Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-05 / 303. szám
12 Dünántúli Napló Oldalszerkesztő: Győrjfy Zoltán V JPgL W Hírcsatorna Dráguló postai szolgáltatások. Október húszadika óta emelkedtek a horvátországi levélpostai díjak. A belföldi leveleket 1,80, míg a külföldieket ezentúl 5 kunáért, a képeslapokat belföldön 1,40, külföldre 3,50 kunáért kézbesítik. A telefonbeszélgetések díjait egyelőre nem tervezik megemelni. tj autóút épül. Megkezdődtek az építési munkálatok a Bregana - Zagreb - Dubrovnik autóúton. Az első, 13 kilométeres szakasz Breganát és Zágrábot köti majd össze, és mintegy 641 millió kunás befektetést jelent. Az építést amerikai és török cégek végzik. „Shopping”-turisták. A Horvát Munkaadók Társasága változtatni kíván a horvát kormány gazdasági politikáján, ugyanis az egyre több céget indít el a lejtőn. Véleményük szerint Horvátország az egyetlen állam, ahol a lakosság külföldre jár „shoppingolni”, míg hozzájuk senki sem érkezik bevásárolni. Autókiállítás Pulában. A város repterén rendezték meg a második nemzetközi autós expót, amelyen 64 autóház állította ki legújabb modelljeit. A legnagyobb érdeklődést a tavalyi év autója, az Alfa 156 váltotta ki, ugyanakkor kevesebben kötöttek szerződéseket, mint tavaly. Zöldek mozgalma Eszékért. A város környezetvédői a város helyzetével való elégedetlenségük jeleként tiltakozó akciókat kezdeményeztek. Elsőként plakátragasztásba fogtak, amelyen az egykori „kis Bécs” fényét követelik vissza a jelenlegi vezetőktől. Készül az alagút. A Velebit hegység alatti alagút a jövő év közepére készülhet el, hiszen az összesen 5661 méteres teljes hosszból már 3480 méter elkészült. A „Szent Rok” nevet viselő alagút közel két órával rövidíti meg az utat Zágráb és Zadar között. Határtalan Régió A horvát elnök számára meglehetősen kínosak voltak az elmúlt hetek Október, a botrányok hónapja Franjo Tudjman elnök egyetlen hónap leforgása alatt cáfolni kényszerült országa elszigetelődését - miután pártja egyértelműen a HDZ nacionalista szárnyához csatlakozott; magyarázkodni felesége bankszámlái miatt - miután egy lap kiderítette Ankica asszony 11 bankszámlájára az elmúlt két évben legalább 440 000 német márka került; valamint lemondani júliusban megemelt fizetésének jelentős részéről - miután országos felháborodást keltett 8200 dolláros havi illetménye. ZÁGRÁB A horvátországi közvélemény egyre hangosabban tiltakozik a sorozatos belpolitikai botrányok miatt. A függetlenebbnek mondható lapok sorra hoznak le olyan oknyomozó, tényfeltáró írásokat, amelyekben a Tudjman elnök köré csoportosuló, magas tisztségű személyek viselt dolgairól számolnak be. Az elnök maga is érintett több ilyenben. A közelmúltban a Jutarnji list hozta le azokat a kimutatásokat, amelyeket egy banktisztivelő juttatott el a lap szerkesztőségébe. Ezek szerint elviekben nyugdíjas felesége bankszámláin több százezer német márka kamatozik. A vagyonnyilatkozatukban ugyanakkor ezekről a számlákról még csak szó sem esik. Hasonlóan nagy felháborodást váltott ki az elnök nyáron megemelt fizetésének összege is. A 8200 dolláros (közel 1,8 millió forintos) havi illetményét két hete a parlament csökkenteni kényszerült - mintegy 1,3 millió forint értékű kunára. Ezzel egyidőben szinte naponta kellett megcáfolnia azokat a híreszteléseket, hogy országa mind jobban elszigetelődik a nacionalista herce- govinai HDZ-szárny előretörése miatt. A jobbszárny diadalának a Nyugat számára az volt a legriasztóbb jele, amikor Andrija Hebrang védelmi miniszter távozni kényszerült posztjáról. Hebrangot tartották ugyanis mind az USA-ban, mind az EU- ban az egyik legmegbízhatóbb horvát politikusnak. Az ellenzéki politikusok szerint mindez még csupán a botrány-jéghegy csúcsa. Gy. Z. A Szépség és a Szörnyeteg A Horvátország szépe verseny idei döntője minden eddiginél botrányosabb lett: a szépségkirálynőtől visszavonták címét, koronáját pedig csak azért nem vették vissza, mert azt nem adja. A közvéleményben negatív felhangokkal emlegetett főszervező szerint azért történt mindez, mert tévedtek a szavazatok összeszámlálásánál, Lejla Sehovic szerint viszont azért, mert muzulmán és nem katolikus. A megismételt döntőn már Lejla maradt alul az addig második helyezettel szemben, a teremből sírva rohant ki és a Helsinki Bizottságtól Tudjman elnökig mindenkitől igazságot vár. A jelek szerint azonban kicsi a valószínűsége annak, hogy ő képviselheti a horvát színeket a Világszépe-választáson. Hal, paprika, bogrács A halászlé-készítésnek a Dráva menti városban nagy hagyó- rácsban, nyílt tűzön főjön a hal. mánya van. A „fis”, ahogy itt nevezik, minden étkek királya. Ennyi az egész - tárja szét a Október közepén a legjobb bográcsot próbálták meg kiválasz- karját a mester, tani Horvátország halászléfőző bajnokságán. Ä halászlékészítésnek Eszéken valamint az összes Dráva Kristóf Imre (középen) és az aranybogrács fotó: glas slavonije ESZÉK- A harmadik országos bajnokságon érzékelhetően emelkedett a színvonal. A versenyzők többsége visszatér a „gyökerekhez”, azaz a hal, a paprika és a hagyma ízeihez - értékelte a versenyt Jelica Centi, az eszéki vendéglátóipari-turisztikai iskola szakácsmesterség tanára. A döntőbe jutott 18 versenyző által készített halászléremekek közül idén dél-baranyai, kopácsi ízeknek szavaztak bizalmat a zsűri tagjai.- A fis, vagyis a halászlé számomra nemzeti étel. Kopá- cson élek, ez a falu tradicionális halásztelepülés, így már egész kis korom óta lehetőségem nyílt a gyakorlásra. A legnagyobb példaképeim a szüleim és a régi baranyai halászok — vélekedik Kristóf Imre, a halászlékészítés horvátországi bajnoka. - Nálunk még klasszikus módon készül a fis, semmi extra nélkül: hal és paprika, ez a legfontosabb. A zsűri mellett a város és a megye vezető közéleti személyiségei, illetve francia és holland újságírók is elismeréssel nyilatkoztak a győztes bogrács tartalmáról.- Nem titok ez. A hal legyen friss, a paprika meg nem túl régi és jól megőrölt. Négy kiló halhoz négy-öt liter vízbe négy fej. hagyma kerül, édes, majd csípős paprika. És persze bogés Duna melletti településen nagy hagyománya van. S persze, ahány helység, annyiféle recept. Van, ahol csak egyféle halból javasolják, másutt a vegyes halra tesznek esküt. Mindenesetre a vidék konyhaművészetét bemutató kiadványokban a halászlé kötelező jelleggel szerepel. V. S. - Gy. Z. 1998. november 5., csütörtök __________A_______________________ . 7r.:.ü St ■ -■■■■■. imw:-:-. x*. ■■ ... ■ .., -:^v.. :o:i Át adás csak decemberben ESZÉK Két hónapot csúszik a Magyar Kulturális és Oktatási Központ átadása, miután a kivitelezőknek csak a tervezett átadási határidő előtt két héttel sikerül szerződést kötniük a város vezetésével. Az építkezés a külső infrastruktúra elkészülésének lassúbb üteme miatt kényszerült várakozó pályára. A kivitelezők ugyanakkor leszögezik, már a záró fázisnál tartanak, november elején már az üvegezés és csempézés folyik. Október tizenötödike helyett így legkésőbb december elejére mindenképpen átadható és beköltözhető lesz az eszéki (és horvátországi) magyarok új közművelődési centrumának mind a négy épülete. Röviden Katonai tapasztalatcsere. Október végén Horvátországba látogatott a Magyar Honvédség II. műszaki hadtestének küldöttsége. A háromnapos találkozó alatt megbeszéléseket folytattak a horvát katonaság djakovoi területi parancsnokaival, valamint megismerkedtek a szomszédos ország védelmi erejének történelmével és szervezeti felépítésével. A látogatás végén a vukovári temetőben koszorúzták a horvát honvédő háború áldozatainak síremlékét. Az ötödik korridor előnyt élvez. Az európai uniós csatlakozás reményében egyre több interregionális együttműködést kezdeményez hazánk. Ebben a sorban is kiemelkedik a Duna- Dráva-Száva eurorégió létrehozása, amelyről október végén tárgyaltak Eszéken a helyi és a baranyai megyei vezetők. Kiemelten fogják kezelni az V/c korridor kialakítását, amellyel megújulhat a két megye közti szárazföldi közlekedés. A tárgyaláson elhangzott, célszerű lenne az új horvát-magyar határátkelő mielőbbi kijelölése is. Magyar kotrógép tört be az eszéki házba Hálószoba, fal nélkül ESZÉK- A televíziót néztem, délután kettő körül. Aztán hirtelen egy nagy robajt hallottam, mintha bomba robbant volna. Nagyon megijedtem és mikor átmentem a hálószobámba, az oldalfal helyett egy kotrógépet láttam magam előtt — emlékszik vissza a hetvenhárom esztendős Poljak Mária az emlékezetes napra. A nyugdíjas asszony egyedül él egy régi házacskában, amelynek falát, mint utóbb kiderült, a szomszédban zajló építkezésen dolgozó jármű törte át. A munkások még aznap befalazták a baleset nyomán tátongó lyukat, de közben nem igazán tudtak kommunikálni a háziasszonnyal. Egyikük egy keveset beszélt horvátul, míg a többiek csak - magyarul. Semmilyen kérdésre nem akartak válaszolni, valószínűleg a munkáltatójuktól tartottak. A csoport vezetője, aki valamennyire értett horvátul, csak egyetlen kérdésre válaszolt. Amikor azt kérdezték, kinek dolgoznak, csak annyit felelt -,,a pénznek”. V. S. Figyelnek a Dráván túlra is A döntően horvát nemzetiségű, Dráva menti községek lakói a korábbi évtizedekkel ellentétben mostanában kihasználnak minden lehetőséget, hogy az anyaországgal tartsák a kapcsolatot. Közülük Felsőszentmárton és Drávasztára már ezer szállal kötődik az anyaországhoz. Egy Zágrábban működő szervezet, melynek feladata a külföldön élő horvátokkal való kapcsolattartás, tavaly a dél-baranyai falunak, Felsőszentmár- tonnak kitüntetést adományozott - magyar települések közül elsőként - a horvát nyelv, a hagyományok és az anyaországi kapcsolatok ápolásáért. Gulyás Pál (első kisképün- kön), a 90 százalékban horvá- tok lakta község polgármestere lapunknak elmondta: a 80-as években és a 90-es évek első felében a nemzetiségi hagyományokkal csak kevesen foglalkoztak. 1994 után viszont elkezdődött valami: asszonykó- rus, tánc- és színjátszócsoport, valamint tamburazenekar alakult. A sorból nem hiányozhat a Pod- ravka zenekar sem, mely népzenét játszik. Gulyás Pál kihangsúlyozta: az ön- kormányzat, a termelő szövetkezet, a művelődési ház és az általános iskola összefogása tette lehetővé, hogy négy év alatt sikerült a horvát hagyományokat feléleszteni. Jó kapcsolat alakult ki Felsőszentmárton és Hercegovác település között. Novemberben és decemberben is szervez közös programokat a két község. Drávasztára - ahol a lakosság 80 százaléka horvátnak vallja magát - a közelmúltban Bjelovár várossal és megyével alakított ki jó viszonyt - tudtuk meg Horváth Ferenctől (második kisképünkön), a falu polgármesterétől. Nemrég egy delegáció járt Horvátországban, és találkozott Bjelovár megye alispánjával, Ante Rade-\e 1. A község általános iskolája a tanév elején tankönyveket kapott a horvát partnertől. Horváth Ferenc szerint nagy előrelépés lenne, ha sikerülne a határon túlról cégeket hívni mondjuk, a sellyei diny- nyefeszti- válra, ami mezőgazda- sági vásár és kiállítás is egyben, így az egész térség hasznát látná a horvát kapcsolatoknak. Drávasztára egy másik közeli várossal, Sopjevel is szeretné szorosabbra fűzni a már régóta meglévő baráti szálakat. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara eszéki kirendeltségének segítségével kívánják a kulturális kapcsolatokat gazdaságiakkal is kiegészíteni. Nimmerfroh F. Baráti szálak már fiatalon is szövődnek fotó: Müller a. * k t * 1
