Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-27 / 325. szám
1998. november 27., péntek Főzőcske - Receptek - Háztartás Dunántúli Napló 7 Adventi koszorú az ajtón Ha egy korábbi lapszámunkban ismertetett módon a hortenzia virágát megszárítottuk, a képen látható egyedi, szép adventi koszorút készíthetünk belőle. A vázat fűzfavesszőből vagy drótból hajlítsuk meg hozzá, tekeijük körbe szaténszalaggal, majd a hortenzia virágcsokrait az ovális keret alsó részére vékony alumíniumdróttal erősítsük föl, s a keret közepe táján masnicsokorral zárjuk le. A koszorú fölső részét díszítsük a levágott virágszirmokkal, amit pillanatragasztóval rögzítsünk. A virág több színárnyalatú, ezért tetszés szerint zöld, piros vagy sárga szaténszalagot választhatunk a díszítéshez, ugyanakkor a teljes csokrot alkotó hortenziából szép asztali dísz is kialakítható. Szagosmüge Az ötvenes években, amikor az olasz itókának csak a hírét hallottuk, magunk készítettük a vermutot. Mert az olyan könnyed ital volt, amit a különleges vendégeknek is fel lehetett szolgálni, a háziasz- szonyok egy-egy pohárka „házilagos” ital mellett beszélték meg az utca ügyes-bajos dolgait. Szagosmüge nélkül el sem lehetett képzelni a vermutot. Egy liter vörösbort összekevertünk 2 dl rummal, és ha száraz vermutot akartunk készíteni, akkor 15 dkg, ha édeset, akkor 20 dkg cukorral. Egy csipet szagosmügét és fehérüröm füvet beleteszünk 3 dl vízbe, 5 percig forraljuk, majd batisztruhán átszűrve, hidegen öntjük a borhoz. Jól összerázzuk és hogy beérjen, pár napig állni hagyjuk. Ha mindent pontosan betartunk, nagy örömünk lesz a magunk készítette vermutban. A szagosmüge árnyas bükkös, gyertyános, tölgyeserdők, erdőszélek illatos növénye. Szárítás után kapja kar- marínra emlékeztető, jellegzetes illatát. A virágzáskor gyűjtött növény föld feletti része bólék, gyomorkeserűk, likőrök, üdítő teák, sajtok ízesítésére, illetve illatosítására szolgál. Németországban, de ma már más államokban is „májusi italt” (Maitrank, Maibowle) készítenek belőle, amely elűzi a komor gondolatokat. B. G. Ismét az ARANYCIPO A pécsváradi gyorsan népszerűvé ARANYCIPÓ Kft. vált termékeivel sok az ország sütő- korábbi nagyüzemet üzemei közül el- wnfiffiiYft/Im megelőzött. sóként rendelke- zik a HACCP Élelmiszerbiztonsági és Minőségbiztosítási Rendszerrel. Ez azt jelenti, hogy megfeleltek a rendszer által előírt szigorú nemzetközi élelmiszerminősítés feltételeinek. A HACCP az élelmiszeripari termékek minőségbiztosításának a rendszere. Ez azt jelenti a pékségek esetében, hogy a beérkező liszttől a kiszállított végtermékekig, a felhasznált egyéb alapanyagok minőségétől a gyártás- technológiáig, az előállítási folyamat minden szintjén meg kell felelni ezeknek a szigorú előírásoknak. Az ARANYCIPÓ - mint ahogy Wittenbart István üzemigazgató mondta - alig 8 éve indult egy kis kemencével s ma már európai színvonalú technikával felszerelt komoly sütőipari céggé nőtte ki magát. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően sorakozott fel a legnagyobbak közé, s a fogyasztók körében 120 féle terméket szállítanak ki naponta s mindig kirukkolnak, valamilyen újdonsággal. Ilyen a „puha zsemle”, mely ízesebb, mint a vizestésztából készült hagyományos. Saját fejlesztésű recept alapján, a magyar ízléshez alakítva készítik a Holland fűszeres barna kenyeret, amelynek máris kialakult a törzsvásárlói rétege. Az országban az ARANYCIPÓ kezdte gyártani először, eredeti holland recept alapján a Tigris kenyeret, amelynek receptje védett. A cég filozófiája: Minó'ség mindenek felett! A korszerű minőségbiztosítási rendszer is ezt szolgálja. Ám nem csak beszélnek róla. Nagy hangsúlyt fektetnek a képzésére, hiszen csak jó szakemberek képesek magas színvonalú munkát végezni. Az ARANYCIPÓ tehát mindent megtesz azért, hogy a fogyasztó kiváló terméket kapjon, (hirdetés) Az évad olcsó étele a sárgarépa «u Narancsízű dzsem, különleges levestészta Odakinn hull a hó, eközben anyuka dzsemet főz a konyhában. Természetesen nem drága gyümölcsből, hanem viszonylag olcsó, ám biológiailag rendkívül értékes sárgarépából. A narancsízű répadzsemhez kell egy kiló sárgarépa tisztán mérve, fél kiló citrom, 60 deka cukor, 2 evőkanál narancsszörp, fél deka szalicil. A tisztított sárgarépát finomra reszeljük, a megmosott citromot minél vékonyabb karikára vágjuk és a magokat kipöcköljük belőle. A répát és a citromot összekeverjük a kristálycukorA karácsonyi rózsa általában hamar elhervad, hacsak a szár alsó részét, amint megkapjuk, azonnal nem roncsoljuk, törjük meg jó hosszan kalapáccsal. Ha így tesszük vízbe, sorra nyílnak ki a bimbók, és sokáig szép marad. Ha liliomcsokrot kapunk, az alsó leveleit szedjük le, a szárát vágjuk ferdére, és úgy állítsuk a vázába, hogy a víz nyakig ellepje a virágot. Ajánlatos a liliom porzóját ollóval kivágni, hogy a hulló pollenje ne sárgítsa meg se a virágszirmot, se a váza alatt lévő térítőt. Valamennyi vágott virágra érvényes, hogy a vízébe dobott két Aszpirin tabletta meghosz- szabbítja az életét. Amennyiben MAGYAREGREGY Már csak egyetlen, hajlott korú asszony - aki névtelenségbe kíván burkolózni - ért ahhoz, hogy ősei miként is rukkoltak ki jeles napokon főtt, illetve kisütött köménymagos pereccel, legényfogó pogácsával, kürtös kaláccsal, csetelekvárral és tökmagos táskával. A hurkafélék gazdagsága meghökkentő. Akadt fehér, amit helyi szóval szajmókának neveztek. A nyáriba (más néven házi szalámi) köménymag, sőt citrom is került, míg a schwartli csak akkor ízlett a ral, lehetőleg üvegtálba tesz- szük. Letakarva, hűvös helyen három napig állni hagyjuk. Hibátlan zománcú lábosban felforraljuk, majd folytonosan keverve, közepes tűznél 20-25 percig főzzük. A főzés befejezése előtt 5 perccel 2 evőkanál narancsszörpöt adunk hozzá. (Ez utóbbi el is maradhat, illetve 2 evőkanál rummal helyettesíthető.) Akkor jó a különleges lekvár, ha a répa nem pu- hult péppé, hanem kissé ropogós. A forró dzsemet kicsi, 2-3 decis üvegekbe töltjük, a tetejére csipetnyi szalicilt szórunk, üvegvázában helyezzük el a csokrot, keverjünk a vízhez literenként egy evőkanál fehérítőfolyadékot, hogy ne zavarolegjobban, ha sok gyarmati fűszert tartalmazott. Egy másik helyi speCialitású hurkába viszont csak árpát, koptatott búzát és hajdinát tettek. Szerették az árpa- és kukoricakásából kifőzött hurkaváltozatot is. Az őslakók háromféle kolbászt ismertek: a káposztást, a krumplist és a vadhússal szaporítottak Izgalmas már az is, hogy a réteseket mi mindennel töltötték meg, így többek között dinsz- telt sütőtökkel, reszelt citrommal vagy épp csicsókalekvárral. Nemegyszer előfordult az is, hogy az ízesítő mák közé finomra aprított nyers marhatök- darabkákat helyeztek el. Mellekötjük, és száraz dunsztban hagyjuk másnapig. Vajas kenyérre, palacsintába, süteményekhez egyaránt finom. Hús- és csontlevesbe, leveskockából készült levesekbe kitűnő a répás cérnametélt. Egy nagyobb sárgarépát finomra reszelünk, összedolgozzuk egy tojással, csipetnyi sóval és any- nyi finomliszttel, hogy levestészta keménységű masszát nyeljünk. Minél vékonyabbra sodoijuk, és éles késsel cérnametéltet vágunk belőle. Forró, sós vízbe dobva 10 percig főzzük. W. M. sodjon meg. A szer ugyanis fertőtlenít, tehát lassítja a víz megromlását, vagyis a növénynek nem árt, inkább segíti a tovább életben maradását. Mindenfajta virágnál nagyon lényeges az is, hogy a víz alatti szárakról a leveleket tépjük le. lesleg a töklekvámak, sőt -levesnek nagy divatja volt, ahogy most is emlegetik a mustban főtt szilvát, a passzírozott almát vagy körtét. Sajnos a tökmag- leves főzési módjára egyik megkérdezett lakó sem emlékezett. Ám az ételkutató nem mondott le arról, hogy kiderítse ennek titkát. A bab és a rák is hódított, mint alapanyag. A gyerekek imádták a kenyérre kent állott babfőzeléket, a felnőttek meg a ráklevest és -pástétomot. A kőbánya-tulajdonos Weisz uraság 1910-ben száz rákot gyűjtetett az egyik patakjából. Néhányat még fogtak 1950-ben, de azóta már egyet sem. Egykor forró sós vízben vagy szabad tűz parazsán sütötték ki, a gesztenye ízére emlékeztető forró lágy részeket pedig kiszívták a páncél alól. Csuti J. Oldalszerkesztő: Morzsák Az ezüst gyertyatartó tisztítását kezdjük a ráfolyt gyertya eltávolításával. Ezt forró vízzel olvaszthatjuk le, vagy hajszárító segítségével. Ha finom rajzolatú a gyertyatartó, rongyra nyomott fogkrémmel dörzsöljük át, de a cizellált, mélyebben mintázott darabokon ezt puha fogkefével vagy fültisztítóval végezzük. Az ezüstözött tárgyak tisztításánál hasonló módszerrel kell eljárnunk, mint az ezüstöknél, csak még óvatosabban bánjunk velük, nehogy lekopjon a bevonat. Az aranyozott ezüstöt viszont elég csak portalanítani, mert az arany könnyen lejön. Az ezüst tárgyak feketedését elkerülhetjük, ha nem tároljuk őket műanyag zacskóban vagy fóliában, mert az ezekben lecsapódó párától lesznek feketék. Az ezüst kávéskancsó belsejét ecet és só keverékével tisztíthatjuk ki, acélgyapot segítségével. Ezüst feketítő a só, a tojássárgája, a brokkoli és a hal. Ha az ezüst evőeszközeink ezekkel érintkeznek, használat után azonnal mossuk el, és öblítés után szárítsuk meg, különben biztos befeketednek. Az antik ezüst tárgyakat ne akarjuk mindenáron fényesre tisztítani, hiszen ezek legfőbb vonzereje a patinájuk, tehát fölösleges vadonatújjá varázsolnunk őket. Ha evőeszközeink dísz- nyelűek, csontból vagy gyöngyházból készültek, mosogatáskor soha ne halmozzuk azokat egyszerre a vízbe, mert károsodnak. Egyenként kézbe fogva mosogassuk el, öblítsük és azonnal töröljük szárazra. A csontnyelű evőeszközt időnként fehérítsük ki citromléből és szabókrétából készített pasztával, amit ha rákentünk, legalább egy óra hosszat kell a csonton hagyni, majd alaposan leöblíteni és puha ruhával eltö- rölgetni. A vágott virág sokáig lehet szép Olyan névnapok, illetve ünnepek egész sora köszönt ránk, amikor rengetegen kapnak ajándékba vágott virágot, amit sokáig megőrizhetünk, ha kellően előkészítve helyezzük vízbe. A babos kenyér és a tökmagleves Surányi Béla, aki postatörténeti múzeumot rendezett be, lokál- patriótaként a község feledésre ítélt ételkülönlegességeinek receptjeit is gyűjti. Nemrég majd’ húsz oldalas jegyzetben rögzítette, hogy miként készült a szajmóka, a bodzafánk, a töklekvár, a mustban főtt szilva vagy a citromos nyári hurka. Útmutató, sorselemzés Tarot kártyával Herczeg Kata segítségével. 0)06-90-330 553 Mit pletykálnak a sztárokról és mit mondanak a sztárok önmagukról? Exkluzív interjúk! Minden héten új hírek kedvenceikről! 0) 06-90-330 555 Licit hazai márkás óborokra BUDAPEST Az első nagy magyar borárverést december elsején délután tartják. A rendezvényt a jövőben évente meghirdetik, s a legnemesebb honi borok mellett művészeti tárgyak is kalapács alá kerülnek. A fővárosi Csók István Galériában e hónap végéig tekinthetők meg azok a márkás hazai termésű palackos borok, valamint a szőlőműveléssel, bortermeléssel, illetve a kulturált borfogyasztással valamilyen formában összefüggésbe hozható művészeti alkotások, amelyek árverezését első alkalommal kedden az Atrium Hyatt Hotelban rendezik meg. A különlegességek gyűjtőinek érdeklődésére tart számot minden bizonnyal az árverésre kerülő valamennyi palack. A gazdag kínálatra jellemző, hogy licitálni lehet majd többek között az 1915-ös évjáratú tokaji aszúeszenciára, melynek a kikiáltási ára kétszázezer forint. Megyénket reprezentálva főleg a villányi gazdák bora vár arra, hogy elkeljen. A néhai Gyi- móthy Jdkó 1895-ben termett villányi szemelt gyógyvörös- bora például kitűnő minősítést kapott, s a bírálóbizottság kilencvenezer forintra taksálta. De ott lesz a fővárosban a híres történelmi borvidékek tőkéinek nedűi mellett Bock József 1993- as villányi cabernet franc márkanevű termése, valamint az 1996-os Pécsi Cirfandli.
