Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-29 / 327. szám

1998. november 29. Magyarország - Dél-Dunántúl ^ Harmadik oldal Kaposvári karácsony. Hétfőn 17 órakor nyílik a Szín-Folt Galériában a VII. karácsonyi tár­lat, amelyen Szita Károly pol­gármester mond köszöntőt, és egyben átadják „Az év támo­gatója” vándordíját. Pécsi télapók az égből. Alpinisták és hegymászók december 5-én és 6-án a megrendelők emeleti otthonát úgy keresik fel, hogy a tetőről kötélen, illetve hágcsón ereszkednek le, majd az ablakon kopogtatva átadják az ajándékot. A lakásba nem lép­nek, hanem felfüggeszkedve a magasba - ahogy jöttek - távoz­nak. (cs) Eddig ismeretlen okból Pécsett leszakadt az úttest a Böck János utcában, és megrongálódhat­nak a szenny- és vízvezetékek is. Az életveszélyesen mély gödör helyreállítása megkezdődött. A buszok kerülővel járnak, mivel az utat teljes szélességben lezárták a forgalom elől. (cs) Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mohács 458 cm, apadó, 4,2, Őrtilos -40 cm, áradó, 3,0, Barcs 46 cm, apadó, 3,5, Drávaszabolcs 164 cm, apadó, 4,5. (Folytatás az 1. oldalról)- Nagyon megváltozott az éle­te?- Hát persze. Nem kell jár­nom dialízisre, nem kell az in­zulin, ehetek édességet, ami korábban teljesen kimaradt az életemből. Bár meg kell valla­nom, az édesség igazán soha­sem érdekelt, csak egyvalami, a fagylalt, melyet mindig nagyon kívántam. Tudták ezt a nővérek is, s a műtét után hoztak is ne­kem egy adagot.- Mik a tervei? Úgy tudom, érdeklik a com­puterek.- Én eredetileg pad­lóburkoló vagyok, de 1993-ban leszázalékol­tak. Valóban szeretnék ezen a vonalon elindul­ni, mert úgy érzem, nekem való világ lenne, de egyelőre nincs számítógépem sem, úgyhogy mindez csak álom. Az aneszteziológus kollégá­jával két évig tanulták Angliá­ban az altatását és műtéti tech­nológiáját ennek a fajta műtét­nek, mondja dr. Kalmár Nagy Károly, a transzplantációt vég­ző pécsi orvoscsapat vezetője, s a kollégák is sokat segítettek. Az első hasnyálmirigy-átülte­tést 1966-ban végezték, de ak­koriban a siker igen kétséges volt. Aztán sokáig szünetelt, s létét meg is kérdőjelezte a transzplantációs társadalom. Később a tökéletesebb gyógy­szerek és a tapasztalatok birto­kában egyre jobb eredmények születtek, s rájöttek arra, hogy egyedül a hasnyálmirigy átülte­tésének korántsem olyan jók az esélyei, mint ha vesével együtt ültetik át. Ez a két szerv valami­lyen módon nagyobb biztosíték a kilökődés ellen. Azoknak a betegeknek a túlélési esélyei, akiknél a cukorbetegség tönk­reteszi a vesét, nem túl jók, a tapasztalatok szerint öt év múl­va százból csak negyven él. Hatvan különböző komplikáci­ók miatt, legtöbbször szívin­farktusban hal meg. A kombi­nált vese- és hasnyálmirigy­transzplantáció esetén az öt­éves túlélés pontosan a duplája, nyolcvan százalék. Az átültetést, mondja dr. Kal­már, nem egyedi csodatevésnek gondolták, hanem egy program első műtétjének, melyet követ majd a többi. Cseri László Mágneses térfélcsere világvégével Arthur Herzog 1991-ben a Polar Swap című regényé­ben az északi és a déli mágneses pólus felcseré­lődését írta le, amely az emberiség kipusztulásá­val fenyegető jelenségek­kel következik be a 2000. évet közvetlenül követő időszakban. Az ezredfordulók mindig is céltáblái voltak a világvége- jövendöléseknek. Mostaná­ban nemcsak Nostradamus 1999-ra datált, égből érkező terror- próféciáját szokták fel­emlegetni, hanem a száza­dunk elején prófétáié Edgar Cayce állítását is. Ő úgy nyi­latkozott 1936-ban, hogy az ezredfordulón a pólusok fel­cserélődnek. Mintegy 50 éve folyik olyan geofizikai kutatás, amelynek során a kőzetek ta­nulmányozásából a Föld egy­kori mágneses tereit rekonst­ruálni lehet. A mágneses ás­ványi anyagok ugyanis a kő­zetek keletkezésekor beálltak az akkori és ottani mágneses irányba. A Föld mágneses te­re változásainak menetrendje azt mutatja, hogy nagyjából egymillió évenként megfor­dul a mágneses tér, tehát az északi pólus kerül a délire és viszont. Földtörténeti lépték­kel persze ez csak egy pilla­nat, ám évezredeket jelent. A folyamat úgy zajlik, hogy egyre gyengébb lesz a mágneses tér, majd egy időre - több évszázadra, vagy né­hány ezer évre - megszűnik, aztán újra fokozatosan fel­erősödik a póluscsere sze­rint. Mindez katasztrofális következményekkel járhat, hiszen a mágneses tér a Föld védőpajzsa a kozmikus su­gárzások ellen. Feltevések szerint ilyen póluscsere okozhatta egyes őslények hirtelen és tömeges kipusztu­lását. Több, mint 900 ezer évvel ezelőtt volt a legutóbbi pó­luscsere, a földtörténeti me­netrend szerint tehát „hama­rosan” bekövetkezhet az újabb. A geofizikai folyama­toknak azonban nincs kötő­désük a kerek évszámokhoz. Az utóbbi 200 év műszeres vizsgálati viszont valóban azt bizonyítják, hogy folyamato­san gyengül a mágneses tér. Tehát akár egy-két évszáza­don belül előállhat a pólus­csere: a homo sapiens törté­netében az első. Lehet, hogy az utolsó is egyben, de nem feltétlenül. A Föld történetének mágneses térfordulásai közül ugyanis csak néhánnyal járt együtt az élőlények tömeges kipusztu­lása. Vagyis más tényezők egybeesése is közrejátszha: tott a katasztrófákban. Egy azonban biztos: pokolian kel­lemetlen lesz a mágneses tér eltűnése a jövő évezred em­berének. D. I. A millenniumi programcsomag keretében tervezi a kormány műemlékegyüttesek felújítását, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pedig kezdeményez­te, hogy a Műemlékek Állami Gondnoksága (MÁG) a kezelésébe tartozó kastélyok közül 20-25 felújítási tervét készítse el. Valamennyi országrészben szeretné­nek keresni olyan kastélyokat, melyek a millenniumi ünnepségekhez kapcso­lódóan látványosan átadhatók lenné­nek, mondja Csány Éva, a MÁG igazga­tóhelyettese. Az anyagot ők állítják össze, de a döntés a felújításról a mi­nisztérium hatáskörébe tartozik. Alap­vető prioritása az állami tulajdonú épü­leteknek lesz, hiszen ezekért felelős a kormányzat. Baranyában csak a bólyi kastély van állami tulajdonban, Somogybán, dr. L. Szabó Tünde megyei főépítész tudomá­sa szerint a nágocsi Zichy-kastély, amely éppen eladás alatt áll. Tolnában az ozorai várkastély, melynek felújítása évtizedek óta folyik igen lassú ütem­ben, a bátaapáti Apponyi kúria, vala­mint a Kölesd-felsőhidvégpusztai kas­tély. Ez utóbbit a Dalmandi Állami Gaz­daságból alakult rt. kezeli, mondja Son­koly Károly művészettörténész kutató. Az összedőlés határán lévő, hatalmas, egyre inkább elvaduló parkban álló 18. századi kastély barokk melléképületeit jó ideje bontják a környékbeliek, a fagyálló téglákat teherautókkal szállít­ják el. Valamikor báró Jeszenszky kas­télya volt, de eredetileg a Hiemer család építtette. Tele van gyönyörű belső festésekkel, az egyik legérdekesebb az a jelenet, melyben Hiemer úr istápolja II. Józse­fet, amikor az egy vadászbaleset során karját törte. Az egyik szobában egy fes­tékréteg alatt ritka kincs található, a magyar nádorok arcképcsarnoka. Igen értékes a szentháromságszobor és a sírkápolna is, melynek már leszakadt a teteje, a benne található sírt feltörték, s az ott nyugvó medencecsontját kidob­ták a külső térbe. Ha a kastély meg­mentésére rövid időn belül nem kerül sor, a teljes és visszafordíthatatlan le­pusztulás is bekövetkezhet. Cseri László Drága drágakövetaik Hatósági boncház Baján Baja korábban nem ren­delkezett boncházzal, egy Vaskúttal kötött szerződés értelmében Vaskúton oldották meg a témával kapcsolatos fel­adatokat. Hogy ne kell­jen a bérleti viszonyt to­vább fenntartani, a város megyei segítséggel a köztemető közvetlen kö­zelében lévő tanyát megvásárolta s átalakít­tatta, létrehozva két hű­tőkamrát. A beruházás összege tizenhárom mil­lió forint volt. (d) Nap­fogyatkozás­biznisz Világra szóló happening helyszíne lesz 1999. au­gusztus 11. és 15. között a Tolna megyei Ozora. Sok-sok ezer ember fogja várni a napfogyatkozást és a különféle zenei és művészeti ágak képvise­lőinek részvételével az ünnepi műsort. Kinevezése töivénytelen Felmentette Tolna Megye Közgyűlése dr. Sülyi Jó­zsefet, a megyei kórház főigazgatóját. Az előző közgyűlés dr. Sülyit har­madszori szavazással vá­lasztotta meg, holott a közgyűlés működési sza­bályzata szerint ismételt eredménytelen szavazás esetében újabb szavazást elrendelni nem lehet. A szóbeszéd szerint az új vezetés a későbbiekben sem kíván együtt dol­gozni Sülyi doktorral. A drágakövekhez, bár igen so­kan kedvelik és csodálják őket, csak kevesen értenek. A keve­sek egyike Retzler Pálné Gál Éva, a pécsi Janus Pannonius Múzeum muzeológusa, aki drágakőhatározó, abban kü­lönbözve a drágakőszakértő­től, hogy míg utóbbi a kövek értékével is foglalkozik, addig előbbi csupán szakmai kérdésekkel. A drágakövek volta­képpen a természetben keletkezett ásványok, kőzetek, szerves vegyü- letek, mondja, melyeket szépségük, ritkaságuk és keménységük alapján emel­nek drágakővé koronként más és más számban és minőség­ben. Természetesen évszá­zadokig, a különböző precízi­ós műszerek megjelenéséig, előfordultak megítélésükben tévedések, mint például a brit korona Fekete herceg elnevezé­sű, a világ legnagyobb „rubin­jának” tartott köve esetében, amely „csak” egy spinell, vagyis egy kevésbé ismert drá­gakő. Saját alapanyagból, az ere­deti körülmények megteremté­sével létre lehet hozni utánza­tokat, s készülnek is rubinok, spinellek, gyémántok, melyek minősége megegyezik az ere­detiével, de mégsem drágakö­vek, csak szintetikus utánza­tok. Olyan köveket is létrehoz­nak, melyeknek a természet­ben nincsenek megfelelői - fabulit, cirkónia -, ezek az úgynevezett műtermékek. Az egyéb utánzatok (kerámia, üveg, műanyag) már a nagykö­zönség számára is közismer­tek. Az azonban már kevésbé, hogy briliáns nevű gyémánt nem létezik. A briliáns ugyanis egy csiszolási forma elnevezé­se, amely a gyémánt optikai tu­lajdonságait juttatja érvényre, s bármilyen, elsősorban átlát­szó követ is lehet briliáns for­mára csiszolni. Azt sem tudja mindenki, hogy némelyik drá­gakő igen kényes, a türkiz pél­dául porózus, könnyen beszív más anyagokat, ezért kerülni kell, hogy szappannal, krém­mel, kozmetikummal érintkez­zék. A gyémánt, bár kemény, rideg, és előfordul, hogy lepat­togzik róla apró szi­lánk, ha kemény tárgy­hoz ütődik. Léteznek egészen különleges kövek is, mint például az alex- andrit, amelynek első példányát 1830-ban ta­lálták meg, s amelyet II. Sándor cárról neveztek el. Ez a drágakő a többi kővel el­lentétben változtatja a színét: természetes fényben zöld, mesterségesben pedig piros. A drágaköveknek az elmúlt évszázadokban gyakran tulaj­donítottak csodás erőt, amely óvja tulajdonosát, véd a bűbá­josságtól, a rontástól, az átok­tól, szerencsét hoz, gyógyít, gyakran úgy is, hogy porrá tör­ve megették vagy megitták, esetleg kenőcsbe keverték. Cs. L. *** HÍREK *** Carát és Kaiét A drágakövek tömegét carátban (ct) adják meg, amely nem tévesztendő össze azzal a karáttal (K), amely az aranyötvözetek finomságát jelzi. 1 carát = 0,2 gramm. Ucapkodták az Avemart Az Avemar nevű, Izraelben gyártott szer, amely a fejlesz­tők szerint igen hatásos lehet a rák elleni küzdelemben, hi­szen az áttéteket megakadá­lyozza, az elmúlt héten ke­rült a patikákba. Nagy érdeklődés előzte meg az étrendi kiegészítő­ként minősített granulátum piacra kerülését, mondja Nagyidai Nándor, a pécsi Zsolnay gyógyszertár vezető­je. Ennek ellenére csak igen korlátozott mennyiségben kaptak a patikák, a Zsolnay tíz doboz alatti mennyiség­hez jutott. Egy dobozban 2 x 135 grammos tasak található. A napi javasolt mennyiség kétszer vagy háromszor 9-9 gramm, így 15 vagy 10 napra elegendő egy doboz, mely­nek ára náluk 9400 forint. A Széchenyi téri Arany Sas egy darabot sem kapott még, ' pedig Budapesten és Kapos­váron is érdeklődött nagyke­reskedőknél, abban bíznak, hogy a jövő héten sikerül be­szerezni. Az Ambrózia Pati­ka kettőhöz tudott hozzájut­ni, ők 10 417-ért adták. Infor­mációik szerint a jövő héttől a nagykereskedő folyamatos ellátást ígért. Cs. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom