. 11.) SzCsM rendelete az 1999. évi munkaszüneti napok körüli munkarendet szabályozza. A naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó munka­rend a következő: december 18. (szombat) munkanap, de­cember 24. (péntek) pihenő­nap. A rendelet nem érinti a folyamatos vagy folytonos és A pénzellátás politikai ok­ból történő megszüntetése, szüneteltetése, illetve elutasí­tása bizonyítására dokumen­tumok hiányában a kérelmező írásos nyilatkozata elfogad­ható. A térítés az I. járadékosz­tályba sorolt hadirokkant ese­tén 250 ezer, II. járadékosz­tályba soroltak esetében 200 ezer, a III. járadékosztályba soroltak esetében 150 ezer, a IV. járadékosztályba soroltak esetén 100 ezer, az V. jára­dékosztályba sorolt hadirok­kant, valamint hadiözvegy esetén 75 ezer, a volt hadi­árva, volt hadigyámolt és a volt hadigondozott családtag részére 50 ezer forint. A hadirokkant részére kifi­zetett egyösszegű térítés ösz- szege a hadirokkant járadék­osztályba sorolásának válto­zására tekintettel nem módo­sítható. A törvény rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. éves tartozás esetében jegyez­tethető be jelzálogjog. A fél év azonban itt nem időtarta­mot jelent, hanem a tartozás mértékét; vagyis azt, hogy a hátralék hat hónap közös költség összegének felel meg. Ebből következően nem feltétel, hogy a tartozás hat hónap folyamatos nem fize­tésből származzon, viszont összejöhet akkora összeg rendszeres, de a megszabott­nál kevesebb közös költség teljesítés esetén is. A tartozás összege azonban mindig a keletkezés hónapjá­nak fizetési kötelezettségével vethető össze. Ez vonatkozik arra, amikor nem egy naptári éven belül keletkezik az ösz- szes tartozás. a rendeltetése folytán a mun­kaszüneti napokon is működő munkáltatókat, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglal­koztatott munkavállalók munkarendjét. A lakossági el­látást és szolgáltatást végző, valamint az általánostól eltérő munkaidő-beosztásban fog­lalkoztatott munkavállalók munkarendje az ismertetettől eltérően is meghatározható. A legfontosabb a szeretet fotó: Müller Andrea A hat hónap számítása a társasházi jelzálognál Munkaszüneti napok körüli munkarend 1999-ben A bauxitbetonból készült épületek felülvizsgálata A századelőn, illetve az 1920- as, és 1930-as években jelen­tős számban létesültek az ak­kor nagy reményű anyag, a bauxitbeton felhasználásával épített házak. Ezekkel az építményekkel kapcsolatban azonban később sorra statikai problémák merültek fel. Ezért ezeket az épületeket nyilván kell tartani, és az épületkáro­sodás, valamint az állagmeg­óvás és a felújítások időbeli elvégzése érdekében folyama­tosan figyelni kell az állapo­tukat. Ez elsősorban a tulajdono­sokra ró kötelezettséget. Ha a tulajdonos - illetve az épít­mény használója vagy keze­lője - tudomást szerez arról, hogy az építmény valamelyik betonszerkezetének az állaga megváltozott - anyaga töre­dezett, porlad, elszíneződött -, köteles haladéktalanul megrendelni az épület felül­vizsgálatát a külön jogsza­bályban erre feljogosított szervnél. Jelenleg ez az Épí­tésügyi Minőségellenőrző Részvénytársaság. Ha a vizsgálat megállapí­tása szerint az építményt, vagy egyes szerkezeti elemeit bauxitcement felhasználásá­val készítették, a tulajdonos a vizsgálat eredményét 30 na­pon belül köteles bejelenteni az építmény helye szerint ille­tékes kiemelt ügyeken eljáró építésügyi hatóságnak. N. G. munkaviszonya a közeljövőben megszűnik. Kérdése: mikor kell részére a munkabért kifizetni és milyen igazolásokat kap a munkálta­tójától? A hatályos jogszabályi előírá­sok szerint a munkaviszony megszüntetésekor (megszűné­sekor), a munkavállaló részére az utolsó munkában töltött na­pon ki kell fizetni a munkabé­rét, egyéb járandóságát, és ki kell adni a jogszabályban előírt igazolásokat. A Munka Törvénykönyvé­nek 98. §-ában előírtak szerint a munkáltató igazolást állít ki a munkavállaló részére. Az igazolás tartalmazza: a munkavállaló személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hó, nap); a munkavállaló TAJ-számát; a munkáltatónál munkaviszony­ban töltött idő' tartamát; a Jogi tanácsadó munkavállaló munkabéréből jogerős határozat vagy jogsza­bály alapján levonandó tarto­zást, illetve ennek jogosultját; a munkavállaló által a munkavi­szony megszűnésének évében igénybe vett betegszabadság időtartamát. A munkáltató köteles iga­zolni azt is, ha a munkavállaló munkabérét az előbbiekben meghatározott tartozás nem terheli. A munkavállaló kérelmére munkaviszonyának megszünte­tésekor (megszűnésekor), il­letve az ezt követő egy éven be­lül a munkáltató köteles műkö­dési bizonyítványt adni. A működési bizonyítvány tartalmazza: a munkáltatónál a munkavállaló által betöltött munkakört és a munkavállaló munkájának értékelését. • S. B.-né kérdezi: a rok­kantsági nyugdíjat mikor le­het megszüntetni, illetve újból megállapítani? Mi a helyzet akkor, ha a rokkant állapota romlik? A hatályos társadalombizto­sítási szabályok (1997. évi LXXXI. törvény 30. §-a) sze­rint a rokkantsági nyugdíjra jo­gosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanása előtti munkakörében rokkantság nél­kül elérhetne. A rokkantsági nyugdíjra jo­gosultság a szolgálati idő tar­tamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. Ebben az esetben a jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is meg­illetik. Lehetőséget ad a jogszabály arra is, hogy az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort - ide nem értve a korkedvez­ményre jogosultat - még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását. Abban az esetben, ha a rok­kantsági nyugdíjas állapotvál­tozás miatt más rokkantsági csoportba kerül - állapota rom­lik, vagy javul - rokkantsági nyugdíja mértékét ennek meg­felelően módosítani kell. A törvény előírása szerint az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosí­tani nem lehet. S. A. * U

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom