Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)
1998-11-08 / 306. szám
Magyarország - Dél-Dunántúl Harmadik oldal Dr. Török Alexander urológus azt válaszolja, hogy csak az ő komputerében - tehát nagyjából Baranya megyéből - 6000 páciens neve szerepel. És ezek azok a férfiak, akik elszánták amely azt írja, hogy plusz-mínusz néhány százalékos eltéréssel, de igaz, hogy a 40 éves férfiak 40%-a küszködik impotenciapanaszokkal, az 50 évesek 50%-a, és a 70 évesek 70%-a Ők biztosan nem szorulnak potenciajavítóra magukat, felkeresték (épp ezt) az orvost, és kezeltették magukat.- A szakmában mérvadónak számít az Amerikában készült Massachusetts-tanulmány, Egy nemrégiben készült statisztika szerint Magyarországon ma 800 000 impotens vagy potenciazavaros férfi szenved attól, hogy elhagyta férfiereje. És kérdés, hogy hányán nem szerepelnek a statisztikában azon betegek közül, akik mondjuk szégyellik ezt bevallani. stb. Ez azt jelenti, hogy a világon szinte általános módon, a férfilakosság 35-50%-a érintett a kérdésben. Tény, hogy miután az utóbbi években főleg a sajtónak köszönhetően mindez kurrens téma lett, az érintettek sokkal inkább elmennek az orvoshoz, mint korábban. Ugyanis már tudják, hová forduljanak, és jóformán biztosak lehetnek benne, hogy meggyógyítják őket. M. K. Szebb a páva mint a szarka? Komló nem szűnt meg a madarak városa lenni. Nem, semmiféle SZDSZ-dominanciáról nincs szó, csupán arról, hogy Szarka Elemér leköszönő polgármestert dr. Páva Zoltán váltotta a városháza vezetői székében: vagyis különböző madárfajok képviselői váltották egymást. Az ornitológustól megtudtuk, hogy a szarka a varjúfélék közé tartozik, a törzsfejlődésnek viszonylag fiatal hajtása. Értelmes madár, tanulékony, megfigyelték gyors felfogóképességét. Azt a tulajdonságát, hogy a fényes holmikat elviszi, rosszul fordítottuk le emberi tulajdonságokra, ugyanis a szarka korántsem tolvaj, sokkal inkább kíváncsi. Jellemzője még, hogy szép és érdekes fészket épít, olyannyira, hogy más madarak is szívesen belefészkelnek. Baranyában ugyan elterjedt madár, de rohamosan fogy, ami annak is köszönhető, hogy rendszeresen vadásszák. Természetesen más a helyzet a pávával, ami Dél- Ázsiában és Indiában őshonos, Európába csak a középkorban hozták be. Mifelénk főképp csak állatkertben látható egy-egy példány, illetve kivételezett helyeken (előkelő parkok, nem ritkán városházák). Annyi biztos, hogy nem vadmadár, és a csodás tollazatú hímek nászidőszakban valósággal megbabonázzák a tojókat. Ami szintén az emberileg értelmezett hiúságot illeti - nem valószínű, hogy bármiféle hátsó szándék vagy cél vezérelné őket, amikor pávás- kodnak. M. K. Kis kóiházak nyomora (Folytatás az 1. oldalról) Szekszárdon a kilencvenes években több mint 100 orvoslakás volt a városban, azokat a város eladta, s most nem tudnak otthont teremteni a letelepedni szándékozónak. Szekszárd azért is vesztette el vonzását, mert megszűntek a nagyobb vállalatai, és a doktor házastársának ma már nem tudnak munkát adni. A másik nagy gond, ha jön is a kezdő orvos, az 5-6 év tanulás - ennyi időt vesz igénybe a szakvizsga - után elmegy, mert a nagy kórházak kezdő orvosra nem költenek, csak készet vesznek át. Egy fiatal doktor elmondta, hogy úgy érzi, nincs jövője, vagyis előmeneteli lehetősége, mivel generációk várnak arra, hogy osztályvezetők lehessenek. A szakvizsga után ő is távozni fog. A főigazgató most olyan szerződéseket köt, amely lakáshoz juttatja az illetőt, de a szakvizsga után még 5-6 évig maradnia kell, ez egyébként 10-12 év röghöz kötöttséget jelent, ami ellen berzenkednek még az öreg orvosok is.- A legjobb megoldás az lenne, ha az egész kórházszerkezetet átalakíthatnánk - mondja a főigazgató. - De ezt ma nem tehetjük, mivel egy osztály 30-40 ágyat jelent, ennél kisebbet nem állíthatok fel. Egyszerű példával élve: mára annyim szakosodott a gyógyítás, hogy nem lenne szabad csak belgyógyászatokban gondolkodni. Helyette kardiológiát, önálló intenzív, vagy vese-* osztályt kellene létrehozni. Ez nem kerülne többe, a beteg jobban érezné magát, és az orvos is látná, hogy van hová feljebb lépnie. Emelni kellene a fizetéseket, legalább a négyszeresére. Az orvost még ma sem a munkahelye, hanem a beteg tartja el. Csak hát az altatóorvos nem kap hálapénzt, így hiányzik is négy . . . Foglalkoztatni tudnának a véradóállomáson, az izotóplaborban is orvost, szükségük lenne biológusra is. Mindezek ellenére a beteg- ellátás zökkenőmentes - csak a személyzet borul ki néha. ■ Hazafi József Kutyaharapást szőrével Pécs. A néni feltűzte a dober- mant a pórázra, és lement vele sétálni a pécsi jégpálya mellé. Most, az óra-átállítás után már korán sötétedik, és hiába volt a tiltás, hiába kísértettek a rendszeresen arra járőröző közterület-felügyelők fegyelemre intő sziluettjei, a novemberi csípős estén kattant egyet a karabiner a nyakörvön: fuss, kiskutyám! Aznap este egyszerre három eb is élvezte a póráz nélküli futtatás önfeledt örömeit, az ismerős és ismeretlen szagok kaval- kádját, amikor hat óra körül megjelentek a közterület-felügyelők. A kutyák és gazdáik úgy spricceltek szét, mint a Citrom utcai valutázók az őrmester elől, a hatvanéves hölgy és a doberman azonban hiába szedte összesen hat lábát a kutyapiszokkal tűzdelt gyepen, a felügyelők gyorsabbak voltak. A helyszíni bírság összege kétezer forint lett volna, a hölgy azonban megmakacsolta magát, és nem volt hajlandó közreműködni a hatósággal. Közterületeink egyik őre fotót akart készíteni a helyzetről, legyen mi bizonyítsa, hogy a nagy testű kutya tényleg szabadon volt. Ekkor a néninek eljárt a keze. Nemcsak a fényképezőgépet verte ki az intézkedő egyenruhás kezéből, de a mellére is nyomott egyet a hatás kedvéért. Csak a rendőrség vethetett véget a idős hölgy ámokfutásának, ám a néni még ezután is előrukkolt egy kis meglepetéssel: hamis címet diktált be, és ez a házhoz kísérés közben hogy, hogy nem, ki is derült. A kutyás nénit, a köz ellenségét kihallgatták, és a kétezer forintos bírság mellett mind a rendőrség, mind a közterületfelügyelet eljárást indított ellene, mert kutyát futtatni is csak bizonyos helyeken szabad, ám a hivatalos személyek bántalmazására még nem jelöltek ki helyet. Schneider G. Megjött a Józsi bácsi (Folytatás az 1. oldalról) Két óra múlva fitten áll az újságírók elé. A kamerát érzi, a szót is. Mindenki elégedett. Széles mosoly fakad, amikor kijelenti, hogy ő absztinens. Legutóbb Tokajban kóstolta meg a bort, s azt mondja, hogy talán most Szekszárdon is megteszi. A Vármegyeháza borozójába várják ebédre, svédasztal lesz. Azt mondja, a csülkös bablevest palacsintával igencsak szereti. Szekszárdon jól is készítik, de a felesége bánatára őt könnyű jól tartani, mindent megeszik. Azt is mondja, hogy más volt, amikor 2-3000 ember előtt szónokolt a kormány ellen, s más most, amikor egy-egy vidéki látogatáskor nem a népszerűséget kell figyelni, hanem, hogy mit is tudna segíteni a térségen. Építkezni azért jobb, mint rombolni. Az ellenzékben lévő politikus rombol. Az elnök úr nem bratyizik, mondja dr. Tollár Tibor megyei elnök. Maximum egy kávéra ugrik fel. Panaszolják is a kisgazdák, hogy kevesebb jut beszélgetésre, pedig azt a Józsi bácsi is szerette. Hiába, ez a miniszterség sok munkát ad, az a szerencse, hogy az elnökük hihetetlen munkabírással rendelkezik. Tegnap Szekszárdon tartott egyórás beszédet a megyei főjegyzőknek és a megyei jogú városok jegyzőinek, aztán újabb órányit válaszolt a kérdéseikre. Az újságíróknak sem szabta meg az időt. Jött az ebéd, majd a városházán a helyi kisgazdavezetőkkel tárgyalt. Amikor beült a Mercedesbe, fitt volt és még mindig mosolygott. Mondják, erre csak a Torgyán képes. Hazafi József BMBBBMMSiMMBI——MMHI A Balaton ősszel is veszélyes A napokban két újságíró - egyikük sokat tapasztalt vitorlásversenyző -, tűnt el a Balatonon Tihany közelében. Bár a vízirendőrök perceken belül a helyszínen voltak, nem találták meg a szerencsétlenül jártakat.- A legfontosabb az, hogy | őszi időben mentőmellény mindenképp legyen a fedélzeten tartózkodókon mondta lapunk kérdésére Holovits Huba, magyar bajnok vitorlázó. - Ha valaki tud is úszni, ilyenkor már olyan hideg a víz, hogy hamar görcsöt kap vagy lemerevedik és elmerül. A mentőmellényben lebegve viszont meg lehet várni a segítséget. Ősszel sokkal nyálkásabb a fedélzet, mint nyáron, így könnyen megcsúszhat a hajós. A közelmúltbeli tragédia is így következett be. S bár tél elején a vitorlások már ritkábban járnak ki, a horgászok biztonságát a deres, fagyott fedélzetdeszka is veszélyezteti. Ha sikerül a hideg vízből kimászni, azonnal le kell venni a vizes ruhákat, a hideg, átfagyott testrészeket pedig át kell dörzsölni. Ha huzamosabb ideig volt valaki a pár fokos vízben, célszerű orvoshoz is fordulni. Az s* alkoholfogyasztást a doktorok nem javasolják, bár régebben rendszeresen alkalmazták ezt a gyógymódot a „vízi” emberek. A viharok ősszel-télen sokkal inkább kiszámíthatatlanok, különösen azért, mert a jelzőberendezések nagyjából két hónapja - takarékossági szempontok miatt - nem üzemelnek. Nyaka Sz. Tíz éve, vagyis 1988-ban alakult meg a Villányi Borőrök Borrendje, a Custodes Vinorum de Villány. Erre emlékeztek a Bormúzeum termeiben és pincéjében a bortermelők, akik ötvenen tagjai a rendnek. Természetesen egy fotókiállítás is feleleveníti a színes múltat, Romfeld Ákos rendezésében. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Rossz bőrben vannak Mint a miniszter indokol, ez az állam nem az az állam. Egyébként a Simontornyai Bőrgyár Rt. az ÁPV Rt. tulajdona, pontosabban a hitelezője. Az évtizedek során felhalmozott veszélyes hulladékról igazán még azt sem lehet tudni, hogy a 27 hektárnyi területen hol van, s azt mennyiért lehetne elszállítani, ártalmatlanítani. Mondanak másfél, de hárommilli- árd forintot is. Azon már talán nem is keseregnek Simontornyán, hogy az ország legnagyobb iparosodott nagyközségéből lett egy alig iparosodott kisváros, amely éppen a volt büszkesége - a bőrgyár - miatt került mára hátrányos helyzetbe. Addig, míg a veszélyes bőrgyári hulladékot el nem szállítják innen, a volt bőrgyár területén amire igencsak alkalmas - nem lehet ipari parkot telepíteni, vagyis nem foghatnak bele munkahelyteremtő beruházásba. A város jegyzője, Bárdos László azt mondja, hogy a város vezetősége már évek óta foglalkozik az állam szennyével, de megoldást nem találnak, hiszen a város éves költségvetése 400 millió forint, ebből a pénzből pedig éppen csak hogy működtetni tudják a települést. A helybéliek, akiknek a szemére vetették, hogy az ő gyáruk volt a szennyező, azt mondják, hogy a hosszú évtizedekig termelt nyereséget is az állam vitte el, akkor gondoskodjon a veszélyes hulladékról is. Azt is mondják, hosszú időn keresztül nem születik megoldás, mert már parttalan a vita a gyárban tevékenykedő felek között. így aztán most úgy tűnik, hogy Simontornya lesz Tolna megye Garéja! Hazafi Simontornya városának a Magyar Köztársaságot kellene beperelnie, hogy vigye el a városból bűzlő szennyét, szemetét, amit a volt állami vállalat, a bőrgyár termelt az elmúlt évtizedekben. Ám még az igazságügyi miniszter sem ajánlja ezt, pedig ő a térség országgyűlési képviselője is. *** *** Zalai árvízhelyzet A Kerka folyó és négy patak által elöntött, történetének legnagyobb természeti csapását átélt Zalabaksán szombaton levonult az ár, a huszonhárom kitelepített családot visszaköltöztették otthonukba. A falu nyolcvankilenc elöntött házából negyvennél folyamatosan szivattyúznak, a másfél napig talpon lévő öt-hatszáz kimerült ember közül egyelőre alig ötven kezdte meg a helyreállítást. Közülük néhányan vízelvezetőket vágnak a csaknem kétezer hektárnyi szántóterületen. (MTI) Zeng a Kántus. Ma délután 3 órakor a Kertvárosi Református Templomban a Debreceni Református Kollégium neves, világszerte ismert kórusa, a Kántus ad hangversenyt Pécsett. (sz)
