Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-20 / 318. szám

1998. november 20., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Jövőre is üres lesz a tb kasszája A Pénzügyminisztérium politikai államtitkárának expozéjával megkezdődött tegnap a Parlamentben a nyugdíjbiztosítás és az egészségbiztosítás jövő évi költségvetésének tárgyalása. Varga Mihály felidézte, hogy évek óta hiánnyal küzd a társa­dalombiztosítás, vagyis minden évben kevesebb járulék gyűlik össze, mint amennyit a nyugdí­jakra és a gyógyításra kifize­tünk. A hiányt a központi költ­ségvetésből kell fedezni. E téren nem lehet elérni gyökeres változást egyik évről a másikra, de törekedni kell a bevételek és a kiadások közötti, mintegy 20 százalékos különbség mérsék­lésére - mondotta. Ezt a célt szolgálja egyebek között a szigorúbb járulékbe­szedés (az APEH adó módjára hajtja be), a gyógyszertámoga­tási keret felső határának rögzí­tése és az a már megszavazott változtatás, hogy a magán­nyugdíjpénztárak tagjai a 8 százaléknyi nyugdíjjárulékukat 1-7 helyett 2-6 százalékban osztják meg a tb-kassza és a magánnyugdíjpénztár között. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke szerint a lakosság 35-40 százalékának befizetéseiből hosszú távon nem lehet finanszírozni a teljes lakosság teljes körű egészség- ügyi ellátását. A legnagyobb vita a gyógy­szerkassza felülről történő be­zárásáról és a nyugdíjemelés mértékéről folyt. Azt megértet­ték a képviselők, hogy a társa­dalombiztosítás 122,9 milliárd- dal járul hozzá a gyógyszerek megvásárlásához, egy fillérrel sem többel, de nem derült ki számukra, hogy részleteiben mi lesz a megvalósítás módja. A nyugdíjemeléssel kapcso­latban eddig már sokszor elis­mételt érvek és ellenérvek pa­lettájára tegnap új szín is került. Surján László (Fidesz) a Horn- kormány által készített korábbi előterjesztéseket felidézve el­mondta, hogy az idei nyugdí­jakra 769,5 milliárdot, 1999-re 876,6 milliárdot szánt a korábbi kormány. Ez pedig éppen 14 százalékos emelésnek felel meg. A 20 százalékos ígéret te­hát szerinte csak választási kampányfogás volt. Gidai Er­zsébet (MIEP) rámutatott, hogy 1942-ben mai árakon 1100 mil­liárd forintnyi vagyona volt a társadalombiztosításnak, de az szőrén-szálán eltűnt. (s. á.) A KÖZPONTI KOLTSEGVETES MERLEGE 1998.1-IX. HÓ BEVETELEK Bevételek összesen KIADÁSOK 2187,3 Kiadások Összesen (Fogyasztáshoz kapcsolt adók 785,3 Központi költségvetési szervek Lakosság befizetései I Központi költségvetési szervek I ____________bevételei_______ 58 8,4 Adósságszolgálat kamattérítés 303,3 Helyi önkormányzatok támogatása I Gazdálkodó szervezetek bevételei 181,6 I Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek 94,9 A TB. közreműködésével folyósított ellátások Agrárgazdasági támogatások MNB befizetései 86,1 Felhalmozási kiadások Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból ____________eredobevételek________ 49 ,4 Fogyasztói árkiegészítés Pénzintézetek társasági adója és osztaléka 44,5 Gazdálkodó szervezetek támogatása Privatizációból származó bevételek 20,5 Neinietközi'penzügyf Tatokból Elkülönített állami pénzalapok befizetései Központi költségvetési szervek befizetései Egyéb bevételek 14,2 Kormányzati rendkívüli kiadások 7,2 Állam által vállalt kezesség érvényesítése Garancia és hozzájárulás a TB.-hoz Helyi önkormányzatok befizetései 3,9 Egyéb kiadások na Kincstári vagyonnal kapcsolatos befizetések 10 100 milliárd forint 1000 Társadalmi önszerveződések támogatása ■I.................|.............H ^£RE,Nc^ 10 100 1000 milliárd forint (n>AVS­Kitüntetés a gázkitörés elfojtóinak. Göncz Árpád köztársasági elnök személyes megbecsülése jeleként arany emlékérmet adományozott tegnap a Parlamentben a nagylengyeli gázkitörés elfojtásánál tanúsított kiemelkedő helytállásáért négy szakembernek. Kitüntetésben részesült Békési János és Tóth Zoltán, a Rotary Rt. főfúrómestere, Somlai Nándor és Losonczi Sándor, az MB Kőolajkutató Vállalat művezetője, illetve diszpécsere, fotó: feb/diósi imre Kupa Mihály egypercese Dr. Kupa Mihály független képviselő, egykori pénzügy- miniszter egy percet kapott arra, hogy kifejtse vélemé­nyét a költségvetésről. Az tör­tént ugyanis, hogy felosztot­ták a frakciók között a költ­ségvetés vitájára szánt időt, és az egyszemélyes független frakciónak ennyi jutott.- Lemondott a felszólalás lehe­tőségéről, miért?- Egy ország költségvetésé­ről egy percben szólni képte­lenség, úgy gondolom, nem méltó az ügyhöz.- Lapunkban nincs időkorlá­tozás. Ha elegendő időt kap a vitában, miként értékelte volna a költségvetést az egykori pénzügyminiszter, aki - többek­kel ellentétben - közelről is lá­tott már ilyet?- Ez egy feszített költségve­tés, amellyel nagyon erős prog­ramot kívánnak megvalósítani. Isteni szerencse lesz, ha ezt si­kerül tartani, bár igaz, hogy az eredmény nemcsak rajtunk mú­lik, hanem a világ helyzetén is. A kiemelésekkel - család, köz- biztonság, vállalkozók, vidék- fejlesztés - maximálisan egyet­értek, de néhány területet na­gyon elhanyagoltak. Kevéssé vették figyelembe az önkor­mányzatok érdekeit - most el­sősorban nem Budapestre gon­dolok, mert az egy más ügy -, hanem a vidékre, ahova nagyon kevés pénz jutott. Az egészség- ügyi bérekkel se sok történik, pedig az is egy igen gyenge ágazat, és ami szintén nagy kérdés: a vidékfejlesztésre a pénz megvan, de a programot nem lehet látni! Pedig nagyon szeretném látni, hová kerül a pénz, mi lesz a régiókkal, bele­értve az én saját régiómat is, amit képviselek.-Mit tud tenni egy egysze­mélyesfrakció?- Elég sokat a saját választó- kerülete érdekében. Felszólal­tam már Tokaj-Hegyaljáért, tárgyaltam több minisztérium­mal, és országos szervvel. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának rendes, a Terü­letfejlesztési Bizottságnak pe­dig tiszteletbeli tagja vagyok. A Borsod-Abaúj-Zemplén me­gyei önkormányzatban is ott vagyok, én vezetem a Zempléni Település Szövetség frakcióját. Holnap azért marad üresen a helyem az Országházban, mert fontos értekezletem lesz Mis­kolcon. Sok a gondunk, nagy a munkanélküliség, és rendkívül tőkeszegény a vidék. Várjuk, mit hoz majd a vidékfejlesztési program. Sajnos, az időjárás miatt hihetetlenül rossz volt az idei szüret, s hatalmas az ár- és belvízkár. (koós) A Postabank vesztesége 158 milliárd 2,4 százalékkal növeli a jövő évi költségvetés hiányát az a 2-tu milliárd forint, amelyet a kormány tegnapi döntése értelmé­ben a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank konszolidáció­jára, illetve a gázközművagyon körüli problémák rendezé­sére kénytelenek fordítani. A pénzügyminiszter szavai sze­rint a Horn-kormány ideje alatt felhalmozódott „szemét ki­söprése” büntetőjogi felelősségre vonásokat von maga után. Járai Zsigmond a kabinet ülése után elmondta: három könyvvizsgáló cég jelentése alapján kiderült, hogy a Posta­banknál felhalmozódott 158 milliárdos veszteség a rossz döntéseknek, a felelőtlen gaz­dálkodásnak, az átgondolatlan hitelkihelyezésnek és a túlköl­tekezésnek a következménye. A miniszterek a bank meg­erősítése céljából 152 milliár­dos tőkeemelésről határoztak, az ÁPV Rt.-t pedig megbízták a kinnlevőségek beszedésével. A kormány az ÁSZ és a KEI vizsgálata után dönt majd ar­ról, hogy kik ellen induljon büntetőjogi felelősségre vo­nás. Az már most is bizonyos­nak látszik, hogy a volt igaz­gatótanácson és felügyelő­bizottságon, valamint a hibá­kat leplező könyvvizsgálókon kívül korábbi állami vezetők is bekerülhetnek ebbe a körbe. Járai az MFB-vel kapcso­latban elmondta: a pénzintézet 40 milliárdos veszteségét ugyanekkora összegű tőke­emeléssel pótolja az állam. Kérdésre válaszolva aláhúzta, hogy az 1998. évi költségve­tési hiány 4,3-ról 6,7 száza­lékra való növekedését - amely a lakosságra nézve semmiféle hátrányt nem jelent - a kormánynak a tiszta lap érdekében vállalnia kellett. A kabinet elfogadta az APEH-en belüli bűnügyi igazgatóság felállításáról szóló törvénytervezetet. A fő­ként szaknyomozókból és adószakértőkből álló, 240 fős szervezet elsősorban a számvi­teli fegyelem megsértőivel, az adó- és tb-csalókkal, a csőd­bűntettet elkövetőkkel, a köz- és magánokirat-hamisítókkal veszi fel a harcot ügyészi fel­ügyelet és APEH-elnöki irá­nyítás alatt. (takács) Csomagolhatnak a gazdajegyzők A gazdajegyzői hálózat megszüntetését tervezi a Földműve­lési és Vidékfejlesztési Minisztérium január 1-jétől. A gazda­jegyzőket a tárca alkalmazásában álló falugazdászok válta­nák fel, ha a kormány elfogadja az erre vonatkozó terveket. A falugazdászi rendszer már működött Magyarországon 1994-től, ám a Horn-kabinet államigazgatási átszervezése után, a köztestületek megerő­sítésekor a falugazdászok az agrárkamarák irányítása alá kerültek; ekkor változott ne­vük gazdajegyzőre. A kamarák szerződéses jogviszonyban állnak a gazda­jegyzőkkel, ám tevékenysé­güket jelenleg is közvetve a szaktárca finanszírozza, évente 800 millió forinttal. A minisztérium célja az, hogy ezentúl a kamaráknak ne kelljen állami feladatokat el­látniuk. Ehelyett azt tartaná kívánatosnak, ha a kialakí­tandó falugazdászi rendszer a tárca, a megyei FVM-hivata- lok irányítása alatt állna, a fa­lugazdászok feladatukat pedig köztisztviselőként látnák el. Az indok: a bővülő hatáskör, a nagyobb felelősség, a megbíz­hatóság és a felügyeleti jogok hathatósabb érvényesítése. Az FVM az Európai Unió­hoz történő csatlakozás felté­teleinek megteremtése érde­kében is szorgalmazza a meg­felelő hazai agrárintézmény­hálózat kialakítását - tájékoz­tatta lapunkat Boda Tamás, a tárca főosztályvezetője. A termelők a megyei hivatalo­kon keresztül az eddigieknél gyorsabban juthatnának in­formációkhoz, több segítséget kapnának a központilag meg­hirdetett programokba való bekapcsolódáshoz, a piacra ju­tást elősegítő szerveződések létrehozásához. Ugyanakkor a falugazdászok kibővített ha­táskörrel - az EU-előírások­hoz igazodóan - aktívan részt vesznek majd az önkormány­zatoknál az ellenőrzésekben és a földhasználattal, valamint a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos ügyek intézésében is. A tárca erre a célra 1,5 mil­liárd forintot különített el a jövő évi költségvetésből. Az intézkedés miatt irány­váltásra készül a Magyar Ag­rárkamara - tudtuk meg a szervezet főtitkárától. Mészá­ros Gyula szerint politikai döntés született, nem szakmai. Nem ért egyet a feladat visz- szaállamosításával, hiszen a felmérések azt mutatták, a termelők rengeteg segítséget kaptak a gazdajegyzőktől a há­lózat 1995. évi felállítása óta. A kormány döntése után ők nem kívánnak foglalkozni a mikrogazdálkodókkal, hiszen a készülő törvénymódosítás nyomán kikerülnek a kamara tagsági köréből. A kamara a fizető tagok felé fordul, kö­zölte a főtitkár. (sts) „50 milliárd forinttal lehetne emelni a kisjövedelműek családi pótlékát” Napirenden a családtámogatás Nem tudjuk elfogadni, hogy a kormány olyan családtámoga­tási rendszer bevezetését tervezi, amely a legelesettebb réte­geket még hátrányosabb helyzetbe hozza - hangsúlyozza Béki Gabriella szabaddemokrata országgyűlési képviselő, a párt szociálpolitikai tagozatának elnöke. A parlamentben a jövő héten kezdődik a kormány által már elfogadott, jövő évi családtá­mogatási rendszerről szóló költségvetési vita. Béki Gabri­ella szerint az SZDSZ konkré­tan azt kifogásolja, hogy az el­látások teljesen függetlenek a családok jövedelmi és vagyoni helyzetétől. A legszegényeb­bek kisebb támogatást kapnak, mint a jobb helyzetben lévők. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a tanköteles kor kezde­tével megszűnjön a családi pótlék és helyette - az iskoláz­tatási támogatás révén - ható­sági eljárással kezeljenek egy olyan kérdést, ami szerintük a szociális ellátás része. A számítások azt bizonyít­ják, hogy a jómódúak családi pótlékából, gyeséből és a gye­rekkedvezmény mellőzésével 50 milliárd forint jutott volna arra, hogy megőrizze értékét a rászorultak családi pótléka. A frakció a költségvetési vi­tában módosító indítványok­kal tesz erre kísérletet. N. Zs. Hírcsatorna Szűk lett a hivatal. Egy kor­mánydöntés alapján soron kívül javítanak az Országgyűlési Biz­tosok Hivatalának elhelyezésén. Erre a hivatal belvárosi székhe­lyével szomszédos, üresen álló épületben lesz lehetőség, ahol várhatóan a jövő év szeptemberé­től már méltóbb körülmények között dolgozhatnak az om- budsmanok. Minderről Ader Já­nosnak, az Országgyűlés elnöké­nek tegnapi látogatásán esett szó. A gyermekjog napja. 1989. november 20-án az ENSZ Köz­gyűlése elfogadta a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyez­ményt. A kilenc évvel ezelőtti eseményre emlékeztetendő a mai nap, a gyermekek jogainak napja. Az eseményre számos országban hivatalosan is megemlékeznek. Pártelnök-aspiráns. Boross Péter indulna az MDF elnöki posztjáért. Amennyiben a kellő támogatottságot megkapja, nem utasítja vissza a jelölést - nyilatkozta tegnap, de megje­gyezte, életkoránál fogva nem tartja ideálisnak a személyét. FKGP-cáfolat. Bánk Attila kisgazda frakcióvezető „csúnya újságírói csúsztatásnak” minő­sítette az egyik napilap írását, amely Solt Pálnak, a Legfel­sőbb Bíróság elnökének nyug­díjaztatására irányuló kísérlet­ként értékelte a kisgazda frak­ció módosító javaslatát, hogy a bírókra is terjesszék ki a 62 éves nyugdíjkorhatárt. A közbeszerzésről. Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés Gazdasági Bi­zottsága tegnap a Közbeszerzé­sek Tanácsa tavalyi tevékeny­ségéről készített jelentést. 1997-ben 300 milliárd forint közpénz elköltését érintette a közbeszerzés, 4000 eljárás ke­retében, az idén 400 milliárd forintot tesz ki ez az összeg és 5000 eljárásra kerül sor. Elfogulatlan vizsgálat. Nem az illetékes pécsi bányakapi­tányság, hanem a Magyar Bá­nyászati Hivatal elnöke által ki­jelölt négytagú, nagy tapaszta­lad szakértői csoport vizsgálja a nagylengyeli gázkitörés okát. Az összeférhetetlenségnek még a látszatát is szeretnék elkerülni - nyilatkozták a hivatalban. Különleges magyar-angol. November 25-én 16 órakor az FTC stadionjában rendezik meg a magyar és az angol par­lament labdarúgó-válogatottjá­nak barátságos mérkőzését, az 1953. évi londoni 6:3-as mér­kőzés 45. évfordulóján. Jelen lesznek a nagyválogatott még élő tagjai is. A rendezvény in­gyenes, az adományokat az ár­vízkárosultak javára fordítják. *■ \ tt t I

Next

/
Oldalképek
Tartalom