Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)

1998-10-05 / 273. szám

Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 1998. október 5., hétfő Hladárlesen - Az állatok világnapja alkalmából vidám programok várták az érdeklődőket a hét végén Pécs-Somo- gyon. A családi vetélkedők, kézműves foglalkozások mellett madármegfigyelést is rendeztek. fotó: müller andrea Kölcsön nélkül fejlesztenek MOHÁCS Tudatos tervezés eredmé­nyeként jelentős állami for­rásokat vontak be a terve­zett fejlesztések megvalósí­tásába. Hiába közel hárommilliárd az éves költségvetés, az intéz­mények működtetése elviszi a pénz 90 százalékát, s így be­ruházásra, fejlesztésre mini­mális összeg marad. Teendő pedig lenne, ezért is döntött úgy a képviselő-testület már az ez évi gazdálkodás megha­tározásakor, hogy valamennyi pályázati lehetőséget kihasz­nál, s ha kell, az önerőt akár kölcsön révén is, de biztosítja. Azt, hogy helyes taktikát választottak, bizonyítják a számadatok: a különböző ala­pokhoz 41 pályázatot nyújtot­tak be, amelyből 24 sikeres volt, hat nem nyert, 11 pedig még elbírálás alatt van. Az el­fogadott projektekhez 132 milliós állami finanszírozás járul, 34,4 milliót a fejlesz­tésben érintett vállalatok, in­tézmények fizetnek, az ön- kormányzat 41,3 milliót tesz hozzá, s így 208 milliós ér­tékkel gyarapodhat Mohács. Ráadásul kölcsön felvételére sem szorulnak, mert a portfó- liók forgatásával, ingatlanok eladásával a szükséges össze­get előteremtették. A legtöbb pénzt az egész­ségügynek, a révfeljáró és a sárháti ivóvízvezeték kiépíté­séhez szerezték. B. M. Sertések a sírok között SIKLÓS Immáron egy egész utca ha­ragját vívta ki egy idős em­ber, aki a lakók tiltakozása ellenére rendszeresen az ut­cára engedi ki disznóit. Pár hónapja költözött egy idős házaspár a Deák Ferenc utcába, amelynek egyik olda­lán csak családi házak van­nak, a szemközti részen pedig a temető található. A város eddig legcsendesebb területén azóta egymást érik a hangos­kodások. A család sertései ugyanis rendszeresen az utcán túrják a földet, sőt gazdájuk a közkútnál külön pocsolyát is teremtett, hogy az állatok kedvükre dagonyázzanak.-Amikor szóvá tettem, vas­villával akart leszúrni - me­séli az egyik lakó.- Mindennek elmondott bennünket. Szerintem az a baj, hogy iszik a bácsi - véle­kedik egy hölgy. A végső haragot a férfi vi­selkedésén kívül az váltotta ki, hogy a sertések már a te­metőben bóklásznak a sírok között. Az állatokat a közterü­let-felügyelők terelték be.- Amikor iszik, engem is bántani akar - mondja sírva a feleség. - Nem bírok vele, de mit tehetek, őt választottam, vállalnom kell a tetteit. Az utca lakói nem akarnak haragot, a régi nyugalomra vágynak. Az önkormányzat szabálysértési eljárás indítását fontolgatja. K. J. Legfőbb „gyógyszer” az alkohol Magyarország az alkoholizmus frontján a nagyvilág országai között előkelő helyen van, időnként az elsőn. Nem lehet véletlen a dolog, hiszen hivatalos adatok szerint tavaly 125 millió liter pálinkát főztUnk ki, amihez a szakértők szerint 1250 millió ki­logramm cefrére (gyümölcsre) van szükség. S ezek szerint bő­ven akadt, aki lehajoljon, és egyenként fölszedje a földről a pá­linkának való szilvát, körtét, barackot. PÉCS - BARANYA Egy, a közelmúltban megtartott országos konferencián dr. Pór­szász Gertrud, az Egyesített Egészségügyi Intézmények Al­koholbeteg Gondozójának ve­zető főorvosa (kis képünkön) hasonló gondokról számolt be, mint amit a legtöbb előadásban is hallott. Nevezetesen, hogy a szenvedélybetegségek hatalmas méretű társadalmi problemati­kájához képest a hazai szenve­délybeteg-gondozási rendszer meglehetősen fejletlen. Egyre teljed a kábítószer, s miközben a figyelmünket leköti - a sajtóban gyakorta vissza­visszatérő, népszerű téma addig mintha az alkoholról megfeledkeztünk volna. Pedig az elmúlt tíz év alatt megduplá­zódott az alkoholbetegek száma, s köztük már minden negyedik a gyengébb nem so­raiból való, azaz nő. Ma közel egymillió alkoholistáról eshet szó, ami felettébb elgondolkoz­tató. Minden tizedik ember al­koholfüggő! A nemzetközi normák alap­ján egy 416 000 lakosú megyé­nek 120-130 alkohológiai kór­házi ágyra volna szüksége, aminek éppen a fele van meg. Szigetváron 41, a POTE Pszi­chiátriai Klinikán 4, a mária- gyűdi Bethania Rehabilitációs Otthonban - a református egy­házé - pedig 21. Nincs a me­gyénkben sem nappali, sem éj­szakai szanatórium és úgy tű­nik, hogy végleg megszűnt Pé­csett a kijózanító állomási Az alkoholfüggő betegek többsége az elmúlt évben - a szigetvári alkohológiai osztály adatai szerint - 30-50 éves kor közötti. Erre mondjuk azt, hogy ak­tív életkor, s kézenfekvő a következte­tés: az ellum- penedés gyö­kerei a társadalmi viszonyaink­ban keresendő. A munkanélkü­liség, a perspektívátlanság, a szerencsétlenség legfőbb „gyógyszere” lett az alkohol, il­letve a feszültségek levezeté­sére, kikapcsolódásra a leggya­koribban alkalmazott „nyug­tató”. A teendők köre az egészség­ügy szemszögéből meglehető­sen nagy. Újabb erőfeszítésekre van szükség a megelőzés front­ján, a háziorvosokat posztgra­duális képzéssel az addiktoló- gusi szakmára kell kitanítani (a program megkezdődött már), s ugyanakkor az alkoholbete­gekre tekintő és egyre gyara­podó társadalmi szervezeteket, egyházi intézményeket, alapít­ványokat, önsegélyező csopor­tokat államilag támogatni kell. Az úgynevezett TÁMASZ alapítványok az utóbbi évek legsikeresebb szervezetei, de létezik megyénkben (a cikkben már említett) Bethánia Rehabi­litációs Otthon, amely éppen a hét végén rendezett tudomá­nyos konferenciát a témában. (Evvel ünnepelték működésük - fennállásuk - első esztende­jét.) Másrészt az se felejtsük el, hogy valamennyi történelmi egyház fogékony a feladatra. Hiszen mint azt dr. Pórszász Gertrúd is megfogalmazta - az alkoholista nem csak önveszé­lyes életet él. Életmódja a kör­nyezetet is rombolja, nem be­szélve arról, hogy közben (gyógyszerek, segélyek stb.) föléli a társadalom másra is fordítható pénzét. K. F. (íö Kommentár az 1. oldalon) Drága lehet az olcsó autó Amennyiben október végén a menekültes státust élvezőknek el kell hagyniuk a déli régiót, s a távozók gépkocsijaik eladását is fontolgatják, nem árt, ha a hazai vevők a vásárlás előtt a meg­szokottnál alaposan tájékozódnak. BARANYAI KÖRKÉP Értesüléseink szerint számos gépkocsi fut a hazai közutakon olyan rendszámmal, amelyek a magyar utakat nyugodtan hasz­nálhatják, ugyanakkor külföldi tulajdonjogúak. A külföldi, „ideiglenesen ha­zánkban állomásozó állampol­gárok” által üzleti avagy ma­gánügyekben használt jármű­vek jó részét tulajdonosaik vámfizetés nélkül, illetve ha­lasztott térítéssel hozták az or­szágba, s könnyen előfordulhat, hogy a kényszerű távozás kap­csán olcsón értékesíteni szeret­nék. Az olcsó ár vonzó lehet a he­lyi vásárló szemében, aki csak a vásárlás után, az átíratáskor jön rá a turpisságra: olcsó húsnak híg a leve, magyarán, az előző tulajdonostól vásárolt autó után fizetendő költség az ő pénztár­cáját apasztja. Az autók ugyanis magyar forgalmit csak a vám befizetése és vizsgázta­tás után kaphatnak. A távozott járműtulajdonost cseppet sem fogja zavarni az új gazda prob­lémája, aki viszont hosszas jogi procedúrának nézhet elébe. A javasolt megoldás egyedül az ügylet tisztaságában rejlik, vagyis ne vásároljunk gépko­csit megfelelő ellenőrzés nél­kül. Az október végi napokon kívül sem. Kótány J. Hírcsatorna Öt köztéri alkotást újított fel a szulimáni önkormány­zat a templom előtti parkos részen Szent Mihály tiszte­letére. Legutoljára húsz esz­tendeje renoválták a kőfara­gásokat. Az évszázados kegyhelyeket a vasárnapi búcsú napján ismét felszen­telték. (cs) A Pécsi Napok idején nem rongálták meg a közterüle­tek parkjait, növényzetét és a padokat sem. A Közüzemi Rt. munkatársai elégedettek, hisz a vandálok már tavaly sem garázdálkodtak a ren­dezvények helyszínein, (cs) Mágocson háromszáz új telefonvonal bekötését kez­dik meg még ebben az esz­tendőben az önkormányzat kérésére. Jelenleg már több­száz család rendelkezik tele­fonkészülékkel. (cs) Koszorúzás. A Honvéd Hagyományőrzők, valamint a Magyar Éllenállók és An­tifasiszták Egyesülete ma 9 órakor közösen koszorúzza meg a POTE Szigeti úti épü­letén az 1946-48 között Pé­csett állomásozó, majd fel­oszlatott VI. hadosztály em­léktábláját. (sz) Faluházat rendez be a község központjában a fel- sőegerszegi önkormányzat. A létesítményben a terv sze­rint jövő tavasztól ifjúsági klub, falukonyha és fodrá­szat is működik majd. (cs) A mozsgói temetőben ha­ranglábat állítottak fel, me­lyet Magda Zoltán hoboli alkotó faragott. Az épít­ménybe egy régi harangot erősítettek be, amit a helyi szociális otthon lakói őriz­tek évtizedeken át. (cs) Két hegyháti község mű­vészeti csoportjai együtt­működnek. A szalatnaki néptáncosok szereplésein rendszeresen bemutatkozik a mágocsi fúvószenekar. A betanító koreográfus Szeke- resné Burghardt Klára, a karmester Pápai István, (cs) Fájdalommal tudatjuk, hogy özv. BOZSÁK SÁNDORNÉ Gyuris Jolán hamvasztás utáni búcsúzta­tása október 7-én 13.30-kor lesz a siklósi római katoli­kus temető kápolnájából. A gyászoló család (2983838) Fejcsere az állatkertben A Pécsi Állatkert igazgatói posztjára pályázatot írtak ki. A be­érkezett ajánlatok közül a közgyűlés nem kis meglepetésre a szegedi állatkert volt igazgatójának szavazott bizalmat. PÉCS Öt pályázat érkezett be, tájé­koztatta lapunkat Pavlovics At­tila a polgármesteri hivatal ré­széről, három pécsi egy veszp­rémi és egy szegedi. A kulturá­lis bizottság a pályázatok és a személyes beszélgetések után első helyen a szegedi Egyházi Istvánt, második helyen a jelen­legi igazgatót, Lemle Zoltánt je­lölte meg. A közgyűlés végül zárt ülésen az előbbinek szava­zott bizalmat. Egyházi István, mint mondja, tíz évig a Dunántúlon élt, közel Pécshez, Kaposváron, s Szegeden is figyelemmel kí­sérte mindazokat a híreket, amelyek Péccsel és Baranyával voltak kapcsolatosak. Sikeres pályázata annál is inkább meglepő, mert otthon, Szegeden tavasszal a képvi­selő-testület nem őt választotta újjá. Erre vonatkozó kérdé­sünkre elmondta, hogy Szeged ellentmondásos város, a tehet­ségeket kitaszítja. Az állatkert egy csodálatos negyven hektá­ros területen fekszik, de a város nem viszonyult hozzá pozití­van. Az ottani tizenkét év igaz­gatói munkája iszonyú nagy kínlódással telt el. A tavasszal kiírt igazgatói pályázat elvesz­tésének nem szakmai, hanem inkább politikai hátteret tulaj­donít. Pécs viszont óriási kihívás és lehetőség számára. Úgy gon­dolja, az állatkert tudna sokkal takarékosabban működni, és a megtakarítást a fejlesztésre le­hetne fordítani. Hiszen elsődle­gesen a meglévő állatkert a fon­tosabb, az új csak távlati lehe­tőség. Az optimista jóslások öt évre, a pesszimistábbak tíz évre teszik az új megvalósulásának lehetséges időpontját. Ugyanakkor, ha a meglévő­vel nem történik semmi, akkor az állatvédelmi és természetvé­delmi szakma meg fogja szün­tetni, mindenképpen lépni kell tehát. Megfontolt, apró lépé­sekkel pedig létre lehet hozni az újat is. Cs. L. Egy ingatlan népessége A vita tárgya a bükkösdi iskola, iskolakert, szolgálati lakás, amelyet a megyei önkormányzat Bükkösdön kívül további három társtelepülésnek - Dinnyeberkinek, Helesfának és Cserdinek - át szeretne adni. BÜKKÖSD Nincs könnyű helyzetben dr. Hargitai János, a megyei köz­gyűlés alelnöke (képünkön). Még június végén kérte fel a testület, hogy próbáljon létre­hozni megegyezést négy bara­nyai község önkormányzata között. Bükkösd azonban ra­gaszkodik ahhoz, hogy kizáró­lagos tulajdonába kerüljön a terület. A másik három ellen­érve: népességarányosan le­gyen a négy településé. A megyei önkormányzat - miután egységes álláspont se­hogy sem akar kiala­kulni - nem tehetett mást, mint készített egy szerző­désterveze­tet, amelyet majd az érin­tett képvi­selő-testületek megtárgyalnak. Csak ezt követően várható a négyek csatájában megyei közgyűlési döntés. Bükkösdön 1279, Cserdi- ben 354, Helesfán 590, Diny- nyeberkiben 590 lakost tarta­nak nyilván. Jelenleg még kö­zös körjegyzőséget tartanak fenn, amiből a hírek szerint január 1-jétől Bükkösd ki akar válni. Ez azonban - a gyakor­latban - nem érinti a vitatott ingatlant. A négy községből továbbra is ide járnak majd a kisdiákok, az épület működte­tése és rendbetétele továbbra is közös feladat marad. Mi hát a döntés késedelmé­nek oka? Nincs miről tárgyalniuk. Azt a megállapodástervezetet - mondja a körjegyzőasszony -, amelyet a megyei önkor­mányzat, mint tárgyalási ala­pot elkészített - egyelőre nem is látták. Holott január 1. köze­ledik és a kompromisszum is körvonalazódik. Például az is­kolát osztatlan közös tulaj­donként vennék át. M. Ä. t i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom