Új Dunántúli Napló, 1998. december (9. évfolyam, 329-357. szám)

1998-12-04 / 332. szám

4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1998. december 4., péntek Hírcsatorna Sikeres baranyai tűzol­tók. Szerdán a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságon rendezték meg a hivatásos tűzoltók országos tűzmeg­előzési vetélkedőjét. A ba­ranyai csapat az első helye­zést érte el. (sn) Szentlőrinciek az árvíz- károsultakért. Szomba­ton 16.30-kor jótékony célú adventi hangversenyt adnak a katolikus templomban a helyi zeneiskola tanárai és diákjai, gyermek művészeti csoportok és felnőtt hang­szeres szólisták. A koncert bevételét az árvízkárosultak javára ajánlják fel. (gy) Vízállások. Mohács 386 cm, apadó, 3,7 fok, őrtilos -20 cm, apadó, 3,0 fok, Barcs 46 cm, áradó, 3,6 fok, Drávaszabolcs 127 cm, apadó, 4,1 fok. Kisgazdák. Az FKgP pécsi szervezete december 7-én, 17 órakor taggyűlést tart a Széchenyi tér 18-ban. Fájdalommal tudatjuk, hogy KNOTIG JÓZSEF harkányi lakos 76 éves ko­rában elhunyt. Temetése december 4-én 14 órakor lesz a harkányi temetőben. A gyászoló család Óriási a hitelállomány, ezért lehet hogy lemondanak az iskolákról Megtakarítás, vagy öngyilkosság? A képviselő-testület felhatalmazta a polgármestert, hogy tájé­kozódjon afelől: mi történne, ha a város visszaadná a nem köte­lezően fenntartott három középiskoláját a megyei önkormány­zatnak. Tette ezt azért, mert már most látható, hogy a város jövő évi költségvetése rendkívüli mértékben deficites lesz. A megyei vezetők azt mondják: ha kell, átveszik az intézménye­ket, viszont akkor radikális átszervezések várhatók. KOMLÓ A komlói önkormányzat új ve­zetése keresi a kiutat a mostani, bátran katasztrofálisnak nevez­hető helyzetből. Újra felvetődött a kérdés: mi lenne, ha visszaad­nák a három középiskolát a me­gyei önkormányzatnak? Mint megtudtuk, néhány nappal ez­előtt Páva Zoltán, a város pol­gármestere tárgyalóasztalhoz ült a Baranya Megyei Közgyű­lés elnökével és alelnökeivel. Az állam az intézmény előző évi költségvetésének 80 száza­lékát biztosítja, a hiányzó részt, plusz az „inflációt” az önkor­mányzatnak kell kigazdálkod­nia. A három iskolára - me­lyekben összesen több mint 1500 diák tanul és 250 pedagó­gus tanít - ebben az évben in­formációink szerint 50 millió­nál többet költött a város. Rendeki Ágoston (képün­kön), a Kazinczy Ferenc Köz- gazdasági Szakközépiskola és Gimnázium igazgatója, az ön- kormányzat oktatási bizottsá­gának elnöke szerint a Parla­mentben viták kereszttüzében álló költségvetési tervezet nem biztosít elég normatív támoga­tást a pedagó­gusbérek fe­dezetére. A képviselő-tes­tület ezért adott felha­talmazást a polgármes­ternek, hogy kezdjen el tárgyalni „a megyével”, és ké­szítsen tervet arra az esetre, ha minden (költségvetési) kötél szakad. Úgy tudjuk, jövőre a szak­munkásképzőt 50, a Nagy Lász­lót és a Kazinczyt 10—10 milli­óval kellene támogatni, tehát összesen 70 milliójába kerülne a városnak a három iskola. Ez főleg akkor tűnik nagy összeg­nek, ha számba vesszük, hogy a különféle beruházások miatt felvett jelentős nagyságú hite­lek még legalább két évig nem teszik lehetővé banki források igénybevételét. Nemes egysze­rűséggel fogalmazva: Hitel nincs! A város vezetői tisztában vannak a kockázattal: ha átad­ják az intézményeket, lehet, hogy az egyik közülük meg­szűnik. A Komlón beruházni kívánó nagy cégek első három kérdésének egyike mindig az, hogy milyen helyi szak- és át­képzési, valamint iskoláztatási lehetőségek vannak. Az iskolák továbbpasszolása sokak szerint egyszerűen öngyilkosság lenne. Dr. Iván László, az 501-es igazgatója úgy véli: folyamatos szerkezetváltással, például na­gyobb állami normatívákat je­lentő szakmai képzések beindí­tásával lehetne csökkenteni az önkormányzati hozzájárulást. Tóth József, a Nagy László Gimnázium igazgatója kérdé­sünkre úgy fogalmazott: félő, hogy az átadás után a fenntartó csak a fejkvótát biztosítaná. Lehetne persze úgy is működni, véli, de kérdés, hogy van-e ér­telme. Nem zárkóznak el a tárgya­lásoktól, de a megyei önkor­mányzatnak nem lesz annyi pénze, hogy a három intéz­ményt finanszírozni tudja - vá­laszolta kérdésünkre dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke. Azt kérték a polgármestertől, hogy a komlói önkormányzat vegye számba a megtakarítási lehetőségeket, és az esetleg még kihásználható forrásokat. „Ha átvesszük az iskolákat, racionalizálásra lesz szükség, nem lehetünk tekintet­tel a helyi érdekekre, nem en­gedhetjük meg - így az elnök - hogy mondjuk a megyei kór­házi rekonstrukciós program veszélybe kerüljön.” Nimmerfroh F. Kommentár az 1. oldalon) Fűtés nélkül maradtak SIKLÓS Egy apró műszer hibás beál­lítása miatt hatvan család maradt egy napig fűtés nél­kül a siklósi Béke téren. Főként az idősek és a kis­gyermekes családok tették szóvá, de a középkorosztályt sem hagyta hidegen, hogy egy napig fűtés nélkül maradt hatvan lakás.- Az energiatakarékosság jegyében zajló fűtéskorszerű­sítési munkák során az első - és remélhetőleg az utolsó - ilyen mérvű probléma adódott elő - mondta el Ferenczi András, a siklósi Távhő Kht. ügyvezető igazgatója. A hibát - melyet az időkapcsoló okozott - tegnap hajnalban ki­javították. Egyébként a kor­szerűsítési munkálatok - me­lyet a szerződéskötés elhúzó­dása miatt kénytelenek télvíz idején végezni - maximum 3 órás fűtéskiesést eredmé­nyezhetnek lakótömbönként. Az igazgató az egyéb hibák kapcsán ugyanakkor kitért arra, hogy sokszor - kulcs hi­ányában - nem tudnak bejutni a lépcsőházakba, ami külön probléma forrását eredmé­nyezi. K. J. Medikák Ingyenes védőoltása - Az utóbbi évek­ben egyre jobban tudatosul hazánkban is a fertőző májgyul­ladás veszélye. A fokozottan veszélyeztetett korosztályo­kat, munkakörökben dolgozókat - így az orvostanhallgató­kat is - ajánlatos a Hepatitis-B vírus ellen beoltani. Tegnap készült felvételünkön a három oltásból álló sorozatból már a másodikat kapják a POTE hallgatói. fotó: tóth l. Héthektáros városgyarapodás A város 69 056 m2 földterületet vásárolt a napokban Nagyko- zár önkormányzatától. Mindkét fél elégedett lehet: az egyik bevételhez jutott, a másik kedvezményesen értékesíthető lakó­telkekhez. A tulajdonváltozáshoz a közeljövőben valószínűleg a közigazgatási határok megváltozása is társul. PÉCS-NAGYKOZÁR Az utóbbi években inkább el­lenkező irányú volt a folyamat: Pécs Önkormányzata eladott, nem pedig vásárolt földterüle­tet. A nagykozári ajánlatnak azonban nem lehetett ellenállni. A település polgármestere a képviselő-testület döntése alap­ján vételre ajánlotta fel Pécsnek az önkormányzatuk tulajdonát képező - a nagykozári 0114/5 helyrajzi számú - 6 hektár 9056 m2 nagyságú külterületi szántót. A földterület az újhegyi Cinege dűlő, valamint a Mókus és a Szöcske . utca folytatásaként fekszik a város és a község kö­zött, az utóbbi közigazgatási te­rületén, de a belterületétől messze. Az önkormányzat kép- viselő-testülete erre hivatkozva döntött az értékesítéséről. Az ajánlat 300 Ft/m2-es árról szólt azzal megtoldva, hogy a vételár akár két részletben is kifizet­hető, ha nagyjából a fele össze­get november 30-áig átutalják. Ebből valószínűsíthető, hogy a vételárrészlet költségvetési lyuk határidős befoltozását szolgálhatja Nagykozáron. Az ajánlatot Pécs Közgyű­lésnek gazdasági, tulajdonosi és vállalkozási bizottsága nem­csak szűkebb üzleti szempont­ból vizsgálta meg - noha a vé­telárként megjelölt összeg eleve igen kedvező az ingatlan- forgalom áraihoz mérten. Ezen túlmenően a városfejlesz­tési és üze­meltetési iroda a fel­ajánlott ingat­lanon mint­egy 50 darab, 1200-1400 négyzetméte­res lakótelek kialakítására látott lehetőséget. Ezek a telkek az újhegyi hálózatok továbbépíté­sével, az átlagosnál lényegesen kisebb költséggel közművesít- hetők, tehát értékesítésük ked­vezményes lehet. A város Közgyűlése az aján­latot elfogadta. A rövid határidő miatt arra voksoltak, hogy az in­gatlan vételárát - pontosan 20 716 800 forintot - a Pécsi Közüzemi Rt. fizesse ki. Az ösz- szeget a jövő év végéig térítik meg a részvénytársaságának. A két önkormányzat közös szándéka esetén a terület közT igazgatási értelemben is Pécs­hez csatolható. Az ehhez for­málisan szükséges államfői jó­váhagyás több mint valószínű. Nagykozár pedig a megegye­zési készségét már többször ki­nyilvánította a közigazgatási határ megváltoztatásához. A te­rületet határoló földút szintén Nagykozár területéhez tartozik, de pécsi kezelése lenne cél­szerű, mert több újhegyi ingat­lan is rajta közelíthető meg, to­vábbá a közműellátáshoz is nélkülözhetetlen. A Pécsi Köz­üzemi Rt. - ahogy ezt Soó László vezérigazgatótól (kis képünkön) megtudtuk - Nagy­kozár Önkormányzatát ebben az ügyben is megkereste. Előzetes információk szerint a község képviselő-testülete el­lenérték kikötése nélkül hozzá­járul a földút Pécs területéhez csatolásához és tulajdonjogá­nak átadásához. Dunai I. PORTRÉ A vár már gyerekkorától a hobbija Az otthonuktól karnyújtásnyira lévő szigetvári várat már gye­rekként naponta felkereste gyalogszerrel vagy kerékpárral. Akkor eldöntötte, felnőttként tenni akar érte. Három éve ő a „várkapitány”, és az erődítmény a legszebb hobbija. Remény­kedik: szíve várának falai, bástyái mielőbb megújulnak.- Csak a gyermekkori élmé­nyei tették várbaráttá?- A kezdeti, meghatározó kötődésemet megerősítették kedvenc olvasmányaim, de a tudatos várszeretetet Molnár Imre tanár úr oltotta belém, ő hozta létre ’59-ben a várbaráti kört, és betegsége miatt őt kö­vettem 1984-ben az egyesület elnöki posztján.-Már több mint három éve ön a várkapitány is.- Evek óta tavasszal meg­kapja a város a vár kezelési jo­gát, a téli zárásig. Az önkor­mányzat próbálkozott korábban vállalkozóval is, de úgy dön­tött, hogy a várat a könyv­tár üzemel­tesse. így let­tem várkapi­tány - boldo­gan és keserű szájízzel.- Érthető', hisz életveszélyesek a falak, a bástyák.-Itt áll ez a város a hősi múltját jelképező és ékszerét je­lentő omladozó Zrínyi-várral, ami tulajdonilag az államé, és jó, hogy legalább kezelésre meg-megkaptuk. Most a város pályázhat a kezelői jogért több százmilliós felújítási kötele­zettséggel, amire önmagában képtelen. Csak reménykedhe­tünk, hogy egyezség születik, és a vár a városé marad.- Ezt szorgalmazza immár majd’ négy évtizede a város legnagyobb létszámú civil szer­vezete, a Várbaráti Kör is.- Ezért is jött hozzánk ennyi tenni vágyó felnőtt és fiatal.- Könyvtári irodájának falán olvasható: „Alighanem a könyv az egyetlen igaz varázslat. ”- Ha lenne varázserőnk, nem lennének napi fil­léres gondjaink a harminc éve le­lakott, kívül-be- lül felújításra érett épületben, és a munkatár­saim is megfelelő javadalmazást kapnának. Rengeteg munkával, csodatétel nélkül is szervezünk konferenciákat, a tanulóknak térségi szavaló, könyvet meg­szerettető és egyéb vetélkedő­ket. Szeretnénk elektronikus könyvtárt is létrehozni. Már dolgozunk a 2000-ben megje­lenő, a város történetét bemu­tató monográfián; elvégre száz éve készült az első, az egyetlen ilyen mű. Azóta annyi minden történt a városban! B. Murányi László Kultúránk az ezredfordulón PÉCS Kormánymegbízásra két éven át végezték Magyaror­szágon azt a felmérést, melynek célja hazánk kultu­rális helyzetének feltérképe­zése volt. A vizsgálat kiter­jedt a kulturális magatartás- formákra és a pénzügyi tá­mogatási háttérre is. Több ezer embert kérdeztek meg olvasási, szabadidő eltöltési szokásairól. Az eredményekről tegnap szociológusok tartottak tájé­koztatót Pécsett, a Domini­kánus Házban. Az is elhang­zott, hogy sokkal jobban áll az ország kulturális téren, mint ahogy azt a média időnként feltünteti. M. B. E. Ravazdi László 1947-ben született Poklosiban. 1970-ben szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát. Öt évig tanított. 1975-tói Szigetváron a könyvtár dolgozója, könyvtárosi diplomával 1980-tól igazgatója. 1984-tól elnöke a Várbaráti Körnek. Nó's. Lánya férjezett, fia főiskolás. Egy unokája van. 4 A J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom