Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-04 / 302. szám

1998. november 4., szerda Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Amikor a 7 kevesebb, mint 1 Lapzártánk idején patthely­zet jellemezte az Érdekegyez­tető Tanácsban a jövő évi személyi jövedelemadó-táblá­ról, illetve az egyes lakossági rétegek terhelhetőségéről folytatott vitát. A kormány a középosztály túlzott meg­adóztatására, a munkaválla­lók képviselői az alacsony jö­vedelműek „sanyargatására” hivatkozva zárkózott el a má­sik fél adótáblájának elfoga­dásától. Az ÉT szociális partnerei pén­teken abban egyeztek meg, hogy a keddi plenáris ülésre a munkaadók és a munkavállalók a kormány szempontjait is fi­gyelembe vevő személyi jöve­delemadó-táblát dolgoznak ki. Tegnap délután a munkaválla­lói oldal soros elnöke, Wittich Tamás nem is egy, hanem hét változatot terjesztett elő, ám a Varga Mihály pénzügyminisz­tériumi államtitkár vezette kormányoldal egyiket sem tar­totta elfogadhatónak. Varga az­zal érvelt, hogy a javaslatok nem az adóztatás lényegéből indulnak ki: a pénzt nem el­vonni, hanem otthagyni akar­ják, például a kabinet által tá­mogatott adójóváírás mértéké­nek megduplázásával. Ráadá­sul a hét variáns mindegyike a kormányprogramban előtérbe helyezett középosztályra rakná a legnagyobb adóterheket. A munkavállalói oldal vi­szont úgy vélte: miközben a középosztály pénzügyi érdekei nem sérülnének, az alacsony jövedelműeket és a pályakez­dőket jobb pozícióba juttatnák az általuk vázolt adótáblák. A munkaadói oldal kijelen­tette: a hét adótábla-változat mindegyike (azon belül három messzemenően) jobb, mint a kabinetnek a T. Ház előtt fekvő javaslata. (takács) Havi egymilliárd a veszteség A kormányzat elkötelezte magát, fedezi a Postabank korábban felhalmozódott veszteségét, illetve hozzájárul a bank feltőkésítéséhez - je­lentette ki Madarász László, a bank elnöke. Megfelel a valóságnak az a ko­rábban napvilágot látott adat, miszerint a pénzintézet céltarta­lékhiánya meghaladja a 110 milliárd forintot. Ennek elle­nére nincs gond a működésben, az ügyfeleket semmilyen kár nem érheti, a betétesek bizton­ságban tudhatják megtakarított pénzüket - közölte Auth Henrik vezérigazgató. A pénzintézet első intézke­dései között a portfóliótisztítás szerepel. A meglévő portfolió veszteséget termel és mindad­dig, amíg a bank mérlegében szerepel, a havi veszteség nem szorítható egymilliárd forint alá. A portfóliótisztítást köve­tően zártkörű tőkeemeléssel az állam olyan nagyságrendű tőkét bocsát a Postabank rendelkezé­sére, amellyel eséllyel indul je­lenlegi piaci részesedésének megtartásáért, illetve a későb­biekben növelheti azt. A bank kisrészvényeseit kár­pótolni szeretnék, de a nagy- részvényesek számíthatnak arra, hogy értékpapírjaik - az alaptőke felmorzsolódása miatt - elveszítik értéküket. A bank jelenleg 350 ezer lakossági fo­lyószámlát vezet és 1,2 millió betétszámlakönyvet gondoz - mondta Auth Henrik. (sts) Tucatnyi angol beteg A Nemzetközi Pető Intézet budapesti épülete 26 kollégi­umi szobával, 23 apartman­nal, nyelvi laborral, szeminá­riumi helyiségekkel, és egy 87 fős előadóteremmel bővült. Az átépítés nyomán a mozgás- sérült gyermekek gyógyításá­ban világraszóló eredményeket elért intézet alapterülete közel háromszorosára nőtt. A bőví­tésre és korszerűsítésre szükség volt, hiszen a régi, szűk kerete­ket már rég kinőtték: túlságo­san hosszúra nyúlt a felvétel előtti várakozási idő, s a sok­szor távolról érkezett betegeket és szüleiket sem tudták elhe­lyezni. A kollégiumi szobák számá­nak növelésével 54 férőhely lé­tesült, a gyakorlóterület bőví­tése nyomán ugyanakkor a ke­zelhető gyermekek létszáma is 50 fővel emelkedhetett. Az in­tézet számítástechnikai felsze­relésének, speciális bútorainak beszerzésére 60 millió forintot fordítottak. A beruházáshoz a magyar kormány 72 millió forinttal, a brit kormány pedig 1,75 millió fonttal (körülbelül 700 millió forinttal) járult hozzá. A bő­kezű segítségért cserébe az in­tézet minden tanévben 12 moz­gássérült gyermeket fogad az Égyesült Királyságból, ezen kí­vül pedig 20, a konduktív neve­lést itt elsajátító angol anya­nyelvű gyógypedagógust és 16 konduktor-pedagógus hallgatót felkészítenek. Kétséges az ítélőtáblák sorsa A bírákat már kijelölték, egymilliárdot már elköltötték Orbán Viktor miniszterelnök tegnap késő délután találko­zott Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság, és az Országos Igaz­ságszolgáltatási Tanács első számú vezetőjével, valamint a három ítélőtábla és a megyei bíróságok elnökeivel. A bírósá­gok legfelsőbb szintű vezetőinek hédervári háromnapos munkaértekezletén a kormányfő tájékoztatást adott a hétfői rendkívüli kormányülés döntéséről, amely szerint 1999. ja­nuár 1-jén nem kezdhetik meg működésüket az ítélőtáblák. Miközben az ellenzék politi­kai indíttatású támadásként ér­tékeli a kormány elhatározá­sát, a koalíció úgy véli: az íté­lőtáblák felállítását nem készí­tették elő megfelelően. így most az igazságszolgáltatás felgyorsítása érdekében sürge­tőbb feladat a helyi és a me­gyei bíróságok munkafeltéte­leinek javítása. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíró­ság elnöke ezzel szemben ké­telyeinek adott hangot. Kije­lentette: az az érv, miszerint az ítélőtáblák beindulása lassí­taná a bíróságok munkáját nem állja meg a helyét, éppen ellenkezőleg, gyorsítaná a bí­ráskodás jelenlegi folyamatát. Január 2-án akár már határoza­tokat is hozhatnának a mun­kára kész új fórumok, s az­által, hogy 67 bíró átkerülne új munkakörbe, az alsóbb fokú bíróságokon újabb 67 státus keletkezne, tehát bővülne a kar. A Legfelsőbb Bíróság is, az ítélőtáblák is egy időben foglalkozhatnának az előttük fekvő ügyekkel, s ez alaposan felgyorsítaná a folyamatokat. A megyei bíróságok elnökei évente kétszer tartanak közös munkaértekezletet. A mostani tanácskozásnak a hédervári kastélyszálló ad otthont, ahol a harmadik napja tartó, ma befe­jeződő konferencián az ítélő­táblák sorsáról folytatott meg­beszélésen túl tárgyaltak a sajtó és az igazságszolgáltatás kapcsolatáról, és a költségve­tés bírósági fejezetének napi­renden lévő elfogadása okán költségvetési kérdésekről is. Miközben hivatalos döntés még nem született az ítélőtáb­lák felállításának elhalasztásá­ról, a pécsi ítélőtábla megbí­zott elnöke a napokban nézi át a tanácselnöki és bírói állá­sokra október 30-ig beérke­zett pályázatokat. így - a fővá­ros és Szeged után - Pécsett is szinte minden feltétel adott ahhoz, hogy az eredeti tervek­nek megfelelően, és az 1997. évi LXVI.törvény rendelke­zése szerint a három ítélőtábla január elsején megkezdhesse működését. A költségvetésből több mint 1 milliárd forintot már elköltötték a táblák elhe­lyezésére, a technikai feltéte­lekre. Horváth Magdolna Regionális fejlesztési konferencia kezdődött Pécsett Átvenni az EU-tapasztalatokat Nagy jelentőségű konferencia kezdődött tegnap Pécsett, nyolc EU-tagállam vezető Phare-szakértőinek részvételével. A téma a régiókban történő programok irányítása, a pályá­zati rendszerek fejlesztése volt. Hazánk számára létszükséglet lehet, hogy az Európai Unió forrásaiból minél nagyobb részt kapjunk, a beadott pályá­zatok közül minél több nyer­jen kedvező elbírálást, hiszen ez évekre előre meghatároz­hatja a fejlesztés ütemét. Eh­hez azonban olyan szakembe­rek kellenek, akik ismerik az Unióban zajló folyamatokat, a feltételeket, és ezeket a honi viszonyokra is tudják alkal­mazni - most és EU-tagsá- gunk után is. A tegnap kezdő­dött kétnapos konferencia eb­ben próbál segítséget nyújtani. Az összejövetelen nyolc EU-tagállam (Spanyolország, Portugália, Írország, Görögor­szág, Finnország, az Egyesült Királyság, Ausztria és Fran­ciaország) vezető szakemberei tartanak előadásokat, bemu­tatva saját tapasztalataikat, esetleges jó vagy rossz benyomásaikat. Minden állam képviselője a saját intézmény- rendszere szempontjából vilá­gítja meg a problémákat. A fórumra magyar részről a legilletékesebbeket hívták meg: a regionális fejlesztési tanácsok tagjait, munkaszer­vezeteit, valamint a területi szervezéssel, menedzseléssel foglalkozó cégek szakembe­reit. A tegnapi előadások után ma szekciókban folyik a munka, ahol a hazai résztve­vők kérdéseket intézhetnek az EU munkatársaihoz. Lünk Tamás, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Területfejlesz­tési Phare Programirányító Irodájának igazgatóhelyettese elmondta: az EU feltételrend­szerei beágyazódnak a helyi intézményrendszerekbe, így a meghívott tagállamok képvi­selői - saját államuk példája nyomán - tapasztalataikkal segíthetik a magyar körülmé­nyek között születő progra­mokat is. Ny. Sz. Zavar és esés az értéktőzsdén Többszöri technikai szünet okozott zavart a befektetők kö­rében kedden a Budapesti Értéktőzsdén. Ehhez hozzájárult a külföldi gyenge kereskedés okozta pesszimista hangulat is. Tarjáni Dániel, a WestLB In­vestment Rt. elemzője hangsú­lyozta, hogy a tőzsde számító- gépes rendszerének leállásai rendkívüli módon zavarták a befektetőket, hiszen nem tud­ták, hogy a megbízásaik telje- sültek-e vagy sem. A „harma­dik” szakasz, vagyis a máso­dik szünet után újból elindult számítógépes kereskedés már az európai gyengülő vezető tőzsdei indexek hatása alatt volt. Mátyus Gabriella, a Posta­bank Értékpapír Rt. elemzője elmondta, hogy a napot a kor­rekció jellemezte, és a német, valamint a svájci hektikus ke­reskedést követtük. Baki Zol­tán, a Procent Befektetési Rt. elemzője szerint a magyar börze a nyugati profitrealizá­lás jegyében működött ked­den. Azt is aláhúzta, hogy bi­zonytalanná tette a kereskedő­ket a számítógépes rendszer leállása. Véleménye szerint a Matáv gyengülése amiatt kö­vetkezett be, mert az illetékes hatóság nem engedélyezte a vezető telefontársaságnak a JászTelben való tulajdonszer­zést. MTI Hírcsatorna A kisebbségi ombudsman vizsgálatot indít az október 18-ai kisebbségi választásokkal kapcsolatban hozzá beérkezett panaszok alapján, erősítette meg Kaltenbach Jenő az Or­szággyűlés emberi jogi bizott­ságának tegnapi ülésén. A turizmus fejlesztésének 10 évre szóló programtervezete szerint az ágazat a jelenlegi 6 milliárdos támogatás helyett évente legalább 16 milliárd fo­rinthoz jutna, mondta tegnap Somogyi Zoltán helyettes ál­lamtitkár az Országos Idegen- forgalmi Bizottság ülése után. A 2000-től induló program egyrészt EU-csatlakozási tá­mogatásból, másrészt állami forrásokból valósulna meg. A helyi adókkal kapcsolatos képviselői módosító indítvá­nyokkal foglalkozott tegnapi ülésén az Országgyűlés gazda­sági bizottsága. A kormány képviselője egyetértett azzal, hogy a telek teljes alapterületé­ből az épületnek nem minősülő építménnyel lefedett telekrész fele mentesüljön az adó alól. Nem támogatta viszont azt, hogy az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt adó­mentes legyen. A tervezett száz órával szem­ben eddig csak 50-70 órát tu­dott repülni az a tizenkét pilóta, akiknek azért növelték repülési óraszámát, mert Magyarország csatlakozása után a NATO kö­telékeiben teljesíthetnek majd szolgálatot - jelentette ki Ko- sitzky Attila altábornagy, a légierő parancsnoka kedden. Ismét gyűjt az Amerikai Ke­reskedelmi Kamara (AmCham) a hátrányos helyzetű gyerme­kek javára. Az immár hagyo­mányosnak számító gyűjtés be­érkező adományaival ezúttal a Magyar Égési Égyesületet és a Nógrád megyei Lucfalva óvo­dáját támogatják. A bérek befagyasztása, a minőségi bérpótlék egyhar- madra zsugorítása, és a teljesen esetleges önkormányzati finan­szírozás ellen a Pedagógusok Szakszervezete minden törvé­nyes eszközt igénybe vesz, je­lentette ki Szöllősi Istvánné fő­titkár tegnap, újságírók előtt. Magasabb kilométerdíj lenne az M3-ason a kormány elképzelései szerint. A jövő heti ülésén várhatóan a 6 forintnál magasabb, de az áfával együtt 9 forintot meg nem haladó tarifa mellett foglal majd állást. Man- ninger Jenő államtitkár el­mondta: a személygépkocsik éves matricájának az ára áfával együtt 20 ezer, a havi bérlet 2000 forint lesz. Megkerült kard. A fővárosi állatkert alapító igazgatója, Xantus János 136 éve kapta ajándékba azt a kardot, amelyet tegnap Király Béla - akihez nemrég örökségként került - a kert jelenlegi főigazgatójának, Persényi Miklósnak adományozott. fotó; feb/diósi imre Malév: egy felhőtlenebb jövő felé? Több milliárd forintos tőkeinjekció szükséges ahhoz, hogy a Malév Rt. fel tudjon készülni az európai légitársaságok közötti versenyre - jelentette ki tegnap Pongrácz Antal, a Malév Rt. vezérigazgatója. Az unió liberalizációs politikája komoly veszé­lyeket rejt magában a magyar légitársaságra nézve...- Európa legnagyobb légitársa­ságai tíz évig készültek az új szabályozásra. Ehhez a Malév­nak 2-5 évre lesz szüksége - mondta Pongrácz Antal. A tár­saság közelgő privatizációjával kapcsolatban leszögezte: rövid időn belül dönteni kell arról, hogy melyik nyugati társaság legyen a Malév szövetségi partnere, s azt követően lehet csak szó a magánosításról. Ám addigra a magyar légitársaságot meg kell erősíteni.- A Malévnak nincs saját gépparkja, repülőgépeit köl­csön- és lízingszerződések alapján használja. Az Európai Unióban viszont a légitársasá­gok 60-80 százalékban saját gépeket üzemeltetnek - han­goztatta Pongrácz Antal, aki szerint évente több mint egy­milliárd forintos megtakarítást lehetne elérni, ha nálunk is ha­sonló konstrukció alakulna ki. A vezérigazgató szavaival egyetértve hozzátehetjük: a Malév elöregedett repülőgép- parkja csak az egyik veszély- forrás a légitársaság jövőjére nézve. A még meglévő TU-154-esek és korszerűtlen Boeing 737-200-asok cseréje amúgy is megkezdődik a jövő év elején. Azonban két újabb veszélyforrás is leselkedik a Malévra: ha a kétoldalú légi- forgalmi szerződések helyét át­veszi az EU-ban már bevezetett teljes liberalizáció, akkor a tő­keerős nyugati magán-légitár­saságok „elcsenhetik” a Malév nyereséges járatait, vagyis alá­ígérnek, olcsóbban szállítják mondjuk Londonba a Buda­pestről induló utasokat. A másik probléma abból adódhat, hogy Magyarország is kénytelen lesz érvényesíteni az EU környezetvédelmi előírá­sait, s akkor ki kell tiltania Fe- > rihegyről a ma még az ottani forgalom csaknem felét kitevő, keleti járatokat. Ez nagy bevé­telkiesést és forgalomcsökke­nést okozhat. T. J. » *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom