Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-11 / 309. szám

2 Dunántúli Napló Világtükör 1998. november 11., szerda Hírcsatorna Göncz Árpád is jelen van Varsóban Kwasniewski köztár­sasági elnök meghívására - az észt, a lett, a litván, a román és az ukrán államfő társaságában - a független lengyel köztársa­ság megalakulása 80. évfordu­lójának ünnepségein. A házelnökök hatodik talál­kozóját Jósé María Gil-Rob- lesz, az Európai Parlament el­nöke nyitotta meg Vilniusban. Az Európai Unió bővítési fo­lyamatában érintett országok parlamenti elnökeinek prog­ramján részt vevő magyar kül­döttséget Ader János, az Or­szággyűlés elnöke vezeti. Magyarország lesz a házi­gazdája az Észak-atlanti Köz­gyűlés 2000-ben tartandó ülés­szakának - ezt Simicskó István, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának alelnöke jelen­tette be a NATO-tagállamok parlamenti képviselőit tömörítő észak-atlanti közgyűlés őszi ülésszakán Edinburghban. , Azonnal elkezdi” a ma­gyar-szlovák külügyminiszteri találkozó előkészítését a po­zsonyi külügyminisztérium - közölte Eduard Kukán. A szlo­vák diplomácia vezetője két héten belül szeretne asztalhoz ülni magyar kollégájával. Kije­lentette: a közeljövőben esedé­kes Orbán Viktor magyar és Mikulás Dzurinda szlovák mi­niszterelnök találkozója. Befagyasztja a Palesztin Ha­tóság a Wye Plantationben Iz­raellel kötött megállapodás gyakorlati megvalósítását, ha Izrael továbbra is halogatja az egyezség ratifikálását - jelen­tette ki kedden Hasszán Aszfur, a két fél tárgyalásait felügyelő palesztin miniszter. Prága visszaadja Szlovákiá­nak azt a volt közös csehszlo­vák szövetségi aranyalapból származó 4,1 tonna aranyat, amelyet a csehek azért tartottak eddig vissza, mert Pozsony nem volt hajlandó elismerni a volt Csehszlovák Állami Bank kettéosztásakor keletkezett 25 milliárd koronás tartozását. Václav Havel cseh államfő szombati pozsonyi látogatása­kor arról biztosította az új szlo­vák vezetést, hogy Prága „nagyvonalú” lesz az ügyben. Újabb zavarok voltak kedden az olasz légiközlekedésben. A hétfő délután elkezdődött or­szágos repülőtéri sztrájk folyta­tásaként ezúttal a milánói Mal­pensa és Linate repülőterek szakszervezetéhez tartozó sze­mélyzet tartott munkabeszünte­tést. Kedden összesen 240 légi­járatot kellett a menetrendből törölni a sztrájk miatt. Tartható lehet a 2002. évi határidő Megkezdődtek az érdemi tárgyalások az uniós tagfelvételről Kedd délelőtt Brüsszelben megkezdődtek az érdemi csatla­kozási tárgyalások az Európai Unió, valamint Ciprus, Cseh­ország, Észtország, Lengyelország, Szlovénia és Magyaror­szág között. Az uniós miniszterek először ciprusi kollégájuk­kal találkoztak, Magyarország délben került sorra.-Az érdemi csatlakozási tár­gyalások első napját lezárva elégedetten jelenthetem ki, hogy megbeszéléseink sikere­sek voltak. A megvitatott hét fejezet közül hármat hivatalo­san lezártunk, s a fennmaradó négyben sincsenek olyan tény­leges vitás pontok, amelyek komoly akadályt jelenthetné­nek a felvétel felé vezető úton - jelentette ki Martonyi János magyar külügyminiszter a tár­gyalások után. A budapesti diplomácia ve­zetője az Európai Unió szék­helyén részt vett a miniszteri szintű csatlakozási konferen­cián, valamint a közösség és Magyarország társulási taná­csának soros ülésén. Tár­gyalópartnere Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár, az unió külügyminiszteri taná­csának soros elnöke, valamint Hans van den Broek tagfelvé­teli biztos volt. Az áttekintett hét témakör közül lezárták az oktatás-kép­zéssel, a kis- és középvállala­tokkal, valamint a kutatással és tudománnyal foglalkozó­kat. A távközlési-informatikai és az iparpolitikai fejezet kap­csán kér a magyar fél átmeneti szabályozást. Ä közös bizton­ság- és külpolitikát illetően Budapest készen áll az uniós normák átvételére, ám a kö­zösség ezt a fejezetet - a cip­rusi probléma megoldatlan­sága miatt - egyelőre egyik tagjelölttel sem akarja lezárt­nak tekinteni. A távközléssel, a rádiózással és a televíziózás­sal foglalkozó fejezet is füg­gőben van még, noha az unió részéről elismerték: Magyar- ország már komoly lépéseket tett a brüsszeli igények teljesí­tésében, és további intézkedé­seket is tervbe vett. Martonyi János kiemelte: ha ilyen se­bességgel folytatódnak a tár­gyalások, akkor a magyar kormány reménye, miszerint a csatlakozás 2002-re elképzel­hető, reális lehet. Hans van den Broek örömét fejezte ki az eddigi tanácsko­zás menetével kapcsolatban. „Magyarország joggal örülhet az elért pozíciójának, legyen büszke az érdemeire, és te­gyen további erőfeszítéseket a célba jutásért” - nyilatkozta. Wolfgang Schüssel igen konstruktívnak és eredmé­nyesnek minősítette a tárgya­lásokat. Jannákisz Kasszulidesz, a ciprusi külügyminiszter elis­merte, hogy országának meg­osztottsága bonyolítja az Eu­rópai Unió keleti és délkeleti bővítésének folyamatát. Egyúttal kijelentette, hogy a csatlakozási tárgyalásokba kész bevonni a ciprusi török közösség képviselőit. A poli­tikus a tagjelölt államok kül­ügyminiszterei közül elsőként tárgyalt uniós kollégáival. A forduló után leszögezte: a cip­rusi görög közösség továbbra is várja, hogy a török közösség megnevezze küldötteit a csat­lakozási tárgyaláson részt vevő ciprusi küldöttségbe. Egyúttal elvárja, hogy Rauf Denktas, a török ciprióták ve­zetője viszonozza a közeledést célzó gesztusokat. Elmarasz­talta Törökországot és a cip­rusi török közösséget a tárgya­lási készség hiánya miatt is. Martonyi János Brüsszelben fotó: feb/REUTERS Szaddám Húszéin nem annyira kiszámíthatatlan, mint amennyire számító Súlyos feszültség Irak körül Az amerikai sajtó már kidolgozott változatokról beszél: a Pentagon azt tervezi, hogy pilóta nélküli cirkáló rakétákkal, vagy B52-es óriásbombázókkal mér csapárt Irakra. Az ázsiai ország körüli több­esélyes játszma ezúttal is nagy veszélyeket rejt magában. Bagdad az arab országok szo­lidaritását sürgeti, az amerikai védelmi miniszter viszont ti­zenegy államot látogatott vé­gig a Közel-Keleten, hogy ki­eszközölje jóindulatú semle­gességüket. A katonai lépése-* két sem kizáró konfliktust Szaddám Húszéin legújabb húzása váltotta ki: az iraki el­nök „szakított” az ENSZ fegyverzetellenőreivel. Mi áll a diktátor kiszámítha­tatlan, valójában azonban sok szempontból logikus lépésé­nek hátterében? Az iraki elnök első meggondolása az ameri­kai belpolitikával állhatott kapcsolatban. Nyilván arra játszott, hogy a kongresszusi választásokon Clinton elnök olyan méretekben veszti el lába alól a talajt, hogy nem gondolhat katonai akcióra. Spekulálhatott az orosz és kínai magatartásra is: Moszkva és Peking ugyanis nem támogatja az esetleges erődemonstrációt, ám a két or­szág nincs abban a helyzetben, hogy a bagdadi álláspont vé- delmezése miatt összeütkö­zésbe kerüljön a többi nagy­hatalommal. Szaddám magabiztosságá­ban az is szerepet játszhat, hogy Damaszkusz és Bagdad megállapodást kötött: Szíria - ha rendkívül alacsony áron is - közreműködik az iraki olaj exportálásában. Ami lélegzet­vételnyi szünethez juttathatja Bagdadot, ám hosszú távon mégsem lehet megoldás. Végül nem elképzelhetet­len, hogy az elnök a válságot belpolitikai riadóztatásra használja föl, hogy leszámol­jon ellenfeleivel. (réti) Elénk magyar diplomácia Kormánytagok külföldi megbeszélései Több magyar miniszter is külföldön folytatott tárgyalá­sokat kedden. Boros Imre, a PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter Bécs- ben az osztrák pénzügymi­nisztériumba és a kereske­delmi kamarába látogatott el; ugyancsak a bécsi főváros vendége volt Szabó János honvédelmi miniszter; Chi- kán Attila, a gazdasági tárca irányítója pedig Párizsban tanácskozott vendéglátóival. Chikán Attilának a gazdasági kapcsolatok bővítését, fejlesz­tését, valamint az Európai Unióhoz való magyar csatlako­zásra történő felkészülés segí­tését célzó megbeszéléseire a délutáni órákban került sor Bercyben, a francia gazdasági csúcsminisztérium épületében. A magyar gazdasági minisz­ter délelőtt először a legfejlet­tebb ipari államokat - köztük Magyarországot - tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet párizsi központját kereste fel, ahol Do­nald Johnston OECD-főtitkár- ral a világgazdaság főbb kérdé­seit, az ázsiai és az oroszországi pénzügyi-gazdasági válság ke­zelésének módjait vitatták meg. Chikán Attila fölkereste a francia gyáriparosok szövetsé­gét - azaz új, a bővítést hangsú­lyozó nevén a Franciaországi Vállalatok Mozgalmát (ME- DEF) -, ahol nagy számú ér­deklődő előtt előadást tartott a francia gazdasági, pénzügyi, idegenforgalmi szektorokban működő, hazánk iránt érdek­lődő francia cégek vezetőinek. Szabó János Bécsben a CENCOOP, a Közép-európai Nemzetek Együttműködése Békefenntartó Hadműveletek­ben nevű szervezet második miniszteri konferenciáján vett részt. A tanácskozást értékelve elmondta: a kelet-európaiaknak szükségük van további elisme­résre, tekintélyüket növeli az ilyen szervezetek munkájában való részvétel. A békepartner­ségi programot végrehajtó CENCOOP-nak, ha katonai egysége körülbelül 2000-re a terveknek megfelelően létrejön, az lesz a feladata, hogy felké­résre békefenntartói és támoga­tói feladatokat lásson el. A miniszter hangsúlyozta, hogy az új szervezet keretében olyan országok is részt vehet­nek a közös akciókban, ame­lyek nem tagjai a NATO-nak. Megjegyezte: hazánk áprilisban az észak-atlanti szövetség teljes jogú tagjává válik, s ezért is fontos, hogy a környező orszá­gok vele együtt közös akciók­ban vegyenek részt. Gyarmati István, a honvé­delmi tárca helyettes államtit­kára kiemelte: az ENSZ és az EBESZ jelenleg is nemzeteket kér fel békéltető feladatokra, s a gyakorlat azt mutatja, hogy ke­vés az erre alkalmas alakulat. A jövőre soros elnökséget betöltő Magyarországnak pedig az á célja, hogy a CENCOOP bizo­nyos területeken már korábban, 2000 előtt megkezdje a tevé­kenységét. A közös katonai misszió modelljének tekinthető az osztrák-magyar-szlovén zászlóalj, amely máris együtt teljesít szolgálatot Cipruson. A német kancellár programbeszéde a Bundestagban Folyamatosság és reformok A külpolitikában folyamatos­ságot ígért, a bel- és főként a gazdaságpolitikában refor­mokat helyezett kilátásba Gerhard Schröder új német kancellár, aki megválasztása óta kedden mondott először - kormánynyilatkozat formá­jában - átfogó program­beszédet a Bundestagban. Gerhard Schröder külpolitikai és külgazdasági kérdésekről szólva hangoztatta: a jövő év első felében esedékes német európai uniós elnökség idején Bonn az integrációs folyamat előmozdítására és az unión be­lüli reformok aktívabb serken­tésére törekszik majd. Ugyanakkor Németország, amely a legnagyobb nettó befi­zető a tagok közül, a jövőben „igazságosabb mértékben” sze­retne hozzájárulni a szervezet költségvetéséhez, azaz csök­kenteni teherviselését. A kan­cellár kijelentette: kormánya a német-francia barátságot Eu­rópa-politikája alapjának te­kinti. A külkapcsolatokat Bonn különösen az Egyesült Álla­mokkal, Nagy-Britanniával és Lengyelországgal kívánja el­mélyíteni. Ami az unió keleti bővítését illeti, Schröder arról biztosította a csatlakozni kí­vánó közép- és kelet-európai országokat, hogy Bonn „hatá­rozottan ki akarja használni á keleti bővítés esélyeit”. Ami a belpolitikai és főként a belgazdasági kérdéseket illeti, Schröder reformintézkedéseket vázolt fel. Hangoztatta, hogy az általa vezetett kormányzat Né­metországot „új centrista közi- társasággá” kívánja tenni, a többi között a munkanélküliség elleni határozott küzdelemmel és a magánvállalkozások élén­kítésével. ^-----------JHHBHHunHB.-----------------------J tm e, az ősünk. így nézett ki a pekingi előember, a mai ember (homo sapiens) egyedfej­lődésének több mint félmillió évvel ezelőtt élt fontos állomása. A kínai Zukudianban kiállított leleteket az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. fotó: feb/reuters Egy ágyban az ellenséggel A francia külügyminiszter barátnőjének botránykönyve Alaposan fölzaklatta egy könyv az övön aluli ügyekben egyéb­ként nagyvonalú franciákat. Már a botránykőnek számító kö­tet címe sem mindennapi: A köztársaság kurvája. A szerző egy volt manöken, aki még ma, ötvenedik életévéhez közeledve is csinos és elegáns, jóllehet mozgalmas élete két viharos házasságot és válást, két fiúgyermeket is eredmé­nyezett. Mindez nem adna okot a nagy izgalmakat kiváltó visz- szaemlékezésekre, ám Chris­tine Deviers-Joncour asszony a nyolcvanas évek végén Roland Dumas külügyminiszter barát­nője lett. Dumas azóta már nem tagja a kormánynak, de nem vonult vissza, jelenleg az Al­kotmánybíróság elnöki posztját tölti be. Az önvallomásból is kide­rülhet, hogy a csinos hölgy sza­bályos kémtevékenységet vég­zett. Nem Kelet vagy Nyugat valamelyik hatalmának Mata Harija volt, hanem a nagy fran­cia olajtársaság, az Elf-Áquita- ine ügynöke. Nem társadalmi munkában végezte, amit csi­nált. Párizs belvárosának leg­drágább negyedében az olajtár­saság 350 négyzetméteres, bú­torozott lakást bérelt számára, gyakorlatilag korlátozás nélkül használhatta az olajtársaság hi­telkártyáját, és mintegy kétmil­liárd-kétszázmillió forintnak megfelelő összeget helyeztek el nevére svájci bankokban. Az emlékirat helyenként akár szentimentálisnak is mondható. A hölgy - állítása szerint - valóban beleszeretett a külügyek irányítójába. Ennek ellenére jelentett és befolyásolt, s önmagának „A köztársaság kurvája” státuszát adomá­nyozta. Legnagyobb fegyverté­nyének az olajügynöknő azt tartja, hogy egy alkalommal - természetesen barátja révén - még az elnök útiterveit is irá­nyíthatta. Elérte, hogy korábbi elképzeléseivel szemben Mit­terrand villámlátogatást tegyen az Öböl partján, az Egyesült Arab Emirátusokban, mert ott veszélyben forgott az olajtársa­ság egyik fontos üzlete, s annak megoldásáért maga az államfő is szót emelt. R. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom