Új Dunántúli Napló, 1998. november (9. évfolyam, 299-328. szám)

1998-11-08 / 306. szám

Magyarország - Dél-Dunántúl Harmadik oldal Dr. Török Alexander urológus azt válaszolja, hogy csak az ő komputerében - tehát nagyjá­ból Baranya megyéből - 6000 páciens neve szerepel. És ezek azok a férfiak, akik elszánták amely azt írja, hogy plusz-mí­nusz néhány százalékos eltérés­sel, de igaz, hogy a 40 éves férfi­ak 40%-a küszködik impoten­ciapanaszokkal, az 50 évesek 50%-a, és a 70 évesek 70%-a Ők biztosan nem szorulnak potenciajavítóra magukat, felkeresték (épp ezt) az orvost, és kezeltették magu­kat.- A szakmában mérvadónak számít az Amerikában készült Massachusetts-tanulmány, Egy nemrégiben készült statisztika szerint Magyarországon ma 800 000 impotens vagy potenciazavaros férfi szenved attól, hogy elhagyta férfiereje. És kérdés, hogy hányán nem szerepel­nek a statisztikában azon betegek közül, akik mondjuk szégyellik ezt bevallani. stb. Ez azt jelenti, hogy a vilá­gon szinte általános módon, a férfilakosság 35-50%-a érintett a kérdésben. Tény, hogy miután az utóbbi években főleg a sajtónak kö­szönhetően mindez kur­rens téma lett, az érintet­tek sokkal inkább elmen­nek az orvoshoz, mint korábban. Ugyanis már tudják, hová fordulja­nak, és jóformán bizto­sak lehetnek benne, hogy meggyógyítják őket. M. K. Szebb a páva mint a szarka? Komló nem szűnt meg a ma­darak városa lenni. Nem, sem­miféle SZDSZ-dominanciáról nincs szó, csupán arról, hogy Szarka Elemér leköszönő pol­gármestert dr. Páva Zoltán vál­totta a városháza vezetői szé­kében: vagyis különböző ma­dárfajok képviselői váltották egymást. Az ornitológustól megtudtuk, hogy a szarka a varjúfélék közé tartozik, a törzsfejlődésnek viszonylag fi­atal hajtása. Értelmes madár, tanulékony, megfigyelték gyors felfogóképességét. Azt a tulajdonságát, hogy a fényes holmikat elviszi, rosszul fordí­tottuk le emberi tulajdonsá­gokra, ugyanis a szarka ko­rántsem tolvaj, sokkal inkább kíváncsi. Jellemzője még, hogy szép és érdekes fészket épít, olyannyira, hogy más madarak is szívesen belefész­kelnek. Baranyában ugyan el­terjedt madár, de rohamosan fogy, ami annak is köszönhe­tő, hogy rendszeresen va­dásszák. Természetesen más a helyzet a pávával, ami Dél- Ázsiában és Indiában ősho­nos, Európába csak a közép­korban hozták be. Mifelénk főképp csak állatkertben lát­ható egy-egy példány, illetve kivételezett helyeken (előkelő parkok, nem ritkán városhá­zák). Annyi biztos, hogy nem vadmadár, és a csodás tollaza­tú hímek nászidőszakban va­lósággal megbabonázzák a to­jókat. Ami szintén az emberi­leg értelmezett hiúságot illeti - nem valószínű, hogy bármifé­le hátsó szándék vagy cél ve­zérelné őket, amikor pávás- kodnak. M. K. Kis kóiházak nyomora (Folytatás az 1. oldalról) Szekszárdon a kilencvenes években több mint 100 orvoslakás volt a városban, azokat a város eladta, s most nem tudnak otthont teremteni a letelepedni szándékozónak. Szekszárd azért is vesztette el vonzását, mert megszűntek a nagyobb vállalatai, és a doktor házastársának ma már nem tudnak munkát adni. A másik nagy gond, ha jön is a kezdő orvos, az 5-6 év ta­nulás - ennyi időt vesz igény­be a szakvizsga - után elmegy, mert a nagy kórházak kezdő orvosra nem költenek, csak készet vesznek át. Egy fiatal doktor elmondta, hogy úgy ér­zi, nincs jövője, vagyis előme­neteli lehetősége, mivel gene­rációk várnak arra, hogy osz­tályvezetők lehessenek. A szakvizsga után ő is távozni fog. A főigazgató most olyan szerződéseket köt, amely la­káshoz juttatja az illetőt, de a szakvizsga után még 5-6 évig maradnia kell, ez egyébként 10-12 év röghöz kötöttséget jelent, ami ellen berzenked­nek még az öreg orvosok is.- A legjobb megoldás az len­ne, ha az egész kórházszerke­zetet átalakíthatnánk - mond­ja a főigazgató. - De ezt ma nem tehetjük, mivel egy osz­tály 30-40 ágyat jelent, ennél kisebbet nem állíthatok fel. Egyszerű példával élve: mára annyim szakosodott a gyógyí­tás, hogy nem lenne szabad csak belgyógyászatokban gon­dolkodni. Helyette kardiológi­át, önálló intenzív, vagy vese-* osztályt kellene létrehozni. Ez nem kerülne többe, a beteg jobban érezné magát, és az or­vos is látná, hogy van hová fel­jebb lépnie. Emelni kellene a fizetése­ket, legalább a négyszeresére. Az orvost még ma sem a mun­kahelye, hanem a beteg tartja el. Csak hát az altatóorvos nem kap hálapénzt, így hiány­zik is négy . . . Foglalkoztatni tudnának a véradóállomáson, az izotóplaborban is orvost, szükségük lenne biológusra is. Mindezek ellenére a beteg- ellátás zökkenőmentes - csak a személyzet borul ki néha. ■ Hazafi József Kutyaharapást szőrével Pécs. A néni feltűzte a dober- mant a pórázra, és lement vele sétálni a pécsi jégpálya mellé. Most, az óra-átállítás után már korán sötétedik, és hiába volt a tiltás, hiába kísértettek a rend­szeresen arra járőröző közterü­let-felügyelők fegyelemre intő sziluettjei, a novemberi csípős estén kattant egyet a karabiner a nyakörvön: fuss, kiskutyám! Aznap este egyszerre három eb is élvezte a póráz nélküli fut­tatás önfeledt örömeit, az isme­rős és ismeretlen szagok kaval- kádját, amikor hat óra körül megjelentek a közterület-fel­ügyelők. A kutyák és gazdáik úgy spricceltek szét, mint a Cit­rom utcai valutázók az őrmes­ter elől, a hatvanéves hölgy és a doberman azonban hiába szed­te összesen hat lábát a kutyapi­szokkal tűzdelt gyepen, a fel­ügyelők gyorsabbak voltak. A helyszíni bírság összege kétezer forint lett volna, a hölgy azonban megmakacsolta ma­gát, és nem volt hajlandó közre­működni a hatósággal. Közte­rületeink egyik őre fotót akart készíteni a helyzetről, legyen mi bizonyítsa, hogy a nagy tes­tű kutya tényleg szabadon volt. Ekkor a néninek eljárt a ke­ze. Nemcsak a fényképezőgé­pet verte ki az intézkedő egyen­ruhás kezéből, de a mellére is nyomott egyet a hatás kedvéért. Csak a rendőrség vethetett vé­get a idős hölgy ámokfutásá­nak, ám a néni még ezután is előrukkolt egy kis meglepetés­sel: hamis címet diktált be, és ez a házhoz kísérés közben hogy, hogy nem, ki is derült. A kutyás nénit, a köz ellensé­gét kihallgatták, és a kétezer fo­rintos bírság mellett mind a rendőrség, mind a közterület­felügyelet eljárást indított elle­ne, mert kutyát futtatni is csak bizonyos helyeken szabad, ám a hivatalos személyek bántal­mazására még nem jelöltek ki helyet. Schneider G. Megjött a Józsi bácsi (Folytatás az 1. oldalról) Két óra múlva fitten áll az újságírók elé. A kamerát érzi, a szót is. Mindenki elégedett. Széles mosoly fakad, amikor kijelenti, hogy ő absztinens. Legutóbb Tokajban kóstolta meg a bort, s azt mondja, hogy talán most Szekszárdon is megteszi. A Vármegyeháza borozójába várják ebédre, svéd­asztal lesz. Azt mondja, a csülkös bablevest palacsintával igencsak szereti. Szekszárdon jól is készítik, de a felesége bánatára őt könnyű jól tartani, mindent megeszik. Azt is mondja, hogy más volt, amikor 2-3000 ember előtt szónokolt a kormány ellen, s más most, amikor egy-egy vi­déki látogatáskor nem a népszerűséget kell figyelni, hanem, hogy mit is tudna segíteni a térségen. Építkezni azért jobb, mint rombolni. Az ellenzékben lévő politikus rombol. Az elnök úr nem bratyizik, mondja dr. Tollár Tibor me­gyei elnök. Maximum egy kávéra ugrik fel. Panaszolják is a kisgazdák, hogy kevesebb jut beszélgetésre, pedig azt a Jó­zsi bácsi is szerette. Hiába, ez a miniszterség sok munkát ad, az a szerencse, hogy az elnökük hihetetlen munkabírás­sal rendelkezik. Tegnap Szekszárdon tartott egyórás beszé­det a megyei főjegyzőknek és a megyei jogú városok jegy­zőinek, aztán újabb órányit válaszolt a kérdéseikre. Az új­ságíróknak sem szabta meg az időt. Jött az ebéd, majd a vá­rosházán a helyi kisgazdavezetőkkel tárgyalt. Amikor beült a Mercedesbe, fitt volt és még mindig mo­solygott. Mondják, erre csak a Torgyán képes. Hazafi József BMBBBMMSiMMBI——MMHI A Balaton ősszel is veszélyes A napokban két újságíró - egyikük sokat tapasztalt vi­torlásversenyző -, tűnt el a Balatonon Tihany közelé­ben. Bár a vízirendőrök per­ceken belül a helyszínen voltak, nem találták meg a szerencsétlenül jártakat.- A legfontosabb az, hogy | őszi időben mentőmellény mindenképp legyen a fedél­zeten tartózkodókon mondta lapunk kérdésére Holovits Huba, magyar baj­nok vitorlázó. - Ha valaki tud is úszni, ilyenkor már olyan hideg a víz, hogy ha­mar görcsöt kap vagy leme­revedik és elmerül. A men­tőmellényben lebegve vi­szont meg lehet várni a se­gítséget. Ősszel sokkal nyálkásabb a fedélzet, mint nyáron, így könnyen megcsúszhat a ha­jós. A közelmúltbeli tragédia is így következett be. S bár tél elején a vitorlások már ritkábban járnak ki, a horgá­szok biztonságát a deres, fa­gyott fedélzetdeszka is ve­szélyezteti. Ha sikerül a hideg vízből kimászni, azonnal le kell venni a vizes ruhákat, a hi­deg, átfagyott testrészeket pedig át kell dörzsölni. Ha huzamosabb ideig volt vala­ki a pár fokos vízben, célsze­rű orvoshoz is fordulni. Az s* alkoholfogyasztást a dokto­rok nem javasolják, bár ré­gebben rendszeresen alkal­mazták ezt a gyógymódot a „vízi” emberek. A viharok ősszel-télen sokkal inkább kiszámítha­tatlanok, különösen azért, mert a jelzőberendezések nagyjából két hónapja - ta­karékossági szempontok mi­att - nem üzemelnek. Nyaka Sz. Tíz éve, vagyis 1988-ban alakult meg a Villányi Borőrök Borrend­je, a Custodes Vinorum de Villány. Erre emlékeztek a Bormú­zeum termeiben és pincéjében a bortermelők, akik ötvenen tagjai a rendnek. Természetesen egy fotókiállítás is feleleve­níti a színes múltat, Romfeld Ákos rendezésében. FOTÓ: MÜLLER ANDREA Rossz bőrben vannak Mint a miniszter indokol, ez az állam nem az az állam. Egyébként a Simontornyai Bőrgyár Rt. az ÁPV Rt. tulajdona, pontosabban a hitelezője. Az évtize­dek során felhalmozott veszélyes hulladékról igazán még azt sem le­het tudni, hogy a 27 hektárnyi területen hol van, s azt mennyiért le­hetne elszállítani, ártal­matlanítani. Mondanak másfél, de hárommilli- árd forintot is. Azon már talán nem is kese­regnek Simontornyán, hogy az ország legnagyobb iparosodott nagyközségéből lett egy alig iparosodott kisváros, amely éppen a volt büszkesége - a bőrgyár - miatt került mára hátrányos helyzetbe. Addig, míg a veszélyes bőrgyári hul­ladékot el nem szállítják in­nen, a volt bőrgyár területén ­amire igencsak alkalmas - nem lehet ipari parkot telepíte­ni, vagyis nem foghatnak bele munkahelyteremtő beruhá­zásba. A város jegyzője, Bárdos László azt mondja, hogy a vá­ros vezetősége már évek óta foglalkozik az állam szennyé­vel, de megoldást nem talál­nak, hiszen a város éves költ­ségvetése 400 millió forint, eb­ből a pénzből pedig éppen csak hogy mű­ködtetni tudják a tele­pülést. A helybéliek, akik­nek a szemére vetet­ték, hogy az ő gyáruk volt a szennyező, azt mondják, hogy a hosszú évtizedekig termelt nyereséget is az állam vitte el, ak­kor gondoskodjon a veszélyes hulladékról is. Azt is mondják, hosszú időn keresztül nem születik megoldás, mert már parttalan a vita a gyárban tevé­kenykedő felek között. így az­tán most úgy tűnik, hogy Simontornya lesz Tolna megye Garéja! Hazafi Simontornya városának a Magyar Köztársaságot kellene beperelnie, hogy vigye el a városból bűzlő szennyét, szemetét, amit a volt állami vállalat, a bőrgyár termelt az elmúlt évtizedekben. Ám még az igazságügyi miniszter sem ajánlja ezt, pedig ő a térség országgyűlési képviselője is. *** *** Zalai árvízhelyzet A Kerka folyó és négy patak által elöntött, tör­ténetének legnagyobb termé­szeti csapását átélt Zalabaksán szombaton levo­nult az ár, a huszonhárom ki­telepített családot visszaköl­töztették otthonukba. A falu nyolcvankilenc elöntött házá­ból negyvennél folyamatosan szivattyúznak, a másfél napig talpon lévő öt-hatszáz kime­rült ember közül egyelőre alig ötven kezdte meg a helyreállí­tást. Közülük néhányan vízel­vezetőket vágnak a csaknem kétezer hektárnyi szántóterü­leten. (MTI) Zeng a Kántus. Ma délután 3 óra­kor a Kertvárosi Református Templomban a Debreceni Re­formátus Kollégium neves, vi­lágszerte ismert kórusa, a Kántus ad hangversenyt Pé­csett. (sz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom