Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-28 / 295. szám
6 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1998. október 28., szerda Pécsi televíziósok fesztiváldíja Pécsi televíziósok nyertek el a lengyelországi Krakkóban megrendezett „Otthon” című nemzetközi film- és televíziós fesztivál hét díjából kettőt. Belénessy Csaba, az MTV Rt. regionális, kisebbségi és határon túli főszerkesztőségének vezetője elmondta: a világfesztivál „Humánumért” különdíját kapta Ruzsicska Mária szerkesztő-riporter és Szita László operatőr „Via Dolorosa” című dokumentumfilmje, mely a horvátországi magyarok sorsán át mutatja be a délszláv háború okozta szenvedéseket. Przemisl városa ajánlotta fel a legjobb televíziós riport díját, melyet szintén pécsi televíziósoknak ítélt oda a Mészáros Márta magyar filmrendező elnökletével működő nemzetközi zsűri. Balázs Mihály szerkesztő-riporter és Bősz Vilmos operatőr „Néptanítók” című riportfilmje egy magyarországi horvát pedagógusról készült, akit az 1956- ban vállalt szerepe miatt később meghurcoltak. A második krakkói nemzetközi fesztiválon előzsűri- zés után 33 filmet mutattak be, s a hét díjat angol, macedón, magyar és lengyel alkotók kapták. Jogszabályért is a könyvtárba Azt, hogy az információ hatalom, mindenki tudja, de azt, hogy nemcsak a birtoklása számít, hanem a hozzájutás sebessége is, már kevesebben. A könyvtárnak mint közgyűjteményi helynek, egyre újabb követelményeknek kell megfelelnie. BARANYAI KÖRKÉP Európa fejlettebb felén régóta cél, hogy a könyvtár ne csak az ismeretek tárháza legyen, hanem olyan szolgáltatóhely is, ahol az állampolgárt érintő ösz- szes fontos információ beszerezhető, a menetrendektől a munkalehetőségekig, a helyi, az országos, sőt a nemzetközi cégadatokig. Hasonló igényekkel nap mint nap találkoznak a baranyai könyvtárosok is, különösen a kisebb településeken, ahol nem a helyi hírekből van a legnagyobb hiány, hanem az embereket érintő egyéb olyan tudnivalókból, melyeket csak hosszas utánajárással, utazással, nagyobb költséggel kaphatnak meg. Szigetváron például, ahogyan a 60 ezer kötetes könyvtár vezetője, Ravazdi László elmondta, sokan igényelnék a nyitva tartásokról, az ügyfélfogadásokról, a helyi és a megyei kulturális programokról szóló információkat. Korábban a környező munkáltatóhelyek adatait, gyártási katalógusait is hozzáférhetővé tették. A törvénytárakat is keresik, de a gyűjtőhelynek jelenleg nincs rá 70-80 ezer forintja. A magán- vállalkozók gyakran forgatják viszont az adózásról szóló könyveket.- Az olvasói létszámunk mégis csökkent - tette hozzá a könyvtárvezető. - Az emberek elfoglaltak, annak ellenére, hogy sokan munkanélküliek. A diákok viszont jobban és intenzívebben használják a könyvtárat, mint korábban. A számítógép és az internet ma már egy könyvtárban alap- követelmény. A legtöbb helyen e-mailt lehet küldeni, fénymásolni is szabad, tehát az ilyen intézmények teleház-jellegűen működnek. Szigetváron újdonság- a bővülő CD-ROM és művészfilmeket tartalmazó art-vi- deogyűjtemény is. Szomorú hír viszont, hogy míg korábban a környéken 70 helyen fordult meg a szigetvári mozgókönyvtár, az azóta önállóvá lett intézmények közül már csak 14 működik. Beremenden Sebőkné Tanner Erzsébet (kis képünkön) összevont közművelődési és iskolai könyvárt vezet. Számítógépre még csak most pályáztak, viszont, mivel kábeltévé, falutévé nincs, náluk ismerhetők meg a képviselő-testületi Ulévalakinek segítség kell a 3 ezres településen, a könyvtáros az iskolában vagy a polgármesteri hivatalban felkutatja, kihez tudna fordulni. Ennél azonban még gyorIskolások a beremendi könyvtárban FOTÓ: T. L. sek jegyzőkönyvei. Egyre többen keresik a Pályázatfigyelőt, sőt azt a videoarchívumot is, melyben a település fontosabb társadalmi eseményeiről készült felvételek szerepelnek. Ha sabb kapcsolatfelvételre van szükség. A siklósi városi könyvtár vezetője, Rozsnyai Ilona úgy látja:- A kisebb településeken, ahol más intézmény erre nincs, a könyvtárak fognak rákényszerülni arra, hogy alkalmassá tegyék magukat a dokumentum- és információbeszerzésre, a gyors adatszolgáltatásra. Ehhez a szerepkörhöz technikai eszköztár kell és a könyvtárak közti belső hálózat. Siklós, Beremend, Egyhá- zaskozár, Egerág, Harkány, Vajszló, Villány, Űjpetre, Vo- kány és Magyarbóly már most is mindent megtesz azért, hogy legalább egymást tájékoztassák. A legtöbb baranyai könyvtárban még csak az elején tart az állomány felvitele a számítógépre. A fejlesztésekre fordítható pénz a helyi önkormányzatoktól függ, a közművelődési célokra adott állami fejkvóta pedig akkor is kevés lenne, ha a félezer forintokat csak a könyvtárak kapnák. Ami az új könyvtári törvény alapján jó az olvasónak, az megrövidíti a könyvtárakat, a törvény szerint ugyanis az alapszolgáltatások ingyenesek. Ezzel az intézmények elestek még azoktól a kis bevételektől is, melyeket az egyébként csekély térítések idáig jelentettek. A könyvtári hálózat felbomlása után most egy új elrendeződés a cél, de még ennél is fontosabb, hogy a felhasználók megértsék: egy gyors információ felér egy jó befektetéssel. Hodnik I. Gy. Csalással vették meg a házát PÉCS, RENDŐRSÉG A postás kézbesítette a tulajdonosnak a földhivatal értesítését, melyben az szerepelt, hogy az értékes házának tulajdonjogát átjegyezték. Csakhogy: szó sem volt az ingatlan eladásáról. Egy fiatal szigetvári vállalkozó több millió forintos hitelt szeretett volna felvenni az egyik pénzintézettől, ám a nagy összegért cserébe fedezetet kellett felmutatnia. Ez mindenkivel így történik. A fiatalembernek azonban nem volt kellő fedezete, ezért úgy gondolta, hogy keres magának. Kiszemelt egy nagy értékű ingatlant, feljegyezte a tulajdonos nevét, majd a földhivatalból vásárlási célra hivatkozva elkérte a ház tulajdoni lapját, amit a szabályoknak megfelelően ki is adtak neki. A vállalkozó ezután egy olyan ügyvédet keresett meg, akivel korábban már voltak legális ügyletei, és aki a szigetvári fiatalember szerint régebben is gyorsan és megfelelő körültekintés nélkül intézte a dolgait. Most is ez történt. Az ügyvéd ellenjegyezte az előre megírt, de a kiszemelt háztulajdonos által nem látott adásvételi szerződést. A vállalkozó ugyan megígérte, hogy egy későbbi időpontban aláíratja majd a tulajjal is a szerződést, erre azonban nem került sor, a nevet maga hamisította alá. A földhivatalnak nem dolga, hogy a szerződések után nyomozzon, és mivel alakilag minden rendben volt a papírral, átírta a ház tulajdonjogát, majd a végzéseket postázta az új és a régi tulajdonosnak. Az utóbbi a felbontott borítékból értesült arról, hogy megvették a feje fölül a házát. Mivel a szigetvári fiatalember mindenhová az eredeti adatait jegyezte fel, a rendőrség gyorsan intézkedhetett. Az előzetes letartóztatásban lévő férfi már nem tudta felvenni a kölcsönt. Csalás miatt folyik ellene eljárás. S. G. Fogyatékos gyerekek és a fejkvóta A gyerekek után járó állami normatívát jelentős összeggel toldják meg az oktatási intézményt üzemeltető önkormányzatok. A tanulók nyolc-tíz százalékát kitevő érzékszervi és értelmi sérült gyerekek dupla fej pénzét viszont a kényszerítő okok miatt is talált pénznek tekintik sok iskolában. BARANYAI KÖRKÉP A szentlőrinci Kodolányi Utcai Általános Iskola Templom téri speciális tagozatán szeptembertől már eggyel több, összesen hét tancsoportban foglalkoznak 99 enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekkel. Az „Ismerj meg és fogadj el” elv jegyében tegnap kezdődött háromnapos nyílt szakmai napon a város és térsége óvónőinek és tanítóinak mutatják be: fejlődésben hol tartanak a nemrég tőlük hozzájuk került gyerekek. Szavaltak, mondókákat mondtak, énekeltek, dramatizált jeleneteket mutattak be, báboztak, utána a tanórákon is ki tettek magukért. A vendég pedagógusok nem győztek csodálkozni, amikor egyik-másik gyerkőcben felfedezték a hajdani „gyereküket”. Na de ilyet, hogy a Pistike ilyesmit is meg tudjon tanulni és ilyen átéléssel előadni! És hogy vág a Pannika esze! Itt csodát művelnek a gyerekekkel! Vókó Ágota tagozatvezetőnek gyógypedagógus tanártársai nevében is jólestek az elismerő szavak. Minden kis eredményben ott a rengeteg munkájuk, szeretetük, türelmük, ő mondta: „Ezt csak úgy lehet és szabad csinálni, ha elfogadjuk őket olyannak, amilyenek, partnerként kezeljük és szeretettel vezetjük rá őket mindenre. De amire a gyerek képes, azt megcsináltatjuk vele, épp a fejlődése érdekében”. A felmérések szerint az enyhe értelmi fogyatékos gyerek legalább kettő, a középsúlyos mintegy négy évvel van elmaradva az azonos életkorú társaitól a sérülési milyenségétől függően. Az ilyen gyerekekkel csak gyógypedagógus, legfeljebb gyógypedagógiai asszisztens foglalkozhat. Abból meg nincs elég. A pécsi, komlói, mohácsi, pécsváradi és oldi speciális általános iskola, illetve a szentlőrinci tagozat helyzeti előnyben van, mert szakemberek irányításával egymás között vannak a gyerekek, nem is csúfolják, gúnyolják egymást. Az ilyen gyerekek többségének másutt csak a normál általános iskolában az integráció (beilleszkedés) marad, ha azt a szakértői vélemény is lehetővé teszi. Ebben az esetben a legtöbb fogyatékos gyerek a jó szándék ellenére is végleg vesztessé válhat. Görög Gabriella, a Baranya Megyei Pedagógiai Intézet gyógypedagógiai szakembere tapasztalatai alapján a rászoruló gyerek esetében igencsak kétesélyes az integráció. Hogy az sikeres legyen, magának a fogyatékosnak kell olyan állapotban lennie, hogy azt elfogadja, be tudjon és akarjon is illeszkedni a normál osztályba, de a közösségnek, a tanítónak és a tantestületnek is el kell őt fogadnia. E kérdésben viszont sok szülő is idegenkedik a speciális iskolától, mert vagy nem tudja fogyatékos gyermekét oda járatni, vagy nem is akarja. A szomszédok szájától is tartanak. Azt hiszik, felzárkózik a gyerekük a normál osztályban. Ezért sok iskola fogad be fogyatékos gyereket a feltételek megléte (gyógypedagógus, speciális fejlesztő tanmenet stb.) nélkül. Emberségből. Talán a magasabb fejpénzért? A törvény csak azt írja elő, hogy gyógypedagógus irányításával végezhető a fejlesztés. Készül a baranyai integrációs térkép. Az az igazi felügyelet hiányában csak az ÁSZ-vizsgáló- dásnak adhat támpontot: a fejpénzt jogosan veszik-e fel az iskolák az integrációba vont fogyatékos gyerekek után. B. Murányi László PORTRÉ in m I i Rabtársainak ő írta a kérvényeket Az elmúlt 25 évben nem kevesebb, mint 28 ezer bajbajutottnak segített ingyenes jogi tanácsokkal dr. Berényi István. Az aranydiplomás pécsi jogász változatos életében volt kertész, szervezte a postai hírlapterjesztést Baranyában, börtönévei után dolgozott raktárosként, főkönyvelőként. Még most, a nyolcvanon túl is aktív.- Hová nyúlnak az ingyenes jogsegélyszolgálat gyökerei?- Már a börtönben én írtam a kérvényeket a rabtársaim helyett, akik családi problémáikkal is sokszor hozzám fordultak. Ott fogadtam meg, hogy akinek csak tudok, segíteni fogok. A szabadulásom után a Volánnál is sok munkatársam kért segítséget tőlem.- A forradalom után miért ítélték el?- Beválasztottak a munkás- tanácsba, és en lettem a vezetője. Ezért állítottak bíróság elé, és ítéltek el négy évre. Meggyőződésem: az, hogy most nem kell félni attól, hogy jön az ávó, elsősorban a forradalomnak köszönhető, függetlenül attól, hogy megbukott. Elkeserítő viszont, hogy az 56-osokat ma a széthúzás, a féltékenység jellemzi.- Az elmúlt 25 évben minden ügyet elvállalt?- Ha úgy gondolom, hogy a hozzám fordulónak igaza Dr. Berényi István 1917-ben született Pécsett. A jezsuitáknál érettségizik, majd 1942-ben szerez diplomát a pécsi jogi karon. Az 1956-os forradalom után négy év börtönre ítélik. 1994-ben megkapja a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét, 1997-ben pedig Pécs Város humanitárius díját. Nős, 14 unokája és két dédunokája van. van, és van esély rá, hogy megoldjuk a problémát, akkor elvállalom az ügyet. A kárpótlási folyamat idején rengeteg ügyfél jelentkezett nálam, de nagyon sok olyan jóhiszemű ember fordul hozzám, akik az általuk adott kölcsönt nem kapják vissza. Egy-egy ügy nem ritkán évekig elhúzódik. Egy lány például kitette az anyját a lakásból, és három évig kellett pereskedni, míg az visszatérhetett. Az ország minden részéből jönnek a bajbajutottak, a legutóbb például egy salgótarjáni idős ember volt nálam.- Bélyeggyűjteménye azt bizonyítja, hogy nemcsak a jogi harcmezőkön kitartó.-Tízéves korom óta gyűjtöm a postabélyegeket, ma már több millió van belőlük. Vezetek egy ifjúsági szakkört, és mozgássérült gyerekeknek is küldözgetek - persze, ingyen - bélyegeket. Nimmerfroh F. Számítógépek - összefogással PÉCSVÁRAD Csaknem 3 millió forint értékben kerültek számítógépek a helyi általános iskolába a közelmúltban. A finanszírozás döntő részét az önkormányzat és az iskolai költségvetés vállalta magára, de sokan ajánlották fel adójuk egy százalékát a tanintézmény alapítványának, amit szintén e célra fordítottak. Lőrinczi Albertné igazgató elmondta, a NAT követelményeinek megfelelően már a 7. osztályban oktatni kell a számítástechnikát, így a gépekre mindenképp szükség volt. Ráadásul a korszerű komputereket a pedagógusok továbbképzésében is használni tudják a jövőben. Ny. Sz.
