Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-06 / 274. szám

Határtalan Régió Dünántúli Napló 7 1998. október 6., kedd A XXI. század egyetemistái ESZÉK Szeptember végén avatták fel az Bioegészségügyi Tu­dományok Intézetének épü­letét, ami tulajdonképpen az új orvosi kar megalakulását is jelezte. Eszéken közel két évtizede tanulhatnak az egyetemisták a regionális orvosi szeminári­umon, amely most a Josip Ju- raj Strossmayer Egyetem or­vosi karává alakult át. Egy­előre három évre kapta meg a működési engedélyt, de az egyetem vezetői reményked­nek abban, hogy a megfelelő színvonal biztosítva lesz - így nem lesz gond a későbbi mű­ködéssel sem. Az ünnepi avatáson részt vett Zlatko Matesa horvát kormányfő is, aki kihangsú­lyozta: a kö­zeljövőben még több energiát és pénzt kell fordítani az oktatásra, mert a tudás lesz a követ­kező évezred legnagyobb kincse. A közel 15 millió kunás (több mint 500 millió forintos) beruhá­zást a Tudomány és Techno­lógia Minisztériuma, a megye és a város közös erővel hozta tető alá, de jelentős összeggel támogatták az új oktatási in­tézményt helyi cégek és ma­gánszemélyek is. Az új kar­nak összesen 300 hallgatója lesz, akiket 86 oktató - köz­tük 18 egyetemi tanár - készít majd fel az orvosi tudomá­nyok beható ismeretére. Gy. Z. Stand a tavalyi vásáron fotó: glas slavonije Az agrokultúra jegyében BIZOVACKE TOPLICE Negyedik alkalommal ren­dezik meg az Eszék melletti kisvárosban az Agro Zemlja elnevezésű mezőgazdasági­ipari vásárt. Idén több mint 300 horvát és külföldi kiállí­tót várnak a szervezők az ötnapos rendezvényre. Az expót rendező cégek az idén az október 8-12. között megrendezendő vásárt tartják a legérdekesebbnek a sorban, hiszen nagyon sok kiállító és látogató várható. Az Agro zemlja a horvát mezőgazda­ságot és a hozzá kapcsolódó ágazatokat, mint például az élelmiszeripar, vadászat, hor­gászat, környezetvédelem és falusi turizmus, megsegítendő jött létre 1995-ben, a mező- gazdasági és erdészeti minisz­térium hathatós támogatásá­val. Az ez évi programból a szervezők kiemelik az októ­ber kilencediki diplomata ta­lálkozót, illetve a tizenegye- diki állattenyésztési fórumot, amelyen aukcióra és a jövő évi gépújdonságok bemutató­jára is sor kerül. Nagy érdeklődésre tarthat­nak számot azok a szakmai megbeszélések, amelyeket mindennap más-más témában rendeznek meg: falusi turiz­mus, őszi vetések, a mező- gazdasági válsághelyzetek. A Hollandiából, Ausztriából, Németországból és Romániá­ból érkező kiállítók mellett a vásáron immáron hagyomá­nyosnak mondható a magyar cégek részvétele. Horvát ol­dalról abban is reményked­nek, hogy a korábbi éveknél több magyar érdeklődő láto­gat el az expóra. I. B. Zárai hajó a pannon tengeren A hét végén Közép-Dalmácia egyik legrégebbi városa, Zadar lá­togatott el a baranyai megyeszékhelyre. A kulturális és idegen­forgalmi bemutatkozás a két régió szorosabb együttműködését irányozta elő, remélhetőleg mindkét fél kölcsönös hasznára. érkezik hozzájuk Magyaror­szágról. A Dalmácia gyöngy­szemeként ismert város azon­ban nincs sokkal távolabb, mint a nálunk eddig közkedveltebb A Fustan táncegyüttes PÉCS A Pécsi Horvát Színház és a Csopor(t)-Horda horvát-ma- gyar művészeti társaság kez­deményezésére mutatkozott be idén tavasszal Pécs városa a dalmát városban. A mostani vi- szontlátogatás alkalmával to­vábbi együttműködési lehető­ségek merültek fel.-Magyarország, ezen belül pedig Baranya megye a horvát idegenfogalomban jelentős sze­reppel bír. A magyarok kedve­lik a tengerpartunkat, egyre többen töltik nálunk a nyarat, ami részben a közelségnek, részben a hagyományosnak mondható kapcsolatoknak kö­szönhető - vélekedik Névén Klárin, a zadari Ifjúsági Kultu­rális Központ vezetője. - Emel­lett azonban azt is szeretnénk, ha a horvátok - még ha inkább vendégváró, mint utazó nem­zetnek mondható -, minél na­gyobb számban megismernék az önök országát. Ennek egyik formája lehet a diákok, fiatalok csereutaztatása, amelyről kol­légáinkkal megbeszéléseket is folytattunk. Mi nem konkrét programokat kívánunk szer­vezni, inkább csak összegyűj­teni és továbbítani a már most láthatóan sokrétű kínálatot. A pécsi interkulturális bemu­tatkozáson fellépett a modern táncot és a hagyományokat mesterien ötvöző Fustan tánc- együttes, a Viola női kar, de idegenforgalmi találkozó és dalmát gasztronómiai est is sze­repelt a műsorban.- A Horvát Színház házigaz­daként megpróbál olyan össze­kötő kapocs szerepet ellátni, amelyre úgy tűnik, egyre na­gyobb igény van. A két nemzet sok szálon kö­tődik egy­máshoz, ame­lyeket rész­ben csak most fedezünk fel újra — gon­dolja Vidáko- vics Antal, a színház igaz­gatója (kis képünkön). A zadari turisztikai szakem­berek szerint egyre több, de még mindig nem túl sok turista Isztria. Hamarosan még köze­lebb lesz, hiszen jövőre áttörik a Velebit hegység alatt készülő alagutat és három éven belül a délre vezető autóút is elkészül. 1999-ben már a zadari reptér is teljes készültségben várja a légi utat választókat. Az idegenforgalmi fórumon felmerült a következő évi sze­zon legfontosabb kérdése: az ár. A Horvát Idegenforgalmi Közösség zadari munkatársai megnyugtatták az utazni vá­gyókat, hiszen nem terveznek áremeléseket - viszont a szál­lodák és apartmanházak felújí­tása a közeljövőben beindul. Győrffy Z. Kálmán, a dalmátok királya A háromezer éves múltra visszatekintő Zadar kultúráját az illír- liburniai kultúra alapozta meg, amelyhez később a rómaiak, ve­lenceiek, osztrákok, franciák, magyarok tettek hozzá el nem évülő értékeket. A zadariak máig őrzik közös királyaink emlékét. Zadar szívét, a Félsziget néven ismert régi város­részt középkori városfa­lak veszik körül. A ró­mai fórum köré felépült óvárosban egymást érik a történelmi emlékek. Az államiság korai in­tézményeit könnyen megtalálhatja az idelá­togató, hiszen csak né­hány méter választja el Zadar főtere az 1396-ban megalapí­tott legrégebbi horvát egyetemet az első horvát regény megalkotó­jának otthonától. Néhány évszá­zaddal később itt látott napvilá­got az első horvát nyelvű újság. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Zára gazdag történelmi ha­gyományait ma Horvátország egyik legfontosabb művelődési, oktatási, kereskedelmi és ipari központjaként kamatoztatja. A négy szent (Zoil, Simon, Krsevan és Anasztázia) védnök­sége alatt álló város idegenfor­galmát már 1899-ben turisztikai egyesület szervezte, ma a zadari riviérára turisták tízezrei ér­keznek a világ minden tájá­ról. Aki a természeti szép­ségeket kívánja felkutatni, egynapos kirándulásokat tehet a Plitvicei-tavakhoz, a Komaü-szigetcsoportra, a Zrmanja kanyonba, vagy a Krka-vízesésekhez. Aki a kulturális örökségre kíván­csi: múzeumok, templomok tucatjait fedezheti fel magá­nak, köztük Kálmán, vagy ahogy itt hívják Kolomon király toronyfeliratait - ugyanakkor au­tóval szinte perceken belül eljut­hat például Ninbe, a horvát kirá­lyok legősibb városába is. Hírcsatorna Több százezren a pápa- látogatáson. Horvátor­szág egyik legkiemelke­dőbb eseménye volt a ró­mai katolikus egyház fejé­nek október 2-4. közötti látogatása. A pápa üdvöz­lésére több százezren láto­gattak el Zágrábba, Marija Bistricára, Splitbe és So- linba. Marija Bistricára Pécsről és más közeli váro­sokból is indultak autóbu­szok, több ezren zarándo­koltak ide II. János Pál pápa üdvözlésére. Jövőre indulnak a na­gyobb beruházások. A horvát pénzügyminiszter eszéki látogatásán kijelen­tette, a jövő évtől jelentős állami támogatással indul­hatnak meg az Eszék-Bara- nya megye területére az olyan, régóta tervezett beru­házások, mint a gázprogram vagy az aknamentesítés. Veszélyes hulladékfel­dolgozó. A szomszédos megye tervei szerint hamaro­san megkezdődhet a Szarvas melletti hulladékfeldolgozó átalakítása, amely Horvátor­szág első olyan telepe lenne, amelyen a veszélyes hulla­dékot átvennék és tárolnák. Az égetőmű építése a beru­házás anyagi oldalának hiá­nyosságai miatt egyelőre le­került a napirendről. Távolabb a Phare-prog- ramtól. Az Európai Unió országai egyelőre nem kí­vánják megnyitni a Phare- programot a horvát kor­mány felé, mivel úgy vélik, lelassultak a demokratikus felzárkózás folyamatai. A csatlakozási tárgyalásokat még 1995-ben felfüggesz­tették és azóta többször is felmerült újraindításuk, azonban az EU tagállamok közül többen még nem tart­ják aktuálisnak a kérdést. Magyar tudomány Zág­rábban. A magyar tudo­mány és kultúra helyzetéről tartottak kétnapos konferen­ciát szeptember végén a horvát fővárosban. Az ese­ménynek a horvátországi magyar tudósok és művé­szek társasága szervezésé­ben az Ady Endre művelő­dési központ adott otthont. Nyáron kevesebbe kerül a fogyasztói kosár Az eszéki megyei kereskedelmi és iparkamara kimutatásai sze­rint 1998. első félévében csök­kent a négytagú családra vetí­tett fogyasztói kosár értéke. Öt­venhárom alapvető élelmiszer ára mellett a felmérésben helyet kapott még a cigaretta, vala­mint a higiéniára, oktatásra, kultúrára, lakhatásra és közle­kedésre fordított kiadások összértéke is. Januárban az eszéki átlagcsa­lád 4074 kunát (145 000 forin­tot) fizetett mindezért, míg júli­usban 3757 kunát (130 000 fo­rintot). A kisebb szlavóniai és baranyai városokban ez az ösz- szeg átlagosan 350-400 kuná-: val kevesebb. A legnagyobb ki­adást az élelmiszerek jelentik, amelyekért a teljes összeg 70 százalékát fizelik ki a szomszé­dos megye lakosai. „Ki kell használni tradicionális értékeinket” Zlatko Kramaric, Eszék polgármestere 1956-ban született a Dráva menti városban. 1978-ban végzett a zágrábi egyetem bölcsészettudományi karán, majd hét évvel később nyelvé­szetből doktorált. A Josip Juraj Strossmayer Egyetem tanára, 1992-94 között rektorhelyettese. 1990-ben, Horvátország első demokratikus választásán lett szülővárosa polgármestere, majd 1993-ban és 1997-ben is újraválasztották. A Horvát Li­berális Párt parlamenti képviselője. Kitüntetései közül ki­emelkedik az W. Averel Harriman-díj, amelyet a demokrácia és az emberi jogok helyzetének előremozdításáért kapott.- Negyed évszázados a Pécs és Eszék közötti együttműködés. Hogyan ítéli meg ennek újabb kori eredményességét?- Testvérvárosi kapcsolata­ink közül kétségkívül ez tekint vissza a legtávolabbi időkre. A kezdeményezés igazából logi­kus döntés volt, hiszen Pécs közel esik hozzánk, másrészt a történelem során hasonlóan alakult a szellemi, művelődési vagy politikai környezetünk. A berlini fal ledöntése és a de­mokratikus változások után ez az együttműködés sokkal telje­sebbé válhat mindkét fél szá­mára.-Milyen módon látja meg­oldhatónak, hogy a testvérvá­rosi kapcsolat ne csupán in­tézményes formában jelenjen meg, hanem a polgárok is aktí­van részt vehessenek benne?- Reméljük, hogy az együttműködés hamarosan új formákat kaphat, és nem csu­pán turisztikai, intézményes jelleggel működik majd, ha­nem valódi kapcsolatok is kié­pülhetnek a sport, a kultúra, a tudomány vagy számos más területen. Továbbá azt is jár­ható útnak vélem, hogy közö­sen lobbizzunk kormányaink­nál regionális célokért.- Ilyen lehet a például a C/V európai korridor kérdése.. .- Valóban. Ez az út mindkét városnak nagyon fontos, és kö­zöttünk egyfajta gerincoszlop­ként kellene működnie, amely felgyorsítja, elősegíti városaink európai, határok nélküli jövőjé­nek kialakítását. Ugyanakkor megemlíteném például az eszéki vár közeljövőben esedé­kes felújítását, amelyhez a nagy tapasztalattal rendelkező pécsi szakemberek segítségét is vár­juk. Mindenesetre mindig az életnek kell kialakítania az együttműködést, nem a városi vezetéseknek.-A látogatottság szemszö­géből egyelőre még meglehe­tősen egyoldalú a két megye közötti turistaforgalom.- Ma még annak lehetünk ta­núi, hogy Horvátországból önök felé áramlik a horvát vásárlóerő, ami nekünk, eszékieknek nem igazán tetszik. Reméljük, hogy ebben is változások következ­hetnek be. Itt persze arra gondo­lok, hogy a pécsiek is eljönnek majd egy-egy hétvégére hoz­zánk. Ez nem csupán idegenfor­galmi kérdés, de egy modem, polgári, európai lét sajátossága is kell hogy legyen. I. Bosnjak - Győrffy Z. t f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom