Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-10 / 308. szám
10 Dünántúli Napló Kisebbségek Baranyában 1998. november 10., kedd A segélyosztás elmarad A kisebbségeknek szánt pénzek elosztása sok fejtörést okoz majd FOTÓ: MÜLLER ANDREA Nem lesz kisebbségi bizottság Pécs városában a korábbi öt helyett hét kisebbségi önkormányzat alakult. A plusz kettő nem kis gondot okoz a városházán, hiszen a kisebbségeknek szánt pénzt több részre kell „darabolni”, ráadásul a kisebbségi bizottság léte is kérdésessé vált. Baranya megyében a korábbi 19 helyett 65 cigány kisebbségi önkormányzat jött létre. Az új szerveződések egy része nincs tisztában azzal, hogy mi is egy kisebbségi önkormányzat feladata és hatásköre, miképpen kell együttműködni a települési önkormányzattal. Sok esetben még a jegyzőnek és a polgármesternek is hiányosak az ismeretei, mondja dr. Kosztics István, a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Baranya Megyei Szövetsége elnöke, aki már most, a választások után nem sokkal egy halom telefont kapott: különböző településekről érdeklődtek a működés feltételeiről. A szövetség, ahogy korábban, most is szívesen segít szakmai tanácsokkal, hiszen a kisebbségi törvény szűkszavúan határozza meg az ön- kormányzatok hatáskörét úgy, hogy voltaképpen a kulturális autonómia köréhez tartozó hatásköröket jelöli meg, melynél a gyakorlatban töbHárom oka is volt annak, hogy a pécsi görögség az elmúlt szombat délután igen jó hangulatú ünnepségre gyűlt össze a Tüzér utcai Mozgalmi Házban. 57 évvel ezelőtt tört ki a görög szabadságharc, 50 esztendeje élnek itt Magyar- országon a hazájukból menekülni kényszerültek, s megalakult, Pécsett első ízben, a Görög Kisebbségi ÖnkorAz idén, november elején hatodszor járták végig a megbékélés útját a viszálykodás szellemének legyőzését hirdetve azok a pécsi polgárok, akik a Dél-magyarországi Körzeti Kol- ping Szövetség által szervezett békemenet tagjaiként a város háborús emlékhelyeihez vonultak, s gyertyákat gyújtva emlékeztek a világrengető tragédiák áldozataira. Az 1993 óta minden év novemberében megtartott békemenetek célja, hogy nemzeti és felekezeti hovatartozásától függetlenül emlékezzenek a háborúk áldozataira, s arra figyelmeztessenek, hogy a világ különböző tájain dúló viszályokat csak a megbékélés szellemében lehet megszüntetni. bet tehetnek a kisebbségek. Azt már most is jó lenne azért tudni, mondja dr. Kosztics, hogy a kisebbségi önkormányzatok nem osztogathatnak segélyeket, melynek igénye már több helyütt felmerült. De mindenképpen érdekképviseletet kell ellátniuk, ehhez jogi eszközök is rendelkezésre állnak, s fontos feladatuk az is, hogy a települési önkormányzat által nyújtott információkat eljuttassák a kisebbségekhez. Az is a teendőik közé tartozik, hogy jelezzék megyei és országos szervezeteknek azokat a problémákat, melyeket nem tudnak kezelni sem kisebbségi önkormányzati, sem települési szinten. Addig is, amíg nem kapnak költségvetési támogatást, amely várhatóan évi ötszázezer forint lesz két részletben kifizetve, a programalkotásra kellene összpontosítaniuk, s megpróbálhatnak jó kapcsolatokat kiépíteni a települési önkormányzattal, s megállapodást kötni velük a kapcsolattartás menetéről. mányzat. Mindezt az újonnan megválasztott elnök, Man- dzurakisz Vaszilisz jelentette be, s mondott görög és magyar nyelven ünnepi beszédet. Hogy az ünnepség igazán emlékezetes legyen, arról a muzsikáló és táncoló gyerekek, no és az olajbogyó, a különös ízű sajt és az ouzo, a jellegzetes aromájú ánizspálinka gondoskodott. Az idei menet az első világháborúban elesett magyar katonák emlékművétől indult. A békemenet résztvevői gyertyákat gyújtottak az első világháború idegen országbeli katonáinak minap felavatott pécsi sírkertjében is, majd a második világháborúban elesettek parcelláihoz vonulva a szovjet, a magyar és a német katonasírok felett is fellob- bantották a megemlékezés lángjait. A megbékélés útja a temetőből az egykori pécsi gettó épületéhez vezetett, ahol Schönberger András rabbi emlékezett meg a holocaust áldozatairól. A fáklyás felvonulás a Pius templomnál ért véget, amely előtt Szabó Oszkár katolikus tábori lelkész, a Dél-magyarországi Körzeti Kolping Szövetség vallási vezetője hirdette a megbékélés eszméjét. Pécsett még nem minden kisebbségi önkormányzatban választották meg az elnököt, ennek a törvény szerint e hét csütörtökére kell megtörténnie, mondja Rákosné dr. Vass Klára kisebbségi referens (képünkön). A most először megalakuló lengyel és görög kisebbségi önkormányzat ebben az évben november és december hónapokra havi ötvenezer forintos támogatást remélhet, melyet a törvény szerint minden kisebbségi önkormányzat megkap működési költségként. Ugyanakkor a város fontolgatja a korábban meglévő kisebbségi bizottság megszüntetését, melynek az eddigi 11 fővel szemben 15 fősnek kellene lennie. A törvény ugyanis azt mondja, hogy a települési képviselőknek a bizottságokban eggyel nagyobb létszámmal kell képviseltetni magukat, mint az egyéb képviselők. Ebben az esetben az egyebek a kisebbségiek, akik heten vannak. Ez lenne tehát a legnagyobb létszámú bizottság a városházán. A törvény szerint, mondja a kisebbségi referens, a települési önkormányzat kisebbségi képviselője ha kezdeményezi a bizottság létrehozását, akkor az önkormányzatnak létre kell azt hoznia. Az elmúlt ciklusban egy ilyen képviselő volt, Mi- schinger István, aki a kisebbségi kompenzációs listáról jutott be a települési önkormányzatba, s akinek kezdeményezésére meg is alakult a kisebbségi bizottság. Most azonban két kisebbségi jutott be a testületbe, rajta kívül Labodáné Lakatos Szilvia. A jogszabályi értelmezés itt megtorpant: vajon mindkettőjüknek kell-e kezdeményezni vagy csak az egyiknek? Előhalásztak egy BM állásfoglalást is, amely egyrészről hangsúlyozza, hogy a bizottság felállítását „kezdeményezi a kisebbségi képviselő”, amelyben aztán a „kisebbség képviselői” vesznek részt. Az egyes és többes szám összeférhetetlensége tehát a pécsi kisebbségi bizottság felállításának egyik akadálya. A bizottság létrehozását a szocialisták azért sem támogatják, mert az oda delegált nyolc települési képviselőnek nem kevés tiszteletdíjat kellene fizetni. Azt fontolgatják, hogy helyette létrehoznák a Kisebbségi Tanácsot a hét kisebbségi önkormányzat elnökeivel és egy fő kisebbségi tanácsnokkal, aki a közgyűlés egyik szocialista tagja lenne. Az egyeztető tárgyalások alapja természetesen az, hogy gyakorlatilag a tanács ugyanazzal a hatáskörrel és jogkörrel, ugyanazzal a feltételrendszerrel működne, mint korábban a bizottság. A tanácscsal szemben is vannak azonban ellenvetések, hiszen a bizottság esetében egy-egy taggal delegáltathatták magukat a különböző pártok, amely tehát politikailag is kiegyenlítetté vált, míg a tanács esetében egyetlen párt egyetlen képviselőjén keresztül történik meg a kapcsolattartás. A két új kisebbségi önkormányzat létrejöttével a költség- vetésből évről évre leszakított, s növekedést nem mutató pénz természetesen több részre oszlik. A kisebbségek egy csoportja hajlandó belemenni a kisebbségi tanács létrejöttébe akkor, ha a város garanciát vállal arra, hogy az elmúlt évben Meixner képviselő elvetett javaslatát mégiscsak magáévá teszi: a város mindenkori költségvetésének 0,5 ezrelékét kapják meg a kisebbségek. Az elmúlt évben a korábbi tizenöt- millió helyett csak tízmilliót kaptak, melyből egy módosító javaslat hatására tizenhárom lett. További gond, hogy az eddigi három nagy (cigány, német, horvát) kisebbségi önkormányzat mellett már nem két kicsi (bolgár, szerb) működik, hanem további két kicsi (lengyel, görög): többségben vannak tehát a kicsik. A törvény ugyan kimondja, hogy minden nemzetiség azonos jogokkal és kötelezettségekkel bír, továbbá pontosan nem lehet megmondani a szavazatok alapján, ki kicsi, ki nagy, hiszen bárki szavazhatott a kisebbségekre, azt azért tudni lehet, hogy például több cigány vagy horvát él a városban, mint lengyel vagy szerb. A nagyok ezért korábban is és most is többet kémek a költségvetésből, ám amíg a múltban egyszerű többséggel ezt el tudták érni, most a kicsik túlsúlyban vannak. Ezért november 4-én dr. Me- láth Ferenc a német, dr. Gyúrok János a horvát és dr. Kosztics István a cigány kisebbség részéről közös állásfoglalást juttatott el az önkormányzathoz, melyben elvben elfogadják a Kisebbségi Tanács intézményének felállítását, de javasolják, hogy a német, horvát és cigány önkormányzat a létszámon felül plusz egy-egy jelöltet delegálhasson teljes szavazati joggal a tanácsba. így a tanács létszáma 1+7+3, tehát 11 fő lenne. Ugyanakkor arra kérik a települési önkormányzatot, hogy az oktatási, kulturális és szociális bizottságban biztosítsanak számukra szakértői helyet. Szabadság és ánizspálinka A megbékélés útja HÍRCSATORNA Hazai dallamok. November 22-én, vasárnap 15 órakor a pécsi Széchenyi Gimnázium sportcsarnokában rendezik az országos találkozókon legjobb helyezést elért német nemzetiségi együttesek bemutatóját. Fellép a csolnoki, a pilisvörös- vári fúvószenekar, a babarci Lustige Buben és a Sternlein harmonikaegyüttes, a solymári, a szigetújfalui és a babarci tánccsoport, a bólyi, a véméndi, a városlődi énekkar, a bikali trió és Charly, a német hitparádé élmezőnyéből. Ötvenhat német kisebbségi önkormányzat alakult Baranyában. Közülük 12 település önkormányzata nyilvánította magát német kisebbségi önkormányzatnak. Ezzel a megye 22%-os arányt képvisel országosan. Jelenleg a 11 körzetben értékelik az elektorok az elmúlt négy év munkáját és fogalmazzák meg a programokat. A Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat hivatali irodája 1998. november 11-től a Pécs, Endre u. 16. sz. alatt található meg. Ügyfélfogadási idő: hétfő du. 13-17 óra, szerda de. 9-12 óra. Levélcím: 7621 Pécs, József u. 4. Baranya sikere. Kilenc megyéből 900 énekes jött el Tatabányára október 24-én a Magyarországi Német Énekkarok Országos Fesztiváljára. Régiónként mutatták be tudásukat és este, míg a zsűri értékelt, a 900 ember együtt énekelt egy órán át. A nagydíjat, az ezüstserleget az arany rozmaringgal a majsi kórus hozta el. Az énekkarok első díját a bólyi kórusnak ítélték oda, a második Véméndé lett. Az első tíz között van a Leőwey Gimnázium és a bonyhádi énekkar. A legjobb kisegyüttes a véméndi kvartett, második a nagymányoki duett. A fesztiválon adták át a Német Nemzetiségi Énekkarok Országos Szövetségének legmagasabb elismerését, a Kemer István ezüstérmet, Baranyából a palota- bozsoki kórusnak. Aki szegény, az a legszegényebb A fűthetetlen fürdőszobában csak hideg víz folyik, amíg be nem fagy a téli hónapokban A doh olyan erővel vágja mellbe a belépőt, mint a legerősebb kapadohány. A nedvesség alulról és felülről is jól láthatóan szivárog a falakba, s mindent szétrohaszt, ami csak hozzáér. A szekrényeket és ágyakat ezért tisztes távolságban állították fel gondos kezek, de a víz így is mindenhová behatol, mint ahogy a nagy, fekete svábbogár is, amely kitűnő életteret talál itt magának. A pécsi Alkotmány utca 13. számú ház udvari apró épületét valamikor istállónak emelték. Itt él Bogdán Irén három fiával, akik közül a legkisebb olyan betegségben szenved, amely miatt rendszeres szakorvosi ellenőrzés alatt áll. A 34 négyzetméteres lakás fürdőszobája használhatatlan, a vakolat leomlott, a villanyboylert ki kellett kapcsolni, mert életveszélyessé vált, de a lakás villany- kapcsolói is sisteregnek használat közben, a „nagyszobában” pedig a negyvenes égőt székre állva lehet csak olykor üzembe helyezni finom csavaró mozdulatokkal. Megsüllyedtek a szobai és fürdőszobai közfalak, elváltak a mennyezettől, amely így furcsán lebeg a fejek felett. Fűteni csak az előszobában lehet, bár ott egyelőre kályha sincs, csak egy nyílás a falon, melyen át a feltételezett meleg a szobába áramlik. Bogdán Irén még 1989-ben kapta meg ezt a lakást szükség- lakásként, amíg az egy kéménytűz következtében le nem égett 1991 novemberében. Akkor a PIK kiutalt számukra az Enyezd utcában egy két szoba összkomfortos lakást 1992. május 31-ig, de az Alkotmány utcait nem fejezte be határidőre, így ottlétük elhúzódott. 1993- ban aztán Bogdán Irén, miután a felújított lakást a gyermekei számára lakhatatlannak találta, megpróbálta bíróság útján is véglegesíteni az Enyezd utcai szerződést, de ez nem sikerült. Már csak azért sem kaphatta meg az Enyezd utcai lakást, mert abból nem költözött ki önként, s így ,rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználóvá” vált. így aztán visszaköltöztették, s mindezekért is utasította el ez évben lakáskérelmét az önkormányzat illetékes bizottsága, pedig már 1986 óta rendelkezik érvényes lakáskérelemmel. Csak súlyosbítja a bajt, hogy az Enyezd utcában vele élő élettársa, ahogy az ilyenkor gyakorta lenni szokott, 1996- ban otthagyta őket, így ott komoly lakbértartozása is felhalmozódott, hiszen a gyes és a családi pótlék arra nem elég, hogy a mindennapi életbentar- táson felül még egyébre is jusson, munkát pedig nem kap sehol. Az egyik illetékesnek az a javaslata, hogy menjen három gyerekkel száraz albérletbe, még viccnek sem jó. Bogdán Irén abban bízik, hogy talán az újonnan felállt önkormányzat, ha az nem, hát a csoda segít. _ í ____
