Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-24 / 322. szám

2 Dünántúli Napló Világtükör 1998. november 24., kedd Hírcsatorna Az euro-atlanti integrációról, az Európai Unió bővítése 2002. évi határidejének fontosságá­ról, valamint hazánk jószom­szédi törekvéseiről nyilatkozott több külföldi lapnak Orbán Viktor. A kormányfővel a né­met Handelsblatt, az osztrák Die Presse és Format, a pozso­nyi Pravda és a horvát Növi List készített interjút. A magyar-román kulturális kapcsolatok fejlesztéséről, a műemlékvédelemben való együttműködésről és közös kul­turális programok megvalósítá­sáról kezdett hétfőn tárgyaláso­kat Temesváron Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere Ion Caramitru ro­mán kulturális miniszterrel. Átköltözött hivatalosan is a német szövetségi elnök hivatala Bonnból Berlinbe. Ez az első szövetségi állami szerv, amely így cselekszik. Már a hét végén elkezdődött a kiköltözés a bonni Hammerschmidt villá­ból, de csak hétfőn avatták fel új elnöki rezidenciaként a ber­lini Bellevue palotát. Teljesen szünetelt hétfőn hét másik európai uniós ország mellett Belgiumban is a vasúti forgalom. A szakszervezetek egynapos sztrájkkal tiltakoztak az Európai Bizottság liberalizá­lási tervei és a szerintük azt kí­sérő tömeges elbocsátások el­len. Az akcióhoz a belga, fran­cia, görög, holland, luxem­burgi, német, portugál és spa­nyol vasutasok csatlakoztak, hogy nyomást gyakoroljanak az unió közlekedési minisztereire, akik november 30-ai ülésükön foglalkoznak a kérdéssel. Igennel szavazott az albán választópolgárok 55%-a a va­sárnapi referendumon az új al­kotmányra. Sah Berisha volt ál­lamfő, a népszavazást bojkottáló ellenzéki Demokrata Párt veze­tője hétfő délután utcai tünte­tésre hívta fel híveit a „népsza­vazás eredményeivel történő manipulálás” eh'télésére. Több ezer palesztin köve­telte hétfőn Gázában mindazon politikai foglyok azonnali sza­badon bocsátását, akik elenge­désére Izrael októberben ígére­tet tett. Zsidó telepesek elfog­laltak egy dombtetőt a Jordán folyó nyugati partvidékén, hogy a következő izraeli csa­patkivonás előtt minél több föl­det vegyenek birtokba. Ma temetik el Szentpétervá- rott, az Alekszandr Nyevszkij főkolostorhoz tartozó Nyi- kolszkij temetőben Galina Sztarovojtova orosz képviselő­nőt, akit péntek éjszaka lőttek agyon ismeretlen merénylők. FOTÓ: FEB/REUTERS Moszkva és Peking azonos nézeten Befejeződött a hétezer kilométeres orosz-kínai határ kijelölése Csaknem egy órán át tartott a nem hivatalos orosz-kínai csúcstalálkozó a moszkvai Kreml-kórházban, ahova vasár­nap este szállították be tüdőgyulladással és magas lázzal Borisz Jelcin orosz államfőt. Csiang Cö-min kínai elnök - aki vasárnap este érkezett Moszkvába - betegágyánál ke­reste fel vendéglátóját. A csúcstalálkozóra az eredeti el­képzelések szerint a Moszkva melletti Novo-Ogarjevo elnöki rezidencián került volna sor, de a programot Borisz Jelcin hirtelen rosszulléte miatt meg kellett változtatni. Eszmecseréje során a két ál­lamfő a kétoldalú kapcsolatok és a világpolitika időszerű kér­déseit tekintette át. A nemzet­közi problémákat, valamint a kétoldalú viszony perspektí­váit illetően „gyakorlatilag minden témában hasonló néze­tet képviselt a két vezető” - közölte az orosz államfő tanácsadója. A hétfői nem hivatalos orosz-kínai csúcstalálkozót követő tájékoztatón Szergej Prihogyko elmondta: Borisz Jelcin és Csiang Cö-min nagyra értékelte a csaknem hétezer kilométer hosszú kö­zös határ kijelölésének befeje­zését, az elvégzett hatalmas munkát, s azt, hogy emellett Moszkva és Peking együttmű­ködése nyomán a határ menti biztonság szavatolásának ha­tékony modelljét alakították ki. A két politikus a kereske­delmi-gazdasági kapcsolatok fejlődését is áttekintette, s Csi­ang Cö-min nagyra értékelte Jelcin személyes szerepét az árucsere fellendítésében. Az orosz elnök pedig arról biztosí­totta betegágyánál látogatást tett vendégét, hogy Oroszor­szág változatlan nézeteket képvisel Tajvan kérdésében, s csak egy Kínát ismer el. Az orosz elnök külpolitikai tanácsadója közölte, hogy a politikusok egyeztették a két­oldalú kapcsolatok fejlesztésé­ről megszövegezett közös nyi­Csúcstalálkozó a kórházban latkozatot, valamint a határ­kérdések ügyében kidolgozott kétoldalú dokumentumot is, amelyeket a moszkvai tárgya­lások befejezése után hoznak nyilvánosságra. A kínai vezető hétfői prog­ramja keretében az orosz tör­vényhozás két házának elnö­kével találkozott, majd fogadta őt Jevgenyij Primakov minisz­terelnök. Csiang Cö-min ma az orosz Távol-Keletre, Szibéri­ába, Novoszibirszkbe utazik. Az iraki ellenzék csoportjai részben egymás ellen is harcolnak Ki buktatja meg Szaddámot? Tavaly - az akkor éppen esedékes, menetrendszerű iraki mi­niválság idején - a Fehér Házban bejelentették: nemcsak ka­tonai erőket mozgósítanak, hanem „stratégiai váltásra” is sor kerül a bagdadi diktátor megbuktatásáért folyó harcban. Idén ősszel Clinton amerikai elnök aláírta az „Iraq Libera­tion Act of 1998” elnevezésű okmányt, amelynek értelmé­ben 97 millió dollárral támo­gatják Szaddám Húszéin ellen­zékét, s Prágából rendszeres rádióadásokat sugároznak az arab országba. Mindez töre­déke a közvetlen katonai kia­dásoknak, hiszen az Öböl-há­ború 61 milliárd dollárba ke­rült Washingtonnak és szövet­ségeseinek, s a mostani, sok­kal kisebb méretű felvonulás eddig 550 millió dollárt emésztett fel. Hol van, kikből tevődik össze az iraki ellenzék? Az amerikai külügyminisztéri­umban eddig 73 csoportot vet­tek nyilvántartásba, ám van­nak közöttük „egyszemélyes” szervezetek, s olyanok is, amelyekről feltételezhető, hogy az iraki titkosszolgálat beépített ügynökei. Alakult egy csúcsszervezet, a londoni székhelyű INC, az Iraki Nemzeti Kongresszus, amelynek első embere Ahmed Halabi. Ehhez volt baathista, síita, kurd, liberális és kom­munista irányzatok csatlakoz­tak, de többnyire egymás ellen is csatároznak a közösnek mondott szervezetben. Am- manban található az Accord elnevezésű csoportosulás, amelynek főként volt katona­tisztek a tagjai. A londoniak és ammaniak sem szívelik egymást, állandó vitatéma, ki, meddig és ho­gyan szolgálta korábban a dik­tátort. Végül adottak a kurd el­lenállók, a Barzani vezette Kurd Hazafias Unió, valamint a Kurd Demokrata Párt, élén Talabanival. Réti Ervin Hölgykoszorú. A cseh Katerina Stocesova (középen) lett Bonnban a világ szépe. Udvarhölgyei balról: a német Michalina Koscielnak (3.), a guatemalai Astrid Ramirez (2.), a spanyol Ana Velasco (4.) és a horvát Ivana Andrijesevic (5.) fotó: feb/reuters Hírháttér Hídverés Új fejezet a kétoldalú kapcsolatokban, reális esély a magyar-szlo­vák viszony javítására. Végre elmozdulás a holtpontról. Az elmúlt napokban rendre ilyen címmel és ilyen tartalmat sugallva jelentek meg interjúk, kommentárok a Budapestet és Pozsonyt összefűző kapcsolatrendszerről, nemcsak hazai vagy szlovák, hanem más, külföldi lapokban is. Ezúttal nemcsak a kormányhivatalokban szinte kötelező kincstári optimizmus áll a helyzetelemzők írásai mögött, hanem valóban hangsúly- és hangnemváltásnak lehetünk tanúi. Erre utalt a múlt hét végi zágrábi KeK-csúcson tartott mi­niszterelnöki találkozó, s ezt bizonyíthatja Martonyi János kül­ügyminiszter mai pozsonyi látogatása, amelynek során 11 kor­mányközi vegyes bizottságról szóló jegyzőkönyvet írnak alá. A magyar diplomácia persze eddig is a vitás kérdések konstruk­tív, kölcsönösen előnyös megoldását szorgalmazta, lett légyen szó akár a bős-nagymarosi beruházásról, akár a kisebbségi problé­mákról - ám a Meciar-kabinet finoman szólva sem mutatkozott készséges partnernek a jószomszédi viszony kialakításához. Só't, a szeptemberi választáson távozni kényszerült kormányfő emlékeze­tes módon sokszor kísérelte meg a „magyar kártya” kijátszását. Mikulás Dzurinda hivatalba lépése után - erre az új szlovák kor­mányprogram lehet az ígéret - ez a terméketlen, ellentétekkel ter­helt időszak remélhetőleg lezáródhat. Az Orbán Viktor által meg­említett párkányi híd akár szimbólumává is válhat az új korszak­nak: hiszen hídverésre, hídépítésre van szükség a két ország között a szó konkrét és átvitt értelmében egyaránt. Szondy Gábor Felmentést kapott a lordkancellár Nem kell mindig paróka Ma a hagyományoknak meg­felelően ÍI. Erzsébet trón­beszédével nyílik meg az an­gol parlament ülésszaka. Egyébként a mostani ciklus előzményei korántsem alakul­tak a hagyományoknak megfe­lelően. A munkáspárti kormány például szeretné megszüntetni a lordok örökletes helyét a felső­házban, amit 1164-ből 633-an birtokolnak. Másvalami is megbotránkoz­tatta a hagyományhű angolokat. Lord Irvine of Lairg, a lordkan­cellár kérte annak engedélyezé­sét, hogy ne kelljen viselnie a ranggal járó, XVII. századi „kosztümjét”. „Csak a rizspo­ros paróka egy tonnát nyom”, panaszkodott a lordkancellár, aki végül is engedélyt kapott arra, hogy polgári ruhájában, XX. századi nadrágjában, szép fényesre suvickolt, de normális cipőjében és végre paróka nél­kül elnökölje a felsőház üléseit. Az engedély nem vonatkozik a királynő fogadására, amelyen Lord Irvine-nek - tetszik, nem tetszik - a „tonnás súlyú” paró­kát és az előírásos (szerinte: ma már teljesen nevetséges) középkori díszruhát kell vi­selnie. FEB A lányukon vesztek össze Mick Jagger faképnél hagyta második feleségét is Elmarad a közös karácsonyozás a Karib-tengeri paradicsomi szigeten, Mustique-en. A Rolling Stones sztárja és frontem­bere, az 55 éves Mick Jagger ugyanis húszévi házasság után otthagyta texasi feleségét, a 42 éves Jerryt. A topmodell, aki négy gyermek anyja, már ügyvédet is foga­dott. A londoni Mirror című lap azt írja, hogy Jerry Hall Mick Jagger tekintélyes vagyonának a harmadát követeli. Nem ez az első komoly vál­ság a világhírű rockegyüttes, a legendás Rolling Stones veze­tőjének házasságában. Kapcso­latuk, amely bár hosszúnak igen, eszményinek aligha mi­nősíthető, eddig is bővelkedett eseményekben. Rendszeresek voltak a félrelépések, viták, kü­lönélések. Ezúttal úgy látszik, végleg kihunyt a nagy szerelem lángja: ez alkalommal Mick csapta be maga mögött az ajtót. Most a gyereknevelésen vesztek össze. A viszály az asz- szony gyönyörű, 14 éves lánya miatt robbant ki közöttük. Elizabeth Scarlett ugyanis már holnaptól az édesanyja nyom­dokaiba szeretne lépni, és mo­dellként lejteni a kifutón. Mick viszont meg akarja kí­mélni gyerekeit a tolakodó nyilvánosságtól, és hatalmi szóval mondta ki: Lizzynek to­vábbra is az iskolapadban a he­lye. A deszkák várhatnak. Jerry mamának azonban nincs elle­nére, hogy lánya, Scarlett kis­asszony a divatszakmában ta­lálja meg boldogságát. Férjéről azt nyilatkozta, hogy nem ért az ilyesmihez. Micket elöntötte a pulykaméreg, bevágta maga mögött az ajtót, és hátat fordí­tott a londoni Richmond város­részben álló házuknak. Sőt, el­utazott Franciaországba, és most egyedül lakik Loire menti kastélyában. Barátai állítják: elhatározása komoly, megváltoztathatatlan. Csakhogy: ha Mick valóban el­válik Jerrytől, immár a második házassága fut zátonyra. Amikor 1980-ban elvált első feleségé­től, Biancától, a hölgy egymil- liárd forintnak megfelelő vég- kielégítést kapott az énekestől. Kulcsár László Ha kedd, akkor Kishegyed! • Csókolom az egész világot • Élet a Dallas után • Hogyan mennek az istennők • Ebéd három elvonásban Kishegyed- a legolvasottabb női magazin » * 4 ♦ A >

Next

/
Oldalképek
Tartalom