Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-04 / 272. szám
1998.október 4. Magyarország - Oél-Dunántúl ^ Harmadik oldal Panaszkodnak a pécsi panziósok, hogy vendégeik nem ritkán elfelejtenek fizetni távozáskor, cserébe viszont magukkal viszik a fél szobát. A nagyobb szállodákban nagyobb az óvatosság is. Egy Mecsek-oldalbéli panzió portása és tulaja még álmában sem gondolta volna, hogy a jól szituált, müncheni rendszámú autóval érkező német vendég úgy búcsúzik el tőlük, hogy a hátsó kijáratot választja, és a terasz felé a szívéhez különösen hozzánőtt szobai televíziót is magával viszi. Egyébként általános panasz, hogy a kedves betérők visznek mindent, ami mozdítható: törülközőt, fürdőlepedőt, poharat, szőnyeget, vállfát, szemetest (!), vázát, a minibár tartalmát és persze - hisz mi van egy hálószobában - ágyneműt. A nem fizetők száma is egyre csak nő. Van, aki bejelentkezik, mondjuk öt napra, folyamatosan jár ki-be, és szép lassan kimenekíti a cuccot, majd az utolsó nap végleg távozik. Létezik már egy feketelista is, kiket nem szabad fogadni, mert az, hogy bárkin is behajtsák a pénzt, lehetetlen. Tudnak olyan „vendégről”, aki szabályszerű listát készített arról, hol járt már, hogy oda nehogy visszamenjen. De az jó trükknek tűnik, hogy néhány nap elteltével fizet, kijelentkezik, majd visszatér. Ilyenkor ismét a rendes kuncsaftnak kijáró tisztelettel fogadják az illetőt, aki aztán nekiáll dorbézolni, és több tízezer forintos telefonszámlát produkálva távozik másodszorra és immár végleg, fizetés nélkül. A pécsi, sőt baranyai panziósok, szállodások épp ezért már „riadóláncot” hoztak létre egymás között, tehát ha az egyik helyről meglépett valaki, akkor a károsult körbetelefonálja a további potenciális áldozatokat, pontos személyleírást adva, kitől kell óvakodni. Szerencsére a belvárosi szállodákban nem annyira mindennapi ez a jelenség. A Pátria igazgatóhelyettese, Sükösd Judit arról szólt, hogy a forgalomhoz képest náluk elenyésző a „bliccelők” száma. Ez persze annak is betudható, hogy a gyanús alakoktól a portásoknak már van joga előre kérni a pénzt, a Nyugaton már régóta ismert kaució formájában.- Viszont a bejelentőlap nem sokat ér, mert aki hátsó szándékkal jön, úgyis hamis adatokat ad meg. Igaz, el kellene kérni a személyi igazolványt vagy az útlevelet ellenőrzésre, ám sok vendég zaklatásnak veszi a bizalmatlanságot. A Pátriában a lopás is ritkább, az igazgató- helyettes hirtelenjében szerencsére csak egy kispárna eltűnését tudta felidézni. A Palatínusban, mivel a vendégkör 90 százaléka előre rendeli a szobát, a felvett adatsor a garancia arra, hogy sok átverés nincs. Amúgy a recepciósokra van bízva egy-egy betérő fizetőképességének megítélése. Ami pedig eltűnik, az leginkább a szobakulcs. Sokszor csak feledékenységről van szó, hiszen aztán többnyire visszakerülnek az elbitangolt kulcsok, de bizony akad olyan világutazó, aki gyűjti őket. Méhes K. Gáz nincs, se majális A komlói Majális tér 14 családi házá- ba nem érkezik meg a gáz. A szolgáltató drágállja az építést, a lakók nem kérik vissza saját befizetett pénzüket. | Az egyik érintett, Fazekas Imre véleménye | szerint a régi erőművi lakótelep is megérde- | | melné a gázt, arról nem is szólva, hogy a I I szomszédos kórházban már bent van. Ha f !! egyszer készen vannak a tervek, a „hegyi § viszonyokra” felesleges utólag hivatkozni, | különben is - mondják a lakosok -, egy | szolgáltató így nem állhat hozzá a dolgok- g I hoz. A DDGáz Rt. részéről Knippl Károly el- | j mondta, hogy a kezdeti lelkesedés alábbha- | ! gyott, és a korábbi írásos nyilatkozattal el- j lentétben mindössze öten kérték a tényle- § I ges gázbekötést.- Mi a távfűtésesekkel [heten vannak | I ilyenek) nem konkurálunk, erről az Erőmű igazgatójával van egy becsületszóra adott | megállapodásunk. Mivel a mi cégünk a gázeladásból él, nem pedig a vezetéképítésből, g nem vállalhatunk fel egy olyan munkát, § ami ennyivel drágább az alaphelyzetnél. Tény, hogy készültek műszaki tervek, ez is J I a mi költségünk. De készek vagyunk a 77 g I ezer forintos előleget a szokásos 20 százalékos kamattal visszafizetni a lakóknak. Fazekas Imre közölte a VDN-nel, hogy g I nekik a gáz kell, a visszautalt pénzt nem ve- § * szik fel M. K. I Ismert személyiségek (képünkön Unger Palma és N. Szabó Sándor színművészek) is árusítottak tegnap Pécsett, a McDonald’s étteremben. Segítségükkel a jótékonysági napon minden eladott Big Mac szendvics bevételéből 100 forintot a gyermeksegély alapítványnak utaltak át a súlyosan beteg gyermekek támogatására. HÍREK 5 Késelés egy kilónyi gesztenyéért. Szelídgesztenye-gyűjtésre indult telkére egy iharosberényi fiatalember. Amikor odaért, két idegen férfi már javában szedte a fák alatt a gesztenyét. A fiatalember felszólítására az egyikük kést rántott, majd a tulajdonosra támadt és dulakodás után lábon szúrta. A két férfi ezután futásra fogta a dolgot. A feljelentést követően a nagyatádi rendőröknek sikerült a szurká- lást csak figyelemmel kísérő férfit azonosítaniuk, a késeié személye azonban még ismeretlen. (dj) Vöigységi szüret. Bonyhádon szombaton és vasárnap egyszerre rendezik meg a Vöigységi Szüretet a Vili.. Országos Népzenei Találkozót. A versenyműsor fellépői mellett teljes gőzzel üzemel a borudvar és a népi kirakodóvásár. Természetesen tegnap a szüreti korona elkészítése után a felvonulás sem maradt el. (sz) Plusz húsz millió sportra. A helyi iparűzési adó többletbevételeiből 23 millió forintot fordítanak még ebben az évben a minőségi sportra Nagykanizsán. Az összeget várhatóan az első vonalban szereplő labdarúgók, a női és férfi kosarasok, illetve kézilabdások, a kerékpárosok és az asztaliteniszezők kapják. (dj) Diana keresztapja Angol főnemessel viszonylag ritkán fut össze az ember Pécsett, ezért aztán nem is hagytuk ki az alkalmat, hogy egy (kék)vérbeli lordot pécsi útjáról kérdezzünk. Aki mellesleg Diana keresztapja volt. Lord Alexander Gilmour a magyar menedzsment irányítása alatt álló Konzum Kereskedelmi és Ipari Rt. felügyelőbizottságának tagja. Évi négy-öt alkalommal ugrik át Pécsre.- Harminc évig bróker voltam Londonban, de már visz- szavonultam az üzlettől, mikor ezzel az érdekes feladattal megkerestek - mondta őlord- sága. - Ez egy kicsit kaland is volt, mert minden tekintetben élvezni szeretem az életet, de persze jól tudom, hogy a pénz I nagyon komoly dolog.- A néhai Lady Diana keresztapja volt. Milyen kapcsolatot ápoltak?- Az egyik nagyapám volt Spencer, így lettem én a keresztapa. Amíg a trónörökös felesége nem lett, viszonylag sokszor találkoztunk, elsősorban családi ünnepekkor: a születésnapján, karácsonykor. Miután ő lett a walesi hercegnő, ezek az összejövetelek is megritkultak. Egyébként 11 keresztgyerekem van.- Miképp élte meg Diana halálát és az azóta eltelt egy évet?- Nagyon sokan kerestek meg ez ügyben a sajtó részéről, gondolhatja. Minden és mindenki helyére új kerül, ez az élet lényege. Ennél többet senkinek, így önnek sem vagyok hajlandó mondani e témában.- Van-e kapcsolata a királyi családdal?- Természetesen igen. Mindenkit ismerek, de inkább csak jótékonysági rendezvényeken szoktunk találkozni.- Akartam is kérdezni, mivel tölti az idejét egy „nyugdíjas lord”. Gondolom, nem unatkozik.- Mindig tele van a naptáram. De persze gondoskodom róla, hogy jusson időm horgászásra és teniszre is. Méhes Károly Megmentették Kossuthot Kossuth és társai a rendszer ellenségeivé váltak, s ezért egy poros raktárba kerültek az ötvenes években. A dombóváriak 1959-ben menekítették Budapestről a szabadságharc vezetőjét és társait ábrázoló szoborcsoportot, s a város főterén állították fel, majd 1972-ben a mostáni Szigeterdőbe telepítették. Az 1927-ben elkészült alkotást, amelyet akkor a Parlament előtt állítottak fel, a rendszerváltáskor több párt is szerette volna visszavinni Budapestre. Dr. Szőke Sándornak, a dóm* bóvári városvédők elnökének sikerült összeszedni a pénzt, ami a rekonstrukcióhoz, és a héten megtartott újraavatáshoz kellett. H. J. Az élet végtelen délidé A lakodalmas muzsika koronázatlan honi királyának kazettái már több, mint egy évtizede ott sorakoznak a magára valamit is adó mulatós magyar polgár zenegyűjteményében. Galambos Lajos, a többnyire Lagzi Lajcsiként ismert, összetéveszthetetlen paraméterekkel rendelkező zenész néhány hónapja a tv2-n dáridózik péntek esténként, illetve a kereskedelmi adó egyéves fennállásának örömére 22 állomásból álló kon- certkörúton vesz részt a megyeszékhelyeken. A pécsi fellépés előtt - miközben munkatársával németül viccelődve mérték fel a Lauber Dezső Sportcsarnok közönségét - adott interjút lapunknak.- Hogy érzi magát a bőrében tévés személyiségként?- Ez teljesen új szerepkör. Remélem, hogy megtaláltam már a megfelelő hangot és stílust, hiszen a Dáridó főképp az én műsorom, miután a címtől kezdve az egészet én találtam ki. Részt veszek a forgatókönyv megírásában, és úgy tervezem, hogy hosszú távon ott lehetünk a tévénézők szobáiban! Fontosnak tartom azt is, hogy az ismert sztárok mellett új tehetségeket is bemutassak. így lesz ez a közeljövőben is, amikor egy nyolc (8) éves kissrácot láthatnak- hallhatnak majd, aki egészen fantasztikus. - Ha otthon együtt a család, és mondjuk van valami jeles esemény, születésnap, akkor mindenki hangos énekszóval vigad?- Gondolom, sokaknak csalódást fogok okozni azzal, amit most mondok: de nem. Egyáltalán nem mulatunk. Sőt. Örülünk, hogy kicsit együtt lehetünk, beszélgethetünk, hiszen erre elég ritkán nyílik alkalom.- Vajon meg lehet-e időről időre újítani ezt a műfajt?- Meg kell, így mondanám. A régi nótákat új köntösbe öltöztetjük, és hát, mi tagadás, az újszülöttnek minden dal új. Az elektronikus zenetechnika mai szintjén csodákat lehet elérni, de I _ persze a szemé- jL lyes jelenlétet ’ semmi sem pótolhatja!- El lehet-e mindezt adni külföldre?- Nézze, én a magyar közönségnek köszönhetem a sikereimet, és épp ezért meg is szeretnék maradni magyar területen. Ugyan voltam már Szlovákiában, Erdélyben és Jugoszláviában is, sőt a szlovákiai magyar koalíciós pártok kampányában is részt vettem, de az USA-ba vagy Kanadába nem hiszem, hogy elmegyek. Méhes K. á *
