Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-29 / 296. szám

1998. október 29., csütörtök Hitélet Dünántúli Napló 7 Emlékeztető A reformáció napjának ünnepét az idén a pécsi protestáns egyházak 31-én este 6 órától tartják a Pécs Kertvárosi Református Gyü­lekezet templomában. Az ünnepen baptista, evangéli­kus, metodista, pünkösdi és református lelkészek szol­gálnak, s részt vesz a bap­tista énekkar. Templomszentelés Pata- poklosiban. November 1- jén a kisközség felújított re­formátus templomában dr. Hegedűs Lóránt, a Duna- melléki Egyházkerület püs­pöke hirdeti az igét. Kiállítás. A reformáció napja alkalmából a Pécs- Belvárosi Református Gyü­lekezet Baksay Sándor köre október 31-én délelőtt 11 órakor kiállítást nyit a Sza­badság úti gyülekezeti te­remben a Szigetvár kör­nyéki, fehér hímzésű temp­lomos kendőkből. Emlékezés a múltra. A Ciszterci Diákszövetség tag­jai november 1-jén 3 órakor leróják kegyeletüket a pécsi köztemetőben a ciszterci ta­nárok sírboltjánál. Novem­ber 13-án, pénteken Szent Szaniszló ünnepén pedig 6 órától a Belvárosi templom­ban bemutatandó szentmi­sén imádkoznak elhunyt igazgatóikért, tanáraikért és diáktársaikért. A jezsuita öregdiákok október 31-én, szombaton délután fél 3-kor koszorúz- zák meg volt tanáraik krip­táját. Gyülekezés a kápolna mögött. A Nyugdíjasok Szabad- egyetemének A-csoportja részére az előadás novem­ber 9-én fél 3-kor lesz a Ko­csis László teremben. Szociális tanfolyamot rendez a Katolikus Karitász hat egymásutáni szombaton. A házi betegápolásról, az el­sősegélynyújtásról, a szociá­lis törvényről, lélektani isme­retekről tartanak előadásokat és gyakorlatokat. Hívják a szociális szervezetek munka­társait és minden érdeklődőt. Az első előadás november 7- én 9 órakor kezdődik és 15 órakor ér véget. A tanfolyam ingyenes. Jelentkezni lehet a Karitász Házban (7621 Pécs, Jannos Pannonius u. 4.) - te­lefon: 72/327-352. Halottak napján 9 órakor a püspöki kriptában püspöki mise lesz az elhunyt püspö­kökért és papokért. A templom előtt figyelik a hívek, miképpen emelkedik a nagyharang a magasba Megkondultak a harangok Két szép ünnepet is tartottak az elmúlt hét végén a baranyai reformátusok: október 23-án a villányi gyülekezet leendő templomának alapkövét tették le, vasárnap pedig a pécs-kert- városi gyülekezet templomának tornyába húzták fel az őr- bottyánban öntött harangokat. Mindkét hálaadó ünnepen Bóka András esperes szolgált. A kertvárosi református gyülekezet szervezését az 1984 augusztusában Pécsre érkező Szénást János lelkész kezdte meg, szinte lakásról la­kásra járva a panelvá­rosban, hogy feltérké­pezze a reformátussá- got. Többségükben azokat, akik az Ormán­ságból, a Dráva menté­ről költöztek be Pécsre az urbanizációs hul­lámban. A történeti kronológia újabb állo­mása: 1988-ban Tillai Ernő megtervezte azt a templomot, amelynek építését egy év múltán kezdték meg, s melyet 1995 májusában szen­teltek. A mű az elmúlt hét végén megkoronázta­tott: a toronyba felke­rültek az új harangok is. Bóka András, me­gyénk református espe­rese az ünnepi istentisz- őrbottyánban öntötték tárokból való (95: 7,8). A harangokat a gyülekezet saját forrásból - és a gyülekeze­ten kívülről, a kertvárosiaktól kapott - forintokból készíttet­ték. Mint azt Szénási János lel­kész említette, érződött az az összefogás, együttlét, ami ebben a városban élőkben oly nagy igényként jelentkezik. Essék a villányiakról is néhány szó; hajda­nán ebben a községben nem, vagy alig ismer­ték a reformátusokat. A második világháború után, a lakosság kicse­rélődése hozta az első protestáns családokat a Felvidékről, többségü­ket a Léva környéki Alsószecséről. Hozzá­juk csapódtak a Sza­bolcs megyéből ideköl- tözők, majd a rend­szerváltást követően, 1990 után néhány Er­délyből érkezett család. A magyarság útja ez. S mint ahogyan azt Kecskés Márta, a gyü­lekezet lelkésze emlí­tette, megfogalmazó­dott bennük, hogy a szűk imaterem helyett főtök: Tóth László végre egy igazi temp­lomot építsenek ma­guknak. Hiszen az imateremben alig ötvenen férnek csak el, s kü­lönösen a „sátoros ünnepek” táján - karácsonykor, húsvét- kor - rekednek az ajtón kí­vülre. És az is természetes: a templomépítés igénye is a rendszerváltást követően han- gosodhatott fel. A terveket a helybélinek is mondható Vi- czencz Ottó készítette el (gyö­nyörű munka), s amint azt ter­vezik, 2000-re meglesz a temp­lomszentelő is. Kozma Ferenc telet keretében fogal­mazta meg, hogy bár a temp­lom a reformátusoké, a harang­szó - mint Isten üzenete, hívó szava - mindenkihez eljut, mindenki számára ajándék. Nos, a városrészben lakók ek­képpen fogadhatják a rövidesen rendszeresen megkonduló ha­rangokat - most készül az elektromos vezérlés -, amelyek hangja nagyon szép. Nem olyan, mint a régi kis falvak templomának harangjai, ahon­nan a közel ezerfős kertvárosi gyülekezet idősebb tagjai el­származtak, de felidézhetik azt. Lehet a déli (és a vasárnapi is­tentiszteletekre hívó) harangszó ekképpen a szép múltra emlé­keztető is. Mindkét harang az őrboty- tyáni Gombos Miklós műhelyé­ből jött ki, ahol évente 40-50 hasonló harangot öntenek. A kisebb mindössze 56 kilós, a felirata Soli Deo gloria. A na­gyobb 140 kilogramm, s üze­netként azt írták fel rá: Amikor halljátok szavát, ne keményítsé­tek meg szívetek. Utóbbi a Zsol­Egy csöpp boldogság H a az életemben van va­laki, akit szerethetek, mert elfogadja. Sok ember azért boldogtalan, mert ő nem fontos senkinek. Tőle nem várnak semmit, szeretetére nem tartanak igényt a környe­zetében élő embertársai. Ke­resnem kell, hogy fontos le­gyek valaki számára! Annál szerencsésebb leszek, ha mennél többen számítanak rám, mert így megsokszoro­zódnak boldogság-csöppjeim. Napjaink égető problémája az, hogy nem tudunk szerete- tet adni és nem kapunk szere- tetet. Személyem, létem nem fontos másnak. Ki figyel rám önzetlenül, hogy magáévá tegye örömö­met, gondomat, életem törté­néseit? A legbiztosabb pont édes­anyám, a legkomolyabb édes­apám. De csak akkor, ha ők egészen egymásnak élnek, ha teljes a kapcsolatuk és mentes a pénzimádattól. Ha elhiszik, hogy akkor jó nekem, ha van testvérem, mert megtapasztalom, milyen a testvéri egybetartozás. Ha több testvérem van, a szerete­tem, odafigyelésem nem fogy, hanem szaporodik. Nagy tévedés, amikor va­laki azért nem vállal több gyermeket, hogy egynek meg tudjon adni minden anyagi javat. A legfon­tosabbról fe­ledkezik meg: nincs vérszerinti java. A szü­lők meghal­nak, és ő magára marad. Hogyan éli meg a szerze­tesnővér ezt a létfontosságú feladatot? Szerencsésen. Hi­tén keresztül. 1. Tudja, hogy Jézus Krisz­tus szereti őt teljes istenem­beri szeretettel. 2. Ő viszont szereti Jegye­sét. 3. E két szeretet találkozása teszi alkalmassá arra, hogy rendtársait igazi testvérként szeresse. Túl a közösségen, őszintén, számítás nélkül szeretettel szereti azokat, akik rá vannak bízva. Gyermekek, ifjak, be­tegek, öregek. így teljesedik ki nap mint nap az élete, meg­sokasodva boldogság csöpp­jei­De jó lenne, ha a „Beszél­jük meg” egyszer-egyszer ilyenről szólna. Ha a „Krimi- nális”-nak lenne egy testvér­műsora „Ideális” címmel. Erre még várni kell. M. Kapisztrán Méltósággal meghalni Az évek óta vitatott kérdésben, hogy milyen szerepet kell vállal­nia az orvosnak a haldokló kísé­retében, állást foglalt a Német Szövetségi Orvoskamara. A Kamara kimondja a beteg jogát a kezelésre, ápolásra és gondozásra. A halálos beteg alapellátásába beletartozik az emberhez méltó elhelyezés, a testi ápolás, a fájdalomcsillapí­tás, a légzés megkönnyítése és az éhség, szomjúság csillapítása. Új az irányelvekben az, hogy az élet meghosszabbítására irá­nyuló intézkedéseket el lehet hagyni olyankor, ha egy páciens nem jutott még el ugyan a hal­doklás állapotába, de a kezelés a betegséget megállítani nem tudja, csak a halál időpontját kés­lelteti. A szenvedés csillapításá­nak céljából adott morfium okozta élettartam-megrövidülés csak akkor elfogadható, ha elke­rülhetetlen. Célzatosan nem al­kalmazható. A kómában levő betegek ese­tében szükséges a mesterséges táplálás. Az életben tartó intéz­kedéseket akkor lehet megszün­tetni, ha az életfontosságú szer­vek működése abbamarad. Új a most kiadott irányelvek­ben az, hogy a páciens saját dön­tési jogköre nagyobb hangsúlyt kap. A jövőben az orvosnak tájé­koztatnia kell a beteget állapotá­ról, és meg kell kérdezni, ha az életét meghosszabbító kezelést beszüntetik. Ha a beteg nem tud már beszélni, akkor egy törvé­nyes képviselője dönthet erről a kérdésről. Ha erre sincs lehető­ség, akkor az orvos a beteg „fel­tételezhető” kívánsága alapján dönthet. Ebben kritérium lehet vallásosság, élethez való viszo­nyulás és az életminőség. A gyógyító és életben tartó kezelés mellett az orvos feladata az is, hogy a beteg mellett álljon halála pillanatáig és segítsen neki méltósággal meghalni. Ezzel a dokumentummal az orvosok az intenzív kezelés ro­hamos fejlődésére reagálnak, és szembenéznek sok ember félel­mével a kínokkal teli hosszú hal­doklástól. A mesterséges lélegez­tetés és táplálás hónapokkal, sőt évekkel eltolhatja a halál bekö­vetkezését. Hogy ezt az értelmet­len életet megakadályozzák, Oregon államban engedélyezték az aktív eutanáziát. Ezt a kamara elítéli, sőt a beteg kérésére tör­ténő eutanáziát is büntetendőnek tartja. A hangsúly a jövőben azon van, hogy az orvosnak a be­teg mellé kell állnia, kísérnie kell őt a haldoklás folyamatában. Halottak napja U. János Pál pápa levelet inté­zett Raymond Séguy püspök­höz, cluny apáthoz (Franciaor­szág). Szent Odilon, a cluny apátság ötödik elöljárója ezer évvel ezelőtt rendelte el a halot­tak napjának megünneplését. Szent Odilon arra kérte a bencés apátság szerzeteseit, hogy mindenszentek másnap­ján imádkozzanak különös buzgósággal az elhunytakért. A cluny apátságból kiindulva las­sanként elterjedt a hallottakért való ünnepélyes engesztelő ima szokása, amelyet a Szent Odilon a Holtak ünnepének nevezett el. Ez a gyakorlat ma is érvény­ben van az egyetemes egyház­ban - emlékeztet levelében a Szentatya. A holtakért imád­kozva az Egyház elsősorban Krisztus feltámadásának misz­tériumát szemléli. Krisztus ke­resztje révén az üdvösséget és az örök életet nyerte el szá­munkra. Szent Odilonnal együtt mi is szüntelenül így imádkozhatunk: „A kereszt a menedékem, a kereszt az utam és az életem, a kereszt legyőz­hetetlen fegyverem.” Krisztus keresztáldozatára alapozzuk reménységünket - úja a pápa, rámutatva: az egyház szüksé­ges az örök üdvösséghez, mi­vel az egyetlen közvetítő Krisz­tus az egyházában van jelen számunkra. De az üdvösség is­teni terve minden embert át­ölel, így azok, akik önhibáju­kon kívül nem ismerik a Meg­váltó és egyháza evangéliumát, de őszintén keresik Istent, s ke­gyelme révén arra törekednek, hogy teljesítsék akaratát, el­nyerhetik az üdvösséget. „Már Hesván” szimpózium Pécsett A Zsidó Fiatalok Magyaror­szági Egyesülete (Hungarian Union of Jewish Students) Magyarország legnagyobb zsidó ifjúsági szervezete, amelynek Maimonides Köre és pécsi tagozata közös szim­póziumot szervezett „Már Hesván” néven az elmúlt héten. A rendezvényre az ország minden részéről érkeztek fia­talok, s az előadók a zsidó kul­túráról, történelemről, vallás­ról, a baranyai zsidóság törté­netéről, héber nevek jelentésé­ről és a zsidó hadseregről tar­tottak ismertetőt. A hétvége könnyedebb ré­sze a szombati zenés-játékos rendezvény volt, ahol megis­merkedhettek a fiatalok az iz­raeli táncokkal. A megbékélés útján Találkozó november 3-án Közeledik a november, a ha- lottainkra emlékezünk, köz­tük a háborúk áldozataira is, függetlenül nemzeti hovatar­tozásuktól. Gondolunk azokra a tömegekre, akiket az eszte­len hatalomvágy, a mestersé­gesen szított gyűlölködés so­dort a halálba, vagy testileg- lelkileg megnyomorított. Illúzió lenne azt gondolni, hogy ez már a múlt. Ma is dúlnak a háborúk, közvetlen környezetünkben is hallhatók veszélyes jelszavak, az embe­rek közti viszálykodás tápta­lajaként. Mindezekre való tekintettel szervezi meg az idén is a Megbékélés útját a Kolping Dél-Magyarországi Körzeti Szövetsége, amelyre tisztelet­tel hív mindenkit. A rendez­vény ideje: november 3., kedd, 15 óra 45 perc. A gyü­lekezés helye a pécsi közte­mető ravatalozója előtti tér. Innen indul majd a menet a sí­rokhoz, ahol gyertyagyújtás és megemlékező beszédek következnek. Majd innen a Mártírok úti egykori gettó emléktáblájához vezet az út, ahol 17.45-kor kezdődik a megemlékezés. Végül 19 óra­kor a Pius templomban adó­dik elmélkedésre mód. Az útvonal: Köztemető - Siklósi út - Rózsa Ferenc úti felüljáró - Ipari út - Kálvin utca - Mártírok útja - Szilá­gyi Dezső utca - József Attila utca - Huszár utca - Honvéd utca - Pius templom. A lélek vakvágányai Az ezredvég aggodalomra okot adó jelensége, hogy a vi­lágon több mint 20 ezer új val­lási mozgalom működik - ál­lapította meg a 30 országot képviselő 120 szakértő, akik Torinóban tanácskoztak erről a témáról. Ezek a mozgalmak megpróbálnak egyszerű vála­szokat adni az embereknek, a modernitás válságának tükör­képei. A komoly történelmi egyházak válaszai ugyanis sok ember számára túlzottan ösz- szetettek. Olaszországban, bár kb. 500 ilyen új mozgalom működik, a Jehova tanúival együtt összesen egy százalé­kot tesznek ki, mivel a legtöbb igen kevés követőt mondhat magáénak. A lélek vakvágá­nyai ezek a mozgalmak, me­lyekben a domináló elem a sa­ját igény szerint kialakított vallásosság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom