Új Dunántúli Napló, 1998. október (9. évfolyam, 269-298. szám)
1998-10-24 / 291. szám
1998. október 24., szombat Hazai Tükör A közoktatás jövőre több pénzt kap Béremelés két lépcsőben A pedagógusbér-emelés, a nagyvárosi és a vidéki iskolák közötti szintkülönbség megszüntetése, az utóbbiak anyagi helyzetének javítása áll az oktatási miniszter figyelmének középpontjában - derült ki egy diákfórumon. A legfontosabb stratégiai feladatok közé tartozik a közoktatási rendszer finanszírozásának újragondolása, felülvizsgálata - mondta Pokorni Zoltán oktatási miniszter a budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen tartott fórumon. Az oktatási tárca vezetője az egyetemisták kérdéseire válaszolva örömmel számolt be arról, hogy a kormány elfogadta az Oktatási Minisztérium jövő évre tervezett költségvetési előirányzatát. Mint a miniszter kiemelte: elengedhetetlen feladat, hogy a felsőoktatásban dolgozó több mint 50 ezer, valamint a közoktatás területén szerepet vállaló, csaknem 180 ezer alkalmazott helyzetét, bérét rendezzék, és megszüntessék a forráselvonásokat. Példaként említette, hogy a januártól esedékes 15 százalékos átlagos béremelést a tervek szerint szeptemberben újabb 3-4 százalékos emelés követné. Pokorni úgy látja: a közoktatás legnagyobb gondja, hogy kettészakadt, más a nagyvárosi és más a vidéki tudás- és tanulmányi szint. Ezt minél hamarabb meg kell szüntetni, ezért felzárkóztatási programot dolgoztak ki, amelyben szerepel a vidéki intézmények megkülönböztetett finanszírozása. Érdekegyeztetést követelnek Hat szakszervezeti konföderáció nyilatkozatban követeli az Érdekegyeztető Tanács mielőbbi összehívását. Az ÉT munkavállalói oldalán helyet foglaló szakszervezetek közleményükben leszögezik: nem működnek az érdekegyeztetés intézményei, márpedig a jövő évi gazdasági és társadalmi folyamatokat döntően meghatározó adó-, illeték- és költségvetési törvények megtárgyalására minél hamarabb sort kell keríteni. A szakszervezetek úgy látják, hogy - a kormányzati tisztségviselők nyilatkozataival ellentétben - nem folyik érdemi párbeszéd a kabinet és a szociális partnerek között. Sérelmezik, hogy a kormány egyes tagjai a sajtóban rendszeresen nyilatkoznak a munkavállalókat és nyugdíjasokat érintő kérdésekről, miközben egyeztetni ugyanazokról azért nem hajlandóak, mert állításuk szerint nincs egységes kormányzati álláspont. A szakszervezetek szerint ezek a jelenségek ellentmondanak a folyamatos párbeszédre vonatkozó ígéreteknek. Az ÉT munkavállalói oldala ismételten kinyilvánítja: a reálbéreknek legalább 5 százalékkal, a minimálbérnek az átlagot meghaladó mértékben, és minden ágazatban azonos időben kell emelkednie. Mindezekről a kérdésekről a szakszervezetek érdemi tárgyalásokra készülnek, de sikertelen egyeztetés esetén készek minden törvényes eszközzel fellépni a munkavállalók jogos igényeinek érvényesítéséért. Munkanélküli újságírók Azoknak az újságíróknak, akik egyik napról a másikra veszítik el munkahelyüket, és befizették M Ú OS Z - tagd íj u - kát, azonnali és egyszeri munkanélküli-segélyt fizet a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. A 30 ezer forintos támogatás bevezetéséről rendkívüli ülésen döntött a Magyar Újságírók Országos Szövetségének vezetése. Arról is határoztak, hogy a munkanélküli-segélyt elsőként a Globex Press három lapjától, a Reformtól, a Képes Európától és a Képes Annától elbocsátott állandó szerkesztőségi munkatársak kapják. Ezentúl minden hasonló helyzetbe került újságíró automatikusan jogosult a támogatásra. A MÚOSZ szociális bizottsága a várhatóan növekvő újságíró-munkanélküliség támogatására országos gyűjtést kezdeményez. A hírhez kapcsolódik, hogy a Zsaru Magazin főszerkesztőjét, Leyrer Richárdot és helyettesét, Fábián L. Gyulát átszervezésre való hivatkozással rendelkezési állományba helyezte Orbán Péter országos rendőrfőkapitány. A szerkesztőség létszámát nyolc fővel csökkentik. A hetilap új főszerkesztőjének Garamvölgyi László alezredest, az ORFK Kommunikációs Igazgatóságának vezetőjét nevezték ki. A Zsaru Magazint hetente mintegy 70 ezren veszik meg. Napsütéses őszi ünnep Emlékezés a jövő és a remény napján FOTÓ: feb/diósi imre Mint 1956. október 23-án, negyvenkét évvel később is kellemes, napsütéses őszi idő fogadta a tegnapi ünneplőket. A forradalom kitörésének és a köztársaság kikiáltásának közös évfordulóján a főváros vendége volt a lengyel miniszterelnök is. Az 1956-os forradalom volt a jogtalan és terrorista rendszer elleni első felkelés, ami értünk, lengyelekért is folyt - jelentette ki Jerzy Buzek a Budapesti Műszaki Egyetemen rendezett megemlékezésen. Apáink forradalma Az egyetem diáksága 1956. október 22-én fogadta el az ifjúság 16 pontos követelését és határozta el a másnapi, Bem téri tüntetést. Ezért lett immár hivatalos állami megemlékezés a műegyetemi gyűlés, amelyen megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és a kabinet több tagja. Pokorni Zoltán oktatási miniszter ünnepi beszédében hangsúlyozta: nincs erkölcsi alapjuk megbékélésről beszélni azoknak, akik az elnyomás és nem a szabadság oldalán álltak 1956-ban, és az idegen hatalommal kollaboráltak saját, szabadságáért küzdő népükkel szemben.- 1956 a nemzeti összefogás kivételes pillanata, amelyben a nemzet jobbik énjét mutatta meg. Most az a dolgunk, hogy megmutassuk, mire viheti a magyar nemzet, ha külső erők nem avatkoznak be történelmünkbe. Az a dolgunk, hogy a haza szabadságát polgárainak személyes szabadságává tegyük. Olyan Magyarországot teremtsünk, amelyben hinni, dolgozni és élni tudunk - jelentette ki az Operaházban tartott díszünnepségen Orbán Viktor miniszterelnök. Pénteken délelőtt fél tízkor katonai tiszteletadással, a Himnusz hangjainak kíséretében felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját a budapesti Kossuth Lajos téren. Ézzel megkezdődött az ’56-os forradalom és szabadságharc 42. évfordulójának, valamint a Magyar Köztársaság kikiáltása 9. évfordulójának állami ünnepe. A központi megemlékezésen a parlament elnöke mondott beszédet. „Miként március 15-e emlékét, október 23-a emlékezetét sem árnyékolhatja be a hazugság és az elvtelenség. Ez a nap többet jelent, mint bármelyik más, a történelemkönyvek lapjain létező esemény vagy emlék. 1956 októbere szüléink és nagyszüleink forradalma volt” - mondta többek között Áder János. Tisztelgés a síroknál A házelnök beszédét követően a Vértanúk terén Orbán Viktor miniszterelnök megkoszorúzta Nagy Imre emlékművét. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak sírjainál, a rákoskeresztúri új köztemető 300-as, 301-es és 298-as parcellájában helyezte el a megemlékezés virágait Göncz Árpád köztársasági elnök és Áder János. Az 1956-os forradalom óriási kincs, amely annál jobban csillog, minél távolabb kerülünk tőle - hangoztatta Mécs Imre szabaddemokrata országgyűlési képviselő, egykori halálraítélt szabadságharcos Nagytétényben tartott ünnepi beszédében. Ugyanakkor Fónay Jenó', a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetségének elnöke Jászberényben mondott beszédében rámutatott: 1956 hőseit a mai napig sem övezi mindenütt kellő tisztelet. A fogyatkozók táborában néhányan még élnek, akik számára az 1956. évi őszi napok személyes élményt és életre szóló emléket jelentenek - mondta Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség elnöke a szervezet budapesti székházánál rendezett koszorúzási ünnepségen. Emlékeztetett arra, hogy 1953-tól, Nagy Imre első kormányra jutásától kezdve a forradalomhoz vezető szellemi és erkölcsi erjedés az írók tevékenységéhez fűződik. Hősök és kitüntetettek Göncz Árpád köztársasági elnök - a miniszterelnök előterjesztésére - pénteken kitüntetéseket adott át a nemzeti ünnep alkalmából. Az államfő kiemelte: „Ma 42. alkalommal s kilencedszer szabadon gondolunk vissza azokra a hősökre, akik ezen a napon fogtak fegyvert a sztálini önkény ellen. A kitüntetettek, a lelki- ismeretes, szorgalmas kezű magyar emberek méltó képviselői, kivételes tevékenységükkel érdemelték ki a jutalmat.” Az államelnök a hit, az oktatás, a kultúra, a tudomány és a közélet terén kimagaslóan tevékenykedő száz személyt részesített kitüntetésben. A kiemelkedők kitüntetése. A képen .Csorba Mária hegedű- művésznő veszi át az érdemrendet fotó: feb/kallus György Hírcsatorna Hosszabbodó ülések. A tervek szerint a jövő héten háromnapos ülést tart az Országgyűlés, mert meglehetősen sok, 28 tárgyalási pont szerepel napirendjén - mondta Áder János házelnök a Házbizottság ülése után. A költségvetés novemberi benyújtását követően arra lehet számítani, hogy négy-öt napos üléseket tart a T. Ház - közölte Áder. Főrendőri kinevezések. Pintér Sándor belügyminiszter csütörtöki hatállyal Kiss Ernő dandártábornokot főkapitány-helyettesnek, bűnügyi főigazgatónak nevezte ki. Ugyanezen a napon a belügyminiszter Lázár János dandártábornokot az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság helyettes vezetőjévé, Mikó István ezredest az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóság igazgatójává nevezte ki. Tárgyalásra alkalmas. Az Országgyűlés Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága csütörtöki ülésén általános vitára alkalmasnak találta Pokol Bélának (FKGP) a polgári törvény- könyv módosítására irányuló javaslatát. Az önálló indítvány lényege, hogy a sajtóban megjelenő elmarasztaló vélemény esetén az, aki személyesen érintett az ügyben, követelheti válasza közzétételét. A frakció tiltakozik. A szocialista frakció elnöksége a parlamenti hagyományokkal és a demokratikus követelményekkel szemben állónak tartja, hogy a politikai erőfölénnyel visszaélve megváltoztassák a pártatlan és kiegyensúlyozott tájékoztatás alapfeltételeit - mondta Lendvai Ildikó, a párt frakcióvezető-helyettese. Ém- lékeztetett rá: a parlament Alkotmányügyi Bizottsága arra vállalkozott, hogy többségi döntéssel határozza meg, mely pártokat tekint kormánypártinak és ellenzékinek a médiakuratóriumok összeállításánál. FeláU a sportminisztérium. Várhatóan a jövő hétre áll össze az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkárainak névsora - közölte Wootsch Péter, a tárca felállításának ügyében illetékes politikai államtitkár. Más forrásból származó, de idetartozó hír az, hogy Deutsch Tamás, a Fidesz al- elnöke, a sportminiszteri poszt várományosa csütörtökön megvédte szakdolgozatát az ELTE Allam- és Jogtudományi Karán. Megjött a behívó. Kunos Péter, az Agrobank egykori vezér- igazgatója megkapta és átvette a bíróság által kiküldött felszólítást jogerős szabadságvesztésbüntetésének október 29-i megkezdéséről - közölte a fővárosi bíróság sajtószóvivője. Beszélgetőpartnerünk: dr. Kopátsy Sándor közgazdász A • •• "I Ml tt • A 1 A jovo bölcsője: a talu Kopátsy Sándor október 23- án, hetvenhét éves korában vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét hosszú, több évtizedes, kiemelkedő tudományos tevékenysége elismeréseként. - Korábban nem halmozták el kitüntetésekkel...-Nagy Imrétől kaptam az első állami kitüntetésemet. Ez a második.-Mit érzett, amikor megkapta a parlamenti ünnepségre szóló meghívót?- Az életemből hatvan évet ügy politizáltam végig, hogy közben soha nem tekintettek levegőnek, de esküdt ellenségnek sem. Ennek örülök. Szerintem az a jó, ha valakinek van szakmai tekintélye, miközben soha sem lesz kormánypárti, de vad ellenzékivé sem válik.- Hogyan ünnepli önt ma a család?-Jólesik, hogy kitüntettek. Ám nagy, családi ünneplést nem tervezünk. Az életben az ünnepeket egyébként sem másoktól, hanem saját magától kapja az ember.- Aktívan részt vett az új kormány gazdaságpolitikájának kidolgozásában. Milyen jö- vó't jósol az országnak?- Annak ellenére, hogy a kormányprogramot támogatom, az a meggyőződésem, hogy százszor több függ attól, milyen népe van egy országnak, mint hogy milyen a kormány. A magyar nép lelkesen vállalkozik és keresi a mindenA kitüntetett fotó: feb/kallus napi élet nehézségei közepette is a boldogulását. És ez rendkívül biztató a jövőre nézve.- Hogyan látja a vidék, a falvak jövőjét?-Hálás vagyok a sorsnak, hogy mint tudós megérhettem: a jövő egyre inkább azoké az embereké, akik falusi környezetben nevelődtek. Felértékelődött a sokoldalúság, az erkölcsi tartás, amit egy falusi társadalom adhat. Ott rögtön kiderül, hogy ki mit ér, hiszen jól ismerik egymást az emberek. A városban a jellemtelenség könnyebben „megbújik”. A falut éppen ezért a jövő bölcsőjének tekintem.-A közgazdaságtan mellett szabad idejében mivel foglalatoskodik a legszívesebben?- Millió hobbim van, de a legkomolyabb a világtörténelem tanulmányozása, no persze a közgazdász „szemüvegével”. Heteken belül megjelenik a harmadik könyvem is ebben a témában. Németh Zsuzsa Beemelték a gőz szobrát. A Magyar Államvasutak egyik legjelentősebb idei vállalkozása a budapesti Keleti pályaudvar felújítása. A nagy munka már a befejezéséhez közeledik: helyére emelték a homlokzatot díszítő allegorikus szoborcsoportot. fotó: feb/steffler balázs i t k
