Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-24 / 291. szám

10 Dunántúli Napló /f M W p)(^nc Egyetemi Elet 1998. október 24., szombat Ju m Harmincadszor együtt a régi orvosisok Oldalszerkesztők: Nyilvános, ünnepélyes egyetemi tanácsüléssel kezdődött októ­ber 22-én a XXX. Egyetemi Napok rendezvénysorozata a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában. A kétnapos programban díszdoktoravatás, szenátori cím adományozása szerepelt, ta­lálkoztak a régi évfolyamok diákjai, és tudományos előadások hangzottak el. Közös ünnepre gyűltek össze csütörtökön délelőtt a POTE je­lenlegi és végzett hallgatói, a tanárok, a dolgozók. A XXX. Egyetemi Napok rendezvény- sorozata hangversennyel kez­dődött az orvosegyetem aulájá­ban, a muzsikát a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallga­tói és tanárai „szolgáltatták”, mindenki örömére. Az egyetemi tanácsülések ál­talában az első emeleti nagyte­remben folynak, sokszor parázs viták között. Csütörtökön azonban nyoma sem volt en­nek, hiszen mindenki egyetér­tett a mai témával: a pécsi or­vosegyetemért sokat tett szemé­lyek díszdoktorrá avatásával. Ezt a címet kapta meg az aulá­ban a londoni University Col­lege Medical School vezetője, prof. A. Aynsley-Green, a Los Angeles-i UCLA School of Medicine vezetőhelyettese, prof. Wayne L. Hűbbel, a ma- inzi Universität Mainz, Neuro- chirurgische Universitätsklinik igazgatója, prof. A. Perneczky és a National Institute of Neu­roscience igazgatója, prof. Ta­keshi Tahira. Az ünnepélyes tanácsülés ezzel még nem ért véget, az egyetem vezetése ekkor adta át címet kapott professzorok szá­moltak be tudományos kutatá­saikról,' munkásságukról. Dél­után szabadon választott prog­ramok keretében az Egyetemi Múzeumot, a II. számú Bel­gyógyászati Klinikát és Neph- rológiai Centrumot vagy a je­lenleg is épülő szívcentrumot lehetett megtekinteni. Az egye­tem történetéről szóló tárlat kü­lönösen a régebben végzett hallgatóknak tetszett, az idő­sebb orvosok néha meghatódva nézték a medikus korukra em­lékeztető kiadványokat, fotó­kat, órarendeket, indexeket. A kétnapos ünnepet rektori foga­dás zárta az egyetem aulájában. Az eseményhez kapcsoló­dóan kegyeleti megemléke­zésre került sor október 22-én a pécsi köztemetőben. A sírkert­ben emlékművet állítottak fel azoknak, akik még életükben tudományos, orvosi kutatás cél­a Pro Universitate emlékérme­ket, az arany-, a gyémánt-, a vas- és rubindiplomákat. Az orvosegyetem tanácsa ar­ról is döntött, hogy a jeles na­pon szenátori címeket adomá­nyoz. A nyilvános tanács­ülés végén a résztvevők elhelyezték a kegyelet vi­rágait az 1956-os forrada­lom emléktáblájánál. Délután ünnepi előadást tartottak az aulában, Mo­zaikok a medicina és a kémia kapcsolatából cím­mel dr. Jobst Kázmér egyetemi tanár tartott be­szédet. A kora délutáni prog­ramot bizonyára sok „öregdiák” várta, fél négy­től ugyanis az 1943 óta végzett hallgatók találkoz­hattak. Az összejövetelre hivatalos volt minden or- vosis, aki ’43 óta ötévente kapott diplomát. Az egy­kori medikusok közös va­csorán is feleleveníthették az universitasban töltött évek élményeit. Pénteken tudományos délelőttel folytatódott a XXX. Egyetemi Napok rendezvénye. Délig az előző napon díszdoktori Az ünnepélyes egyetemi tanácsülésen minden generáció részt vett jára ajánlották fel testüket, szerveiket. A Charon ladikját jelképező, gránitból készült szobrot csü­törtökön 14 órakor avatták fel három történelmi egyház kép­viselőinek jelenlétében. A te­mető déli kapujától induló út végén található kegyeleti he­lyen tartott ünnepségre meghív­ták azokat az embereket, akik már rendelkeztek szerveik fel- használásáról. Nyaka Sz. Nimmerfroh Nyaka Ferenc Szabolcs FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A római kor után a szabadságharc A napokban történészkon­ferenciát tartottak Pécsett, melynek témája a Tisza- Maros vidékének római kori históriája volt. A jövő héten ismét összegyűlnek e tudományág kedvelői, igaz, a fórum központi eleme most némiképp közelebbi, az 1848-49-es szabadság- harc lesz. A Tisza-Ma- ros címen október 21- én befejező­dött nemzet­közi kollok­vium célja az Alföld déli része, első- I * I sorban a Bá­nát római kori történelmének megvitatása volt. A konferen­ciát a JPTE Ókortörténeti és Régészeti Tanszéke rendezte, amelyhez csatlakozott a né­met DAI-Römisch-Germa­nische Komission. A több mint tucatnyi előadást ma­gyar, román, jugoszláv és német kutatók vezették. Október 27-étől ismét kon­ferencia kezdődik Pécsett, ez­úttal azonban a Magyar Tör­ténészhallgatók Egyesületé­nek helyi bizottsága szervezi a kétnapos fórumot. A 150. évfordulóra emlé­kezve a tudományos összejö­vetel címe: 1848 mai szem­mel. A konferencia két elnöke Katus László és Majdan Já­nos (képünkön), a JPTE BTK Újkortörténeti Tanszékének oktatói. Az előadásokat pécsi, budapesti és debreceni neves történészek tartják, a meghí­vottak: Urbán Aladár, Gerő András, Bona Gábor, Veliky János és Pordán Ildikó. A programok mindkét nap 10.30-kor kezdődnek, a szer­vezők az egyetemistákon kí­vül pécsi történelemtanárokat is várnak. Ny. Sz. Nyílt napok - figyelemmel a vidékiekre Idén a JPTE egyetlen karán sem marad el a nyílt nap. A jogá­szok, a bölcsészek és a közgazdászok a vidékről érkezőkre is gondoltak, nekik külön időpontot biztosítanak. Jövő szerdán a JPTE Tanárképző Intézete nyitja meg a sort: reg­gel nyolcra várják az érdeklődőket. Novem­ber 11-én a Felnőttkép­zési és Emberi Erőfor­rás Fejlesztési Intézet­ben nézhetnek körül a művelődési menedzser, vagy a humán szervező szakokkal szimpatizáló fiatalok, illetve azok, akik valamelyik levele- zős képzés iránt érdek­lődnek. Egy héttel a FEEFI után a Közgáz is meg­nyitja kapuit a potenci­ális elsősök előtt, a pé- Pillanatkép az Ifjúság úti aulából csieket reggel nyolc­kor, a vidékieket délben (mivel nekik bonyolultabb a közleke­dés) fogadja a kar vezetése. November 23-án a jogász- képzés Rákóczi úti fellegvárába látogathatnak el azok, akik sze­retnék megtudni, mi vár rájuk, ha jogban járatos diplomásokká akarnak válni. Novemberben még egy kar, a Pollack rendez nyílt napot: 27-én az aulába várják a mű­szaki pálya felé kacsingatókat. Decemberben a bölcsészkar (2-án), a Művészeti Kar (1-jén), és a Természettudományi Kar (14-én) fogadja az érdeklődőket. Közvetlenül a je­lentkezési lapok kitöltése előtt is lesznek az egye­temen nyílt na­pok. A külön­böző karokon változó a gyakor­lat: van, ahol az órákra is beül­hetnek a vendé­gek, és van, ahol csak egy, a kar és a hallgatói ön- kormányzat ve­zetői által tartott előadást hallgat- fotó: wéber T. hatnak meg. A leendő felvételi­zők a nyílt napokon nemcsak a felvételi vizsgákról szerezhet­nek hasznos információkat, ha­nem arról is, hogy mit kínál a kar, és hogy mit vár el a hallga­tóktól. Nimmerfroh F. Uni-hírek Újra szakosztály ülés a POTE-n. A Pécsi Orvostu­dományi Egyetem Tudomá­nyos Szakosztálya 1998. ok­tóber 26-án az Elméleti Tömb III. számú tantermé­ben 16 órakor tudományos ülést rendez. Dr. Flerkó Béla (POTE) Fél évszázad a pécsi Anatómiai Intézetben, dr. Halász Béla (SOTE) Neuroendokrin kutatásaim címmel tart előadást. (nf) Nemzeti estek az egye­temi klubban. Havonta nemzeti estet rendeznek a Pécsi Egyetemi Klubban. Október 27-én görög hangu­latra készüljön fel, aki este úgy dönt, hogy betér a PEK- be. (ns) Szükség van-e a filozó­fiára? Október 26-án, hét­főn a JPTE Jakabhegyi kol­légiumában Fehér M. István a Kerényi Kollégium szer­vezésében Szükség van-e a filozófiára - szükség van-e erre a kérdésre? címmel tart előadást. (nf) PhD-védés a Rókus ut­cában. Jövő szerdán dél­előtt 10 óra 30 perctől Cse­resnyés Ferenc próbálja megvédeni PhD dolgozatát a Modern Kori Történeti Tanszéken. (ns) Az osztrák nagykövet a JPTE-n. Dr. Hannes Pórias, az Osztrák Köztársaság ma­gyarországi nagykövete ok­tóber 29-én, csütörtökön délután 16 órakor dr. Tóth József rektor meghívására látogatást tesz a JPTE-n. Herr Hannes Pórias az eu­rópai uniós integráció cím­mel tart előadást, melyet a németül nem értőknek rög­tön lefordítanak. Helyszín a JPTE Rákóczi úti díszterme. (nf) Temesi Mihályra emlé­keznek a bölcsészek. Jövő szerdán, azaz október 28-án 16 órakor a 10 éve el­hunyt Temesi Mihály nyel­vészre, a volt Tanárképző Főiskola tanárára emlékezik a Bölcsészettudományi Kar. A JPTE Ifjúság úti épületé­ben kerül sor a megemléke­zésre. (ns) ,,A hallgató mindent megtesz” Muráth Ferenc Mágocson született, ott járt általános iskolába, de már Pécsett, a Leőweyben érettségizett. A JPTE Babits Mi­hály Gyakorló Gimnáziumának új igazgatója a JATE-n vég­zett német-történelem szakon. 1970 óta tanít abban az intéz­ményben, melynek július 2-ától a vezetője. Új szakok a TTK-n A Természettudományi Ka­ron új szakok indultak, s to­vábbiakat is terveznek - tá­jékoztatott Heisenberger Zsolt, a TTK TO vezetője. A félév elején két új sza­kot, egyetemi szintű geográ­fus és főiskolai szintű számí­tástechnika képzést indítot­tak. A geográfus szak három évig a földrajztanári kurzu­sokat tartalmazza, utána in­dul a specializáció. A számí­tástechnika csak szakpárként matematikával, fizikával, technikával vehető fel. Bár az engedélyek kései elnye­rése miatt a szakokat csak lapokban hirdették meg, mindkét helyen többszörös volt a túljelentkezés. Jövőre egyetemi biológusképzést indítanak, 24 jelentkezőt fo­gadnak majd. T. G.- Ennek a 28 évnek melyek vol­tak a legfontosabb állomásai?- Tevékeny részese voltam annak a folyamatnak, melynek során egy inkább szakközépis- kola-jellegű, és elsősorban a sporttagozatáról ismert intéz­ményből először egyszerű gim­názium, majd gyakorló iskola lett. Ezen kívül fontos mér­földkő volt természetesen, hogy néhány hónapja engem válasz­tottak meg igazgatónak.- Mennyire szólhat bele az egyetem a gimnázium bel- ügyeibe?- Mint fenntartó, beleszól­hat. A pedagógiai programun­kat például egyetemi szakértők ellenőrizték, és a rektortól kel­lett engedélyt kérnünk, amikor egy plusz osztályt akartunk in­dítani. De ugyanazok a szabá­lyok vonatkoznak ránk, mint a többi középiskolára. Helyze­tünknek egyébként szinte csak jó oldalai vannak.- És fordítva ? Azért a gya­korló iskoláknak is van szava az egyetemen. A Zsolnay-Ugy is bizonyította ezt.- Amikor Zsolnay tanár úr idekerült, nagyon nagy volt bennünk a várakozás. Dersze pozitív értelemben. De aztán kiderült, hogy az ő elgondolásai és a gyakorlat összeegyeztethe­tetlenek. A gyakorlóiskolák pe­dagógusai nem tudtak azono­sulni vele, ezért léptünk fel eb­ben az ügyben úgy, ahogy fel­léptünk.- Egy olyan iskolában, ahol az 'órák jelentős részét egyete­misták tartják, nem alacso­nyabb emiatt az oktatás színvo­nala?- A tanulmányi versenyeken elért eredményeinket és az itt végzettek felvételi sikereit te­kintve a válasz egyértelmű: nem. A hallgató mindent meg­tesz, hogy felkészüljön az órára, ráadásul neki több ideje is van utánanézni a tényeknek, mint egy sok órában tanító pe­dagógusnak. N. F. ( i

Next

/
Oldalképek
Tartalom