Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-30 / 297. szám

4 DUnántuli Napló Baranyai Tükör 1998. október 30., péntek Szív A nyolcvanhárom éves néni a sínek közé állt, és nem en­gedte tovább a szerelvényt. A kerekek között az imént elütött szerencsétlen kutya nyüszített, az idős hölgy pe­dig annyira sajnálta, hogy nem volt hajlandó útjára engedni a vonatot. Rendó'rt hívtak. A szolgálati fegyver szabályosan sült el, a kutya nem szenvedett tovább. A néni megnyugodott, a rend­őrség pedig a közeli őr- házba, a lakására kísérte őt. A vonat lassan továbbgör­dült. Tegnapelőtt, Cserkút közelében. S. G. Hírcsatorna Pécsi író kitüntetése. A Magyar írószövetség Tüs­kés Tibor írónak Arany Já­nos díjat adományozott az 1956-os forradalom és sza­badságharc évfordulóján. A díjjal szerkesztői és iroda­lomtörténeti munkásságát ismerték el. Tüskés Tibor a hatvanas években a pécsi Je­lenkor című irodalmi folyó­irat hőskorszakában főszer­kesztő volt, jelenleg a ka­posvári Somogyot szer­keszti. (m) Róka a kapuban. Egy fel­tűnően szelíd róka járja éj- ♦ szakánként Szilvás község portáit. A kapuban ülve be­várja az embert, hiába ijesztgetik, nem mozdul. A kutyák kitartó csaholása sem riasztja. Nagy-Gál Ist­ván helybeli lakos szerint sokan nyugtalanok a faluba szegődött róka miatt, a ku­tyákat sem merik ráengedni, mert attól tartanak, hogy az állat veszett. (p) Kocsit keresnek. Ismeret­len tettesek október 22-ére virradóra Pécsett ellopták a GFY-947 rendszámú sötét­kék metál színű Mitsubishi Pajero 2,5 TDL típusú terep­járó gépkocsit. Az autón elöl vadvédő rács, a küszöb alatt nikkelezett cső van fel­szerelve. A hátsó ablak söté­tített, a pótkeréken nikkele­zett védőrács van. Aki bár­milyen információval ren­delkezik a járművel kapcso­latban, jelezze a Baranya Megyei Rendőr-főkapitány­ság bűnügyi osztályán a 212-552-es telefonszámon. Vízállások és hőfokok a Dunán és a Dráván: Mo­hács 360 cm, apadó, 11,1, Őrtilos 62 cm, áradó, 10,0, Barcs 125 cm, apadó, 10,2, Drávaszabolcs 248 cm, apadó, 9,5. A bérfőzés adójának emelése az államnak sem hozna több hasznot fotó: Tóth l. Egyre kevesebben fizetik meg a legális szeszfőzést Házi pálinka - emelt áron Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága szerdán elfogadta azt a fideszes indítványt, amely szerint módosulnának a bérfőzés ke­retében előállított pálinka jövedéki adósávjai. A drágább pá­linkafőzés egyre több gyümölcstermelőt visz el a zugfőzdékhez, a bérfőzők nem örülnek a változásnak. BARANYAI KÖRKÉP Az érvényben lévő jogszabá­lyok szerint eddig 100 hektoli­terfok (hlf) alatt 390 forintot kellett befizetni jövedéki adó­ként, míg 100 hlf felett 970 fo­rint - természetesen hektoliter- fokonként. Egy hektoliterfok egyébként 2 liter 50 fokos pá­linkát tesz ki. Az indítvány szerint - amennyiben azt a parlament is elfogadja - jövő évtől 50 hlf lesz az adóküszöb. Ez alatt 500 Ft/hlf lesz a jövedéki adó, míg efelett 1170 Ft/hlf. A legális szeszfőzdéket fenn­tartók tartanak ettől a változás­tól, hiszen már eddig is minden évben csökkent a kihasználtsá­guk.- A pálinka árának na­gyobb részét az adó teszi ki, így ha ez még jobban nö­vekszik, akkor egyre többen fordulnak el tőlünk és keresik meg a zugfőzdéket — véli Nagy István mohácsi szeszfőzde­üzemeltető. Egy liter pálinka előállítása jelenleg a bérfőzetőnek 200 li­ter alatt körülbelül 340 forint­jába, míg efelett 550-600 fo­rintjába kerül, és ehhez persze ő adja az alapanyagot. A tervezett változás 100 literig 60-70, míg nagyobb mennyiség főzetése esetén több mint 100 forinttal emelné meg a költségeket. A Vám- és Pénzügyőrség sajtóreferense, dr. Bús Szilvia (kis képünkön) elmondása sze­rint jelenleg 20 legális szesz­főzde működik megyénkben. Ezek közül idén csak egyet büntettek meg, míg nyolc ille­gális pálinkafőzőt megszüntet­tek. Ezekben többnyire kis mennyiségű szeszt állítottak elő. A gyártó berendezéseket lefoglalták, és összesen 337 954 Ft bírságot róttak ki. Flazánkban ugyan tilos az engedély nélküli főzés, ugyan­akkor egyre többen barkácsol­nak össze néhány ezer forintos beruházással pálinka házi előál­lítására alkalmas berendezést. Győrffy Z. A kultúra nem idomul PÉCS lamentjének kell elfogad­Dr. Hannes Pórias (képün­kön), az Osztrák Köztársa­ság magyarországi nagykö­vete dr. Tóth József rektor meghívására tegnap látoga­tást tett a JPTE-n, és elő­adást tartott Európai uniós integráció címmel. Az osztrák diplomata a JPTE Rákóczi úti aulájában tartott előadása legelején kiemelte: már rég nem az a kérdés, hogy szükség van-e újabb or­szágok csatlakozására, hanem az, mindez hogyan történjen. Hangsúlyozta, az integráció egy hosszú folyamat, nem va­lósulhat meg néhány év alatt. A technikainak tűnő kérdé­sek - fejtegette dr. Pórias - sokszor nagyon fontosak le­hetnek. A jelöltek felvételét 17 ország, plusz az EU-par­nta. Az Euró­pai Unió jö­vőjéről szólva az előadó kifej­tette: nem mindegy, hogy milyen lesz a kis és a nagy országok viszonya. Ki­emelte: Létre kell jönnie a gazdasági és pénzügyi unió­nak, és a jogi harmonizációt is be kell fejezni. Ugyanakkor - így a nagykövet - a kultúra te­rületén nem szükséges vala­miféle európai normához iga­zodni. Előadása végén dr. Hannes Pórias elmondta: fontosnak tartja az egységes védelmi po­litika kialakítását, hiszen e nélkül az Európai Unió gaz­dasági ereje keveset ér. N. F. Korszerűbb lett a kórház MOHÁCS Lezárult a Városi Kórház idei fejlesztési programja. Kifizetésre került az a mint­egy 25 milliós összeg, mely­ből a kórház új berendezé­seit vásárolta.-Az összegből 12 milliót a Népjóléti Minisztérium és a Területfejlesztési Alap, majd 13 milliót pedig a kórház és az önkormányzat fedezett - tájékoztatott Zimmermann Ferenc, a városi önkormány­zat Pénzügyi és Vagyonkeze­lési Osztályának vezetője.-Ezzel az idei fejlesztési keret kimerült - tudtuk meg dr. Dénes Lászlótól, a Városi Kórház igazgató főorvosától. Idén eddig egy nagy értékű endoszkópot, legutóbb pedig egy európai szinten is kor­szerű altatóberendezést he­lyeztek üzembe, mely jelentő­sen növeli majd az altatási biztonságot, megkönnyíti az időben történő beavatkozás lehetőségét. A műtőblokkjá­ban ezzel mindenhol jelentő­sen korszerűsödtek az altatási feltételek. Az igazgató hozzátette: a következő lépés az elhaszná­lódott röntgengépek frissí­tése, mely azonban mintegy 40-50 milliós beruházást igé­nyel. Az erre benyújtott pá­lyázatot elfogadták, a megva­lósításra - az országos rönt- gengéppark-korszerűsítési program keretében - várha­tóan jövőre kerül sor. T. G. Elköltözött sószoba PÉCS Kóczián Erzsébet, az Asztmás és Allergiás Gyermekek Klub­jának vezetője elmondta: a só­szobák hetente többszöri hasz­nálatával - sóoldatok páráját belélegezve - az asztmával küszködök kaphatnak enyhü­lést. A Szivárvány Gyermekház által pályázati pénzből létesített szoba most a Tüdőgondozó In­tézetbe költözött: erre a csekély látogatottság és finanszírozási gondok miatt volt szükség. Kóczián Erzsébet hozzátette: a helyiségeket lehetőleg csak az egyébként egészséges, influen­zában nem szenvedő rászorulók látogassák. T. G. Súlyos kérdések a közutakon Már többször olvashattak lapunkban arról a konfliktusról, mely elsősorban Hosszúhetény, Máza és Szászvár települése­ket érinti, és a komlói kőbányából szállító, nagy tömegű te­herautók útvonalával kapcsolatos. A súlyos, túlsúlyos jármű­vekhez kötődő vita nem egyedi eset Baranyában. BARANYAI KÖRKÉP Ma Magyarországon maxi­mum negyven tonna összsúl­lyal, és tíztonnás egyes ten­gelyterheléssel közlekedhet­nek a járművek az utakon. Ami ennél nehezebb, az már túlsúlyos, vagyis csak külön útvonalengedéllyel hajthat rá a közútra. Országosan egyre több túlsúlyos jármű jelenik meg az utakon, ami részben annak köszönhető, hogy egyre több az olyan megbonthatatlan szállítmány, önjáró munkagép, amit egyszerűen nem lehet megkönnyíteni. A gyarapodás másik oka, hogy a szállítók a fajlagos fuvarköltségek csök­kentése miatt mindinkább előnyben részesítik a nagy ka­pacitású szállítóeszközöket.- Baranya megyében évente öt-hatszáz egyszeri, illetve bi­zonyos időszakra szóló útvo­nalengedélyt adunk ki túlmére- tes vagy túlsúlyos járművekre - mondta - Arid Sándor, a Ba­ranya Megyei Állami Közút­kezelő Kht. műszaki igazgató- helyettese. - Amelyik úton sok ilyen jármű közlekedik, ott nyomvályú alakul ki, ami kü­lönösen növeli a baleseti koc­kázatot. Az európai normáknak megfelelően a közeljövőben emelni kívánják a tíztonnás kor­látozást tizenegy és félre, hi­szen ha nyugatról érkezik egy megrakott jármű, akkor nem várható el, hogy a határon le­rakja azt a mennyiséget, ami nálunk már túlsúlynak számít - mondta a főmérnök. Baranya megye ezerhatszáz kilométeres úthálózatának mintegy tizenhét százaléka főút, de még ezeket az utakat is megviseli majd a korlátozás enyhítése. A mellékúthálózat teljes egésze, valamint a hidak és átereszek azonban még en­nél is több gondot és költséget okoznak majd. S. G. PORTRÉ Otthon lenni a vidéken A holnapi Takarékossági Világnap jó apropót szolgáltat a Szi­getvári Takarékszövetkezetnek, hogy immár az ország legna­gyobb takarékszövetkezeteként ünnepelje meg 40 éves fennál­lását, élén dr. Kiss Endrével.- Már a nagypapa is bankigaz­gató volt Szatmárnémetiben. Ilyen egyenes lenne a „vérvo­nal”?- Először inkább jogász édesapám örökébe léptem, hi­szen az egyetem után hosszú évekig ezt a foglalkozást űztem magam is, ám 1991-ben - hat helyi jelölttel szemben - pályá­zaton pécsiként nyertem el ezt az állást.-Mára már tudjuk, hogy ez mindenkinek jó választás volt, hiszen a Szigetvári Takarékszö­vetkezet néhány év alatt orszá­gosan az első helyre küzdötte fel magát. Hogyan, miképp?- Az ívelésnek kettős oka volt, és még jóval én előttem, 1987-ben el­kezdődött. Akkor dön­töttek úgy, hogy a me­gyeszékhe­lyen, itt Pé­csett, a város peremén fió­kot nyitottak, és ez meg is ala­pozta a fejlődést. Azóta is az a helyzet, hogy igazából a városi fiókokban vagyunk nagyon ak­tívak, de a kilenc kis falusi bankunkat sem fogjuk termé­szetesen bezárni, azért, mert nem túl jövedelmezőek, sőt! Vállaltan a vidék bankja aka­runk maradni, ez egyfajta misszió is. A siker másik fon­tos része pedig az volt, hogy Dr. Kiss Endre 1943-ban született Hódmezővásárhelyen. Ősei a Felvidékről, Erdélyből és a Vajdaságból származnak, de ő már Pécsett végezte iskoláit, a JPTE AJK-n diplomázott. Fia\ Endre az új Friderikusz-show-ban Kokót interjúvolta, lánya, Enikő válogatott atléta, európa bajnoki helyezett. sajátos vállalkozásbarát politi­kát folytatunk - a maga bukta­tóival, persze -, és komolyan segítjük a kis- és agrárvállal­kozásokat.- Az Év vállalkozója volt 1995-ben, most, október 23-án Szigetváron a városfejleszté­sért vehetett át aranygyűrűt. Mégis egy nyugdíjas fiókveze­tőtől kapta a legnagyobb di­cséretet. Mi is volt az?-Azt mondta ez az idős kollé­gám, hogy ő ezt a sok milliárdot már nem tudja követni, ezért arra a következ­tetésre jutott, hogy mi már nem takarékszövetkezet va­gyunk, hanem bank. És ez - nem tagadva meg a szövetke­zeti elkötelezettséget sem - va­lóban így is van.- Mennyire takarékos ember egy „ takszöv ” elnök?- Gazdasági vezetőként spó­rolósnak kellene lennem, mégis a kulturális és sporttá­mogatások jellemeznek. Ott­hon, ha nem is verem a garast a fogamhoz, de azt hiszem, visz- szafogottan élek. Méhes K. A pécsi körzeti stúdió műsorából „A lényeg.” MTV 1. 14.30. A krakkói nemzetközi fesztivál egyik díjnyertes dokumentum- műsorát, Ruzsicska Mária és Szita László alkotását mutatják be, a Via Dolorosát, mely az 1991-96 közötti horvátországi háborús eseményekről szól. - „Sétatér.” MTVL 15.00. Áder János, az országgyűlés elnöke a vidékfejlesztésről és a kisebb­ségekről Pécsett. Megszépült falu és templom: Patapoklosi. Zsebeházi napok Tengődön. A pipaverseny győztese. I. világ- háborús sírok a pécsi temető­ben. - Stúdióvendégek: Kispál és a Borz együttes, dr. Balázs Kovács Sándor néprajzkutató. - Szerkesztő: Hárságyi Margit. Műsorvezető: Petz Margó, Ká­rász Róbert. Az adás telefon­száma: 06-80/210-224.

Next

/
Oldalképek
Tartalom