Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-24 / 322. szám
1998. november 24., kedd VÁLTOZÁSOK ’99 Dunántúli Napló 7 Adó - TANÁCS - ADÓ Hogyan adózzunk 1999-ben? Tudnivalók a személyi jövedelemadóról, az illetékek változásáról és a tb-járulékokról Vajon jobb lesz-e az adórendszer jövőre vagy sem? Bár felmérések nem készültek arról, hányán válaszolnának igennel vagy nemmel a kérdésre, azt bizton állíthatjuk, az emberek zömét nagyon is foglalkoztatja a dolog. A kormánypárti politikusok szerint igazságos adórendszert léptetnek életbe 1999. január 1-jétől. Az ellenzék szerint ez koránt sincs így, megint a kisember jár rosszul. A parlament a múlt héten már véglegesítette a jövő évi közteherviselés tervét. Az új szabályok a munkáltatói terhek csökkentéséről, a személyi jövedelemadó terhek kismértékű növekedéséről, az adóhivatal jogkörének jelentős bővítéséről, a jövedelemadó-mértékek növeléséről és a gépjárműadó nagyságának emeléséről szólnak, de egyes változások jelzik a 2000-től életbe lépő adóreform irányát is. Amint az várható volt, a képviselők a kormány által javasolt két gyermekkedvezmény-variáció közül azt fogadták el, amelyik nagyobb összeget ad a családosoknak. így az egy gyereket nevelők havonta elosztva évi 20 400 forintot, a kétgyermekesek 40 800, a háromgyerekesek évi 82 800 forintot, az ennél is nagyobb családosok pedig minden további gyermek után a 82 800 felett évente még 27 600 forintot írhatnak le adójukból. Személyi jövedelemadó A súlyosan fogyatékos eltartott esetében havonta 2600 forinttal csökkenthető az összevont adóalap adója. A családi kedvezményt az a szülő, nevelőszülő, hivatásos nevelőszülő, gyám veheti igénybe, aki a családi pótlék igénybevételére jogosult, illetőleg a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében a folyamatos ellátásról gondoskodó, vele egy háztartásban élő magánszemély kérheti, feltéve, hogy a kedvezmény érvényesítése esetén adóbevallásában a fogyatékos eltartott természetes azonosító adatait vagy adóazonosító jelét feltünteti. A családi kedvezményt a munkáltatónak, a bér kifizetőjének az adóelőleg megállapításánál is figyelembe kell vennie. Ez annak a munkáltatónak a feladata, ahol a családi pótlékban részesülő eltartó dolgozik. Előfordulhat, hogy a kedvezményre jogosult esetében a munkáltató nem tudja érvényesíteni a járandóságot, mert az illetőnek az adott kifizetőhelyen az egyéb adójóváírások miatt - például annyi a nyugdíjpénztári tagdíj kedvezménye, a nyugdíj és a nyugdíjjal azonosan adózó jövedelmek kedvezménye -, hogy egyszerűen nem marad adó, amelyből levonható volna a családi kedvezmény. Ebben az esetben is van megoldás: ha a házaspárok erről közösen nyilatkozatot adnak - a családi pótlékban részesülő szülővel együtt élő házastárs munkáltatója is figyelembe veheti a családi kedvezményt. Ha a családi kedvezményt az adóelőleg-levonásnál egyik házasfél adójából sem lehet maradéktalanul levonni, akkor a különbség az adóelőleg-fizetés időszakában nem vihető át a másik munkáltatóhoz, hanem majd csak év végén, az éves adóbevalláskor lesz méltányolható. A rokkantsági járadékban részesülők utáni kedvezmény akkor érvényesíthető az adóelőlegnél, ha a magán- személy a háztartásában együtt élő, adóköteles jövedelemmel rendelkező személyekkel együttesen írásban nyilatkozik a munkáltatójának, hogy saját háztartásában folyamatosan gondoskodik a fogyatékos személy ellátásáról és ezt a családi kedvezményt rajta kívül más nem veszi igénybe. Adóteher fel? Le? Jövőre, ha csak kis mértékben ugyan, de növekedni fog a személyi jövedelemadó terhelés. A legrosszabbul a legkisebb jövedelműek járnak, azok, akinek évi 300 ezer forintnál kevesebb kerül a borítékjukba és nincs módjuk igénybe venni a gyerekkedvezményt. Az ő esetükben 8 százalékkal emelkedik az állami sarc mértéke. Az új adórendelkezések szerint egymillió forintos jövedelem felett nem lehet igénybe venni az adójóváírást. Azok, akik éves szinten egymil- lió-egy forintot keresnek, 36 000 forinttal fizetnek majd többet, mint azok, akiknek „csupán” egymillió kerül a borítékba. Az adótáblák már régen ismertek, de a pontosítás kedvéért megismételjük: az adókulcs évi 400 ezer forint jövedelemig 20 százalék, 400 ezer és egymillió forint közötti jövedelemnél 30 százalék, míg egymillió forint felett 40 százalék. Nem csak „tőkéseknek” Vannak, akik a munkahelyükön bizonyos értelemben tulajdonosok is, az adott vállalkozás részvényeinek birtokosai. Az új adószabályok 1999-ben ezt a jövedelmet is úgy kezelik, mint az osztalékot, összhangban a tőkearányos részt meghaladó osztalékjövedelem adókulcsával 35 százalékban állapították meg az adóját. Osztalékot elsősorban a társas vállalkozások tulajdonosai kapnak, mégis indokolt itt tárgyalni ennek a személyi jövedelemadó vonzatát. Személyi jövedelemadó köteles a tőzsdén szerzett jövedelem is. Ezt a részvényesek, befektetők az árfolyamnyereség kapcsán realizálják. Mit nevez az szja-törvény árfolyam- nyereségnek? Általában az értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított összeget meghaladó részét, amiből ugyan - mint jövedelemcsökkentő tényezőt - levonhatók 1999-től a járulékos költségek. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem az összevont adóalap részeként adózik 1999-től, hanem a bevétel után kell 20 százalékos mértékű adót fizetni. Mindez nem érinti az egyéni vállalkozás keretében hasznosított ingatlanok bérbeadásából származó bevételt, a fizető vendéglátás keretében választott átalányadózást, illetve a falusi vendéglátásra vonatkozó hatályos szabályozást. Őstermelők adózása Az európai uniós jogharmonizáció szellemében a mezőgazdasági őstermelői tevékenység keretében előállított termékek statisztikai besorolási számai helyébe a vámtarifaszámok lépnek, ezáltal nemzetközileg azonosítható besorolási rend alakul ki hazánkban is. Fontos rendelkezés, hogy a termékazonosító rendszer megváltozása miatt esetlegesen előforduló értelmezési kérdések évközben törvénymódosítás nélkül kiigazíthatók lesznek, mert felhatalmazást kapott a kormány arra, hogy rendeletben határozza meg a termék- és tevékenységi kört érintő, valamint a vámtarifaszámokat érintő kiigazításokat. Az őstermelői tevékenységek köre bővül, ide tartozik 1999-től az erdősítés és az ültetvénytelepítés is. A mezőgazdasági őstermelő tevékenységének megkezdési évét követő harmadik adóévben és az azt követő adóévekben keletkezett veszteségre csak az adóhatóság engedélyével alkalmazhatók a veszteségelhatárolás szabályai akkor, ha a veszteség keletkezése évében az őstermelői bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát. Az átalányadózást nem alkalmazó mezőgazdasági kistermelőnek, általában a mezőgazdasági őstermelőknek mindaddig nem kell adóelőleget fizetniük, amíg az év elejétől számított, mezőgazdasági őstermelésből származó bevételük nem haladja meg az 1 500 000 forintot. Lényeges változás, hogy az átalányadózást nem alkalmazó mező- gazdasági őstermelők - az őstermelői adókedvezményen túl - már az adóelőleg megállapításánál figyelembe vehetik ugyanazon adókedvezményeket, amelyet a munkáltatók alkalmazottjaik esetében megtehetnek. így az őstermelők a negyedévente fizetendő adóelőlegnél - az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan - figyelembe vehetik:- a súlyosan fogyatékosnak járó kedvezményt,-az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba befizetett tagdíj után járó kedvezményt,- a havonta kötelezően fizetett nyugdíjjárulék, illetőleg a magánnyugdíjpénztári tagdíj engedményét,- a saját tagdíjat kiegészítő befizetés után járó kedvezményt,- a családi kedvezményt. Adók és autók Kisebb változásokat vezetnek be a gépjárműadónál 1999-ben. A legfontosabb újdonság, hogy a kocsi súlya után 100 kilogrammonként fizetendő adó minimális díját 400 forintról 600- ra, felső mértékét 800-ról 1000 forintra emelték. A jelenleg még hatályos rendelkezések alapján az adóztatási feladatokat az az önkormányzat látja el, amelyik a forgalmi engedélybe bejegyzett lakóhely, székhely, illetve telephely szerint illetékes. E szabályt tovább erősíti az a változás, hogy lakó-, telep-, vagy székhelyváltozás esetén az adóztatási feladatok ellátására - a változást követő évtől - a másik önkormányzat akkor válik jogosulttá, ha a helyváltoztatást is átvezették. Illetékek változása Az új illetékszabály legfontosabb tétele: a 35 évnél fiatalabbak első lakáshoz jutását segíti. Az általuk igénybe vehető kedvezmény mértéke az egyébként fizetendő illeték 50 százaléka, de legfeljebb 40 ezer forint. A kedvezmény maximális mértéke megfelel egy 8 millió forint forgalmi értékű lakás után fizetendő illeték 50 százalékának. Néhány más illeték mértéke is változik 1999-től. A becsületsértés és a magánlaksértés miatt indult szabálysértési eljárás 1200 forintot, a fellebbezés, illetőleg a kifogás illetéke 2500 forintot kóstál. A hatósági bizonyítvány kiállításáért 1500 forint illetéket kell leróni. Az anyakönyvi kivonat kiállításáért ezután sem kell fizetni. Egészségügyi „adó” Új kötelezettségeket határoz meg a törvény az egészségügyi hozzájárulásokat illetően. A kifizető által költségtérítésként juttatott utazási, szállás- és rezsiköltségnek a személyi jövedelemadóról szóló törvény melléklete szerint, a tényleges költségként elismerhető részén felüli juttatás jövedelemnek minősül, amely után a kifizetőnek 11 százalék egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie. A mezőgazdasági kistermelőnek az átalányadó 25 százalékát kell egészségügyi hozzájárulásként befizetniük. Ilyen címen kell leróni az immáron adójellegű tételt 1999-től a kifizetőnek a szellemi tevékenységből, a találmányhasznosításból származó jövedelmek után is. A személyijövedelemadó-fizetés általános gyakorlata érvényes akkor is, amikor a magánszemély önálló tevékenységére tekintettel bizonyos költségeit igyekszik érvényesíteni. Ebben az esetben, ha a magánszemély nyilatkozatában magasabb költségről nyilatkozik, mint amit évközben ténylegesen érvényesített, akkor a nyilatkozat szerinti és a ténylegesen elszámolt költség közötti különbözet után - 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell pótlólag befizetnie. A külföldi kiküldetésre nem biztosítási jogviszony keretében is utaznak sokan, az ő esetükben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, ám 1999-től egészségügyi hozzájárulást kell fizetnie az ilyen jogcímen jövedelmet juttató kifizetőnek is. Új - a vállalkozói költségeket növelő - szabály, hogy egészségügyi hozzájárulást kell fizetni a külön adózó jövedelmek közül a 35 százalékkal adózó osztalékalap és a kamatkedvezményből származó jövedelem után, valamint a fizető vendéglátó tevékenységet folytató magánszemélyek esetében is. Ez utóbbiaknál az egészségügyi hozzájárulás mértéke a tételes átalányadó 20 százaléka. Általános forgalmi adó A gáz- és villanyközművek fejlesztésének továbbra is megmarad az áfamentessége, s ide sorolják majd a csatornázási beruházásokat is. A hétköznap emberét ugyan kevéssé érinti, de ide tartozik, hogy a parlament által az áfáról elfogadott törvény értelmében a közszolgálati ’ rádiós és televíziós szolgáltatás tárgyi adómentességet élvez, 0 kulcsos marad továbbra is a gyógyszeralapanyag, amit talán a patikai árakban a rászorulók is érzékelhetnek majd. A jövőben nem kell forgalmi adót fizetni az általános és középiskolás tankönyvekért, valamint a csecsemő- pelenkáért. Az áfa-törvény felhatalmazza a kormányt, hogy az év végéig rendeletben szabályozza az új lakás építése, vásárlása esetén a jövő évtől járó - legfeljebb 400 ezer forint ösz- szegű — adó-visszatérítési támogatás módját. Termékdíj Jövőre átlagosan 10 százalékkal emelkedik a csomagolóeszközöket, a gumiabroncsokat valamint az akkumulátorokat terhelő környezetvédelmi termékdíj mértéke. A hűtőberendezések és -közegek esetében viszont az emelés meghaladja a pénzromlás mértékét, 16 százalékos lesz. Jövedéki adó Jövőre a cigaretta kivételével a jövedéki termékekre kivetett állami sarc átlagosan 11 százalékkal, az 1999-es tervezett infláció mértékének megfelelően emelkedik. A füstölnivaló tételes adója 16 százalékkal nő. Az ólmozatlan motorbenzin jövedéki adójának mértékét literenként 9,9 forinttal emelik meg jövőre. Erre állítólag azért van szükség, mert a magasabb adótartamú (literenkénti 10,8 forint) ólmozott motorbenzint csak jövő év március 31-ig lehet forgalmazni. A mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadóvisszatérítés 11 százalékkal - a gázolaj adójának emelésével összhangban -, 44,3 forintról 49,2 nő literenként. Az EU-normákhoz közelít az alkoholtermékek jövedéki adójának változása. A tervek szerint 2002. január elsejétől nálunk is az alkoholfok szerinti egységes adózást vezetik be. Éppen ezért jövőre - átmenetként - a gyümölcspálinka és a borpárlat adója az átlagot meghaladó arányban emelkedik, a jelenlegi literenkénti 970 forintról 1170-re megy fel. A pezsgő és a köztes alkoholtermékek adója az átlagos mértékben, 11 százalékkal nő. A sör adóemelkedése 27 forint lesz Balling-fokonként. (eb> Kommentár az L oldalon) Cégautóadó A cégautók adótétele a két- és hárommillió forint közötti beszerzési áron nyilvántartottautóknál a jelenlegi adótétel negyedével, a három- és ötmillió forint közötti értékűeknél a jelenlegi harmadával, az ötmillió forint feletti értékű autóknál a jelenlegi tétel felével emelkedik. Az egyéni vállalkozó személygépkocsija továbbra sem minősül kizárólag üzleti célú tárgyi eszköznek, azaz csak akkor számolható el értékcsökkenési leírás a tevékenységhez használt személygépkocsi után, ha az egyéni vállalkozó megfizeti a cégautóadót. Nem vonatkozik ez arra a személygépkocsira, amely az egyéni vállalkozói tevékenység tárgyát képezi (például bérbe adják) és azt az egyéni vállalkozó sem személyes munkavégzésével, sem személyes használattal összefüggésben nem üzemelteti. Az ilyen személygépkocsi után a cégautóadó megfizetése nélkül elszámolható az értékcsökkenés. Az Alkotmánybíróság határozata a cégautók később beszerzett tartozékainak elszámolását tiltó rendelkezést a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben megsemmisítette. Ezzel összefüggésben 1999. január 1-jétől a cégautóadó megfizetése esetén a személyi jövedelemadóban is elszámolhatók költségként vagy értékcsökkenési leírással azok a kiadások is, amelyek tartozékok és kiegészítők későbbi beszerzése, javítása miatt merültek fel. Egy példa a családi kedvezményre Ha magánszemély éves bérjövedelme 890 ezer forint és három gyermek után kap családi pótlékot. Magán-nyugdíjpénztári tagként a kötelező 1 százalékos nyugdíjjárulékot és a 7 százalék kötelező tagdíjat fizeti. Éves bérjövedelem: 890 000 Ft Számított adó: 227 000 Ft Adójóváírás (890 000x0,1, de legfeljebb 12 x 3000 = 36 000) 36 000 Ft Összevont adóalap adója 173 200 Ft Nyugdíjjárulék és magán-nyugdíjpénztári tagdíj engedménye (890 000 x 0,08 x 0,25 = 17 800) 17 800 forint Családi kedvezmény: (3 x 2300 x 12 = 82 800) 82 800 Ft Fizetendő adó: (173 200 - 82 800 - 17 800 = 90 400 Ft) 90 400 Ft
