Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-30 / 328. szám

6 Dünántúli Napló Gazdasági Tükör 1998. november 30., hétfő Röviden Nagyjavítás. Nagyjavítás kezdődött az ország legna­gyobb cement- és mészipari cégének, a Duna-Dráva Cement- és Mészmű Kft. beremendi cementgyárában. A hazai cementtermelés kö­zel negyedét előállító bere­mendi üzem a februárig tartó szokásos téli felújítás alatt csak részlegesen ter­mel, mert felújítják a go­lyósmalmokat és a klinker- kemencéket, de a készletek­ből folyamatosan teljesítik a megrendeléseket. Matáv-részvény. Végső határidőként még ma is le­het törleszteni a tavaly hi­telre vásárolt telefonpapírok utolsó részletét. A részvé­nyeket ilyen módon vásár­lók 25 százaléka még nem egyenlítette ki számláját. A Matáv kibocsátási árfo­lyama 730 forint volt, ennek 40 százalékát kellett befi­zetni a jegyzéskor. Ameny- nyiben a befektető nem tör­leszt, a befizetett összegnél valamivel kevesebbet kap vissza. Növelni lehet a húsfogyasztást Átfogó húsmarketing- program elindítását ter­vezi a jövő évben a Ma­gyar Húsiparosok Szövet­sége (Hússzövetség) - je­lentette be Jankó Ferenc, a szövetség elnöke. A program célja, hogy a je­lenlegi mélypontról elmoz­dítsa a hazai sertéshús-fo­gyasztást. Ehhez legalább 100 millió forintot kell a program népszerűsítésére fordítani. Detrich Tibor, a Hússzövetség marketing bi­zottságának elnöke arról be­szélt, hogy a magyar sertés­hús-fogyasztás a nyolcvanas évek közepén volt a legma­gasabb, akkor több mint 40 kiló sertéshúst fogyasztott a hazai lakosság évente, és fe­jenként. Magyarországon a ser­téshús-fogyasztás már 30 ki­logramm alá csökkent. En­nek az az oka, hogy mérsék­lődött a belföldi vásárlóerő és az export mennyisége, de az emberek is „elfordultak” a sertéshústól, főként az is­kolázott és a tehetősebb ré­tegek fogyasztanak sokkal kevesebb sertéshúst. Zajkás Gábor táplálkozástudomá­nyi szakértő rámutatott: a vöröshúsok nélkülözhetet­lenek az ember egészséges táplálkozásához, mert sok nyomelem és vitamin csak ezekkel a húsokkal juthat az ember szervezetébe. Jankó Ferenc szerint a magyar sertésállományt a jelenlegi ötmillió darabról 7,3 millióra kellene növelni, hogy jelentős mértékben emelhető legyen a sertés­hús-fogyasztás. Ezzel a ma­gyar gabonaválság is meg­oldódhatna, mivel a felesle­get az állatokkal lehetne fel­etetni - fogalmazott Jankó Ferenc. Nem szűnik meg a földek védelme A tárca továbbra is támogatja a mezőőröket A mezőőri tevékenység fennmaradását támogatja a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), ezért 1999- ben is fenn kívánja tartani a mezőgazdasági területek tulajdon­védelmében kulcsszerepet játszó szolgálatot. BUDAPEST Az Országgyűlés közel har­mincéves hiányt pótolt, amikor ismételten törvényt alkotott a mezőgazdasági területek és az ezeken található értékek vé­delméről. Ehhez kapcsolódóan a tárca 1998-ban miniszteri rendeletben szabályozta a me­zőőri szolgálat megalakításá­hoz, fenntartásához nyújtandó támogatás rendjét. Az új rendszer hatályba lépé­sétől napjainkig 1200 szolgálat alakult meg. A mezőőrség léte­sítése a helyi önkormányzatok feladata, amelyhez az FVM a megyei hivatalokon keresztül többirányú támogatást nyújt. A megyei hivatalok szervezik a mezőőri tanfolyamokat, végzik a mezőőrök vizsgáztatását, il­letve nyilvántartásba veszik a mezőőrök működési területét. Ez a szolgáltatás térítésmentes. A mezőőrök számára igazol­ványt állítanak ki, hiszen ható­sági jogokkal is felruházza őket a törvény. Ezek alapján akár igazoltathatnak is - tájékoztatta ARCÉL az elképzelésekről lapunkat Prokopp József, a földművelési tárca illetékese. A mezőőrök javadalmazásá­ról - a jelenleg érvényben lévő törvénynek megfelelően - 50 százalékban a helyi önkor­mányzat, 50 százalékban pedig a szaktárca gondoskodik állami támogatás formájában, amit a megfelelő igazolások után az adóhatóság utal ki az önkor­mányzatoknak. A támogatásról szóló rende­let december 31-én lejár, azon­ban az FVM illetékese cáfolta azokat az értesüléseket, ame­lyek szerint megszűnne a me­zőőrök dotációja. Az új rende­let megalkotására csak akkor nyílik lehetőség, ha az Ország- gyűlés elfogadta már a költség- vetési törvényt. (stefanits) A szövetkezetben nőtt fel Eddigi élete Villányhoz kötötte, gyermekkora óta a mezőgaz­daságban dolgozik Czigler János. A szülők Ivánbattyánban gazdálkodtak, majd a téesz következett, ezzel gyermekük élet­pályáját is kijelölték. A Villányi Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet jelenlegi elnöke tulajdonképpen nem is akart mást, 12 éves kora óta a szövetkezetben dolgozik. Elvégezte a mohácsi mezőgazdasági szakközépiskolát, a kaposvári mezőgazdasági főiskolát, valamint a Pannon Agrártudományi Egyetemet. Az állattenyésztés a fő szakterülete, volt fizikai munkás, elnökhe­lyettes, párttitkár, a termelőszövetkezeti szövetség elnökségi tagja - de sohasem emelték ki, maradt a szakterülete mellett. A rendszerváltás után az együtt maradt szövetkezetben többször megválasztották elnöknek.- Nem volt könnyít egyben tartani a tagságot a kilencvenes évek elején kialakult termelő- szövetkezetek elleni hadjárat­ban.-Én ezt nem így tapasztal­tam. Mert más a politikai érdek és más az egyéni kötődés. A termelőszövetkezetek valóban nem kis erőszakra születtek, ám a későbbiek folyamán nagyon sokan rájöttek arra, hogy együt­tesen jóval könnyebben tudják megoldani a gazdálkodási fel­adataikat. A háztáji bevezeté­sével pedig olyan külön jövede­lemhez juthatott a földművelő, amelyet egyéni gazdálkodóként sohasem tudott volna elérni.- Ez volt a döntő érv a szö­vetkezet mellett?-A szövetkezet csak abban az esetben maradhatott egyben, ha a tagok is úgy akarták. A földet részarányban megkap­ták, akár dolgozhattak volna a továbbiakban egyéni gazdálko­dóként is. Itt azonban a közös vagyon rendelkezésre állt, nem kellett külön gondoskodni épü­letekről, gépekről. Ez volt a döntő érv, mert a földtulajdon­lás kérdése a törvények szerint oldódott meg. A villányi egyébként is egy hagyományo­san jól gazdálkodó szövetkezet volt, az itt dolgozóknak, vala­mint a földtulajdonosoknak is az volt az érdeke, hogy ez a fo­lyamatosság ne szakadjon meg.- Csak nem azt akarja mon­dani, hogy minden simán ment?- Szó se róla, voltak ellen­zők, de a többség a szövetkezet mellett döntött. így azután most félmilliárdos vagyonnal, 3600 hektáron gazdálkodik a 480 tag. De van ezenkívül igen jól mű­ködő állattenyésztésünk, a 950 kocánk is az értékes vagyo­núnkhoz tartozik. No és ne fe­ledkezzünk meg a szőlő- és borágazatunkról sem. Száz hek­táron termeljük a jó minőségű vörösborok alapanyagát, ebből 50 hektár új telepítés.- Ezzel meg is elégedtek, vagy kijelölték már a stratégiai ágazatot.- Nálunk egyértelműen az ál­lattenyésztés került előtérbe, hiszen az örökölt állomány kö­zös tulajdon volt. A stratégiai elképzelésünkben az új, kor­szerű szőlőültetvények létesí­tése mellett az állattenyésztés áll az első helyen, mégpedig a tenyészállat-előállítás. Persze szó sincs arról, hogy nem gon­dolnánk növénytermesztésben rejlő lehetőségek kihasználá­sára. A jövőben is szeretnénk folytatni a 200 szőlőtermelőt és borosgazdát integráló tevé­kenységünket. A gazdák ezt igénylik is, hiszen együtt biz­tonságosabb a termelés és a pi­acra jutás.- Az egyéni gazdálkodók rendszerint azt kifogásolják, hogy az állami támogatásokat a közös vállalkozásokra szabták, emiatt esnek el az életlehetősé­geiket fenntartó jövedelmektől.- Kétlem, hogy a pénzek el­osztásában ilyen szempontokat is figyelembe vettek volna. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a pályázatok elkészítésé­ben, a szükséges igazolások megszerzésében a közös gazda­ságoknak nagyobb a jártassága, mint a szövetség nélküli, egye­dül küszködő vállalkozónak. Én annak volnék a híve, hogy a jövőben a támogatások rend­szere váljon szektorsemlegessé, s egyszerűsödjön az adminiszt­rációja. Békéssy Gábor Cukorimport-vámemelés A Csehországban tervezett cu- korimport-vámemeléshez ha­sonló intézkedésre lenne szük­ség a magyar cukoripar védel­mében is - mondta Domonkosi Imre, a Cukor Terméktanács elnöke. A szakember kifejtette: a tervezett cseh védintézkedés a cukorimporttal kapcsolatban nem érinti a magyar gyártókat. Csehországba ugyanis a ma­gyar üzemek nem exportálnak cukrot. A tervezett intézkedé­sek elsősorban a lengyel cukor­import megakadályozását sze­retnék elérni. Lengyelország­ban nagy a cukorfelesleg, a vi­lágpiaci ár igen alacsony. Ez pedig gazdaságossá teheti a lengyel cukorexportot. Ma­gyarországon évente 420 ezer tonna cukrot állítanak elő. A ZOLD-HID zöld száma változatlanul hívható a megszokott ügyfélszolgálati rend szerint BEI-80-236-236 December 8-án (kedd) 9.30-tól: Energiahatékonyság ’98, kiállítói nap A ZÖLD-HÍD és, az MTESZ közös rendezvénye keretében előadások hallhatók geotermikus energiáról, hőszivattyúról, napenergia-hasznosításról, épületenergetikáról ! Helyszín: MTESZ Székház (Pécs, Búza tér 6/B.) A rendezvénnyel kapcsolatos kérdéseiket előzetesen is feltehetik a 72/236-236-os I telefonszámon Értékes mikrovállalkozások Bár a működőtőke zömét a nemzetközi nagyvállalatok hozzák az országba, s a ma­gyar export javát is ezek termelik meg, egyre széle­sebb társadalmi réteget érint a kis- és a mikrovállalkozá­sok sikeres vagy kevésbé si­keres működése. Fónagy Já­nossal, a Gazdasági Minisz­térium államtitkárával ezút­tal ez utóbbiak működési fel­tételeit vettük górcső alá.- Hangsúlyozottan szerepel a kormányprogramban a kis- és középvállalkozások fejlesztése és támogatása. Milyen felada­tokat ró ez a Gazdasági Mi­nisztériumra ?- Véleményünk szerint nemcsak kis- és középvállal­kozásokról, hanem mikrovál- lalkozásokról is kell beszél­nünk - véli a minisztérium po­litikai államtitkára. - A két-há- rom személyes cégeket nem lehet summásan a kisvállalko­zók közé sorolni. Másképpen kell velük foglalkozni. Hogy csak egy példát említsek: az a hitelkonstrukció, amelyik egy 15-20 személyt foglalkoztató kisvállalkozásnak megfelel, az a családi vállalkozás részére el­fogadhatatlan.- Össze lehet-e hasonlítani mondjuk a multinacionális vállalkozások fontosságát a családi vállalkozásokéval?- A vállalkozói réteg a pol­gárság gerincét képezheti, ezért tudatos és sürgető létrehozása alapvető társadalmi és politikai feladat. Másodsorban ezek a vállalkozások döntően helyi pi­acra termelnek, tehát az ellátás színvonalára, a lakosság közér­zetére döntő hatással vannak. A harmadik, talán a legfontosabb: hazánkban egymillió bejegyzett vállalkozás létezik, ebből hét­százezer működik, 96,6 száza­lékuk tíz személynél keveseb­bet foglalkoztat. Ha ezeknek csak egyharmada képes vállal­kozásába bevonni még egy személyt, akkor állami ráfordí­tás nélkül 300 ezer új munka­hely létesül. — Fontosságuk ellenére a kisvállalkozások gondokkal küzdenek. Hogyan lehet eze­ket enyhíteni?-Két alapvető gondról tu­dok: hiányos a szakmai tudá­suk és szerények az üzleti is­mereteik. Tény, hogy a legtöbb kisvállalkozás nem tőkehiány miatt megy tönkre, hanem azért, mert szakmai hiányossá­gok mutatkoznak. Egy máso­dik gondjuk az információhi­ány. Ebben mi is ludasak va­gyunk, mert sokszor nem könnyű dekódolni a hivatalos szövegeket. Talán még előbb kellett volna említenem a tőke­hiányt, hiszen közismert, hogy a kereskedelmi bankok 20-30 millió forintnál kevesebb hitel­ről még csak tárgyalni sem haj­landóak, a kisvállalkozásoknak pedig ennél jóval kevesebbre volna szükségük. Magasak az adóterhek is, rá­adásul a kötelező adminisztrá­ciót sem könnyű elvégezni. A terheket mérsékelni kell, a járu­lékokat négy év alatt a felére kívánjuk csökkenteni. Radiká­lis változásokat tervezünk az adminisztráció egyszerűsítésé­ben is. Koós Tamás Boldog születésnapot, Baranya! Egy éve tart a pécsi Baranya Gumiszerviz diadalmenete, s úgy tűnik, ennek nem is lesz vége egyhamar. A tavaly december 1- jén nyílt műhely rövid idő alatt az autósok kedvelt célpontja lett - jó híre azóta is futótűzként teljed. - Egész évben el vagyunk látva munkával - mondta Szabó János (kis képünkön), a Baranya Gumi­szerviz Kft. ügy­vezetője - de az elmúlt hetekben óriási forgalmat bonyolítottunk le. A folyamatosan növekvő, és az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt forgalom több összetevő együttes hatásá­nak tulajdonítható: a tél bekö­szöntővel a felelősen gondolko­dó, saját és mások biztonságát, épségét szem előtt tartó autósok számára egyértelmű: a kritikus hónapokban a téli gumi akár éle­tet is menthet, de mindenképpen elengedhetetlen kelléke a csú­szás- és balesetmentes közleke­désnek. Egyébként aki a „száraz” hónapokban kényes arra, hogy autója milyen gumikon gumi, most fokozottan igényes ebben a kérdésben. Mindannyiunk sze­rencséjére szép számmal akad­nak ilyen autósok - ezt bizonyít­ja, hogy hetek óta szusszanni sincs időnk. Természetesen nem bíztunk min­dent az időjárásra. Már az indu­lásnál csúcsszínvonalú szolgál­tatásra törekedtünk, s ezt azóta is a legfontosabbnak tartjuk. Mind­ezt úgy tudjuk biztosítani, hogy nagy hangsúlyt fektetünk tech­nikai felszereltségünkre. Olyan olasz, Sicam gépekkel dolgo­zunk, amelyek képesek az alufel- nik egy grammnyi pontosságú súlyozására is. Ezek a berende­zések egyébként a Forma-1 világában sem ismeretlenek. Magasan képzett szakembereink pedig ezek segítségével kifogás­talan munkát végeznek. Ma már sokan tudják, hogy nem kizárólag gumiabroncsok szere­lésével foglalkozunk. Acél- és alutárcsákkal, kerékőrökkel, ke­rékcsavarokkal is óriási válasz­tékban állunk ügyfeleink rendel­kezésére. A kínálatunkban sze­replő 600 féle gumiabroncs között egyaránt megtalálhatók a csúcsminőségű márkák és az ol­csóbb, de jó minőségű termékek. Kivétel nélkül minden ügyfelünk igényeit maximálisan ki tudjuk elégíteni - gondolok itt többek között arra is, hogy a személy- gépkocsik mellett teherautók, mezőgazdasági járművek ab­roncsait is rövid határidővel be tudjuk szerezni. Ezek után - úgy gondolom - nem csoda, hogy még nem találkoztunk lehetetlen feladattal. Ha a fenti sorokat ol­vasva valaki úgy érzi, hogy kizá­rólag a tehetős réteg gumi­szervize vagyunk, azt gyorsan megnyugtatom: áraink minden tekintetben versenyképesek. Végül, de nem utolsósorban: a jövőben is törekszünk a haté­kony tájékoztatásra. Ezért akció­inkról, a kedvezményes vásárlá­si és szerelési lehetőségekről - csakúgy mint idén - a sajtóban megjelenő hirdetéseinken ke­resztül értesítjük az olvasókat. Most megragadom az alkalmat, hogy bejelentsem: születésna­punkon - vagyis holnap - a ná­lunk vásárolt abroncsot díjmen­tesen szereljük fel ügyfeleink gépkocsijára. Az autótulajdonosok kérésére meghosszabbított nyitva tartás­sal állunk rendelkezésükre Pé­csett, a Pécsváradi út 2/1 szám alatt. (Tel: 72/239-404)

Next

/
Oldalképek
Tartalom