Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-10 / 308. szám

1998. november 10., kedd Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Jobban fizetett munkahelyek MOHÁCS A térség varrodáiba sze­retne munkaerőt közvetí­teni a munkaügyi központ mohácsi kirendeltsége. A cégtulajdonosok ma már el­fogadható feltételeket kí­nálnak. Hosszú idő után sikerült meg­állapodni Mohács és térsége több varrodájával is, így a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Központ mohácsi kirendelt­sége a jövőben folyamatosan közvetít majd munkaerőt, az üzemekbe.- A munkáltatóknak eddig is volt igényük a képzett munkaerőre, ám a lehetősé­gek többsége nem volt elfo­gadható a munkavállalók számára. A tárgyalásaink so­rán sikerült beláttatni, hogy akitől teljes munkaidőben, hosszú távon minőségi mun­kát várnak, annak megfelelő fizetést is kell ajánlani - is­mertette az előzményeket Éva Gellért kirendeltségvezető. Most készítik elő a jelent­kezők átképzését. Két hónap alatt - előzetes ismeretek és gyakorlat nélkül is - bárki el­sajátíthat bizonyos munkafá­zisokat és elkezdhet dolgozni. Ha a rendszer beindul, mint­egy nyolcvan fő helyezkedhet el a varrodákban, és a közpon­ton keresztül az utánpótlás is folyamatos lesz.-A tárgyalások alapja a megfelelő bérezés volt, de a munkaadókkal szerencsésen sikerült megállapodnunk a foglalkoztatás egyéb feltéte­leiben is - mondta a kiren­deltség vezetője. S. G. m 1 1 T­I i|-| m Pál Zoltán szobrászművész, a róla készült fényképpel Rendhagyó családi album PÉCS A Művészetek Házában tegnaptól egy rendhagyó családi albumot idéző kiállí­tás kapott helyet: a fotókon közismert, híres pécsi sze­mélyiségek láthatók. Hogy az exponálás egyetlen pillanatába, s majd aztán egy kis, fekete-fehér fotóba mi­ként lehet belesűríteni egy életet, egy személyiséget, az olyan rejtély, melyre nehezen találni választ. Harnóczy Örs és Körtvélyesi László fotómű­vészek olyan embereket mu­tatnak be, akik Pécs kulturális életében szerepet játszanak, s tevékenységüket művészi fo­kon végzik, akár vendéglős­ről, akár kosárlabdaedzőről, akár szobrászról van is szó. Harnóczy Örs elmondta: mindig törekedtek rá, hogy megmutassák a kiválasztottak szellemi auráját, kisugárzását, így készülhetett kifejező kép például az ujjára pezsgősdu- gót húzó, s azzal bábozó Kós Lajosról, a haját igazgató, életvidám Jászai Joli néniről, vagy éppen a tanítás ihletétől áthatott Pécsi Gézáról. Kört­vélyesi László arról is beszélt, hogy a portrék sora folytató­dik, hiszen sok értékes, színes egyéniség él még a városban, akik nincsenek a most kiállí­tott 81 között. H. I. Gy. Elúszott a leszázalékoltak esélye? A nyíregyházi székhelyű Sansz B Rehabilitációs Foglalkoztató és Szolgáltató Szövetkezet, ahogy a neve is jelzi, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására alakult tavaly év elején. Öt megyében 800 fő dolgozik a cégnél. A megyék egyike Bara­nya, ahol négy településen közel 100 érdekelt vesz részt a fog­lalkoztatási rehabilitációban. Az utóbbi hónapokban a szövet­kezet és a baranyai csoport között elmérgesedett a viszony, ve­szélybe sodorva a leszázalékoltak további munkáját. KOMLÓ-PÉCS A pécsi székhelyű Jóakarat szolgálat alapítvány hamar, még ’97 kora nyarán felvette a kapcsolatot a Sansz-szal. Ennek eredményeként a pécsi rehabili­tációs foglalkoztató tavaly júli­ustól, a siklósi pedig szeptem­bertől vált a nyírségi szövetke­zet tagjává. Komlón ez év janu­árjában csatlakoztak. A bara­nyai, fent már említett alapít­vány vezetője Angyal Miklósáé (képünkön) 1997. július 1-jétől a Sansz Baranya Megyei Igaz­gatóságának vezetője lett. A dolgok jól indultak, volt meg­rendelés, munka. A bajok idén nyáron kezdődtek. Angyalné, mivel a komlói 34 fős csoport egy helyi magánvál­lalkozásnál bérelt termeket, a bevételből augusztus 31-én a bérleti díjhátralékot kifizette. Két nap múlva a nyíregyházi ve­zetők megvonták tőle az aláírási jogot. Mivel ezután hol fizettek nekik, hol nem, a komlóiak, együttesen a siklósi és pécsi csoporttal, októberben részköz­gyűlést tartottak; szándékuk sze­rint azért, hogy kiváljanak az or­szágos szövetkezetből. A szövetkezet elnöke, dr. Il­lés József telefonon arról tájé­koztatta lapunkat, hogy a bara­nyai vezetőnő által elmondot­tak szerinte nem felelnek meg a valóságnak, hiszen bizonyos jogosítványokat azért kellett tőle megvonni - állítja -, mert nem számolt el a felhasznált pénzekkel. Emellett a dolgozók nem rendelkeztek a szövetke­zeti tagsághoz szükséges rész­jeggyel, így - tagok nem lévén - részközgyűlésre sem volt jo­guk. A komlóiak szerint a Sansz az 1997-es alapító okira­tában 20 ezer forintos rész­jegyről szól. Mivel tudo­másuk szerint a szövetkezet cégbírósági módosítást nem kért, a jegy 40 ezerre történő emelése törvénytelen volt. Ez azért történhetett, hogy ne lehessenek szövetkezeti ta­gok. Emiatt az igazgatónő a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Cégbíróságon a részjegy árának ilyen módon történt emelését október végén megvé­tózta. Illés József szerint a Sansz több esetben is módosí­tott alapító okiratán, ezért az emelés törvényes volt. Angyal Miklósné a nyíregy­házi Városi Ügyészségnél is tett feljelentést, mivel kiderült, hogy a szövetkezet részvény- társasággá kíván válni, de erről a magukat tagnak vélt emberek nem kaptak tájékoztatást. Időközben Illés úr, mint a szövetkezet elnöke a komlói és a pécsi telephely bérleti szerző­dését - szavai szerint közös megegyezéssel - felmondta. Arról is említést tett, hogy a komlói megváltozott munkaké­pességűek saját önszántukból kérték munkaviszonyuk meg­szüntetését. Az elnök arról be­szélt, hogy (természetesen ön­hibájukon kívül) a dolgozók még a bérüket sem termelték ki, de az önkormányzat sem támo­gatta a bérleti díjat. Angyal Miklósné szerint utóbbira nem is volt mód, mert a telephely egy magánvállalkozásé. A bé­rek „kitermelésére” pedig nincs is szükség, azok államilag do­táltak. Egyelőre így - és itt - áll az ügy. Deák G. Felkorbácsolt indulatok Mázán ugyancsak vannak munkatársai a nyírségi szövetkezet­nek. A mázai megváltozott munkaképességű dolgozók csoport- vezetője, Szűcs Jánosné felháborodottan közölte, hogy bár Má­zán csak bedolgozók vannak a Sansz alkalmazásában, a nyír­egyházi vezetőket július óta hiába keresik. Szeptembertől se munkát, se fizetést nem kaptak. Szűcs Jánosné, mint rokkant- nyugdíjas, a pénzét telefonokra költi, hogy munkát találjon ti­zenhárom sorstársának. Ahogy elmondta, már túljutott azon, hogy bárkitől és bármitől féljen. Ezért, ha a szövetkezet a múlt hét pénteken elküldött levelére - melyben feladatot, valamint a még ki nem fizetett bért kéri - nyolc napon belül nem ad vá­laszt, akkor a hatóságokhoz fordul. Többek között a rendőrség, az APEH és a Munkaügyi Bíróság segítségét kéri. Szomszédot önt el a víz és az iszap A dimbes-dombos baranyai tájakon főként esős időben küsz­ködnek a földműveléssel az emberek, hisz nem egyszer a lezú­duló víz elmossa a talajt. Kár keletkezik nemcsak a dombtetőn, de a völgyben is. Ha meg dühösek egymásra a szomszédok, még nagyobb a gond. Vannak, akik perre mennének. SÁSD- Arra törekszünk, hogy a föld­csúszás és -elmosódás miatti viszályok ne tartsanak sokáig - mondta kérdésünkre Hajdú Sándor, a Baranya Megyei Nö­vény-egészségügyi és Talajvé­delmi Állomás felügyelője. - Tanáccsal szolgálunk, aztán el­lenőrizzük, hogy betartják-e azt. Persze ha kell, figyelmezte­tünk arra, hogy a kiszabható bírság összege a negyvenezer forintot is elérheti. Szilágyon, Villányban és Magyarlukafán bírósághoz akartak fordulni a gazdák, de aztán elálltak szándékuktól, amikor a tanácsadó állomás szakemberei meggyőzték őket. Most már árkolnak, teraszt ala­kítanak ki, vízelterelő vagy - megfogó sáncokat emelnek. Nem ilyen rózsás a helyzet azonban a hegyháti részeken - tudtuk meg Schild Csaba má- gocsi gazdajegyzőtől. Az em­berek közömbösek a talajvéde­lem kérdésében. Feszült a han­gulat, amikor kiadósán esőzik ­például Nagyhajmás, Szalatnak határában és a gödreszentmár- toni Nyárfás dűlőben. A gazda­jegyzők és a vízitársulat igye­keznek jobb belátásra bírni a haragoskodókat, de bírságolást egyik esetben sem helyeznek kilátásba. Ehelyett a bajokat megelőző összefogásban bíz­nak. Követendő példaként említik az alsómocsoládi szőlőhegyiek tereprendező munkáját, amit támogat az önkormányzat. Ar­ról is szólnak, amikor a sásdi Palé-hegyen Molnár Attila és öt telektársa nemrég árkolt, és se­gítettek annak a szomszédnak, aki miatt oly gyakran öntötte el szőlősoraikat az alkalmi vízfo­lyás. Csuti J. (äi Kommentár az I. oldalon) Hírcsatorna Szederkényben a község legidősebb polgárait kö­szöntötték a vasárnap meg­tartott nyugdíjasnapon. A faluban nyolcán laknak olyanok, akiknek az élet­kora meghaladja a nyolcvan esztendőt. (cs) Erdélyi és kárpátaljai témájú alkotásaival Dombó­váron, a hétvégi XIX. nép­rajzi és természetfilm orszá­gos fesztiválon a pécsi Katits Kálmán díjat nyert. Egyik munkája a málenkij robottal foglalkozik. (cs) Döntött az autó Sásdon. Nem szerelik fel a város szívében tegnap ismét ki- döntött nyomós kutat, ha­nem tavasszal a veszélyes útkanyartól távolabb alakít­ják ki a helyét. (cs) Öngyilkos a Búza téren. Vasárnap a kora hajnali órákban egy holttestet talál­tak Pécsett, a Búza téren. Az egyelőre ismeretlen férfi egy fára akasztotta fel ma­gát az éjszaka. (sn) Tízezer márkát nyertek PÉCSVÁRAD Új bútorokat, berendezési tárgyakat kap a napokban a gondozási központ. A 26 bentlakó kényelmét szol­gáló beruházáshoz 10 ezer márkát nyert a kisebbségi önkormányzat egy német pályázaton. Kárpátiné Kovács Zita, az Idősek Otthonának veze­tője elmondta, az összeg egy .részén bútorokat, a többin háztartási gépeket, hűtő- szekrényt, mikrohullámú sütőt vásároltak. Az átadóünnepség pénte­ken lesz, a kisebbségi ön- kormányzat meghívta Né­metország budapesti nagy­követét és a tiszteletbeli pé­csi konzult is. Ny. Sz. Fájó szívvel tudatjuk, hogy AHMANN GYÖRGY volt geresdlaki lakos 77 éves korában elhunyt. Temetése november 11-én a 9.30 órakor kezdődő szentmise után lesz a ge­resdlaki temetőben. A gyászoló család (1560) Lopott sajttal üzleteltek Egy ellopta, egy elvitte, egy átvette, egy eladta. A hétszáz sajt­gurigát - akár a mondókában - minden bizonnyal mind meget­ték a végén. Az egyik pécsi sajtüzemből másfél hónapon ke­resztül, folyamatosan lopták a trappistát. PÉCS Szeptember vége felé kezdett az üzemben dolgozóknak fel­tűnni, hogy a sajtgurigák egy része rendszeresen és nyomta­lanul eltűnik. Mivel nem sike­rült a dolog végére járniuk, a vezetők feljelentést tettek a rendőrségen. A közelmúltban sikerült lefülelni a lassan-lassan már összeszokó csoport tagjait, a tolvajtól az értékesítőig. Az üzem egyik dolgozója jól kiválasztott, többnyire esti idő­pontokban összecsomagolta, papírdobozba, majd sporttás­kába rejtette a sajtokat. Társa, egy volt sajtüzemi munkás a te­lephelyen kívül várta, míg a jól megtömött táskák a kerítésen kirepültek. Kezdetben húsz, ké­sőbb pedig már ötven guriga landolt ily módon. A két benn­fentes egy harmadik személy­nek adta tovább a lopott árut. A sajt darabja ekkor hétszáz forint volt. Az első számú orgazda nem foglalkozott az eladással, hanem szintén továbbadta az élelmiszert, nyolcszáz forintért gurigánként. Az értékesítési lánc végén álló személy termé­szetesen szintén rátett az árra egy százast, így a fogyasztók kilencszáz forintért juthattak hozzá azokhoz a másfél kilo­grammos sajtokhoz, amikért a boltban a vevők ezerkétszáz fo­rintot fizetnek.- A kertvárosi rendőrőrs nyomozói jártak az ügy végére. Másfél hónap alatt összesen hatszázötven-hétszáz sajt tűn­hetett el az üzemből, ezek össz­értéke hétszázezer forint - mondta Kertész Gábor főhad­nagy, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóre­ferense. - Négy gyanúsítottunk van az ügyben. Két személy el­len lopás, kettő ellen pedig or­gazdaság miatt folyik eljárás. Mindannyian elismerték a bűn- cselekmények elkövetését, és szabadlábon vannak. A házku­tatás során kétszázkilencven sajtot megtaláltunk. S. G. Természet a városban - Miniparkot alakítottak ki Pécsett, a Rét utcában, a megújult erdészeti irodaház előtt. A Mecsekről származó nagyméretű szikla, több száz éves fatörzsek, különleges tujafajták és kúszónövények díszítik az előkertet. fotó: laufer László 1 É I «

Next

/
Oldalképek
Tartalom