Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-20 / 318. szám

1998. november 20., péntek Főzőcske - Receptek - Háztartás Dunántúli Napló 7 Sáfrányos szeklice A sáfrány a világ egyik leg­drágább fűszere, a középkor­ban még háborút is viseltek a termőterületek és szállítási útvonalak birtoklásáért. Ké­nyes a növény szárított vi­rága, fénytől védeni kell, ugyanis aromáját könnyen el­veszti, ezért jól záró, sötét színű üvegedényben érdemes tárolni. Az import hiánya és drága­sága miatt ez a fűszer szinte teljesen kiszorult a magyar piacról, helyét a hasonló cé­lokra alkalmas magyar sáfrá­nyos szeklice foglalta el. Ezt a növényt Magyaror­szágon szinte mindenütt meg­találhatjuk, ahol melegebb fekvésű a talaj. A növény vi­rága nyitáskor világos na­rancsszínű, míg szárítás után lángvörös lesz. Gyenge illatú, kesernyés ízű, a fészekből ki­csipegetett szirmok szolgál­tatják a fűszert. Festőnövény­nek is nevezik, a vízben ol­dódó saflor-sárgát, és a víz­ben nem oldódó saflor-vörö- set tartalmazza. A borászati és cukrászati iparban, valamint egyes konyhaételek, sütemé­nyek, tészták, italok, gyógy­szerek színezésére használ­ják. A téli megfázások idején sokan készítenek nyálkaoldó, hurut elleni teát, ebbe is tesz­nek szeklicét. Egy-egy cso­mag szeklice, pipacs, ökör­farkkóró-virág, izlandi zuzmó, tüdőlevél, kenderfű keverékéből 2 evőkanállal te­szünk fél liter vízhez, amely­ből 1-2 perces főzéssel teát készítünk. Tíz perc állás után leszűrjük és napjában több­ször iszogatjuk. B. G. Marinádos csirke mikrobán A színes, fűszeres ízű bunda, amellyel mikrohullámú sütő­ben sütjük a csirkét, már meg­jelenésében is étvágyger­jesztő, s bár az előkészítése némileg munkaigényes, a fő­zésre elég fél órát számolni. Az eredeti recept alapján személyenként egy kisebb rántani való csirkét kell be­szereznünk, de készíthetjük csak mellekből, vagy com­bokból is. A marinádhoz egy kis fej apróra vágott hagyma, egy darabka reszelt gyömbér, két- két teáskanál őrölt koriander, kömény és pirospaprika, egy-egy te­áskanál kur- kuma és őrölt chili, három deci natúr jog­hurt, egy cit­rom leve, két evőkanál me­télőhagyma, ízlés szerint só és bors kell. Ezeket az alapanya­gokat össze­keverjük, a lebőrözött csirke­húsokat megszurkáljuk, a ma­rináddal jól bedörzsöljük, s egy óra hosszat hagyjuk állni. Utána maximális fokozatra ál­lítva a mikrót a húsokat kb. húsz percig süssük, amíg a leve letisztul, közben gyakran kenegessük át a marilláddal. Végül a maradék marinádot közepes fokozaton egy percig melegítsük, de ne forraljuk fel, és öntsük a kész csirkére. Tálaláskor salátalevelekből készített fészekre helyezzük, citrom- és paradicsomszele­tekkel díszíthetjük. Zöldparadicsom sültekhez A fagyok előtt, amikor a ker­tet letakarítjuk, a paradicsom­bokron maradt zöld szemeket sem kell kidobni. A vegyes savanyúsághoz utólag berak­hatjuk, vagy külön tartósíthat­juk. Egy 0,75-ös üveghez fél kiló zöldparadicsomot számí­tunk, illetve szükség szerint a hozzávalók többszörösét vesszük. A paradicsomot megszurkáljuk, és hideg víz­ben állni hagyjuk 1-2 órát. Fehérbor-ecetből 2,5 decit ve­szünk, teszünk bele 5 gerezd fokhagymát, 1 teáskanál sót, 2 evőkanál cukrot, 1 evőkanál mustármagot, 2 babérlevelet, 1 csöves erős paprikát és fel­főzzük. Még forrón, késhegy­nyi szalicilt keverünk bele. Az üvegbe tett paradicsomot leöntjük a forró lével, hagyjuk kihűlni és lekötjük. W. M. Falun az őszi nagytakarítást általában az ilyenkor rendezett búcsúk idejére időzítették, s aztán a nagy felfordulással járó teendőket már úgy végezték a háziasszonyok, hogy az egyben a karácsonyi készülődés kezdete is lett. Akár van búcsú, akár nincs, a nagytakarítást ma sem hagyhat­juk ki, s ennek része a növé­nyek téliesítése is. A szabadból már beköltöztettük azokat a vi­rágokat, amelyek nem fagyál- lóak. Jó részük sötét helyen pincében vagy kamrákban pi­henhet tavaszig, ám vannak vi­lágosságot, meleget kedvelők, s ezeket átmenetileg a lakásban kell elhelyeznünk. A növények csoportosan ér­zik jól magukat, ezért úgy vá­logassuk össze az egy-egy he­lyiségben elférőket, hogy lehe­tőleg azonos legyen a fény-, a meleg- és a nedvességigényük. Ahol központi fűtésű a lakás, és száraz a levegő, ajánlott hetente egy alkalommal vízpermettel is lefújni a növények levelét amellett, hogy párolagtatót he­lyezünk a radiátorra. A nagytakarítás alkalmával a virágokat is feltétlen poroljuk le. A fénves levelűeket töröljük le glicerinnel, ettől szép fénye­sek lesznek, és nem tapad rájuk olyan könnyen a por. Glicerin helyett levélfényesítőnek meg­teszi a tej és a víz egy-egy ará­nyú keveréke vagy az állott sör is. A növények gondozásához jól jönnek a konyhai maradé­kok. Szeretik, ha időnként állott teával locsoljuk meg őket, csak ne tegyük túl gyakran, mert a csersav árthat. Növénytápláló a tojás főzővize is, a kifőzött tea­levél, valamint a kávézacc a földjükbe keverve talajlazító, ami különösen a páfránynak való matéria. Ha függő virág­kosárba teszünk növényeket és nem akarjuk, hogy minden ön­tözésnél csöpögjön a kosár, el­intézhetjük az öntözést úgy is, hogy néha egy-egy jégkockát teszünk a cserép földjére. De legyünk óvatosak, a jégkocka ne érjen a virág tövéhez, mert a hideg árthat neki. Az évad olcsó étele a sárgarépa (2.) Dinsztelt sárgarépával dúsíthat­juk a különféle vagdalt húsokat és töltelékeket. A répás fasírt- kákhoz reszeljünk finomra két nagyobb sárgarépát, egy köze­pes fehérrépát, és 2 evőkanál olajon pároljuk meg sóval, borssal, egy kávéskanálnyi re­szelt vöröshagymával és 2 ge­rezd zúzott fokhagymával. Hagyjuk kihűlni, majd dolgoz­zuk össze 30 deka darált hússal, 1 csokor apróra vágott petrezse­lyemmel és egy kávéskanál liszttel. Apró érméket formá­zunk a masszából, morzsába forgatjuk és kisütjük. Jénai tál­ban sorba rakjuk, beborítjuk sajtszeletekkel, és csak annyi időre toljuk forró sütőbe, míg a sajtszeletek ráolvadnak. Narancsos répakifli. Öt deka vajon megpárolunk 40 deka finomra reszelt sárgarépát, beletéve egy narancs reszelt hé­ját. Ha kihűlt, összegyúrjuk 20 deka liszttel, fél csomag sütő­porral, 15 deka porcukorral és egy narancs levével. Fél centi vastagra nyújtjuk, majd 6 centis háromszögeket vágunk belőle. Kifli formára fölsodorjuk, és előmelegített sütőben 15-20 percig sütjük. Vaníliás cukorral meghintve tálaljuk. Répacsemege. Öt deka va­jon, 1 púpozott evőkanál kris­tálycukorral megpárolunk 40 deka finomra reszelt sárgarépát, ha kihűlt, összedolgozzuk 20 deka darál dióval, 15 deka por­cukorral és 1 deci narancs­szörppel. Golyókat formálunk belőle, vaníliás cukorba hem- pergetve tálaljuk. W. M. Il I .lföSQffcg&V JübSlifA’íH A főétkezés ideje az estebéd volt A Zengő aljában lévő településen nemcsak a községmúltat, de az étkezési szokásokat is kutatja Radó Petronella egyetemi hallgató és Bocz Zsófia pedagógus. Megfigyelték, hogy hajdan vacsorára ettek legtöbbet az emberek. HOSSZÚHETÉNY Az ok egyszerű, mert mindenki dolgozott egész nap, és szinte mindig az esti harangszó után érkeztek haza a határból. Déli ebéd így is dukált, de nem any- nyira kiadós. A beidegződés napjainkban is tapasztalható, és nem egy helyen épp lefekvés előtt fogyasztják a nehéz és túl fűszeres ételeket, ami megviseli a szervezetet. A község hajdani lakói csak ünnepnapon főztek délre. A háziasszonyok vasárnap nem szívesen foglalatoskodtak a konyhában, és amit lehetett, már szombaton előre megfőz­tek és kisütöttek, és a vasárnapi nagymise után már csak kiegé­szítették vagy megmelegítették a délre szánt harapnivalót. A hét utolsó napja még akkor is jelesnek számított, ha nem kö­tődött megszokott ünnephez. A család minden tagjának tehát kijárt a pihenés, hogy hétfőn testileg is felfrissülve indulhas­sanak a mezei és erdei mun­kára. A rendkívüli családi esemé­nyek alkalmával, mint például keresztelő és bérmálás - napja­inkban már alig ismert ételkü­lönlegességeket fogyasztottak. Egyik ilyen volt a patkókalács, amelyet cukros vízbe áztattak be, hogy édes legyen a tésztája. Kézzel gondosan patkóalakúra formázták, majd a forró ke­mencében kisütötték. A legtöbb családnál a karácsonyi éjféli mise után hazatérve kocsonya és sült kolbász került az asz­talra. A kemence fontos házi léte­sítménynek számított, amit a gazda vagy a legjobb kőműves épített. Benne nemcsak kenyér és a kalács, de a hús is ropogós pirosra sült. Csuti J. Oldalszerkesztő: Berta Mária Morzsák Üvegből készült dísztár­gyakat, a vízköves pohara­kat, de még a gépkocsi szél­védőjét is fényesre tisztít­hatjuk, ha híg masszát keve­rünk vízből és sütőporból, majd ezzel alaposan bedör­zsöljük a tisztítandó tárgyat. Öblítés után már csak egy puha ronggyal kell szárazra törülgetnünk. Az üveg poharak, csillo­góak lesznek, ha mosogatás után az öblítővízbe citrom­héjat teszünk. Az illóolaj ragyogó fényt varázsol az üvegtárgyakra. A poharakat soha ne mos­suk túl forró vízben, és kü­lönösen ne hirtelen enged­jük a meleg vizet, mert el­pattan. Ha az aranyozott vagy ezüstözött üveghol­mit meleg vízben sokáig áztatjuk, lejöhet a díszí­tése. A poharakat célszerű több okból is állítva tárolni. A felfordított pohár dohos szagú lesz, és könnyebben megsérülhet a pereme. Ha rossz szagú egy palack vagy korsó, miután kimos­tuk, töltsük föl olyan meleg vízzel, amelybe literenként egy evőkanál száraz mustárt raktunk, majd egy éjszaka hagyjuk benne állni. Végül jól öblítsük ki. Ha matt lesz a váza vagy palack, tegyünk bele egy marék sót és két teáskanál ecetet. Rázogassuk jól körbe, majd öblítsük ki. Ugyanezt ecetes vízzel és homokkal szintén megtehet­jük. A kristályvázából az üle­dék eltávolításához szalmi­ákszeszt használjunk. Két evőkanállal tegyünk a vá­zába, töltsük tele vízzel, majd néhány órát hagyjuk állni, mielőtt kimossuk és kiöblítjük. A boroskancsóból az üle­dék, és főleg a vörösbor hagyta nyomokat hipóoldat- tal távolíthatjuk el a legbiz­tosabban. Viszont nagyon fontos, hogy addig kell a hi- pózás után öblögetni, amíg a hipószag teljesen eltűnik. A halászlé hagyományosan készül Hazánkban a családok általában évente néhány alkalommal, kimondottan jeles ünnepekhez kötődően főznek halat. A vizek közelében lakók étrendjén már gyakrabban szerepel, aztán egyes konyhákon meg naponta készül halászlé. MOHÁCS A busójárás mellett immár több évtizede a város egyik jellegze­tessége a Halászcsárda. Har­minc évvel ezelőtt, 1968 őszén nyitotta meg az akkori Petőfi Halászati Termelőszövetkezet a Duna-parton az új vendéglátó egységét, ahova a helybelieken kívül a megye, sőt az ország ré­széből érkező vendégek úgy tértek be, hogy tudták, ugyan olyan minőségű étket kapnak, mint amilyet korábban Vajda Éva néni főzött nekik a Selyem­szövőgyárral szemközti régi csárdában.- Attól, hogy korszerűbb kö­rülmények között dolgozhat­tunk, és színvonalas étteremben fogadtuk az embereket, még nem kezdtük megfúrni a halfő­zés módszerét - mondta Nagy Tibor (képünkön), a csárda üz­letvezetője. - Tradíciói vannak Mohácson a halászlének, s mi ezt mindenkor tiszteletben tar­tottuk. A receptúrán gyakorlati­lag semmit sem változtattunk, nem kezdtük el paszírozni az alapanyagokat, vagy variálni az ízeket. Alapelvünk, hogy friss halból, kellő hőfokon, és jó mi­nőségű paprikából készüljön. Mint elmondta, ő maga ugyan még tojást sem szokott főzni, de a halié készítésének tudományát Szabadkai Ferenc- nétől, a csárda hosszú évekig volt konyhai mindenesétől el­leste, s ma is rendszeresen fi­gyelemmel kíséri Lépőid Zol­tánt, a főszakácsot, amikor e specialitásuk fő. A pörkölteket halból viszont már az új csár­dában vezették be, és arra töre­kednek, hogy a választékot, mármint a többféle halból való főzést a nap bármelyik szaká­ban biztosíthassák. A vendégkörükre jellemző, hogy Új-Zélandból, Kenyából, Zimbabwéből vagy Kanadából is rendszeresen jönnek Mo­hácsra azért, hogy halász­lét egyenek. Míg koráb­ban kizárólag a szövetkezeti halászok du­nai hallal lát­ták el a ven­déglőt, mára ez a gyakorlat némileg megvál­tozott. A pontyot természetesen továbbra is tőlük szerzik be, a nemesebb halak közül a harcsa, a csuka és a süllőzsákmány szintén a csárdában köt ki, vi­szont kecsegét, pisztrángot és angolnát Budapestről, Szolnok­ról és Bajáról is hoznak. A pap­rikát pedig Kalocsáról szerzik be, de nem magántermelőktől veszik. A körte vitamintartalék Közeleg a tél, melynek jele­ként itt az őszi körte. Miért olyan közkedvelt ez a gyü­mölcs? A körte az alma rokona, ami ugyan nem tartalmaz több cukrot, mint az alma, de kevesebb benne a gyümölcs­sav. Ami viszont különösen értékessé teszi a körtét, az a benne rejlő kálium, amely víztelenítő hatású, csökkenti a vérnyomást és könnyebbé te­szi a szív munkáját. Ha körté­ből készítünk kompótot, a ve­sénk működését segítjük. A köszvényben, reumában és az ízületi gyulladásban szenve­dőknek különösen jót tesz, ha naponta körtét esznek. A csersavtartalma a gyomor- és nyálkahártya gyulladását gá­tolja. A kova- és foszforsav az agy sejteket és a vesét táplálja. A körte energiahordozó, ezért a gyerekek számára is ideális gyümölcs. A körtét a gyümölcskerté­szek mindig is szerették, ezért is nemesítettek ki 1500 külön­féle fajtát. A legnépszerűbbek szerte Európában és nálunk is az Alexander, a fáról szedve azonnal élvezhető Clapp és az édeskés-savas Boc. A Gellért- féle vajkörte nagyon ízes és december végéig eltartható. A téli körték királynője a nemes Krasszán. A gyümölcsöket nem sza­bad kosárban tárolni. Egyen­ként helyezzük el a pince pol­cán őket úgy, hogy ne érjenek egymáshoz. A legjobb a fából készült polc. A pince hőmér­séklete ne haladja meg soha­sem a 10 fokot, s a magas pá­ratartalom előnyös. »

Next

/
Oldalképek
Tartalom