Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-28 / 295. szám
1998. október 28., szerda Kert - Szőlő - Balkon Dunántúli Napló 9 Oldalszerkesztő: Gazdahírek Almát krumplival ne! Elmúlt rovatunkban foglalkoztunk az alma és a burgonya téli tárolásával. Olvasói kérdésre válaszolva ismertetjük eleink megfigyelését, amely szerint ha az almát egy helyiségben tartjuk a burgonyával, az krumpli- szagú lesz és gyorsabban rothadásnak indul. Ezért a tárolóhelyiséget osszuk két légtérre, megteszi egy fóliával bevont léckeret is. (k) Növényvédő tanfolyam. Zöldkönyves, II. forgalmi kategóriájú, növényvédő szer vásárlására és felhasználására jogosító tanfolyamot indít november 2-án a Baranya Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás (Pécs, Kodó dűlő 1.). A 16 órakor kezdődő foglalkozásról bővebb felvilágosítást adnak az 512-144-es telefonon. (k) Szaktanácsadás. A Kertészek és Kertbarátok Egyesülete kedden és csütörtökön délelőtt szaktanácsadást tart Pécsett, a Nagy Lajos király útja 9. alatt, az Agrárkamara székházában. (k) Farmerek iskolában. Negyvenöt kerttulajdonos részvételével farmergazdák népfőiskolája nyílt Zalaegerszegen, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az őszi kertgazdasági tennivalókat áttekintő első foglalkozást a várható új agrárjogszabályokról, pályázatokról és a borászatról szóló előadások követik, (k) Csemetetermesztés. A kárpótlási földárveréseken szerzett erdők gondozása különösen aktuálissá teszi a Gazdakönyvtár gondozásában megjelent Erdészeti csemetetermesztés új kiadását. A felfrissített kötet nemcsak szakmai, hanem jogszabályi útmutatót is nyújt olvasóinak. (k) Magyar humusz. A hazai felhasználók körében kevéssé ismert a fosszilis eredetű szén-lignit humusz. Az USA-ban és Nyugat-Euró- pában kedvelt alapanyag nálunk is meglelhető, a dudari bánya rostált terméke. (k) Mire ügyeljünk a gyümölcsfák telepítésekor Kistermelők oldalunkon olvasóink már megismerkedhettek különböző gyümölcstermő növényekkel, fajtákkal. Kiválaszthatta mindenki a számára tetsző fajt és fajtát. A vásárlás előtt azonban még egyszer ajánlott az alábbi szempontokat figyelembe venni. Kipusztult gyümölcsfa helyére lehetőleg ne telepítsünk ugyanazon családba tartozó növényeket (például alma után almát, körtét, birset), részben a talaj- untság, részben a kórokozók jelenléte miatt. Talajuntság még abban az esetben is jelentkezik, ha az ültetéskor az ültetőgödrökbe nagyobb mennyiségű szerves trágyát rakunk. A talajuntság jeleit a telepítést követően a második, harmadik évben észlelhetjük, amikor is a megfelelő tápanyagvisszapótlás ellenére a pátyol- gatott növényünk növekedése vontatottá válik, hajtásnövekedése lelassul, a leveleken színelváltozások jelentkeznek. Gyümölcsfa- és szőlőoltványok vásárlásakor, kiválasztásakor alaposan vizsgáljuk át a csemetéket. Ha a gyö- kémyakon, törzsön világosbarna kidudoro- dásokat - golyvát - találunk, akkor azt a csemetét ne vegyük meg! A koronás, kétéves csemetéknél a baktériumos gyökérgolyva ki- dudorodásai elérhetik a két-há- rom centiméteres nagyságot, felületük repedezett, színük sötétbarna. A gyökereken előforduló golyvás fertőzés a vásárlásnál akkor nem kizáró ok, ha a golyvával fertőzött rész eltávolítható. A betegség terjedése megakadályozható ültetés előtti rezes - réztartalmú növényvédő szerek (például Rézoxiklorid, Champion, Cuproxat) valamelyikével történő - kezelésével, gyökerek visszametszése utáni beáztatásával. Abban az esetben, ha a kivágott gyümölcsfa gyökerein találunk baktériumos gyökérgolyvákat, arra a helyre lehetőleg 6-8 évig ne telepítsünk gyümölcsfát, még akkor sem, ha a gyökereket el is tudjuk távolítani. A telepítés előtt - főleg a csonthéjasoknál - tájékozódjunk a kiválasztott fajta betegségekkel szembeni érzékenységéről. Mély fekvésű, párás, nedves helyre ne telepítsünk almatermésűeknél varasodásra, csonthéjasoknál moníliára és tafrinás levélfodrosodásra érzékeny fajtákat! A gyümölcsfa ültetése az ültetőgödrök kiásásával kezdődik. A gödör mérete kötött talajokon 100x100 cm, sekély ter- mőrétegűeknél a 120x120x80 cm legyen. Az ültetés optimális ideje szárazabb területeken október vége, november eleje. Ültetés csak fagymentes napokon végezhető. A gödör ásásnál a termékeny feltalajt és a terméketlen, vagy kevésbé termékeny altalajt külön rakjuk. Köves talajoknál a gödörásásnál a köveket, kődarabokat lehetőleg távolítsuk el. A kiásott ültetőgödör aljába minimálisan 6-8 kg érett, almos istállótrágyát, vagy 10-15 kg komposztált szerves anyagot helyezzünk. Erre a szervesanyag-ré- tegre 10- 25 cm termékeny feltalaj kerüljön. A szerves anyaggal bevitt talajlakó kártevők ellen négyzetméterenként 2 dekagramm Basudin 5 G, vagy Diazinon 5 G, vagy Buvatox G talajfertőtlenítő szert használjunk. Szervestrágyázáskor is szükség van műtrágya kijuttatására. Erre a célra a hosszú hatástartalmú műtrágyákat, ültető tablettákat használjuk. A forgalomba lévő, a szerves anyag lebomlását és tápanyag feltáródá- sát elősegítő, ún. „trágyapótló anyagok” alkalmazásakor (Terra-Vita M/MA, Cofuna, Cofumin) kálium- és foszforműtrágya nem juttatható az ültetőgödörbe. Ezek az anyagok is csak akkor hatékonyak, ha szerves anyag is kerül a talajba. Ültetéskor ügyeljünk arra, hogy a csemeték gyökeréhez, puha, porhanyós talajt tömörítsünk. Ültetés után a gyümölcsfák nyaki részét kupacoljuk fel, hogy ezzel is védjük a szélnyomástól, a kiszáradástól, a fagytól. Czigány Csaba BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész Régi tapasztalat, hogy a zeller egyike a legértékesebb gyökérzöldségeknek, s jó vízellátás mellett a középkötött, tápanyagban gazdag talajokon sikeresen termeszthető. A jácinthagymák hajtatását most kell megkezdeni ahhoz, hogy karácsonyra friss virágunk legyen. A legalább 5 cm átmérőjű hagymát földbe ültetve, vagy az erre a célra kapható hajtatóedényben, vízben lehet előnevelni. Az edényt meleg helyen kell elhelyezni, erre kiválóan alkalmas lehet az ablakpárkány. A hajtatóedényt fekete papírból készült süveggel takarjuk le, ez azt a célt szolgálja, hogy a virág kiemelkedjék a levelek közül. A fagyérzékeny gyümölcsfák (kajszi és őszibarack) törzsét vonjuk be vékony mészré- teggel. Ez visszaveri a téli napsugarakat, éjjel pedig nem hűl le. Ennek következtében csökken a szövetek tágulásának és összehúzódásának mértéke és a tapasztalatok szerint fatörzsön nem alakulnak ki fagysebek. Tanácskozást szervezett a noteszából közelmúltban a mezőgazdasági szakemberek számára a Nagy- váthy János Gazdaképző Egyesület és a Gábor Dénes Informatikai Főiskola. Arra kerestek választ: milyen szerepet tölt be az Internet a mezőgazdaságban dolgozók informálásában? Tapasztalták, hogy kevesen élnek a világháló lehetőségeivel, ezért úgy határoztak, hogy tanfolyamot indítanak az agrár- szakemberek számára az Internetről. A tanfolyamra a Nagy- váthy János Gazdaképző. Egyesületben (Budapest, VII. Bródy Sándor u. 16.) lehet jelentkezni. Egy finoman díszített kegyeleti koszorú fotó: laufer l. A kegyelet virágai Halottak napja táján sok embernek eszébe jutnak elhunyt hozzátartozói, barátai, akik a temetőben nyugszanak.. Ilyenkor virággal, koszorúval emlékeznek meg, róják le hálájukat, kegyeletüket. Ez időben legnagyobb meny- nyiségben a krizantémot láthatjuk a kertekben, virágüzletekben, sírokon. A nagy virágú krizantémok mutatósak, de a hidegre érzékenyek, törékenyek, nehezen szállíthatók. A temetőben, ha fagyot kapnak, megbámulnák, sokat veszítenek szépségükből. A kis virágú, csokros krizantémok kevésbé érzékenyek a hidegre, szállításuk is könnyebb, és tartósak a vázában. A szegfű hasonló jó tulajdonságokkal rendelkezik. A bimbós rózsa is elvisel mínusz 1-2 fokot. A vázákban, tartókban gyorsan befagy a víz, a jég szétrepeszti. Ha a csokor mellé hungarocelldarabot teszünk, az megóvja az edényt a szétrepedéstől. Természetesen a keményebb hideg beálltával ürítsük ki, fedjük le, úgysem teszünk bele virágot. Mutatósak a színes termésekkel, bogyókkal, szárított virágokkal, tobozokkal díszített moha alapú koszorúk. Fenyőtobozból, tobozpikkelyből is szép koszorúkat készítenek, melyeket finoman díszítenek. Umakoszorún, kis méretű koszorún termések, szárított virágok helyett gyakran látunk selyemvirágból díszt, amely tartós és mutatós. Sajnos, még mindig találkozunk drótkeretre fűzött, műlevelekből és műanyagplasztik virágokból készített koszorúkat. Ezek ízléstelenek, csúnyák, és a sírról lekerülve még környezetszennyezők is! Inkább vegyünk szárított virágból készült szép csokrot, ami tavaszig ugyanúgy díszítheti a sírt. A sírok, kolumbáriumok díszítésénél a megemlékezés a fontos, nem az odahelyezett érték. Mellőzzük a rikító, ízléstelen díszeket, helyettük a természet gazdag kínálatából válasszunk. Az ősz virágai, a szárított virágok az elmúlásra emlékeztetnek, ezekből vigyünk szeretteink sírjára, rójuk le kegyeletünket, hálánkat. Búzás László Feltöltéses és fektető bujtás A kiskertekben bujtással szaporítható a legtöbb díszcserje. Az anyanövényt a talaj felszínéig visszavágjuk, úgy, hogy csak egy-két rügy maradjon a vesszőkön, ami a következő évben erőteljes hajtásnövekedéshez vezet. Amikor az új hajtások 20-30 cm-esek, alapi részüket a növény egyharma- dáig feltöltjük földdel. Nyáron a bakhátakat még kétszer feltöltögetjük laza tőzeggel, forgáccsal vagy fűrészporral elkevert földdel. A fagyok beállta előtt kell a bakhátakat lebontani és a hajtásokat metszőollóval levágni az anyanövényről. Az így kapott csemetét azonnal ültessük el. Feltöltéses bujtással szaporíthatjuk az alma és a birs alanyait, a ribiszkét, az egrest, a jostát, a fügét, valamint a japánbirset, a labdarózsát, a hortenziát és az orgonát is. A bujtás másik jól bevált módszere a vesszőfektetés. Az oldalhajtásokat hálóval a talajfelszínre, vagy árokba fektetve kampóval rögzítjük. Amint a felfelé igyekvő új hajtások arasznyira nőnek, takarjuk be lazán földdel. Amikor megemelik a talajt, ismét húzzunk rájuk kevés földet, így kigyökereznek. K. L. Gyógynövényünk: a csipkerózsa Társnevei: vadrózsa, gyepű- rózsa, csipkebokor, hecsedli- bokor, ebrózsa, bicskebokor, csitkenye. Az egész országban elterjedt, de egyes vidékeken tömeges az előfordulása (például: Börzsöny, Pilis, Mátra, Bükk, Hegyalja, Bakony, Ba- laton-felvidék). Két-három méter magas cserje, melynek ágai ívesen lehajlóak, tüskések (és nem tövisesek!). Levelei 5-7 levélkéből összetettek, szárnyasak. Virága fehér, rózsaszín, vagy halványba pirosló, virágzása május-júniusban van. Gyógynövénynek a bogyóját használjuk, mely 1,5-3 cm hosszú, húsos falú, sok magot tartalmaz, kívülről kezdetben világos, majd sötétpiros, augusztustól kezdve érik. (Termését bogyónak mondjuk ugyan, de botanikailag helyesen álbogyó!) Gyógynövényként a félérett bogyót szedjük, közismerten magas C-vitamintartalma ekkor a legtöbb. Gyűjtése hazánkban szervezett és feldolgozása gépesített. Saját magunknak készítve az érés elején lévő bogyót ketté kell hasítani, ezt csak rozsdamentes acélból készült késsel szabad, mert a vas oxidja erősen bontja a C-vitamint. A magokat kiszedve a gyümölcshúst szárítsuk meg. Mivel ezt házilag elvégezni igen fáradságos, időrabló és szaporátlan munka, ezért sokan az egész bogyót szárítják meg. Teája erősítő és üdítő hatásán kívül felhasználható magas vérnyomás, hörghurut ellen, hólyagbántalmak esetén. Érett bogyóból értékes szörp és lekvár is készíthető. Buzássy Lajos Finomságok csipkéből őshonos magyar gyógynövényeink egyike a csipkerózsa. Termését, a csipkebogyót (he- csedlit) már honfoglaló őseink is gyűjtötték az Alföldön. Májusban, júniusban virít, nem illatozik. Az ókori rómaiak a virágát is ették. Mi, csakúgy mint őseink, megelégszünk termésével, a csipkebogyóval. Köztudott, hogy ennek az egy-két centiméteres, henger alakú, hosszúkás, piros bogyónak a húsa C-vitamint tartalmaz, mint bármelyik más gyümölcs vagy zöldségféle. Még a citroménál is dúsabb a C-vita- mintartalma. Ne feledjük azonban, hogy ez csak a csipkebogyó nyers, aszalt húsára érvényes. Ha szörpöt vagy lekvárt főzünk belőle, a magas hőfokon a C-vitamin java lebomlik, örökre elvész. Ennek ellenére érdemes belőle lekvárt főzni, vagy szárít- mányát teavízbe áztatni, hiszen a C-vitaminon kívül a bogyó húsában van még A-, B-, K- és P-vitamin, cukor, pektin, alma- és citromsav, illóolaj, csersav, vas, magnézium és kalcium. Érdemes tehát gyűjteni a termést kirándulásokon, minél távolabb a forgalmas utaktól, ahol a termés még nem szeny- nyezett. Igyekezzünk leszedni a legpirosabb, már érett terméseket az első fagyok előtt, ugyanis ha megcsípi a dér, fonnyadni kezd, és nem áll el. A kimagozás nem könnyű feladat, azonban százszorosán megéri, mert a csipkebogyó húsa kevés nedvet tartalmaz. Szellős, naptól védett helyen könnyen szárad. Király László Szárazkötészet és madáreleség Az őszi hónapok virágai - a lassú fejlődés, hidegebb időjárás miatt - közül több fajta is alkalmas virágkötészeti célokra. Ilyen például a díszfüvek, a szalmavirágfé- lék és a kagylóvirág is. Gondos válogatás után lassú, szakszerű szárítással formájukat megőrzik, csokrok és egyéb virágkötészeti kompozíciók dekoratív díszei lehetnek. A virágoskert őszi betakarításakor érdemes előrelátóan gondolni a téli kertek kismadaraira is. Az elszáradt virágnövények bugáit metszőollóval levágva, vagy egyszerűen letörve a magokkal értékes madárele- séghez juthatunk, azt madáretetőbe rakhatjuk. K. E.
