Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-25 / 323. szám

1998. november 25., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dhnántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Miklósvári Zoltán Gazdahírek Üvegház ’98. Kecskeméten a Kertészeti Főiskola elő­csarnokában rendezik no­vember 27-én az Üvegház ’98 kertészeti szakkiállítást. A díjtalanul látogatható rendezvényen hazai és kül­földi szakemberek számol­nak be a terület legfrissebb újdonságairól. (k) Növényvédők etikusan. A Növényvédőszer és In­termedier Gyártók Szakmai Szövetsége elfogadta a Ma­gyarországon tevékenykedő cégekre vonatkozó etikai kódexét. A hazai növényvé- dőszer-forgalmazás értéke a 80-as évek végéig évente 220 millió dollár körül volt. Jelenleg már csak 150 mil­lió dollárra tehető. (k) Szaktanácsadás. A Kerté­szek és Kertbarátok Egyesü­lete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király útja 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Segítő fogalomtár. A Me­zőgazdasági Szaktudás Ki­adó gondozásában jelent meg a dr. Tassy Sándor által szerkesztett Agrárgazdasági fogalomtár. A könyv a nagy gazdálkodók mellett a kis­termelőket is segíti eliga­zodni az EU-csatlakozás várható mezőgazdasági ha­tásaiban. (k) Hasznos címek. A Bara­nyában is hozzáférhető Ag- roinfo hírlevélnek köszön­hetően már interneten is el­érhetők hasznos agrárin­formációk. A pontos cím: www.mak.hu/agroinfo. Egy másik honlapon, a www.ag- roservice.hu címen magyar és angol nyelvű információk kérhetők az agráriumról. (k)-15% engedménnyel Pl.: 40 2,7 LE, 40 cm lap: 74.900 Ft helyett 63.500 Ft Hómarók és hótolók 10% engedménnyel Kapálógépek, fűnyírók, permetezők, kaszák szezon végi áron. Agro-gép Center ímrn Pécs, Szigeti út 94. Tel.: 72/312-891 Borkészítés bio módon (3.) Növényvédelemre a bioszemléletű szőlészek-borászok réz- és elemiként-tartalmú készítményeket használnak. Évente legfel­jebb hat-hét alkalommal permeteznek. Ilyen készítmények ha­zánkban hozzáférhető áron beszerezhetők, Bordódé néven fo­lyamatosan gyártják. Emellett még növényi kivona­tokat is alkalmaznak, melyeket ki-ki odahaza, a saját tapaszta­latai alapján készít el, és a kí­vánt oldatban permetez a szőlő­tőkére, a levélzetre, vagy a még nem érlelődő fürtökre. Az esetleg fellépő botritisz ellen sokan propoliszkivonatot oldanak fel vízben. A propo­lisztinktúrát a méhészektől szerzik be, vagy maguk állítják elő. Nem véletlenül, hiszen a legtöbb biogazda a szőlő mel­lett gyümölcs- termesztéssel is foglalko­zik, amihez (mármint a beporzáshoz) nélkülözhetet­len néhány méhkaptár. Atka ellen op­timális idő­ben, tavasszal lemosásszerű permetezést alkalmaznak a legtöbben: Nevikén, Tio- sol, Ágról ké­szítményekkel. Ezek a szerek az atkákkal táplálkozó ragado­zókra nem károsak, viszont a kártevőket még kifejlődésük előtt elpusztítják. Azonkívül az atkák által ter­jedő egyéb betegségek elterjedését is meg lehet akadályozni még a vege­tációs idő­szak kezdete előtt, amikor a levélszőlő- atka és a piros gyümölcsatka támadásba lendül. Abban az esetben, ha tél végén a rügye­ken négy-öt atkánál többet nem találunk, még ezek a sze­líd növényvédő szerek is elha­nyagolhatók. Ugyanis a jó kondícióban levő szőlőben a kártétel jelentéktelen lesz. Ve­getációs időben a szőlőmoly érdemel figyelmet. Ezek ellen hatásosak a sex- feromonos rovarcsapdák (megrendelhetők a növénypa­tikákban). Veszélyesnek tart­ják a biogazdák a tarka szőlő­moly harmadik nemzedékének tömeges megjelenését, mert ez a fürtzáródás után a bogyók rágásával már nemcsak ritku­lást, hanem botritiszfertőzést is okozhat. (Folytatjuk) Király László Egészséges gyökérzöldség - tartós tárolás A gyökérzöldségek leggyakoribb tárolási betegsé­gei az ervíniás lágyrothadás, a szklerotíniás és bot- ritiszes rothadás. Mindhárom betegség kórokozói egyaránt megtámadják a petrezselymet, a sárgaré­pát, a zellert és a pasztinákot. Mivel a tárolási betegségeket előidéző kóroko­zók , kártevők elsősorban a termőhelyről kerülnek be, és zömmel sérüléseken keresztül fertőznek, ezért a hatékony védekezésben a legnagyobb sze­repe a gondos válogatásnak van. A legfontosabb, hogy egészséges, kórokozóktól, kártevőktől men­tes terméseket tároljunk. A gyökereket tárolás előtt szántsuk le, szellőztetéssel gondoskodjunk a he­lyiség 85 százalékos páratartalmáról. A 0-2 fok közötti hőmérséklet lassítja, illetve teljesen meg­akadályozza a kóros folyamatok lezajlását. Aján­lott időnként átválogatni a termést, és a fertőzött darabokat megsemmisíteni. K. E. Gyógynövényünk: A tövises iglic Társnevei: iglic, tövises iglice, gilice tövis, ekenyűg. Utak mellett, jegelőn, parla­gon, többfelé előforduló, ala­csony, tövises szárú, bokros félcserje. Érdekes a gyökere: egy-két ujjnyi vastag, harminc-negyven centiméter hosszú, agancssze- rűen elágazó, barázdált, kívül szürkésbama színű, belül sár­gásfehér árnyalatú, fás állomá­nyú. Szára ötven-hetven centi­méter magasra is megnő, alul teljesen elfásodik, felül viszont lágy marad. Levelei is különböznek: alul hármasán állók, felül pedig egyszerűek, lándzsa alakúak, fűrészes szélűek. Virágait egyesével hozza, színük rózsa- színű-lilás. A tövises iglic júni­ustól szeptemberig virágzik. Gyűjthető a gyökere és a le­veles-virágos hajtása. A gyökér gyűjtésénél ügyeljünk arra, hogy az agancsszerű gyökérfej ne kerüljön be a készítménybe! Beszáradási aránya három az egyhez. A hajtásoknál a fásodott részt hagyjuk ki, négy kilo­gramm frissből lesz egy kilo­gramm szárazáru. A gyökerének és a szárrészének őrleménye a gyógyteakeverékek alkotórésze­ként használatos, elsősorban vese- és hólyagbántalmak ellen javasolható, de jó reumatikus fájdalmakra. Ismert vízelhajtó hatása is. Buzássv L. Amarillisz, a lovagcsillag E különleges szép és nagy vi­rágú hagymás növény őseit a múlt század elején hozták Dél-Amerika trópusairól Európába. Többszöri ke­resztezés-nemesítés eredmé­nyeként ma már sok szép fajtája van forgalomban. A csomagküldők extra méretű hagymákat ígérnek több vi­rágszáron, sok virággal. Főleg a téli-tavaszi időszakban lát­hatunk virágzó növényeket ablakokban, sőt vágott virág­ként a virágüzletekben is. Szaporíthatjuk magról, vagy a hagymákról leválasz­tott sarjról is. Hogyha virág­zóképes hagymát vásárolunk, ültessük tápdús földbe, cse­répbe úgy, hogy a hagyma feiső harmada kint maradjon. előtt szedjük fel a hagymákat, laza földlabdával, vigyázva, mert húsos gyökerei töréke­nyek. Hűvös, fagymentes helyre vigyük, ahol levelei le­sárgulnak, leszáradnak, a hagyma behúzódik. Gyöke­reinek egy része is leszárad. Mielőtt ismét cserépbe ül­tetnénk hajtatáshoz, a hagy­mákat tisztítsuk meg a száraz, pusztult részektől. A leválasz­tott sarjakból 2-3 év múlva fejlődik virágzóképes hagyma. A legalább 5-6 cm átmérőjű, 5-6 leveles hagy­mából várható virág. Az ama­rillisz hagymája sok éven át virágzóképes marad, és ha nyáron át tápdús földben ne­veljük, egyre nagyobb méretű lesz, egyre több, szebb virá­got hoz. Sovány földben a Virágzóképes nagy amarillisz hagymák FOTÓ: LÄUFER L. Kihajtásig sötét helyen, 16-18 Celsius fokon tartsuk és ne öntözzük. A bimbó megjelenése után meleg, vilá­gos helyre tegyük és fokoza­tosan kezdjük el öntözni. így a virágszár magasabb lesz, mint a levelek. Vágott virágnak feslő-bim- bós állapotban tőből vágjuk - 7-10 napig mutatós vázavi­rág. A tövét folyamatosan, de mérsékelten öntözzük, tápol- datozzuk. Cserépben is ne­velhető világos, napos helyen. Nyárra a kertbe is kiültethet­jük. Ez esetben május végén tápdús földbe, napos helyre kell ültetni, száraz időben ön­tözni. Ősszel még a fagyok hagyma veszít kondíciójából, virágai is satnyábbak lesznek. A hagyma méretétől függ a hajtatás ideje is, ami 6-8 hét lehet beültetéstől a virágzásig. A virágból magtok is fej­lődhet, amit mesterséges be­porzással elősegíthetünk. Házi keresztezéssel is kapha­tunk új színeket, virágformá­kat. A termékenyült virágból másfél-két hónap alatt kis dió nagyságú magtok fejlődik. Az érett magtok felreped, benne fekete, lapos, hártyás magok vannak. A magokat érés után mindjárt el kell vetni. Ezekből 3^1 év alatt fejlődik virágzó­képes hagyma. Búzás László Jövőre változhat az őstermelői bevétel Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága támogatja azt az in­dítványt, amely szerint a jövőben őstermelőnek számítana az, akinek bevétele az adott évben nem haladja meg a 4,5 millió fo­rintot. A bizottság tagjai azért támogatják az 1998. évi 4 millió forintos határ felemelését, hogy az intézkedéssel az éves inflációt korrigálják, az ne jelentsen hátrányt. A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosításához benyújtott javaslatok közül a bizott­ság támogatta azt a módosító indítványt is, amely az adózásnál té­teles elszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelők esetében az igazolás nélküli bevételcsökkentés határát a jelenlegi 1 millió 200 ezer forintról 1 millió 500 ezer forintra növelte. K. E. Nagyapáink gyümölcsfái A gyümölcsfának alapjában véve mindegy, hogy ősszel vagy tavasszal ültetjük. A lé­nyeg az, hogy a facsemete szakszerűen, lehetőleg föld­labdával kerüljön megfelelő helyre. Ha ősszel végezzük el a gyümölcsfák metszését, a hajtásnövekedés általában erősebb lesz. A tavaszi met­szés inkább a terméskötést serkenti. Az idősebb gazdák még emlékeznek rá, a régi alma- és körtefajták illatosabbak, za­matosabbak, ellenállóbbak, és téli eltevésre alkalmasabbak voltak. Tegyük a kezünket a szívünkre, és valljuk be: még ma is megkívánjuk nagyapá­ink muskotályos vagy ranett almáit, vilmoskörtéit! Le a ka­lappal a nemesítők előtt, de ezek a mutatós, hatalmas, lé­dús hibridek ízben meg sem közelítik a régi jó alma-, körte- és birsfajtákat. Legtöbbjükből még meg­maradt egy-egy példány a házi kertekben, amelyekből még van oltó-, illetve szaporí­tóanyag. íme néhány régi jó alma neve: Sárga szépvirágú (száraz talajra való), Gravens- teini, Boskoopi szép, és szá­mos ranett (nedves talajra). Charlamowsky, Muskotály és Shampagne-i ranett (hűvös fekvésbe). Cox narancs, Arany és Canadai ranett, Londoni pepin (védett helyre). Bőven terem a téli fehér kalvil, a Cox és a Mus­kotály ranett. A körték közül néhány: Clapp kedveltje, Vilmoskörte, Lujza, Zöld Magdolna, Bőse kobakja (dombvidékre). K. L. BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Szombathe­lyen az idén is megrendezték a falumúzeumban a hagyomá­nyos Márton-napi sokadalmat, ahol terménybemutatóra is sor került. Az érdeklődés közép­pontjában az első díjat nyert, 92 kg súlyú sütőtök volt. Énnek a magját sokan eltették, hogy jö­vőre elvessék. Nagyon sokféle haszna van a sütőtöknek. A finom, foszlós sült tök az egyik legízletesebb őszi-téli csemege, a magjából pedig értékes étolajat sajtolnak, amely különösen saláták ízesí­tésére, továbbá gyógyszerek készítésére is használatos. A Márton-napi búcsún versengtek egymással még a töklámpá­sok is. Fokozódik az érdeklődés a szelídgesztenye termelése iránt. Ez a fa valamikor hatalmas er­dőségeket alkotott a dunántúli hegyek lejtőin, de még ma is je­lentékeny a terebélyes szelíd- gesztenyefák száma az ország nyugati fertályán. A szelídgesztenye a mészke­rülő fafajok közé tartozik, tehát csak ott érdemes a telepítésével foglalkozni, ahol a talaj sava­nyú kémhatású, meszet nem tartalmaz. Lehetőleg oltott csemetéket kell ültetni, mert ezek már az életük 4—5. évében teremni kezdenek, a gyümöl­csük minősége is kifogástalan. A szelídgesztenye gyümöl­cse a belpiacon és külföldön is korlátozás nélkül, kedvező áron értékesíthető. A lombjukat vesztett gyü­mölcsfák között járva, most szembetűnőek a lisztharmatos almafavesszők, a vértetves al­mafaágak, a monília által el­pusztított meggyfaágak és a legkülönbözőbb gyümölcsfá­kon csúfoskodó moníliás gyü­mölcsmúmiák. Ezeket most ne­hézség nélkül lehet eltávolítani és elégetni. Ezzel az egyszerű - és időhöz nem kötött - munká­val igen sok kórokozótól tu­dunk megszabadulni a költsé­ges és a környezetet terhelő permetezés elkerülésével. Az év végi időszak egyik legszebb cserepes virága a ka­rácsonyi kaktusz. A gondosan ápolt töveken már megjelen­tek az első virágbimbók. Most rendszeres öntözésre és táplá­lásra van a növényeknek szükségük ahhoz, hogy a vi­rágok az ünnepekre kinyílja­nak és rózsaszín, piros szir­maikkal tartósan díszítsék, vidámítsák az otthonokat. A cinegék és a feketerigók behúzódtak a lakott épületek közelébe, ami azt jelzi, hogy a kertben már nem találnak elegendő táplálékot maguk­nak. El kell tehát kezdeni az énekes madarak rendszeres etetését. i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom