Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-09 / 307. szám
1998. november 9., hétfő Befektetési Tanácsok Dünántúli Napló 7 A héten lassúbb lesz az áremelkedés Törékeny még a tőkepiac A már napok óta „várt” nagyobb korrekciónak tartották a pénteki áresést a tőzsdei szakértők. Szluha Dénes, az Erste Bank Befektetési (Magyarország) Rt. elemzője szerint a pénteki kereskedés meghozta a rég gyanított nagyobb korrekciót és ez a folyamat - igaz gyengébben - még a jövő héten is folytatódhat. Nem tartotta viszont kizártnak azt, hogy már hétfőn trendforduló következhet be, ami az eddiginél és a vártnál is lassabb áremelkedést hozhat. Csáky Attila, a CA-IB Értékpapír Rt. elemzője sem lepődött meg a pénteki áresésen. Szerinte a korrekció előszele már a napokban jelentkezett, így pénteken az árcsökkenés nem volt váratlan. Kiemelte viszont, hogy a fejlett nyugati piacokon enyhén emelkedtek, vagy stagnáltak a részvényárak, tehát a magyar tőzsde erőteljesebb árfolyam- esései azt jelzik: a magyar tőkepiac még mindig törékeny. Azt is elmondta, hogy pénteken sokkal több volt a külföldi eladó, mint az elmúlt napokban. Németh Zoltán, a Garmond Capital Rt. elemzője szerint az elmúlt napok árai a magyar, de a globális tőkepiaci helyzethez képest is egy kicsit túlértékeltek voltak, így a pénteki nagyobb esés „benne volt a levegőben”. A korrekciót azzal magyarázta, hogy gyorsan és sokat emelkedtek a magyar részvényárak az elmúlt napokban. Szerinte a negatív korrekció még a jövő héten is folytatódhat. M Részvények árfolyamalakulása a BÉT-en 11. 6-án Részvény megnevezése Záróár Változás Forgalom (db) BoisodChem 5500 74 422 Danubius 390032 578 Egis 4650 64 608 Matáv 1170 I 933 560 Moi 5070 1 307 790 OTP 8670 223 037 Rába 1765 121 895 Richter 8500 \ 97 463 TVK 3055 628 610 Kárpótlási jegy 540 / 3249 A BUX-index alakulása: 5740,76 (-213,66 pont) Az idén még teljes az adóhitel A jövő évi adójogszabály-változtatási elképzelések szerint az adóhitel lehetőségét szőkíteni kívánja a kormány. Az idén viszont ki lehet használni a kedvezményeket, hiszen még csaknem két hónapig a befektetések után járnak az adócsökkentések. elhelyezett megtakarításuk. Az adóhitel alapjául szolgáló átlagos befektetési állomány kiszámításakor ugyanis a befektetési jegyek vásárláskori vételárát veszik figyelembe. A beVárható, hogy az év végéig megnő a pénzforgalom is Azt, hogy valóban igazuk lesz- e a híradásoknak, a jövő évi adótörvények elfogadása előtt nem lehet tudni. Az azonban biztos, hogy az idén még élni lehet az adóhitel által nyújtott kedvezményekkel. Érdemes tehát a hátralévő időszakban kihasználni ezt a lehetőséget. Az adóhitel az igazolt éves átlagos befektetési állomány növekedése után vehető igénybe. Ha ez meghaladja az előző évit, akkor a befektető a növekmény 30 százalékát levonhatja személyi jövedelem- adójából. A kedvezmény igénybevételekor figyelemmel kell lenni arra, hogy az összes adókedvezmény együtt nem haladhatja meg az adókötelezettség felét. Az adóhitel csak a tőkeszámlára elhelyezett befektetések után vehető igénybe. Az értékpapír-forgalmazó az év végén a számla egyenlegéről tőkeszámla-igazolást készít. Az ezen szereplő adatokat kell felhasználni az adóbevallás kitöltésekor. Az átlagos éves befektetési állomány nem más, mint a tőkeszámlán az adott év minden egyes napján vételáron nyilvántartott befektetési jegyek értékének számtani átlaga. A táblázat azt mutatja, hogy egy bizonyos időpontban befektetett összeg hozzávetőlegesen mennyivel járul hozzá az igazolt éves átlagos befektetésekhez. Azok a pénztulajdonosok is növelni tudják befektetéseik éves átlagos állományát, akiknek már van tőkeszámlán fektetési jegyek árfolyama ugyanakkor idővel növekszik, ezért érdemes időnként a befektetési jegyek állományát visz- szaváltani, majd rögtön vissza is vásárolni. Az adókedvezmény szempontjából figyelembe vett vételárat anélkül lehet növelni, hogy újabb pénz kerülne befektetésre. Az adóhitellel kapcsolatos részletes szabályokat - köztük a jóváírási lehetőségeket - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 8. számú mellékletében találhatják meg a befektetők. A befektetés összege 500 000 Ft A befektetés időpontja Október 1. Novemberi Decemberi AtL bei. állománynövekedés 126 027 Ft 83562 Ft 42 466 Ft Igénybe vehető max adóhitel 37 808 Ft 25 068 Ft 12 740 Ft Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor QHírbörze CB Bróker. Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet megállapította a CB Bróker Rt.-nél fennálló befektetői követelések befagyását, ezért felkérte a Befektető-védelmi Alapot (BHVA),'hogy haladéktalanul indítsa meg a kártalanítási eljárást. A törvény szerint a követelések befagyásának kihirdetését követően 30 napon belül kötelesek megkezdeni az eljárást, egymillió forintos jogos követelés erejéig. Ez azt is jelenti egyben, hogy december 4-én mindenképpen meg kell kezdeni a kifizetéseket. Ennek helyét és időpontját külön közli a BEVA. SEAQ. Londonban az elektronikus tőzsdére (SEAQ) bevezetett magyar érdekeltségű részvények többségének emelkedett pénteken az árfolyama, csak az OTP, a Cofinec és a Pick zárt alacsonyabban csütörtöki záróáránál. Londonban a budapestinél is magasabb árfolyamon fejezték be a kereskedést a magyar papírok. Egyetlen kivétel a Graboplast volt, amely 1,6 százalékkal alacsonyabban zárt. Legjobban a Zalakerámia szerepelt, amelynek londoni záróára 5,4 százalékkal lett magasabb a pestinél. Élőállat-kínálat Malac 20kg (Szentlőrinc) 6,5-8,5 ezer Malac 20kg (Siklós) 5-6,5 ezer Malac legfeljebb 20 kg (Pécs) 5,5-8 ezer Malac legfeljebb 20 kg (Mohács) 5-9 ezer Borjú (6 hó alatt) (Pécs) 45-65 ezer Borjú (Mohács) 38-56 ezer Munkaló (Pécs) 250 ezer Munkaló (Mohács) 171,8 ezer Növendék üsző 6 hó felett (Pécs) 80 ezer Növendék üsző (Mohács) 61 ezer Növendék bika és tinó 6 hp felett(Mohács) 63,5 ezer Anyakoca (Pécs) 27,5 ezer Növendék juh (Mohács) 6,4 ezer Tehén (Mohács) 110 ezer Hízósertés (Pécs) 13-26 ezer Hízósertés (Mohács) 15 ezer Csökkenő devizaárfolyamok Felmérés a munkavállalói tulajdonlásról A nagy többség működőképes A magyarországi privatizáció során 280 vállalkozás került munkavállalói résztulajdonba, közülük 200 esetében ez a tulajdonlási forma működőképesnek bizonyült - derült ki a Rész-Vétel Alapítvány felméréséből. A Budapesti Árutőzsde határidős pénzpiacán a 45. héten tovább folytatódott a devizaárfolyamok esése. A német márka jegyzése 1,7-2,05 forinttal esett Vissza. így a novemberi árfolyam értéke 129 forinton állt a pénteki tőzsdezáráskor. Az amerikai dollár elszámolóára 2-3,9 forintot veszített értékéből. A jövő év júniusi jegyzés értéke 227,2, míg a novemberi záróár 214,5 forint volt. A gabonapiacon leginkább a takarmánykukoricát és a malmi búzát keresték. A takarmánykukorica áresése általánosnak bizonyult. A termény jegyzett lejáratai 160-570 forinttal gyengültek. Decemberre 13 330 forintért lehetett egy tonna kukoricát vásárolni. BUDAPEST A munkavállalói tulajdonlást támogató alapítvány legfrissebb kutatása alapján az adatok szerint 80 cég esetében szűnt meg a dolgozói tulajdonlási forma. A munkavállalói résztulajdonban működő cégek megközelítően 70 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak, és a dolgozók 60-70 százaléka rendelkezik valamekkora tulajdoni hányaddal. A dolgozói résztulajdonban lévő vállalatok közül az 1994- ben privatizáltaknál nőtt a legnagyobb mértékben a nettó árbevétel, míg az 1994 és 1997 között értékesített társaságok növekedése az adott év inflációját nem érte el. A felmérés során megkérdezett társaságok többsége úgy ítéli meg, hogy a munka- vállalói tulajdonlás erősítése érdekében módosítani kellene a munkavállalói résztulajdonosi programról (MRP) rendelkező törvényt, és fontos lenne a forrásbevonás elősegítése is, a tulajdonosokat tömörítő MRP-szervezetek jelentős része ugyanis még mindig a privatizáláskor felvett hiteleket törleszti. Hovorka János, az alapítvány munkatársa elmondta: napirenden van a munkavállalói résztulajdonlás jogi környezetének rendezése az Európai Unió ajánlásainak figyelembevételével. Az alapítvány, valamint a Résztulajdonos Munkavállalók, Vezetők és Társaságaik Országos Szövetsége közösen dolgoz ki ajánlatot arra vonatkozóan, hogyan lehetne a dolgozói résztulajdonlási formát erősíteni. Árfolyam és vállalati eredmény A minap egyik napilapunk feltűnően tálalta, hogy „az árfolyam különvált az eredménytől”, azaz a BET-re bevezetett cégek pompás félévi eredményei nem jutnak kifejezésre részvényeik árfolyamában. Pedig nincs semmi meglepő abban, amire egy színházi naívához méltóan kerekre nyílt szemmel rácsodálkozott a nagy példány- számú újság, hogy „miközben a Budapesti Értéktőzsdén forgó társaságok elitje, a jegyzett A kategóriába tartozók közel ötven százalékkal tudták javítani féléves eredményeiket, addig az árfolyamok korántsem alakultak ilyen kedvezően ”. Legutóbb ugyanerre a felfedezésre az év eleji gyorsjelentések nyomán jutottak a megfigyelők, s amióta sok tőzsde van a világon - többféle szekcióval, árukkal, kötvényekkel, részvényekkel, devizákkal, opciókkal és futures-ökkel kereskedve s a tőzsdéken kívül ingatlanok, régiségek és műkincsek megannyi piaca, azóta a befektető ar- bitrál, azaz cserélget. így aztán nem biztos, hogy az egyik város tőzsdéjének jó félévet záró cégrészvényeit keresi. Talán egy másik tőzsdén vonzóbb papírokat talál, vagy ugyanazon a tőzsdén nagyobb kereseti lehetőségeket lát vállalati kötvényekben, és így tovább. Arról se feledkezzünk meg, hogy a múltnak, különösen a közelmúltnak nagy a szerepe a döntésekben, még sokkal nagyobb a jövőre vonatkozó elvárásoké. Azok pedig nem szükségszerűen következnek az előzményekből. S az sem kell, hogy a befektetőnek igaza legyen abban, hogy a szép múltú, s esetleg szépreményű papírokat semmibe veszi. Az árfolyam a vétel és az eladás, nem pedig az ezekről való döntés helyességének függvényében alakul. S ez akkor is így volna, ha a budapesti folyamatokat nem árnyékolná be Moszkva vagy Tokió medvéje. Az elemzőknek ugyanis van egy, a vállalatok működését vizsgáló fundamentalistákkal párhuzamosan működő iskolája, a chartistáké, más néven a technikai elemzőké. Nekik nem lenne kenyerük, ha az eredmények és az árfolyamok között egyszerű oksági kapcsolat állna fenn. Egy percig sem szabad ugyanis a laikus befektetőt abban az illúzióban ringatni, hogy az árfolyam- mozgást ilyen egyszerűen meg lehetne határozni, s a vállalati gyorsjelentések nyomán, illetve talán azok előzetes híreire támaszkodva olyan biztos a tipp, mintha az az ügetőn egyenesen a versenylótól származna. (bácskai) Az Európai Unió és a gazdaság Magyarország a legfelkészültebb az Európai Unióhoz való csatlakozásra, és ha ennek időpontja az EU szerint 2002-ben talán még korainak tűnik, de 2005-ben mindenképpen reális esélye van rá - jelentette ki Bili Rammell, a brit munkáspárti képviselő, az EU Kibővítési Bizottságának tagja szombaton Budapesten, az EU és a gazdaság című konferencián. A Westminster Alapítvány és az MSZP képzési és európai integrációs tagozata által összehívott eszmecserén Bili Rammell elmondta: a munkáspárti brit kormány határozottan támogatja az EU újabb bővítését, ami a nagyobb piac miatt az angol cégeknek is kedvezőbb gazdasági lehetőségeket kínál. Molnár Gyula, az Ország- gyűlés Külügyi Bizottsága, egyszersmind az MSZP alel- nöke hangsúlyozta: Magyar- ország alapvető érdeke a minél gyorsabb, zökkenőmentes csatlakozás, és ebben a folyamatban a szocialisták véleménye változatlan, eszerint inkább az alkalmazkodást kell hangsúlyozni, mint a nemzeti érdekek túlzott hangoztatását. Szanyi Tibor, az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságának alelnöke, az MSZP EU-integrációs tagozatának elnökeként elmondta: az EU-bővítés iránti lelkesedés szerinte az elmúlt időszakban mérséklődött. Kevésnek tartja a jövő évi költségvetésben az EU-csatlakozás Nemzeti Programjára elkülönített 5 milliárd forintot. Szerinte így az EU-joganyagának átvétele lassúbb lesz. Szerinte agrárreform nélkül nem tudunk belépni az EU-ba, mivel az EU átlagos farmergazdaságai 50 hektár nagyságúak, a magyar- országi átlagos földterület viszont 3 hektár alatt van. Az EU-csatlakozás után az unió jelenlegi 100 milliós ecu-nyi támogatásnak a hússzorosát fogja folyósítani Magyarországnak. Szanyi Tibor szerint már a jövő évi költségvetésben egy Nemzeti Alapot kellene létrehozni erre a célra. Ez a GDP 2-4 százalékát, vagyis mintegy 200-400 milliárd forintot jelenthet a magyar költségvetés számára.
